Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-07 / 80. szám

1975. ÁPRILIS 7., HÉTFŐ V#rfíff> Egészségügyi világnap Megelőzésben a fejlett országok előtt Fórumok megyeszerte eredményeinkrőlf tennivalóinkról Genfben 1948. április 7-én alaüult meg az Egészségügyi Világszervezet. Huszonhét esz­tendeje április 7.: egészségügyi i Uágnap. Tavaly a jobb táp­lálkozás, egészségesebb világ volt a jelszó, idén pedig a himlő elleni küzdelem. Mivel Magyarországon a himlő már leküzdött beteg­ség, az illetékesek úgy dön­töttek, hogy ma, s az azt kö­vető napokon a járványok megelőzése és a közegészség- ügyi helyzet javítása legyen a téma. A felszabadulás 30. évfordu­lója kitűnő alkalom arra, hogy áttekintsük az elmúlt három évtized eredményeit e téren. Jelentős sikerek — Azok a forradalmi, tár­sadalmi és gazdasági átalaku­lások, melyek hazánkban a felszabadulás óta eltelt har­minc év alatt végbementek, alapvetően megváltoztatták a felszabadulás előtti feudál- kapitalista viszonyok járvány­ügyi helyzetét is — mondja tir. Madár János, a Pest me­gyei Közegészségügyi-Járvány­ügyi Állomás igazgatója. — Pest megye mai területét alapul véve, 1945-ben évente 400 lakos kapott hastífuszt, 600 diphtheriát, 4—500 gyer­mek szamárköhögést. Nagy volt az elhalálozások arány­száma is. Ezek a megbetegedé­sek a szociális elmaradottság­gal és az oltási rendszer hiá­nyosságaival függtek össze. A fokozatosan kiépülő és az egy­re korszerűbb járványelhárí­tó módszerekkel dolgozó szo­cialista egészségügy, a köz­egészségügyi-járványügyi in­tézményi rendszer jelentős si5 kereket ért el. Napjainkban már csak két-három hastífu- szos megbetegedés, négy-hat torokgyík és hat-nyolc sza­márköhögés fordul elő egy év alatt. Folyamatos oltási rendszer — A félelmetes betegségek közül teljes egészében felszá­moltuk a maláriát és a gyer­mekbénulást. Alapvető válto­zás következett be a korábban morbus hungaricusnak (ma­gyar betegségnek) nevezett be­tegség, a tüdőtuberculosis fel­számolása terén. A népbeteg­ség okai a rossz élelmezési és lakásviszonyok voltak. A sok­oldalú egészségügyi ellátás, a röntgenszűrés és a BCG-oltá- sok révén a betegséget any- nyira visszaszorítottuk, hogy tüdőbeteg-gyógyintézeteink je­lentős része egyéb jellegű, a tüdő nem fertőző megbetege­dései ellen fejtheti ki tevé­kenységét. — Szocialista egészség­ügyünk világviszonylatban is magas szinten álló oltási rend­szert, az úgynevezett folyama­tos oltási rendszert vezette be. A gyermekeket születésétől kezdve folyamatosan oltjuk a tuberculosis, a szamárköhögés, a merevgörcs és himlő ellen. E rendszer továbbfejlesztése­ként a legutóbbi években már a kanyaró ellen is. Hároméves korig minden évben védetté tesszük a szervezetet a gyer­mekbénulás félelmetes kór­okozójával szemben. Eredmé­nyeink igen figyelemreméltó­ak, de szocialista egészség­ügyünk további betegségek le­küzdését, megelőzését tűzi ki célul. Ma is gyakoriak a fertő­ző májgyulladások, a külön­böző fertőző hasmenések és az egyes vírusfertőzések, amelyek közül van olyan is, mint pél- 1 dául az influenza, mely úgy­szólván évenként több százez­res tömegeket érint. Pest me­gye egyik községében az utób­bi években a torokgyík is je­lentkezett. Mit várnak a lakosságtól Magyarországon a fertőző megbetegedések megelőzése hatékonyabb számos fejlett nyugati országénál. Ez azonban korántsem jelenti, hogy egész­ségügyi szervezeteink ne fára­doznának a helyzet további javításán. Az idén az egész­ségügyi világnap alkalmából a Pest megyei Tanács egészség- nevelési csoportja a Vöröske­reszttel, a KÖJÁL-lal és a Ha­zafias Népfronttal közösen a megye valamennyi járásában és városában egészségügyi fóru­mot szervez. Ezeken visszate­kintenek az elmúlt három év­tizedre, szó esik a környezet­védelemről, a településfejlesz­tésről s arról, hogy a közegész­ségügyi szolgálat mit kíván a lakosságtól. Szentendrén egész­ségnevelési hét kezdődik, Ráckevén a Hazafias Népfront patronálja az összejövetelt, akárcsak Cegléden és Vácott. Korompay János Megjelent az MSZMP XI. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve A Kossuth Könyvkiadó megjelentette az MSZMP XI. kongresszusának rövidített jegyzőkönyvét. A kötet tartalmazza a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elő­zetes jelentését a XX. kong­resszus küldötteinek, a Köz­ponti Bizottság beszámolóját, melynek előadója Kádár Já­nos volt; a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentését, me­lyet Brutyó János terjesztett elő; Kádár János vitazáró be­szédét; a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sának határozatát a párt mun­kájáról; a programnyilatkoza­tot; az új szervezeti szabály­zatot, s végül a párt központi vezető szervei tagjainak név­sorát. Traktor-géprendszerek A moszkvai magyar kiren deltségen soron kívül megálla­podást írtak alá arról, hogy a Traktorexport Szovjet Külke­reskedelmi Egyesülés 200 db K—700-as típusú szovjet trak­tort szállít a magyar mezőgaz­daságnak, az év második és harmadik negyedében. A le- ningrádi Kirov gyár által gyártott 200 lóerős traktor, melyre egész mezőgazdasági géprendszerek építhetők, ke­resett cikk a világpiacon is. TV-FIGYELŐ Ünnepi mŰSOr. Egy nappal hazánk felszabadulásának év­fordulója előtt — már csütör­tökön délután — megkezdte a televízió ünnepi műsorát. Erkel színházi közvetítését akár megnyitónak is tekint­hetnénk. Nemcsak látványos, a politikai igényeket is kielé­gítő adás volt ez; a második részben elhangzottak forra­dalmi művészetünk — irodal­munk, zenénk — kiváló alko­tásai. Jól illeszkedett a mű­sorba a Karinthy Ferenc Gel­lérthegyi álmok című művéből készült tévéjáték. A történet az ostromlott Budapest lakói­nak helyzetét, félelmét, vá­gyait idézte. A két szereplő — Ferenczi Krisztina és Huszti Péter — alakítása teli­találat volt. AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZŐ VÁLLALAT mátyásföldi gyáregysége telepített Özemébe FELVESZ épitőgépszerelő, autó-villanyszerelő, autó-motorszerelő, lakatos, hegesztő, villanyszereid, víz-, gáz- és központifűtés-szerelő szakmunkásokat, valamint betanított és segédmunkásokat Építési munkahelyekre: kőműveseket betonozó és kubikos munkásokat, valamint segédmunkásokat Bérezés: o kollektív szerződés szerint teljesítménybér és időbér + prémium. A kiemelt munkahelyen dolgozóknak 6—8 % kiemelt építéshelyi prémium -j- kiemelt munkahelyi prémium. A vállalat modern munkásszállóról, étkezésről és munkaruháról gondoskodik, különélési pótlékot fizet és utazási költséget térít A vállalat a betanított és a segédmunkásoknak biztosítja a szakmunkás-képesítéshez szOkséges átképzési feltételeket. Jelentkezési cím: Építőipari Kivitelező Vállalat Központi Gyáregysége, Budapest XVI., Ojszász u. 37—39. Építési munkahelyre: Építőipari Kivitelező Vállalat Budapest X.. Salgótarjáni át 18. Másnap, pénteken délelőtt, I össze, katonai díszszemlét, majd 80 csak ezer fiatal felvonulását tekint­hettük meg. Lenyűgöző, színes látvány volt a felvonuló ka­tonák, repülőgépek, harcko­csik és az őket követő KISZ- fiktalok menete. Filmekről. Pénteken este láthatták a nézők Gabidz és Iszejev Luxustulajon című szovjet filmjét. Az 1954-ben készült vígjáték egyszerű alapötletre épül. A Jauza folyó mellett élő kisgyerekek — a há­rom jóbarát: Csíz, Pulyka és Kacor király felnőtten meg­valósítják régi álmukat: vé- gigtutajozzák a Jauza folyót. Egymásra halmozott tréfák, vidám epizódok követik egy­mást. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy több mint húsz évvel ezelőtt készült az alko­tás és beleképzeljük magun­kat az akkori idők gondolat- világába, végül is jól szóra­kozhatunk. Az ünnepi műsor legérdeke­sebb, s talán legszínvonala­sabb adása volt a Diktátor című film. Charlie Chaplin író-, rendező- és főszereplő­ként vett részt az alkotásban. Az 1940-ben készített mű nyíltan, őszintén, kritikusan, a nevettetés eszközeivel néz szembe a világhatalmi célokra törő fasizmussal. Alkotója éles szemű megfigyelőként, kriti­kusként — Herr Hinkel, Herr Herring komikus alakjaiban — a kegyetlen, az emberi jo­gokat, érzéseket semmibe ve­vő társadalom képét rajzolja meg. A komikumot gyakran alig egy hajszál választja el a tra­gikumtól. Vajon mit érezhe­tett a filmíró és főszereplő Chaplin néhány év múltával, embermilliók pusztulása lát­tán? A burleszkek kiváló színé­sze kétségkívül a század elejei némafilmekben nyújtotta leg­kitűnőbb alakításait. Művésze­te azonban később sem kopott meg. És ami annyira jellem­ző rá: közvetlen, esetlen figu­rájával belopta magát az em­berek szívébe. Jól választott a tévé, amikor Chaplin film­jét tűzte műsorára. V. F. Köszönet a dabasiaknak. A televízió Önök kérték... cí­mű, méltán népszerű sorozatá­ból is kiemelkedett a legutób­bi, amelyet a dabasi Szikra, a Fehér Akác termelőszövetke­zet és a Gyóni Géza Szakszö­vetkezet dolgozóinak kérései szerint állítottak-szerkesztettek A műsor persze ném­ábban volt kivételes, hogy a szórakoztatást és a tar­talmasságot sikerült harmoni­kusan ötvöznie-egyeztetnie, hanem azért is, mert ebben a műfajban szokatlanul, a né­zők kérését riporttal-bemuta- tással kötötték egybe. A né­zők e kis riportokból, interjúk­ból sok mindent megtudtak Dabasról, mindenekelőtt azt, hogy az irdatlan nagy faluban — a Budapest—Szeged ország­úton legalább hét előjelző táb­la tünteti fel Dabast — nem­csak mezőgazdasági termelés folyik, hanem sokféle ipari te­vékenység is. A műsorban a dabasiak ki­tettek magukért. Méghozzá a műsor kívánta mindkét minő­ségben, mint falujuk bemuta­tói és mint műsorszerkesztők. Hercegh József tsz-elnök, Kő­vári György ÁFÉSZ-elnök, Kovács Erzsébet gépkönyvelő, Molnár Sándor raktáros, So­mogyi András gépkocsivezető, Csetényi Gyula üzemvezető. Sz. Varga Éva KISZ-titkár és a többiek, akik részt vettek a műsorban, mindannyian iga­zán jó szolgálatot tettek falu­juknak. S hadd említsük külön Zsolnai Benedeknét, a daba­siak Éva nénijét, aki nagy bölcsességgel válaszolgatott a most is kitűnő Horváth Já­nos riporteri kérdéseire. Arra például, hogy mikor kezdődik az öregség. Éva néni nagyon tapintatosan és nagyon okosan azt felelte, hetven után már biztosan elkezdődik... S Éva néni, a nagyszerű parasztasz- szony a beszélgetés közben Gorkijt idézett és Bajor Gizi szereplését kérte. Ö. L. Elhunyt Fodor Gyula Mély fájdalommal tudatjuk, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után április 3-án elhunyt Fodor Gyula elvtárs, a párt- és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemel­kedő harcosa, aki 1959-től a Központi Revíziós Bizottság elnöke, 1962 és 1975 között pártunk központi bizottságának tagja volt Fodor Gyula elvtáns temetése április 9-én, szerdán 14 óra­kor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteon­jában. Az elhunyt volt harcostársai, barátai és elvtársai 13 őrá 30 perctől róhatják le kegyeletüket a ravatalnáL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az Építő-, Fa- cs Epítőanyagipari Dolgozók Szakszervezete A Magyar Partizán Szövetség Fodor Gyula 1901. szep­tember 10-én született Nagy­váradon. 1914-ben lett kőmű- vestanonc, s egyben bekap­csolódott az ifjúmunkás-moz­galomba. Tagja lett az Építő- munkások Országos Szövet­ségének: a budapesti kőmű­vescsoport jegyzője, majd el­nöke, 1931-ben az építőmun­kások szövetségének álelnö­ke, majd rövid ideig a szö­vetség elnöke volt. 1925-ben lépett be a szo­ciáldemokrata pártba, amely­nek felszabadulásig tagja volt. 1935-től részt vett a ME- MOSZ ellenzéki tevékenysé­gében, s nagy építőmunkás­sztrájk szervezésében. 1942- ben fogházbüntetésre ítélték és rendőri felügyelet alá he­lyezték. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt tagja lett. 1946. decemberétől Buda­pest alpolgármestere, 1948. áprilisától 1950-ig építésügyi miniszterhelyettes, 1951-től 1970-ig a Nyugdíjfolyósító In­tézet igazgatója. 1957. június 29-től az MSZMP Központi Revíziós Bizottságának tagja, 1959 decemberétől a Központi Revíziós Bizottság elnöke. 1962 és 1975 között a Köz­ponti Bizottság tagja. 1970. februárban vonult nyugalomba. Munkásmozgal­mi és közéleti tevékenysé­géért 1950. és 1970 között több magas kitüntetésben része-, sült. 1970-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tün-t tették ki. Parlamenti bizottságok előtt a társadalombiztosítási törvényjavaslat A társadalombiztosításról szóló törvényjavaslatnak a parlament legközelebbi plé­numa elé kerülő tervezetét tárgyalta meg vasárnap tar­tott együttes ülésén az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, illetve szo­ciális és egészségügvi bizott­sága. A tanácskozáson — amelyet dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság elnöke nyitott meg — részt vett Varga Gá- borné, az országgyűlés al- elnöke, Karakas László, munkaügyi miniszter, dr. Schultheisz Emil, egészség- ügyi miniszter, dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész he­lyettese, dr. Bartos István, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának vezetője, dr. Darabos Pál, az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, Nagy Imre, munkaügyi miniszter- helyettes és dr. Szilbereky Jenő, igazságügyi miniszter- helyettes. A törvényjavaslatról Kara­kas László munkaügyi mi­niszter tájékoztatta a kép-* viselőket. Elmondta, hogy pártunknak és kormányunk­nak az a törekvése, hogy a társadalombiztosításban is fo­kozottan megszűnjenek a kü­lönbségek a munkások és pa­rasztok között. A másik lé­nyeges változás a jelenlegi három különböző nyugdíj- skála egységesítése. Az együttes ülés után a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság folytatta munkáját.' Az ülésen részt vett Péter János, az országgyűlés alelnö- ke és dr. Szilbereky Jenő igazságügymi niszter-helyettes is. Az ülésen Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára is­mertette az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításá­ról szóló törvényjavaslatot^ majd a bizottság meghallgat­ta dr. Szénási Géza, leg­főbb ügyésznek és dr. Sza­kács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének az ország - gyűlés legközelebbi üléssza­kán sorra kerülő beszámoló­ját. Környeze tünkről Megjelent A mi világunk 5. füzete Pécsi Tibor „Az ember és környezete” című, a Táncsics Kiadónál megjelent ismeret- terjesztő munkájában a lég­kör, a víz és a földfelszín, vagyis a környezet szennyező­dése mind nyomasztóbb kér­déseit tárja az olvasók elé. Külön foglalkozik az ipari és a nagyvárosi zajártalom és a gyógyszerek oldaláról fenye­gető káros hatásokról. Az emberiség különösen az utóbbi évtizedek, sőt évek so­rán oly mértékben szennyez­KIS HELYEN _£LFERW NAGY TEUESITMENYU importált centrifuga Ára csak TI50 Pt OTP-Mtel csak a Keravill-nál kaphatói [KERAVILL vidékre 1$ szSNft * KBUWU Áruház* V-KOMUttl Lajos U.2. te környezetét, hogy ennek további fokozódása az egész emberiségre nézve súlyos ve­szélyt jelentene. Pécsi Tibor minden ártalomfajtánál rá­mutat a veszély csökkentésé­re irányuló erőfeszítésekre és a megoldás további módjaira. A tudományos-technikai for­radalom korában a föld min­den lakójának ismernie kell a környezetszennyezés prob­lémáit, és a maga területén mindent meg kell tennie az időbeni beavatkozás érdeké­ben. Ehhez segít Pécsi Tibor érdekesen, közérthetően meg­írt füzete. Gyermekeket vár a főiskola A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola előkészítő ta­gozata az 1975—76-os tanévre zongora, hegedű és gordonka szakra hirdet felvételt, ki­emelkedő készségű 8—14 éves gyerekek részére. A felvételi vizsgára április 30-ig lehet lelentkezni a főiskola tanul­mányi osztályán. (1391 Buda­pest, Liszt Ferenc tér 8.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom