Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-07 / 80. szám

1975. ÁPRILIS 7., HÉTFŐ “k/ÚmÍísíp A felszabadulás évfordulóját ünnepelte a megye (Folytatás az 1. oldalról) nagygyűlés résztvevőit. Az el­nökségben foglaltak helyet Vámos Géza és Mateovics Jó­zsef országgyűlési képviselők, és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadse­regcsoport egyik egységének tisztjei is. Jólesz Sándornak, a monori nagyközségi pártbi- zottág titkárának üdvözlő sza­vai után Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára mél­tatta felszabadulásunk jelen­tőségét, majd a járás dolgozói nevében ajándékot nyújtott át a szovjet katonavendégeknek. Az ajándék: apró zászlótartók, egymás mellett a szovjet és a magyar zászlóval, jelképezve az egyre szorosabbá váló ba­ráti kapcsolatokat. Az ünnepségen nyújtották át Cserháti Árpádnak, a Volán monori főnöksége vezetőjének és Csák Andrásnak, a monori Kossuth iskola tanárának a Haza Szolgálatáért Érdemér­met, az MHSZ-ben végzett másfél évtizedes munkájukért. Az ünnepség második részé­ben a monori zeneiskola nö­vendékei adtak koncertet és a József Attila Gimnázium iro­dalmi színpada bemutatta Szabadság című összeállítását Múltat idézve, jelent bemutatva Ráckevei járá9 Emlékművet avattak mes, de nagyszerű jövőt hozó napok emléke — ez az ércbe formált művészi szobor, az érc tömbből kiszakadó, töret­len lendületű galamb, hanem jelkép is, a szabadság, a béke jelképe. Az emlékmű leleplezése után talapzatát befödték a szeretet és a hála koszorúi, vi­rágai. Az ünnepség után színpad­ra lépett a ráckevei magyar, o szigetszenimártoni német és a tököli szerb együttes. Ráckevén az István teret, az idefutó utcák torkolatait há­rom nemzedék népesítette be, a veteránok és az idősebbek között ott voltak a fiatalok, tanulók, KISZ-esek, úttörők. Részt vett a járás kiemelt ün­nepségén dr. Zalka Károly, a megyei pártbizottság tagja, a Pest megyei Bíróság elnöke és Vitalij Ivanovics Szeleznyov alezredes, a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet dé­li hadseregcsoport egyik egy­ségének parancsnoka is. Jónás Zoltán, a járási párt- bizottság első titkára ünnepi beszédében a többi között mél­tatta a járás erőteljes fejlődé­sét. Ma — mint mondotta — a járás lakosságának többsé­ge az iparban dolgozik. Az iparral párhuzamosan fejlő­dött a mezőgazdaság is. Részletesen szólt Jónás Zoltán a magyar—szovjet baráti kap­csolatokról és ezt hangsúlyoz­ta rövid köszöntő beszédében V. I. Szeleznyov is. A beszédeket követően a fi­gyelem az új emlékpark, Mdk- risz Agamemnon felszabadulá­si emlékműve felé fordult,1 Avató beszédében Raffai Béla, a járási hivatal elnöke hangsúlyozta: ünnepeinket nemcsak megtartjuk, hanem meg is akarjuk örökíteni. Nemcsak emlék — a küzdel­Tartalmas szórakozást, gaz­dag művészeti programot kí­náltak az érdeklődőknek az ünnepek. A Galga menti népművé­szeti eseménysorozat az elmúlt év november közepén, az első, gödöllői járásbeli község fel- szabadulásának 30. évforduló­ján kezdődött, és most, a két­napos ünnepen zárult. Április 3-án este a bogi tanácsházán a környék népművészetét be­mutató kiállítás nyílt, és még aznap este a többi között két filmet is levetítettek. Bogró Jó­zsef és Raffai Anna készítette a Galga völgye című, Rényi Tamás rendezte a Húsvét­hétfő Galgamácsán 1974. című fimet. Az április 4-i díszbemutató, a Galga menti népművészeti találkozó zárórendezvónye délután színes fölvonulással kezdődött, majd egymás után léptek a művelődési központ színpadára a csoportok. No­vember közepétől a községi bemutatókon százhuszonhat csoportban több mint kétezer- kétszázán mutatkoztak be. Az április 4-i díszbemutatón ti­zenkilenc csoport és négy szólista, összesen mintegy öt­száz szereplő dalolt, táncolt. A színes, változatos műsor vé­gén Kis Emil, a járási párt­ol ötven személyes óvoda a budai járásban, Tök községben nagybirtok helyén. Jelenleg 1400 hektáros területünk — két éven belül, a tervezett to­vábbi egyesülésekkel — 6000- re növekszik. Voltak nehéz időszakok is a közös gazdaság életében, de az utóbbi tizen- egynéhány évben mindig nyereséggel gazdálkodtunk — magyarázza vendégeinek a téesz elnöke. A szó igaz ér­telmében vett számadás volt ez a tájékoztató: számadás arról, hogyan éltünk, hogyan sáfárkodtunk a 30 évvel ez­előtt kapott szabadsággal... —• Huszonkétmillió forintos költséggel épült szakosított te­henészetünket tavaly népesí­tettük be magas tejhozamú finn aisir fajtával, egy ilyen tehén 5600 liter tejet ad éven­te. Vágóhídunkon tavaly 9000 darab sertést dolgoztunk fel, amiből 4000-et saját tagsá­gunk hizlalt, a háztáji gazda­ságokban, a többit a társszö­vetkezetektől vásároltuk, szer­ződés alapján. Húszmillió fo­rint értékű gépparkunk van, vagyis több géppel rendelke­zünk, mint nem is olyan régen egy járási gépállomás ... A tábornokok közül akadt, aki — ilyen az élet — most járt először mezőgazdasági nagyüzemben. A társadalmi munkamegosztásban nekik más feladat jutott: fegyverrel egyengetni, védeni e nagyüze­mek boldogulásának útját. ...nem középiskolás fokon... Mark Konsztantyinovics Kaszvinov nyugalmazott al­ezredes, a Moszkvai Rádió külpolitikai kommentátora, a szocialista országok számára sugárzott műsorok gazdaja. Életpályájának alapvető meg­határozója a háború volt. — Leningrádban végeztem a pedagógiai főiskolát, egy ideig tanítottam, majd néhány évig a tanítók lapjánál dol­goztam. Mikor kitört a hábo­rú, azonnal a frontra mentem, és elejétől a végéig részt vet­tem a sztálingrádi csatában. Megsebesültem, majd fel- gyógyulásom után az 5. Gár­dahadsereggel végigharcoltam fél Európát, Románián, Len­gyelországon, Németországon és Magyarországon át — Prá­gáig. A háború vége a cseh fővárosban ért, majd 1950-ig Ausztriában állomásoztam ala­kulatommal. Akkor Lenin- grádba helyeztek át, s ott szolgáltam leszerelésemig, 1960-ig. Azóta újságírással és írással foglalkozom. — Milyen könyveket ír? — Történelmi tárgyúnkat. Legutóbbi könyvem, az 1973- ban Leningrádban kiadott Huszonhárom lépcsőfok lefelé című történelmi elbeszélés Oroszország és a cárizmus ka­tasztrófájáról, a Romanov- dinasztia végnapjairól szólt. Otthon most dolgozom a bőví­tett második kiadás előkészí­tésén. — Miért hangsúlyozta, hogy otthon? Vérrel megpecsételt barátság — Mert itt máson dolgozom: holnap „bevetem” magam a Fővárosi Levéltárba, és anya­got gyűjtök a XX. századi orosz—magyar kapcsolatok, il­letve — elsősorban — az orosz és a magyar haladó mozgal­mak történetének feldolgozá­sához. Vojo Nyikolity szálfa terme­tét cseppet sem kezdte ki az idő: ma is olyan fürge mozgá­sú, fáradhatatlan, mint a jugo­szláv nemzeti felkelés idején, amelyben a 14. partizán zászlóalj pártvezetőjeként, az elsőtől az utolsó napig részt vett. Tizennyolc éves sem volt még, amikor belépett a szerb kommunista pártba, és a 24-et taposta, amikor a partizánok zászlaja alá állt. Azt mondja: a mi sikereink őket is erősí­tik, hiszen jó érzés tudni, hogy Belgrádtól északra, föl, egé­szen a Balti-tengerig, csupa testvérnépek, barátok élnek. Ion Radulescu ezrede a 2. Ukrán Front csapataival együtt tisztította meg Debre­cent, Nyíregyházát, Bódvaszi- last a német fasisztáktól. Baj­társa, Ion lonescu vezérőrnagy Debrecen után Kecskemét és Nagykőrös népének vitte ka­tonáival a szabadságot. Ak­kor csak tábori telefonon be­széltek egymással. Most egy­szerre emelték poharukat a szovjet hadseregre és a har­minc évvel ezelőtt füstben, go­lyózáporban született, vérrel megpecsételt barátságra. Nyíri Éva Vasárnap a Magyar Partizán Szövetség központjában baj­társi találkozót rendeztek hazánk felszabadulása 30. évfordu­lója alkalmából Magyarországon tartózkodó partizán testvér- szervezetek képviselőinek részvételével. A találkozón öt par­tizán szervezet képviselői — a szovjet partizánok küldöttsége Ny. Sz. Fomin vezérezredesnek, a Szovjetunió Hősének ve­zetésével, a bolgár testvérszervezet delegációja, Atanaz Ruszev vezérőrnagy, a csehszlovák testvérszervezet küldöttsége Milos Rusovsky elnökhelyettes, a jugoszláv testvérszervezet dele­gációja Vojo Nikolity vezérezredesnek, a jugoszláv nép hősé­nek, a román testvérszervezet küldöttsége pedig Ion Radu­lescu nyugállományú vezérőrnagy vezetésével — az egykori magvar harcostársakkal együtt elevenítették fel a három év­tizeddel ezelőtt közösen átélt felszabadító harcok emlékeit. A szívélyes hangulatú, bajtársi találkozón részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Partizán Szövetség elnöke. ★ Vasárnap a Barátság Házába látogatott az egykori fel­szabadító harcokban részt vett szovjet veteránok 40 tagú küldöttsége, amely I. F. Kuc, nyugalmazott vezérőrnagynak, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság elnöksége tagjának veze­tésével tartózkodik hazánkban. A vendégeket Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője köszöntötte, majd Nagy Mária, az MSZBT főtitkára átnyúj­totta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényét. Költemény magyar barátomnak művelődési házban tartott nagygyűlésen részt vett Nyi- kolajev Filimonov alezredes is, aki annak idején harcolt a fa­lu felszabadításáért. Most ked­ves ajándékot hozott, Magyar barátomnak című költemé­nyét, amelyet Kerekes And­rás, a Rádió munkatársa tol­mácsolt a közönségnek. Külön ünnepséget tartottak a Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat nagy­kőrösi üzleteinek dolgozói. Kalmár István igazgató érté­kelte a kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny eddi­gi szakaszát. Gyarapodás a jubileumra Április 4-én újabb létesít­ményeket adtak át megye- szerte. Tök községben a la­kosság régi kívánsága telje­sült az új, 50 személyes óvo­da felavatásával. Alapkövét a múlt év nyarán rakták le, és a környék termelőszövet­kezeteinek, a vállalatok és az ÁFÉSZ mintegy félmil­lió forint értékű társadalmi segítségével, Németh Attilá­nak, a budai járási hivatal mérnökének társadalmi mun­kában történt tervezése nyo­mán az ünnepen a szép épü­letet átadhatták. Avató­beszédet Szűcs István, a zsám- bóki közös nagyközségi ta­nács elnöke mondott, majd a két foglalkoztató termes kényelmes óvodát Bakta Sán- dorné vezető óvónő vette át. Vasárnap már boldog kicsi­nyele ismerkedtek a játékok­kal. Ugyancsak 50 személyes és ugyancsak társadalmi össze­fogással épült óvodával gaz­dagodott a dabasi járásbeli Bugyi község. Budakalászon, a felszabadulási ünnep kere­tében Karsai Miklós tanács­elnök rakta le egy új 150 sze­mélyes óvoda alapkövét. Az építkezés a tervek szerint 5 millió forintba kerül, épí­tője a nagyközség költségve­tési üzeme lesz. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat buda­kalászi gyára telket és 1 mil­lió forintot, a megyei tanács másfél millió forintot adott, a többi pénzt a helyi tanács rakta félre évről évre. Az alapkőletétel után négy bu­dakalászi 30 éves fiatal —Sá­rost Ervin, Szép Ferenc, Fe­kete Katalin és Lázi Jánosné — emlékfát ültetett a felsza­badulás tiszteletére. A felszabadulás ünnepén Pátyon és Foton, Sülysápon és Vecsésen felújított műve­lődési házat avattak. A pátyi felújításnál társa­dalmi munkával segített — és nemcsak a segéd-, hanem szakmunkával is — a köz­ségi és a termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezet tagsága. Anyagiakkal hozzájárult az építkezéshez a helyi tanács, a Lenin Termelőszövetkezet és a megyei tanács. Az újjá­varázsolt művelődési házban 180 személyes nagyterem és öt kisebb klubhelyiség talál­ható. A fóti művelődési ház fel­újítása mintegy kétmillió fo­rintba került, s ebből jelen­tős részt vállaltak a község lakosai, az intézmények dol­gozói. Társadalmi munkában folyt a takarítás, a környezet­rendezés, a fiatalok pedig főleg a pinceklub kialakítá­sában, csinosításában jeles­kedtek. A 300 személyes szín­házterem és a hét kisebb he­lyiség jó keretet adhat a gaz­dag kulturális életnek. Ipolydamásdon a két volt iskolai tanterem egyikét ala­kították át a fiatalok maguk­nak ifjúsági klubnak. Az építésből rajtuk kívül jelen­tős részt vállaltak a Buda­pesti Építőipari Ktsz szobi üzemének, a Pestvidéki Kő­bánya Vállalat szobi üzemé­nek, valamint a határőrsnek a fiataljai. A szobi nagyköz­ségi közös tanács az ifjúság- politikai alapból 100 ezer fo­rintot adott a klub beren­dezéseire. Április 4-én avatták fel Visegrádon, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság új székha­zát. Az ünnepségen részt vett Pápai Lajos, a szentendrei já­rási pártbizottság titkára és Rozgonyi Emőné dr., a já­rási hivatal elnöke is. Dr. Madas László, a parkerdőgaz­daság igazgatója elmondot­ta: a gazdaság Esztergomból települt át Visegrádra, és az új székház korszerű munka- feltételeket biztosít az itt dol­gozóknak. A továbbiakban az ünnep­ség résztvevői Lepencevölgy- be mentek, ahol egy erdei meleg vizű strand alapkövét helyezte el Rozgonyi Ernő- né dr. A parkerdőgazdaság beruházásában épülő strand első medencéje augusztus 20- án fogadja látogatóit, a követ­kező két medence pedig jö­vőre készül el. A beruházás összértéke 30 miUió forint. Tudósításainkat írták: Ács Jenő, Czibor Valéria, Kob- lencz Zsuzsa, Kovács György Attila, Ökrös László, Őrszi­geti Erzsébet és Virág Ferenc. A felvételeket készítették: Koppány György és Nagy Iván. bizottság első titkára adta át a díjakat és dr. Süpek Zoltán, aj járási hivatal elnöke érté­kelte a rendezvénysorozatot. Különdíjjal — amely Szekeres Erzsébet iparművész Nagytar- csai menyasszonytál című al­kotása — az első díjat kapta a nagytarcsai népi együttes, művészeti vezetőjük: Mannin- ger György. Első díjat kaptak még: az Alsó-Galga menti Egyesített Pávakör, a galgamácsai fel­nőtt- és gyermekcsoport, a zsámboki népi együttes, a kar- tali együttes, az isaszegi tánc­csoport, a dányi asszonykórus, a rác egresi Pávakör, az aszó­di gimnázium és szakközépis­kola énekkara, a túrái általá­nos iskola énekkara, a galga- hévizi kisdobosok citerazene- kara, Gábor Géza galgahévizi citerás, Szaszkó József túrái citerás, Svehla Pál bagi cite­rás, Tóth György erdőkertesi furulyás, Vári Antal nagytar­csai néptáncos, Bankó Gáborné hévízgyörki szólóénekes és Nagy Klára vérségi versmon- dó. Negyedszázados népi együttes A félszabadulási ünnepség- sorozat keretében szombaton tartotta 25 éves jubileumi ün­nepélyét a tápiószecsői népi együttes. Az elmúlt negyed- századot bemutató kiállítást Kiss Károlyné vb-titkár nyi­totta meg, majd a művelődési házban bemutatta jubileumi műsorát — amellyel a közel­múltban az NDK-ban is nagy sikert aratott — az együttes. Az ünnepi esten részt vett Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke és Keszi József, a nagykátai járási hivatal elnö­ke is. A műsorban — amely most itthon is nagy sikert aratott — fellépett a mező­keresztesi Aranykalász Tsz Röpülj páva férfikórusa és a helyi általános iskola kama­rakórusa is. Megnyitójában Török Sán­dor tanácselnök méltatta az együttes közművelődésben be­töltött szerepét, majd Keszi József átadta az együttesnek a kulturális miniszter dicsérő oklevelét, Rákosi Györgyné- nek, az együttes tagjának a Szocialista kultúráért jelvényt. Nagy Ferencné, Lesti István­Minden községben, munka­helyen megemlékeztek a fel- szabadulás 30. évfordulójáról. A főváros melletti Diósdon, a tanácsház melletti főtéren fel- szabadulási emlékművet avat­tak. Az emlékművet Szakái Ákos diósdi mérnök tervezte és Szilasi László diósdi kőfa­ragó készítette el, a Csapágy­gyár és a helyi szakszövetke­zet dolgozóinak segítségével, jórészt társadalmi munkával. Avatóbeszédet Deményi János tanácselnök mondott. A fővárostól távolra levő kis községben, Törteién is em­léket állítottak, felszabadulá­sunknak. Az avatás után a né, Walter János és Walter Jánosné miniszteri dicséretben részesült. Tuza Sándorné dr. a MÉSZÖV nevében díszes serleget adományozott az együttesnek, vezetője pedig, Ofella Sándor Kiváló szövet­kezeti dolgozó jelvényt kapott. Harminc perc Diósáról Számos kiállítás nyílt a megyében. Diósdon a község múltját idézi fel és jelenét mutatja be a fényképkiállítás. Április 4-én este vetítették le a község lakóinak a televízió Diósdon lakó munkatársainak Rappai Nándor adásvezető irányításával a falu életéről készített 30 perces dokumen­tumfilmjét. A filmhez az anyagot és a technikai eszkö­zöket a televízió elnöksége díjmentesen biztosította a for­gatócsoportnak. Bernecebaráfin a helyi pe­dagógusok rendezésében nyílt meg az Ipoly vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 30 éves fejlődését bemutató kiállítás. Örkényben, a Béke Tsz klubjában a nagyközség 30 éves fejlődését bemutató, majd az Építőipari Szövetke­zet pinceklubjában járási gyermekrajz-kiállítás nyílt. Kemencén szombaton a köz­ségi klub rendezésében hobby- kiállítás nyílt. Tíz kórns találkozója Felszabadulásunk évfordu­lója és Vác fennállásának 900 éves jubileuma alkalmából négynapos ifjúsági kórusta­lálkozót rendeztek Vácott. A találkozó házigazdája a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont Üttörőkórusa és a Vác városi KISZ-kórus volt. Az első napon a Zeneiskola nagytermében Venesz Ernő­nek, a városi tanács művelő­dési osztálya vezetőjének üd­vözlő szavai után öt kórus adott hangversenyt. Az Üttörő- kórus Karai és Kodály három művét, a KISZ-kórus Szoko- lay Sándor Kossufh-díjas ze­neszerző Musica Nottuma cí­mű háromtételes kantátáját mutatta be, melyet a szerző a városi tanács felkérésére a város jubileumára írt, a KISZ-kórus számára. A hangverseny második ré­szében három vendég ének­kar mutatkozott be. Az oros­házi Madrigál kórust Szoko- lay Bálint, a szombathelyi Jeunesses kamarakórust Deák István és a francia Les Pe­tits Chanteurs de Vincennes fiúkart Jean Ladrette vezé­nyelte. Másnap Vác négy általános iskolája: az Árpád úti, a Báthori utcai, a Gábor József utcai, valamint a Hámán Ka­tó és a Petőfi Sándor iskola énekkarának bemutatkozására került sor. Ezen a hangverse­nyen is felléptek a vendégek. A délután második felében az orosházi Madrigál kórus és a francia fiúk adtak önálló műsort. Pénteken délelőtt a szombathelyi kamarakórusé volt a Zeneiskola színpada. Szombaton a résztvevő kó­rusok karnagyai szakmai ta­nácskozáson értékelték a ta­pasztalatokat. A találkozó az énekkarok közös éneklésével szombaton délben fejeződött be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom