Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

Szabadságot a chilei népnek és Luis Corvalánnak! (Az MSZMP KB május 1-t jelszavaiból.) Zászlóátadási ünnepség Csepelen, az Egyesült Izzóban, a Videotonban és a szentesi Árpád Tsz-ben A legjobbak között a Dunamenti Hőerőmű A tegnapi események közül az alábbiakban a Csepel Vas­es Fémművek, az Egyesült Izzó, a székesfehérvári Videoton és a szentesi Árpád Tsz zászlóátadási ünnepségét ismertetjük. Biszku Béla: A verseny: népünk állásfoglalása a párt politikája mellett A Csepel Vas- és Fémmű­vek dolgozói a ' fémmű új fém- szalaghengerdéjének nagy­csarnokában rendeztek mun­kásgyűlést. Az ünnepségen felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Bevezetőben tolmácsolta a Központi Bizottság jókíván­ságait a csepeli- dolgozóknak abból az alkalomból, hogy a kongresszusi munkaverseny első szakaszában kimagasló eredményeket értek el. Ezután emlékeztetett arra, hogy alig egy évvel ezelőtt néhány nagyvállalat — köz­tük a Csepel Művek — dol­gozói szocialista brigádjai kezdeményezték a munkaver­senyt, elsősorban a IV. ötéves terv teljesítéséért. A munka­verseny hamar országos mé­reteket öltött, s jelentős mun­kasikereket hozott. A mun­kások, parasztok és értelmi­ségiek ezzel is kifejezték állásfoglalásukat a párt po­litikája, a szocializmus ügye mellett. A Központi Bizottság meg­különböztetett figyelemmel kíséri a Csepel Művek dol­gozóinak helytállását, példa- mutatását — mondotta a to­vábbiakban Biszku Béla. Kü­lönösen jelentős, hogy a 33 000 dolgozót foglalkoztató gyár- óriás minden vállalata tel­jesítette 1974. évi tervét, ösz- szességében 8,5 százalékkal nőtt tavaly a termelés, első­sorban olyan termékekből állítottak elő többet, amelyek­re a népgazdaságnak nagy szüksége van. Ugyanakkor jelentős anyag- és energia­megtakarítást is elértek, en­nek értéke 88 millió forint volt: Ezeken kívül bővítették, korszerűsítették a szociális létesítményeket, több mint 240 új munkáslakás készült el, új óvodát és bölcsődét is átadtak. Ezután a Központi Bizott­ság kongresszusi zászlaját a Csepel Művek dolgozói nevé­ben Soltész István vezér- igazgató, és Borbély Sándor, a CSM pártbizottságának első titkára vette át Biszku Bélá­tól. A KB titkára átnyújtotta a kongresszusi okleveleket a Csepel Művek két brigádjá­nak, majd egyéb kitünteté­seket nyújtottak át. A munkásgyűlés részvevői végül levelet küldtek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkáráhak, amelyben ígéretet tettek, hogy a mun­kaverseny következő szaka­szában újabb sikereket ér­nek el.. iás 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista mun­kaversenyen ért el. Tavaly Ke­reken 40 százalékkal emelte a Termelési értékét, s így az mar meghaladta a 4,6 milliárd fo­rintot. A termelési értéknek, ez a nagyon figyelemre méltó arányú emelkedése még jelen­tősebb lesz —• mondotta a szó­nok —, ha tekintetbe vesszük, hogy a 80 százaléka a terme­lékenység emelkedéséből adó­dott. A termelési és a műszaki mutatók folyamatos javítása mellett külön elismerést érde­mel az a tény is, hogy a hír­adástechnikai nagyüzem jól kvalifikált szakmunkás-, illet­ve műszaki gárdái a állandóan továbbképezi magát. A Kong­resszusi Zászlóval elismert ki­emelkedő eredmények azt iga­zolják, hogy a jól és becsület­tel végzett munka meghozza a gyümölcsét. Az ilyen munká­val az ország is gazdagodik, az ilyen munka eredményeként az egyének is egyre jobban élnek. Nem lehet ugyanis ünnepron­tás az — hangoztatta végül a szónok —, ha az ünneplés örömteli perceiben is hangsú­lyozzuk: csak úgy haladhatunk tovább, ha nemcsak fizetésben, de teliesítménvben is min­denki egy kicsivel többet akar és nyújt, mint eddig. Az ünnepség végén a ver­senyben kitűnt dolgozóknak és brigádoknak kitüntetéseket ad­taik at. Apró Antal: A munkásosztály testvéri segítségéve! gyökeresen megváltozott a paraszti élet Németh Károly: Elismerés illeti mindazokat, akik hozzájárultak eredményeinkhez Az Egyesült Izzóban Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át a kongresszusi zászlót Dienes Béla vezérigazgató­nak és Vadas Sándornénak, a pártbizottság titkárának. Az ünnepségen jelen volt Gérnyi Kálmán, a budapesti pártbi­zottság titkára is. Németh Károly a vállalat kollektíváját üdvözölve rá­mutatott, hogy az Egyesült Izzó 30 000 főt számláló kol­lektívája, mindenekelőtt szo­cialista brigádjai, akik az el­sők között voltak a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny kezdeménye­zésében, élenjártak a megva- 'lósításban is. A verseny ta­valyi első szakaszában példa­mutatóan teljesítették mind­azt, amit vállaltak. Mint mondotta, a szocialista mun­kaverseny nagy tömegeket átfogó lendítőerővé vált a gazdasági építőmunkában. En­nek köszönhető, hogy a ma­gyar népgazdaság eredmé­nyesen teljesítette 1974. évi A szentesi Árpád Termelő- szövetkezetnek Apró Antal, az MSZMP Poltikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke adta át a zászlót. A kol­lektíva nevében a magas ki­tüntetést Szabó László, a szö­vetkezet elnöke és L anto3 Gergely, a tsz pártszervezeté­nek titkára vette át. Az ünnep­ségen részt vett dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is. Apró Antal hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk ma 60 százalékkal többet termel, mint a felszabadulás előtt, s a nö­vekedés kétharmad részét a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás legutóbbi tíz évében ér­tük el. A fejlődésre különösen jellemző az az adat, mely sze­rint hazánkban 10—12 évre volt szükség ahhoz, hogy meg­kétszerezzük a búza termés­átlagát, míg ugyanezen idő alatt a világ átlagos búzater­melése csak egyharmadával nőtt, a Közös Piac országai pe­dig csak 40 százalékkal több gabonát adtak. A magyar ke­nyérgabona-termesztés elérte a világszínvonalat. A mezőgaz­daság nagyarányú fejlődésé­ben, s a parasztság helyzeté­nek gyökeres változásában döntő szerepe volt a munkás- osztály vezető szerepének és testvéri segítségének. Az egy­kor embertelenül nehéz pa­raszti munkát ma már össze­hasonlíthatatlanul megkönnyí­tik a gépek, a műszaki eszkö­zök, a vegyianyagok. A terme­lés korszerűsítésének ezeket az elengedhetetlen eszközeit az állami ipar és a külkereske­delem teremti elő. A szónok kiemelten szólt arról a fontos szerepről is, amelyet az agrár értelmiség játszott szocialista mezőgazda­ságunk nagyarányú fejlődésé­ben. A párt és a kormány, mint hangoztatta, a továb­biakban is megkülönböztetett figyelmet fordít a mezőgazda- sági szakemberképzésre. Az elmúlt három évtizedben a ha­zai agrár-felsőoktatási intéz­ményekben több mint 40 ez­ren szereztek képesítést, s ez pontosan ötször annyi, mint a felszabadulás előtti három év­tizedben együttvéve. Ma már csaknem 80 ezer közép- és fel­sőfokú végzettségű szakember dolgozik a mezőgazdaságban. A szónok végül arra kérte a : szövetkezet tagságát, hogy a kongresszusi verseny lendüle­tével folytassák tovább mun­kájukat. (Folytatás az 1. oldalról) Csehek Istvánná csoportveze­tőnek, Kékesi István főmű­vezetőnek, Kiss Károly osz­tályvezetőnek, Marczinka Endre lakatosnak, Pápa Ede csoportvezetőnek, Ruff Antal elektrikusnak, Schrödl Erika osztályvezetőnek, Szabó Ist­ván blokkvezetőnek, Tasko- vics János lakatosnak, Val­ter Károly blokk-kezelőnek. Árpási Zoltántól vették át a KISZ Központi Bizottsága oklevelét: Bilics János tmk- lakatos, Kluber János tmk- hegesztő, Kupecz Vilmos, a hőirányítás-technikai üzem műszerésze és Marczinka Endréné, a pénzügyi osztály csoportvezetője. Csenterics Sándor igazga­tó 33 szocialista brigád ve­zetőjének adta át ez alkalom­mal a kongresszusi és felsza­badulási munkaversenyben el­ért eredményekért járó elis­merést. A vállalat kiváló brigádja címet a Skriba Jó­zsef vezette Kilián brigád nyerte el. A nehézipari miniszterhe­lyettes a minisztérium és az iparági ‘szakszervezet elnöksé­ge nevében vállalati kiváló dolgozó kitüntetést nyújtott át Csenterics Sándor igazga­tónak, valamint helyettesei­nek: Verle Győzőnek és Fe­kete Károlynak. Ugyancsak vállalati kiváló dolgozó ki­tüntetésben részesültek a vál­lalat partbizottságának és szakszervezeti bizottságának titkárai, a KISZ-szervezet volt titkára és a vállalat százhu­szonegy dolgozója. Több tár­sadalmi aktíva vett át MHSZ- kitüntetést, illetve szakszer­vezeti elismerést és jutal­mat, valamint ez alkalommal hirdették ki a Szakma ifjú mestere verseny eredményét Az első helyezéseket — a la­katos-szakmában —• Ortutai Ferenc tmk, — a villanysze­relő szakmában — Imre An­tal, a villamos labor szere­lője, — a műszerész szakmá­ban — Lődi János, a hőirá- nyítás-fechnikai üzem mű­szerésze szerezték meg. A Dunamenti Hőerőmű Vállalat meleg hangulatú ün­nepsége Fábián Gyula szb- titkár zárszavával fejező­dött be. K. Gy. A. Ünnepség az MSZMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére Nehéz és mégis egyenes volt az az út Vági István-emléktáblát avattak Nagykőrösön A Magyarországi Szocialista- Munkáspárt megala­kulásának 50. évfordulója álkalmábóT ünnepséget ren­deztek tegnap délután Nagykőrösön és felavatták a párt egyik alapítójának, a város szülöttének, Vági Istvánnak az emléktábláját. Az ünnepi eseményen megjelent Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagjá, a Párttörténeti Intézet igazgatója, Ba­rinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei bizottságá­nak titkára, Galbicsek Károly, a megyei pártbizottság tagja, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának el­nöke, Pásztor István, a nagykőrösi városi pártbizott­ság első titkára. A Himnusz hangjai után Fülöp Tibor, az Arany János Gimnázium diákja mondta el Balázs Béla: Dallá halnotok így kell című versét, majd Pász­tor István nyitotta meg az ünnepséget. Emlékbeszédet Vass Henrik mondott. Szavai után a résztvevők meg­koszorúzták a márvány emléktáblát. Ebből az alkalomból vette fel a nagykőrösi Toldi Miklós élelmiszeripari szakközépiskola és szakmunkás- képző intézet KISZ-szervezete Vági István nevét, kül­döttei szintén koszorút helyeztek el az emléktáblán. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Ezt követően az Arany János Múzeumban munkás­mozgalom-történeti kiállítást nyitott meg Galbicsek Károly. Az alábbiakban ismertetjük Vass Henrik emlék­beszédét. tervét, s dolgozö népünk élet- körülményei a tervezettet is meghaladó mértékben tovább javultak. Nemcsak a magas kitüntetést nyert vállalatokat, hanem a dolgozók millióit el­ismerés illeti, mindazokat, akik hozzájárultak eredmé­nyeinkhez. A népgazdaság ér­dekei azt kívánják, hogy az Egyesült Izzóban, s az ország valamennyi más munkahe­lyén újabb jó eredményeket érjenek el a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny második szakaszában, min­denütt sikeresen teljesítsék az idei feladatokat, eredmé­nyesen zárják a negyedik öt­éves tervet. Megelégedéssel szólt az Egyesült Izzó dolgozóinak fel­ajánlásáról, amely szerint ne­gyedik ötéves tervüket1 1975 októberére teljesítik. A kongresszusi zászló át­adása után a két legkiválóbb brigádnak átadták a Központi Bizottság kongresszusi okleve­lét, s egyéb kitüntetéseket ad­tak át. Gáspár Sándor: Ilyen munkával az ország is gazdagodik, az egyének is jobban cinek A székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyárnak a Ságvári Endre nevét viselő üzemrészében rendezett mun­kásgyűlésen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára adta át a magas kitüntetést. A zászlót, a kollektíva nevében, Papp István vezéri gazgató és Brunner István, a nagyüzemi pártbizottság titkára vette át. Az ünnepségen részt vett Ta­kács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első tit­kára Is. a Kongresszusi Zászló át­adása előtt mondott beszédé­ben Gáspár Sárídor méltatta azokatVa kimagasló eredmé­nyeket, amelyeket a 15 ezer dolgozót foglalkoztató híradás- technikai nagyüzem a párt XI. kongresszusa és a felszabadul A MAGYARORSZÁGI SZO­CIALISTA MUNKÁSPÁRT létrejöttének fél évszázados jubileumán tiszteletadásunk és emlékezésünk forduljon e forradalmi szervezet igaz for­radalmár vezetője, Nagykörös szülötte, Végi István felé. A Párttörténeti Intézet ar­chívuma néhány elsárgult la­pot őriz Vági István kézírá­sával, ebből ismerjük hitele­sen gyermek- és ifjúkorát. Ti­zenkét éves korában ácsta- noncnak adták Vági Istvánt szülei, 1902-ben, tizenkilenc éves korában lett tagja a Szo­ciáldemokrata Pártnak és a szakszervezetnek. És bár a szakszervezetben végzett mun­káját 1904 és 1918 között két­szer szakította meg a katonai szolgálat, 1918 őszén, a polgá­ri demokratikus forradalom idején már ismert vezetője az építőmunkásoknak. A Tanácsköztársaság idején nem tartozott a proletárdikta­túra vezérkarába, de olyan posztokon szolgált, amelyeken részvételétől sok minden füg­gött. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG LEVERÉSE UTÁN Vági hó­napokig bujkálásra kénysze­rült, 1920. március 8-án letar­tóztatták, néhány hónapi vizs­gálati fogság után bizonyíté­kok hiányában azonban sza­badlábra helyezték. Szabadu­lása után a szociáldemokrata pártnak lett a tagja. Szemben a szociáldemokrata párt hivatalos reformista po­litikájával — amelyet általá­ban a szociáldemokrata párt helyi vezetői is követtek — Vági István olyan vezető volt, akinek — egyik kortársának szavaival szólva — „megjele­nésével a munkásosztály han­gulata határozottan balra te­relődött”. A szociáldemokrata pártban jelentős volt a befolyása. Ez jutott kifejezésre abban is, hogy amikor 1922-ben a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt részt vett a nemzetgyűlé­si választásokon, Vági Istvánt is a képviselőjelöltek között találjuk. A gyomai járásban mégsem lett Vági képviselő. A fasiszta rendszer csendörségi terrorral biztosította a kormánypárt je­löltjének megválasztását. Vá­gi nem lett ugyan parlamenti képviselő, a történelem azon­ban szerepet juttatott neki. Ez időben megteremtődtek már a feltételei annak, hogy a ke­gyetlenül üldözött KMP — ha közvetett formában is — túl­lépjen az illegális munka ke­retein. Az 1925-ben létreho­zott Magyarországi Szocialista Munkáspárt lapjában, a Mun­kásban olvashatjuk: „...na­ponta eltemetnek bennünket — s mi napról napra erőseb­bek leszünk.” A KMP BECSBEN ÉLŐ VEZETŐI felvették Vágival a kapcsolatot és benne megt Iáitok azt a harcost, aki al­kalmas az új, legális forra­dalmi munkáspárt vezetőjé­nek. A baloldali szociálde­mokrata Vági István vállalta ezt a bonyolult és kockázatos feladatot, és az MSZMP elnö­keként a magyar politikai élet jóv>al ismertebb vezetője lett, mint egy esetleges parlamenti választási győzelem esetén. Neve összeforrott az új párt nevével, amelyet sokak egy­kor Vági-pártnak neveztek. 1927. február 28-án újból le­tartóztatták, majd a Szántó Zoltán és társai ellen indított perben, amelynek Vági má­sodrendű vádlottja volt, négy év és hat hónap fegyházbün­tetésre ítélték. Fogházéveiben Marx, Engels, és Lenin mű­veit tanulmányozta, német tu­dását bővítette. Marx és En­gels műveit fordította német­ről magyarra. Kiszabadulása után, 1932 őszén illegálisan el­hagyta Magyarországot, a Szovjetunióba emigrált. A vö­rös szakszervezeti intemacio- ná lóban dolgozott, 1935-ben pedig a moszkvai szovjetbe is beválasztották. A törvényisér­tések azonban őt is elérték. 1938-ban letartóztatták, életét 1940-ben, fogságban fejezte be. VÁGI ISTVÁN PÁLYÁJA a magyar munkásmozgalom fej­lődésének egyik nehéz idősza­kához kötődik. Nehéz és mégis egyenes volt az arz út, ame­lyen haladva Vági István pro­letárgyermekből, kisgyerek- tanoncból öntudatos, szerve­zett munkássá, majd az ille­gális KMP egyik kimagasló vezetőjévé érett. Meg nem al­kuvó, következetes forradal­már volt, pártunk és mozgal­munk kiemelkedő alakja. Élete és tevékenysége a ma­gyar forradalmi munkásmoz­galom, a kommunista moz­galom történetének elválaszt­hatatlan része. Szép és méltó tehát ez a mai aktus, amely- lyel Nagykőrös dolgozó népe az MSZMP megalakulásának 50. évfordulóján emléket állít nagyszerű fiának, Vági Ist­vánnak. Legyen szimbólum ez az emléktábla, jelképe ennek a szocializmust építő munká­nak, amellyel Nagykőrös dol­gozó népe jelenét és jövőjét, egyben az ország jelenét és jö­vőjét építi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom