Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-03 / 78. szám
Gazdagodó Gödöllő Hetvenkét laká A Lumnitzer utcában alakul Gödöllő egyik legújabb és legszebb lakótelepe, amelynek első részét — az A, B és C tömböt — felszabadulásunk harmincadik évfordulója tiszteletére tegnap délelőtt adták át ünnepélyes külsőségek között — mint erről lapunk más helyén beszámoltunk. Az elkészült 72 otthon egyik fele szövetkezeti laké- i sokból áll, míg a másik része OTP-íársasház. A csaknem 12 millió forintos beruházással készült épület alapozási munkálatait a gödöllői székhelyű Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, s magát az építést az ugyancsak helyi Építőipari Szövetkezet végezte. Az átadási ünnepség bevezetőjeként Berencsi János, az A várossal ismei'Stedtelt a csehszlovák vendegeink :íki, KXK>= > A küldöttség. A képen (balröl jobbra): Benedek János, a gödöllői városi tanács elnöke, Vacláv Masek, a dél-csehországi kerületi Nemzeti Bizottság ergonómiai tanácsadója, Frantisek Chmela, Tyn város Nemzeti Bizottságának elnöke, Vlastimil Kraft, a Ceské Budajovice-i járási pártbizottság titkára, a küldöttség vezetője, Plutzer Miklós, a gödöllői városi pártbizottság első titkára, Milán Krivacek körzeti katonai parancsnok, és Jozef Cejka, a Csehszlovák’ Nemzeti Front Ceské Budajovice-i járási bizottságának elnöke. Barcza Zsolt felvétele Mint arról tegnapi lapunkban hírt adtunk, április 1-én kora délután Gödöllőre érkezett csehszlovákiai testvérvárosunknak, Tyn nad Vltavou- nak, valamint a Ceské Bude- jovice-i járásnak a küldöttsége. A delegáció tegnap reggel Benedek János városi tanácselnök kíséretében a tavaly átadott korszerű Légszesz utcai általános iskolába látogatott. A vendégeket Iványi Lajosné, az iskola igazgatója kalauzolta, bemutatva az iskola képzőművészeti szakkörének kiállítását is. A Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézetbe már Mét ray Tibor, a városi pártbizott- j ság titkára is elkísérte a delegációt, melynek tagjait itt Dienes Károly igazgató, Pataki József gazdasági igazgató és Sósky Gizella párttitkár fogadta. A látogatás következő helyszíne a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet volt. Itt a vendégek Tamási Mátyás gazdasági igazgatóhelyettes és Szabó L. László tudományos osztályvezető kíséretében tájékozódtak az intézet munkájáról és feladatairól. A küldöttség délután a járási pártbizottság munkájával ismerkedett, majd a kerepesi Szilasmenti Termelőszövetkezetben tett látogatást. Leleplezek Dregonya József emléktábláját A felszabadulásunk harmincadik évfordulója tiszteletére rendezett gödöllői ünnepség- sorozat keretében tegnap délután a Dregonya József utca 1-es számú ház falán leleplezték a mártírhalált halt Dregonya József tiszteletére állított emléktáblát. Az ünnepségen a mártír hozzátartozóin és barátain kívül megjelent Méray Tibor, a városi pártbizottság titkára, Gányi Zoltán, a városi tanács elnök- helyettese, valamint a Gödöllőn tartózkodó testvérvárosi küldöttség is. Bevezetőként a Munkácsy úti általános iskola Winkler Nándor vezette énekkara adott rövid műsort, majd Forgács Fer.enc, a város nyugdíjasai pártalapszervezetének titkára, Dregonya József harcostársa és barátja mondott beszédet, és leplezte le a gödöljői szobrászművész, Csontos Pál készítette márványtáblát. Ezt követően Dregonya István, a mártír öccse, a család nevében elhelyezte a megemlékezés koszorúját az emléktáblán. Ugyancsak koszorúval tisztelgett a magyar munkás- mozgalom városunkban tevékenykedő mártírja emlékének Nagy Ignác 1919-es veterán is. FELVÉTELRE KERESÜNK szakképzett és betanuló varrónőket, bőrdiszmű- szakmunkásokat és betanuló varrónőket, férfi és női munkaerőket könnyen betanulható síkkötő munkára - kézi és félautomata gépekre, valamint raktárvezetőt és gépkocsivezetőt. Jelentkezni lehet: Háziipari Szövetkezet (Gödöllő, Isaszegi u. 10-12.), Bártané munkaügyi vezetőnél. Telefon: 120. Építőipari Szövetkezet elnöke elmondta, hogy a most átadottakkal a szövetkezet ösz- szesen 300 lakást épített eddig a gyarapodó városnak. A jól dolgozó építők közül is kiemelte a Kossuth szocialista brigád kiváló munkáját. Ezt követően Gányi Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese beszélt a több-kevesebb nehézséggel megvalósuló gödöllői lakásépítkezésekről. Mielőtt Gányi Zoltán átvágta volna az A jelű tömb bejárata előtt kifeszített nemzetiszí- nü szalagot, jelképesen átadta a lakáskulcsot a háromgyermekes Vilmos Györgynének. F. B. ★ Libikóka, hinta, csúszda várja a gödöllői Major utca környéki gyerkeket. Az errefelé lakó tangazdasági dolgozók, mintegy nyolcvanan felajánlották, hogy fejenként tíz óra társadalmi munkát végeznek a városért. A környék lakói megkérték a körzet tanácstagját, Gáspár Zoltánt, hogy a húszezer forintos tanácstagi alapot igényelje egy játszótér létesítésére. Ebből a pénzből kerítéshez való drótot, oszlopokat, s néhány más szerelvényt vettek, de a játszótér teljes berendezéséhez több mint százezer forint értékű anyagot használtak fel. A gödöllői kerület műhelyéből a Petőfi Sándor és Radnóti Miklós szocialista brigád KISZ- fiataljai végezték a szakipari munkákat: a vasszerelést, a hegesztést. Szombat-vasárnaponként általában harmincán dolgoztak. A szokásos játékokon kívül beállítottak a gyerekeknek kiselejtezett gumiköpenyeket is. A szombat-vasárnapok derűs képet mutattak; a felnőttek még dolgoztak, s közben a gyerekek már játszottak. Épp ezért nem lehet itt ünnepélyes átadásról beszélni, mert „a használatbavétel” folyamatos volt. Már csak a gyepesítés van hátra, bár mint Tábik Ferenc, a gazdaság párttitkára elmondta, erre nem nagy területen lesz szükség, mert sok a focikedvelő. A Major utca sarkán levő játszótér három tanácstagi körzet határán fekszik. Igaz ugyan, hogy elkészítésében csak a tangazdasági dolgozók segítettek, de természetesen a környék minden gyereke előtt nyitva állnak a kapuk. — ethy — II. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1975. Április 3., csütörtök Közös ünnepség a járási hivatalban Tanácsi dolgozókat tüntettek ki Tegnap délután a járási hivatal nagytermében a gödöllői városi tanács és a járási hivatal dolgozói összevont ünnepségen emlékeztek meg hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójáról. A veresegyházi Forrás irodalmi színpad műsora után Jósvai Lajos, a járási hivatal enökhe- lyettese mondott ünnepi beszédet, majd a járási hivatal és a városi tanács vezetői kitüntetéseket nyújtottak át. A Tanácsi munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta Eötvös Károlyné, az aszódi nagyközségi közös tanács igazgatási főelőadója, Albulov Zoltánná, a bagi nagyközségi közös tanács igazgatási főelőadója. Derne Lászióné, az aszódi nagyközségi közös tanács pénzügyi főelőadója, Basa Józsefné, a galgahévízi községi tanács pénzügyi főelőadója, Pataki Jánosné, a vérségi közös tanács vb-titkára, Bakos Fe- rencné, a járási hivatal adminisztrátora, Kaskötő Irén, a járási hivatal pénzügyi főelőadója, Cs. Tóth Sándorné, a járási hivatal pénzügyi főelőadója, Kakucska János, a járási hivatal műszaki főelőadója. A városi tanács dolgozói közül a kitüntetést Pólyák Pálnak, a tanács munkaügyi főelőadójának nyújtották át. A Tanácsi munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta Gergely Jánosné, a bagi nagyközségi közös tanács hivatalsegédje, Gádor István, Dány község közös tanácsa pénzügyi előadója, Králik Jánosné, a szadai községi közös tanács vb-titkára, Pásztor Béla, a veresegyházi nagyközségi tanács elnöke és Bolyós Tivadar, a járási hivatal főelőadója. A Tanácsi munkáért kitüntetés bronz fokozatát nyújtották át Begidsán Ottónénak, a bagi nagyközségi közös tanács pénzügyi főelőadójának, Szabó Sándornénak, a dányi községi tanács igazgatási főelőadójának. A kitüntetést megkapta Lebek László, a veresegyházi nagyközségi közös tanács igazgatási csoportvezetője, Huszár Mihályné, az aszódi nagyközségi közös tanács pénzügyi előadója. Dóczi Pétemé, az aszódi tanács igazgatási főelőadója, dr. Rácz Zoltán, az aszódi tanács igazgatási főelőadója, Mi- ícus Györgyné, az aszódi tanács adminisztrátora, Bagi Jánosné, a bagi községi tanács adminisztrátora, Paulo- vics Mihály, a csömöri községi tanács elnöke, Keserű Józsefné, a galgahévízi községi tanács igazgatási előadója, Sződi Andrásné, az isaszegi tanács pénzügyi előadója, Kre- kó Ferencné, a kartali tanács adminisztrátora, lgnácz Ferencné, a kistarcsai nagyközségi közös tanács igazgatási előadója, Fekete Jánosné, a kistarcsai tanács vb-titkára, Szabó Lászlóné a péceli nagyközségi közös tanács hivatal- segédje, Tóth Lászlóné, a túrái tanács adminisztrátora, Párkányi Jánosné, a valkói tanács igazgatási előadója, Nyilas Zoltán, a veresegyházi nagyközségi tanács műszaki előadója, Kosztolányi Károlyné, a veres- egyházi nagyközségi tanács hivatalsegédje, Scheiffert Fri- gyesné, a veresegyházi nagyközségi tanács adminisztrátora, Péceli Istvánná, a veres- egyházi nagyközségi tanács igazgatási előadója, Varga Gyuláné, a veresegyházi nagyközségi tanács gazdálkodási előadója, Ködök Ferencné, a csömöri községi tanács pénzügyi előadója, dr. Hudy Zoltánná, a kistarcsai községi tanács igazgatási előadója, dr. Vass Teodóra, a péceli községi tanács igazgatási csoportvezetője, Tóth Sándorné, a szadai községi tanács pénzügyi előadója, Pintér Lászlóné, a valkói nagyközség közös tanácsának pénzügyi előadója, dr. Kovács Gyuláné, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője, Kiss Gyuláné, a járási hivatal adminisztrátora, Lerch Lajos, a járási hivatal főelőadója, Mezriczky László, a járási hivatal mezőgazdasági osztályának osztályvezető-helyettese, és Sára Józsefné, a járási hivatal pénzügyi főelőadója. A kitüntetést a gödöllői városi tanács dolgozói közül dr. Pásztor László, az igazgatási osztály vezetője, dr. Weidl József, az egészségügyi osztály vezetője, Mányai Miklósné, gyámügyi főelőadó, Horváth Kálmánná, pénzügyi főelőadó, Kaszap Istvánná, személyzeti főelőadó vette át. Kiváló pénzügyi dolgozó kitüntetést nyújtottak át az ünnepségen Dóczi Jánosáénak, a járási hivatal főelőadójának, és Sári Józsefnénak, a városi tanács pénzügyi főelőadójának. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott dr. Keserű Sándor, a járási hivatal gyámügyi főelőadója, Tóth István, a kartali községi tanács hivatalsegédje és Krizsán Zoltán, a városi tanács gépkocsivezetője. A Testnevelés és sport érdemes dolgozója kitüntetést vette át az ünnepségen Har- math Gizella, a sportfélügyelő- ség munkatársa. Hagyományok a Galga mentén Régi tárgyak, új népművészek Népi hagyományaink, népművészetünk, mai közművelődési életünk szerves része, mintegy kiinduló pontja. Országunk minden szegletében, így a Galga völgyében, a Rákos vidékén és a Szilas mentén is gazdag hagyományai vannak a díszítő művészetnek, a néptánc- és népidal- lam-kultúrának. Felkutatásukat, feldolgozásukat már a századforduló óta feladatuknak tekintik a tudósok, művészek. Bartók Béla túrái népdalgyűjtésével kezdődött meg vidékünk néprajzának, népművészetének feltárása. Bartók Béla az első A nagy úttörő kezdeményezések után a harmincas években Muharay Elemér, Volly István, Dömötör Sándor, majd a háború utáni esztendőkben, a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején kutatók egész sora kezdte meg vidékünkön a gyűjtő- és feltáró munkát. E nagyszerű tevékenységben elévülhetetlen érdemeket szerzett egy túrái tanító, Kovács László, aki mindenekelőtt a népi díszítő művészet felkarolásával, az összegyűjtött dallamok betanításával, népi játékok összeállításával, a népi kultúrát közművelődési célokra használta fel, közkinccsé tette. E nagyszerű előzmények folytatásának lehettünk tanúi az elmúlt félévben - a Galga menti népművészeti találkozó rendezvényeivel-. A bemutatókon szereplő csoportok és szólisták ismét tanúbizonyságot tettek nagymúltú népművészetünk mellett. Kender helyett „gyócs“ Nagy fellendülésnek lehettünk tanúi. A találkozó hatására idősek és fiatalok lelkesedéssel láttak a munkához. Régi nyomódúcok kerültek elő a láda mélyérái, s a tiszta anyag megtelt sokszínű virággal, szívvel, galambbal. Éles kések változatos formákat varázsoltak a holt fába. Hulladéknak számító háncsból kosarak, vesszőből fura formájú tárolók készültek. Ezek az alkotások nagyobb részt jó formaérzékről, kom- pozíciós készségről, technikai ügyességről tanúskodtak. Régen a falusi lakosság azért font, szőtt, faragott, mert ruháját és használati eszközeit saját maga állította elő. Kezdetben csak a téli esték szemet rontó mécsvilága mellett dolgoztak. Cifrázásra, díszítésre nemigen gondolhattak. Csak a XIX. század második felétől kezdve, a villany megjelenése óta terjedt el a nagyobb mértékű díszítés. A durva kendervászon helyett „gyócsot” használtak, eleinte fehér hímzéssel. Később a pirosat, majd a kéket, a szlováklakta területeken a zöldet, azután majd minden színt kezdtek használni. Hímezték az inget, a nyakba való kendőt, a fejkendőt, a zsebkendőt, az ágvelőt, de még a halotti lepedőt is. A mai díszítő művészetnek az előbbiektől eltérőek az indítékai. A hímzett, faragott holmikat lakásdíszítésre, „városi” ruha népi motívumokkal való ékesítésére használják. Persze, hasznos időtöltés is, és nem utolsósorba^ kereseti forrás. Mivel az elmúlt évtizedekben a falvak zártsága feloldódott, a népesség más tájak lakosságába keveredett, ugyanígy a népi díszítő művészet is változáson ment keresztül. Módosult az egyes elemek összeállítása, új formák keveredtek az eredeti kompozícióba, a színharmónia is bizonytalanabbá vált. Mindezeket a fentieken kívül jelentősen befolyásolta a gyári ipar egyre jobban elterjedő, eredetileg a nép ízléséhez igazodó, de mégis más szín-, forma- és anyagösszeállítású termékeinek beáramlása. Népművészeti bolt Aszódon A Galga menti népművészeti találkozó kiállítási darabjai közül a régen használt tárgyak a legértékesebbek. Az eredeti minták művészi újjá komponálása a mai használati eszközökre szintén kívánatos és hasznos, értékes alkotás. E fenti két út a jövőben is a legjárhatóbb. Még nagy számban fellelhetők egykori ruhadarabok, s az újjá komponáláshoz segítséget adnak a mintagyűjtemények. A faragásnál és a kosárfonásnál is hasonló a helyzet. A festett tányér ma nagyon divatos lakásdíszítő elem. E tányérok közül azok a legsikerültebb darabok, amelyek a régi mintavilágot idézik. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy az e tájra jellemző, a legszebb, legértékesebb motívumok terjedjenek el. Nem kell egyik községben sem újat kitalálni. Ha nincs régi hagyomány, át kell venni a szomszédoktól. A fejlődés érdekében össze kell gyűjteni a régi mintákat. Annak a sok hímezni, szőni- fonni, faragni szándékozó ember számára, akik nemcsak a maguk szórakozására kívánják mindezt tenni, hanem esetleg keresni is akarnak vele, meghatározott feladatokat kell adni, hogy világosan lássák, mi az értékes, és mi nem az. E célból tervez a járási hivatal művelődésügyi osztálya ez év őszétől kezdődően néprajzi-népművészeti stúdiót, ahol szakkörvezetők és egyéb érdeklődők számára tartanak foglalkozásokat. Reméljük, sikerül megtisztítani az idegen motívumvilág hatásaitól a helyi alkotásokat, és eredeti, Galga menti díszítő művészeti remekekkel jelentkeznek a hímzők, faragók. Az eladni szándékozók számára pedig lehetőség nyílik arra, hogy az ÁFÉSZ által tervbe vett aszódi népművészeti boltban majd a vásárlóknak örömet szerezzenek. Csak ezen az úton járva maradhat meg a komoly értékeket tartalmazó népművészet, magunk számára és válhat az egész nép közkincsévé. A ma, április 3-án Bagón megnyíló népművészeti kiállításon felmérhetjük; hol tartunk a munkában, kik tudnak ezen az úton járni, mit kell tenni .annak érdekében, hogy ez az út helyes irányba vigyen bennünket! Asztalos István
