Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-29 / 99. szám

Alkotóműhely Mi volt a „gödöllői gondolat”? „Látjuk Szentendre példájából, hogy milyen jelentősége, hatása lehet egy művésztelepnek. Ez a gödöllőinél sokkal ké­sőbb alapított, sokkal kevésbé korszerű, európai. Jobb későn, mint soha. Fel kell támasztani a gödöllői művésztelepet. Olyan hazáját, olyan otthonát kell itt megteremteni a művé­szeknek, ami méltó a múlthoz, a 19. századhoz, a huszadik század elejéhez. Reméljük, hogy itt egy, a társadaloma kö­zösségek által megsegített művésztelep jöhet létre. Hogy a gödöllői művésztelep megint élő, eleven valósággá válik, és ismét be tud kapcsolódni abba a nagy nemzetközi áramlat­ba, amibe már kétszer bekapcsolódott”. Ezekkel a szavakkal fejezte be azt az előadást a városunkban élő művészettörté­nész, Kampis Antal, amelyet a művelődési ház értelmiségi klubjában tartott a gödöllői művésztelepről. Bár e városban jelenleg nem beszélhetünk szervezett telepről, mégis igen sok művész lakója Gödöllőnek, Talán a hagyományok, talán a szép természeti környezet vonzza ide az alkotóéit. Munkás­ságuk viszont csak kevesek előtt ismert a városban. Épp ezért egy sorozatot indítunk, melynek segítségével szeretnénk megismertetni a városunkban lakó alkotókat, művészeket: a festőt, a szobrászt, a grafikust, a zióngcraműnzszt, az ipar­művészt, a tudóst, az írót, a fotóművészt, a kosárfonómű­vészt, a gobelinművészt... Az első részben az értelmiségi klub legutóbbi foglalkozásáról számolunk be, amelyen Kam­pis Antal művészettörténész a régi gödöllői alkotókról, a va­lamikori művésztelep tagjairól beszélt. Falinaptár festményrepro­duikciói, idegen nyelvű művé­szettörténeti kiadványok, he­vernek az értelmiségi klub ott­honos helyiségében. Itt is, ott is beszélgető csoportok alaíkul- mak ki a képek fölött. Halkan berreg a képvetítő, Dékán An­tal, a klub vezetője ül mellet­te, s szedi sorba a bemuta­tásra váró anyagot. Aztán megérkezik a klub vendége. Lassan elcsendesül a kis szo­ba. Kampis Antal bevezetőjé­ben a művész társadalmi hely­zetének alakulásáról beszélt, s az első művészeti egyesülések­ről, a művésztelepekről. A2 akadémiák körét elhagyó, újat, egyénit akaró alkotókról: a nazarénusokról, a barbizoni festőkről és a preraffaelitákról. Az utóbbiakról szólva a követ­kezőket mondta el: — Megteremtették a maguk gondolatát: hogy nincsen festő, nincsen szobrász, nincsen sző­nyegszövő és nincsen ötvös. Csak művész van. Művészettel mindent, még a kanalat is át lehet itatni. A múlt században mindenütt találkozunk csopor­tokkal, akik elváltak a hivata­los úttól. Ezt űz elválást, ezt a kivonulást hívták tulajdonkép­pen szecessziónak. — Magyarországom ebben az időben két művésztelepröl be­szélhetünk. Az első a nagybá­nyai. De az inkább iskola volt amelyik egyetlen mester köve­tésére alakult. Ez először Hol­lós?/ Simon, majd Ferenczy Károly. Időben második, de je­lentőségében, céltudatosságá­ban az első Gödöllő volt. ” Két fiílídl művész, Kö­rösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor római ösztöndíjat ka­pott. Elmentek Rómába, talál­koztak az immár nyolcvan esztendős magyar Szoldatits Ferenccel, aki a mazarénusok első, tehát még 1835—40 körül létezett társaságának volt a tagja. Tőle hallanak először a nazarénusok kolostorszerű, együttélő, együttérző társasá­gáról. Ennek nyomán ők is megtalálják a maguk szecesz- szióját, kivonulását. — Otthagyják az akadémiát, a fővárost. Nem mennek ugyan messzire, Gödöllőre jönnek. Egymás mellett keresnek la­kást, egymás mellett találnak megélhetést. Kidolgozzák mű­vésztelepük programját, mely­nek lényege: mindent átitatni művészettel. Aki művész, az mindent művészi módon csi­nál. Pár év alatt népes kis ko­lónia szerveződött körülöttük. Es nemcsak magyarokból. Ide­jött Kőrösfői Kriesch barátja, a svéd Leo Belmonte is. — Teremtették itt szőnyeg­szövő-műhelyt, szobrásziskolát, még ötvöstárgyakat is ten>ez- tek. Volt egy gobelinműhelyük is, aminek mestere Belmonte volt. Ennek a gödöllői művész­telepnek, amelynek tagjait az egymáshoz tartozás hívott és tartott össze, egyik nagyszerű egyénisége az a Medgyaszay Istvánt, aki a gödöllői gondo­latot az építészetben vallotta magáénak. Sok Medgyaszay tervezte épület hirdeti az or­szágiban a gödöllői elveket, aminek ő csak hordozója volt: Veszprémben, Pesten, Zebe- ,«lényben és másutt. Ugyancsak innen veszi a nagy hatóerőt Lechner Ödön és a még ma is élő K'b Károly, — isi VOlt a gödöllői gon­dolat? Mint már mondottam: az, hogy mindent művészi mó­don kell csinálni. És formailag: ragaszkodni kell a mientohöz. A magyar formavilágot a nép körében találjuk meg. Mégpe­dig minél elmaradottabb nép- rétegek körében keressük, an­nál ősibb formákat fogunk ta­lálni. Ezért le is vonultak Er­délybe, Kőrösfő vidékére, ahonnan a vezér, Kriesch Ala­dár is az ő magyar művész­nevét vette. így kerültek közel a magyar formavilághoz, s en­nek segítségével teremtettek egy csodálatos művészeti vilá­got, ami megrázta az akkori társadalmat. — Kőrösfői egy nagy mű­vészinek, de egy akadémikus nagy művésznek, Székely Ber­talannak volt a tanítványa. De már egy későbbi művén, amit gyakran láthatnak — a Zene- akadémia A művészetek for­rása című freskóján — meg­változik a világ. Itt már meg­találjuk a magyar motívum- kincset, és egy olyan gondolat­tartalmat, ami idáig idegen volt a hivatelos, a műcsarno­ki magyar művészettől. Ebben aztán követték őt a többiek, köztük egy fiatal művész, akit most körünkben is üdvözölhe­tünk, Remsey Jenő — fordult Kampis Antal az idős művész felé. A továbbiakban a mű­vésztelep sorsa összefonódott Remisey Jenő alakjával, s a művészettörténész is erről be­szélt. — A gödöllői fáklyát, amit Szotóatitstól vett át Kőrösfői és Nagy Sándor. Remsev Jenő vitte tovább. A gödöllői mű­vésztelep ekkor még virágzott. De virá°záűát kerékbe törte az első világháború: ez mindent visszavetett, ami nem volt ha­di. A háború befejezése után a művéért el ep elvesztette az állam pártfogását. A társada­lom elszesénvedése las=an-las- s«m 1ehetetlent né t.et+e fönn+aT- tását, de a húszas évek elejéig a telep tagjai hősiesen helyt­álltak. Kőrösfői Kriesch Ala­dár meghalt, Nagy Sándor egymaga nem tudlta tovább vállalni a fönntartást. RcniSCy Jenő fölismervén ezt a helyzetet, bevonult Pest­re és ott megalapította a spi­rituális művészeik társaságát. És a gödöllőiek, miután elvesz­tették a lehetőségét, hogy szoros együttműködéssel, együttéléssel tartsák fönn a maguk művészi, eszmei, eszté­tikai törekvéseit, igyekeztek egy művészi társaság formá­jában továbbvinni a gödöllői gondolatot. Kampis Antal előadása után a klubtagok a művészitelep al­kotóinak műveivel ismerked­hettek meg. A vetítés alatt élénk eszmecsere alakult ki, több kérdés hangzott el. Lát­hattuk többék között a maros- vásárhelyi kultúrpalotát, mely­nek belső kialakítása a roű- vésztelep két alapítójának munkáját dicséri. Csodálatos gobelinek jelenitek meg a vász­non, freskók és festmények sorozata és számtalan üvegab­lak- és szőnyegterv. Bemutat­tak egy pesterzsébeti templo­mot, amelyet a negyvenes években Nagy Sándor festett ki. Valaki megjegyezte, hogy a gödöllői iskolások — kirándu­lás alkalmával — megnézhet­nék a város alkotójának mű­veit. Egv ötlet is született: a maidén felépülő gödöllői m,ű- velődési közvont egvik termé­re elkészíttethetnék Nagy Sán­dor üvegalblrltont. A tervei ma is megvannak Gödötlén, a mű­vész egykori lakóházaiban. örszigethy Erzsébet A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1975. ÁPRILIS 29., KEDD Termelési tanácskozás Pécelen Kiváló szövetkezet - harmadszor HARMINCADIK SZÜLETÉSNAP Győzött a hazai csapat Négy alkalommal találkoz­hattak járásunk fiataljai la­punk, a Pest megyei Hírlap, közelebbről a Gödöllő és Vidé­ke hasábjain annak a felszaba­dulási vetélkedőnek a felada­taival, melyet a KISZ gödöllői járási bizottsága rendezett felszabadulásunk harmincadik évfordulójának tiszteletére. A negyedik forduló feladata alapján a pályázóknak egy ri­portot kellett készíteniük, amely elsősorban járásunk ala­pos ismeretét 'feltételezte. A beérkezett csaknem húsz pá­lyázat arról győzte meg a zsűri tagjait, hogy járásunk fiataljai valóban jól ismerik lakóhelyüket és környékét. E forduló egyben eldöntötte azt is, hogy melyik négy csapat vesz részt a Túrán megrende­zett nyilvános döntőn. A zsűri az aszódi gimnázium politikai körének, az ikladi ifjúsági klubnak, az ikladi KlSZ-alap- szervezetnek valamint a túrái általános iskolai KlSZ-alap- szervezetnek adta meg a lehe­tőséget, hogy háromtagú csa­pataikkal részt vehessenek a nyilvános döntőn. A játékot Szarvas László szerkesztette és ő is vezette. A zsűriben he1 vet foglalt Nyíri Tibor, a gödöllői járási pártbizottság osztályvezetője, Logodi Katalin, a KISZ járási bizottságának titkára, valamint Tordai László, gimnáziumi ta­nár. A versenyző csoportok lottó­játék keretében szerezték meg az elméleti kérdéseket, majd egy vaktérképen kellett bejelölniük felszabadult ha­zánk fontosabb létesítményeit. A mintegy száz főnyi — főleg Fiatalokból álló — közönség lelkes tapssal és sok nevetés­sel kísérte az ezután követke­ző barkochba játékot, melynek során a járás népművészeit, híres embereit kellett felis­merni, kitalálni. A végleges sorrendet végül a járásunk mai életéről, eredményeiről szóló torpedójáték döntötte el. Első helyezést ért el a túrái általános iskola KlSZ-szerve- zetének csapata. Tagjai: Sára Zsuzsa. Klincsok József né, és Briski Mária; jutalmuk tízna­pos ingyenes balatoniéitól tá- 'borozás. Az „ezüstérmet” az aszódi gimnázium politikai vi taköre szerezte meg, megelőz­ve a harmadik helyen végzett ikladi ifjúsági klub csapatát. A színvonalas, jól szervezeti vetélkedőn közreműködtek a túrái Bartók Béla Művelődési Ház irodalmi színpadának sza­vaiéi is. T. P. Anyakönyvi hírek Az előadás előtt a klubban ... Balról Kampis Antal, mellette Rem­sey Jenő. Kresz Albert felvétele Született: Makádi László és Deim Mária: László János, Ma- tuz András és Fiié Anna Má­ria: András, Fercsik László és Toldi Margit: Hajnalka, Makai József és Petrik Terézia: Zsolt, Balog Károly és Suhánszki Jo­lán: Erika, Romhányi János és Kocsárdi Mária: Gábor Károly, Gilián Géza és Fekete Mária: Andrea Gizella, Szilágyi László György és Wirth Erzsébet: Ju­dit, Araya Afework Mihály és Balogh Ilona: Afework Mihály, Baráth István és Nép Gizella: Bernadett, Terecskei János és Zsemberi Zsuzsanna: Zsolt, Masznyik Márton és Fuferen- da Mária: Gábor, Barcsik László és Szilágyi Éva: Éva, Szabó Tibor és Krizsán Irén Irma: Zsuzsanna Julianna, Ger- hát Zoltán és Legéndi Mária: Zoltán, Tusor János és Pro- hászka Mária: Tamás, Sebes­tyén János és Jandó Anna Ju­lianna: János, Pintér József és Juhász Mária Erzsébet: Gá­bor. Névadót tartott: Sári László és Bánfi Katalin: László Ba­lázs. Házasságot kötött: Németh László és Pataki Erzsébet, Hor­váth Zsolt Ferenc és Siklósi Éva. Elhunyt: Szűcs Sándorné Száraz Erzsébet, Bársony Bélá- né Kis Erzsébet. Bencze Gyu- láné Mandl Mária, Dörnyey Mária, Rókóczy Ferenc, Budai Józsefné Kovács Mária, Holló­kői Gizella Karolina. I ELHUNYT PÓCK ALADAR Hetvenegyéves korában rö­vid betegség után elhunyt Póck Aladár elvtárs, a Hazafias Népfront túrái bizottságának elnöke, a nagyközségi tanács elnökhelyettese, a párt régi harcosa. A túrái tanács és az iskolai pártszervezet saját ha­lottjának tekinti. Póck Aladár ötven éven át tanított a túrái általános iskolában. Temetése szerdán 13 órakor lesz a túrái temetőben. ben végezte. A tanácskozáson a transzparens hirdette azt a jelmondatot, amit az ÁFÉSZ magára nézve kötelezőnek vall: „A fogyasztási szövetke­zeteknek jelentős szerepet kell betölteniük a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban”. Az ünnepi ülésen elsőként Duka Gyula, a szövetkezet el­nöke értékelte 1974-ben vég­zett munkájukat. Elmondotta, hogy az elmúlt évben mintegy 239 millió forint értékű for­galmat bonyolítottak le. A két községben, Pécelen és Isasze- gen mintegy húszezer lakost szolgáltak ki. Múlt évi munká­juk a szövetkezetnek 9 millió forint nyereséget eredménye­zett. E kiemelkedő teljesítmény­hez nagymértékben hozzájá­rult a szövetkezet huszonkét szocialista brigádja: közöttük két kollektíva arany, hat ezüst és öt bronz fokozatot nyert a. brigádversenyben. Országos viszonylatban is kiemelkedő Elmúlt évi munkájukat a XI. pártkongresszus és a ha­zánk felszabadulásának har­mincadik évfordulója tisztele­tére felajánlott munkaverseny hatotta át. Az ÁFÉSZ-elnök után Joó Ernő, a Minisztertanács titkár­ságának munkatársa emelke­dett szólásra. Köszöntő szavak kíséretében átadta a Pécel­Isaszeg ÁFÉSZ elnökének a kiváló szövetkezet oklevelet a KPVDSZ, a SZÖVOSZ és a Belkereskedelmi Minisztérium nevében. Joó Ernő többek kö­zött elmondta, hogy ismerve az ország többi szövetkezetei­nek munkáját, a Pécel-Isaszegi ÁFÉSZ tevékenysége nemcsak a megyében, hanem országos viszonylatban is kiemelkedő. A megyei pártbizottság köszöntő levele Az oklevél ünnepélyes át­adása után Murvai László k<tó szöntötte a megjelenteket, majd felolvasta az MSZMP KB tagjának, a Pest megyei pártbizottság első titkárának, Cservenka Ferencnének kö­szöntő levelét, melyben mél­tatta a szövetkezet eredmé­nyeit és elismerését fejezte ki, hogy ez a szövetkezet harmad­szor nyeri el a megtisztelő cí­met. Az ünnepi termelési tanács­kozás befejezéseként kiváló szövetkezeti munkáért és ki­váló dolgozó kitüntetéseket és jutalmakat adott át Tuza Sán­dorné dr., a MÉSZÖV elnöke és Duka Gyula, az ÁFÉSZ el­nöke. A szövetkezet dolgozói közül huszonnégyen kaptak kiváló munkájukért emlékpla­kettet és oklevelet, hatvanötén pedig pénzjutalmat vettek át. Az ünnepi termelési tanácsko­zás színes műsorral fejeződött be. . B. Zs. Népi együttesek a Ganzban Mint már korábban hírül ad­tuk,"április 30-án délután öt órától járási népművészeti programra kerül sor a Ganz Műszer Művek gödöllői Arany, mérőgyárának nagytermében. Elsőként népi hímzésekkel ké­szített modern ruhákat mu­tatnak be: az itt felvonultatott kollekció az OKISZ Labor, a péceli ruházati szövetkezet és a bagi díszítő művészeti szakkör közös munkájának eredménye. Ezután Karsai Zsigmond nép­művész és felesége adja elő a Pécelen már bemutatott Erdé­lyi legényes című táncot. A Galga menti népművészeti találkozó bagi díszbemutatójá­nak műsora rövidített változat­ban lesz látható az Árammé­rőgyár színpadán. A műsorban fellép az isaszegi, a nagytarcsai tánccsoport, a zsámboki együt­tes, valamint az Alsó-Galga menti Egyesített Pávakör (Tú­ra, Galgahévíz, Hévízgyörk). SPORT -+- SPORT + SPORT + SPORT Jurái siker — nagypályán Az úttörőelnökség nagypá­lyás labdarúgó-bajnokságának járási döntőjét Gödöllőn, a Ganz-pályán rendezte meg a járási úttörőelnökség és az ál­talános iskolai sportbizottság. A körzeti és területi versenyek után a járás négy legjobb csa­pata küzdött az elsőbbségért. A színvonalas, izgalmas verseny eredménye a következő: 1. Túra, 2. Isaszeg, 3. Kartal, 4. Kerepes. A túrái csoportot Várkonyi József tanár készítet­te fel, amelyből kiemelkedő teljesítményt Csányi és Búzás nyújtott. Joo Ernő, a Minisztertanács adta át a Péccl—Isaszeg ÁFÉSZ i a „kiváló szövetkezet” oklevelet. titkárságának munkatársa elnökének, Duka Gyulának Barcza Zsolt felvétele A kiváló szövetkezet ki­tüntető cím elnyerése alkal­mából a Pécel-Isaszeg ÁFÉSZ igazgatósága, pártvezetőségö és szakszervezeti bizottsága ápri­lis 26-án, délután a pécéli Sze­mere Pál Művelődési Házban ünnepi termelési tanácskozást hívott össze. A tanácskozáson megjelent: Joó Ernő, a Minisz­tertanács titkárságának mun­katársa, Murvai László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának osztályvezetője, Fran­kó János, a gödöllői járási pártbizottság titkára, dr. Sá­pé fc Zoltán, a járási hivatal elnöke, Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke, Novák And­rás a KPVDSZ Pest megyei szervező titkára is. Húszezer lakos érdekében A Pécel-Isaszeg ÁFÉSZ el­múlt évi munkáját pártunk XI. kongresszusának szellemé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom