Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

4 1ST,„. ÁPRILIS 2., SZERDA xMlap Nyereség a falunak TI • ■ g / 1 "1 m TT7~ 'S ■!<*"■■■'•* *** Biztató kezdet Kakucson Kakucs. Kisközség a dabasi járásban, mintegy negyven ki­lométernyire a fővárostól. A januári népszámlálás adatai szerint 2652-en lakják. A kere­sőképes lakosságnak csupán a tíz százaléka dolgozik helyben, a Lenin Termelőszövetkezet­ben. Ennél hatszor többen utaznak naponta a fővárosba vagy a környező településekre — munkahelyükre, s térnek haza esténként. A legutóbbi időkig a művelődés lehetősége itt csupán a könyvtárra és a mozira korlátozódott. Művelő­dési háza a falunak sohasem volt. Alig több mint egy esz­tendeje azonban klubkönyvtá­ra van. A könyvtár melletti egészségházat alakították át erre a célra, összekapcsolva azt a könyvtárépülettel. Az így nyert nagy teremben azonban nyolcvan-kilencven embernél több nem fér el. De így is nagy nyereségnek számít az egész falu számára, hogy van már önálló — ha kicsi is — otthona a kultúrának. Ahol el­sősorban a klubok és a szak­körök jöhetnek össze foglalko­zásaikra, de ahová a könyvek szeretete is vonzza a kakucsi embereket. Kancsó a bronzkorból Horváth Márton magyar-tör­ténelem szakos tanár — a klubkönyvtár tiszteletdíjas ve­zetője — már nem tartozik a legfiatalabb generációhoz. Nem is pedagógus pálya volt a ta­nult mestersége — laboráns­ként kezdte felnőtt életét a Kőbányai Gyógyszergyárban, öt év után a Lőrinci Henger­műbe hívták meósnak. Hu­szonhat évesen kezdett el ta­nítani a kakucsi iskolában — képesítés nélkül. Munka köz­ben, 1965 októberében szerzett tanári diplomát, s szakdolgo­zatát a helyi termelőszövetke­zet történetéről írta. Ettől szá­mítja magát népművelőnek, bár már korábban is foglalko­zott honismerettel, régészettel, hobbyból, amatőr módra. Gaz­dag gyűjteménye van: bronz­kori kancsótól a Mária Teré- zia-tallérig, az 1900-ban ké­szült kakucsi pecséttől az 1907- es keltezésű cselédkönyvig. Gyűjteményét az iskolában őrzi, s felhasználja az oktatás szemléltetéséhez. Mindebből következik, miért is vállalkozott rá, hogy gaz­dája, vezetője lesz a falu mű­velődési intézményének. Nem­csak a gyerekek tanítása a szenvedélye, szívesen átadja tudását mindenkinek, aki igényt tart rá. Pedig nem könnyű feladatra vállalkozott. Kulturális életet teremteni, klubokat, szakköröket szervez­ni ott, ahol azelőtt ilyen soha volt, még annak is sok !ot, nagy elfoglaltságot je­nt, akinek csak ez a dolga, pedig — mindezeken kívül több osztálynyi gyereket is irodalomra, történelem­ami szintén egész embert vánó feladat. így aztán, már több mint ?gy esztendeje, szinte semmi ;zabad ideje nincs, illetve ami 'an, azt a klubkönyvtárban egy nak egy munkás- és nyugdíjas klub megszervezésé­re is. Mindennek az irányítá­sa és szervezése azonban már messze túllépi egy tiszteletdí­jas klubkönyvtáros energiáját és munkaidejét. A tervezett sokszínű kulturális élet irányí­tásához már feltétlenül egy függetlenített szakemberre lesz szükség, akinek ez a munka lesz az egyetlen feladata. Ezt a változást maga Horváth Már­ton, a jelenlegi tiszteletdíjas vezető sürgeti leginkább, hi­szen ő tapasztalja szinte nap mint nap a legközvetlenebbül, hogy mennyi mindenre nem jut már ideje. Olyan dolgok­ra sem, amelyeket nemcsak, hogy szeretne megtenni, de amelyeket megtenni kötelesség lenne —, ha csak ez lenne az egyetlen feladata. Most például egy százötven fényképből készülő kiállítás összeállításán munkálkodik. A képeket maga készítette, kö­zülük nem egy — például a szövetkezet első közös cséplé- se 1949-ben — ma már törté­nelem. Miként az az a doku­mentum is, amelyre néhány héttel ezelőtt éppen a nép- számlálás napjaiban — buk­kant. Csiszárik Pál lakásán járva pillantotta meg a falon az 1949-ben alakult kakucsi termelőszövetkezeti csoport alapító oklevelét. Mint kide­rült, a csoport elnöke Csiszárik Pál volt — így maradt meg az értékes dokumentum, amely szintén látható lesz majd a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából rendezendő helyi kiállításon. Sokrétűbb tudási Kakucs kisközség, mindösz- sze 2652-en lakják. Lakói azon­ban ma már többségükben — éppen az életforma-változás­ból eredően — városias igényű ,emberek, akiket nem csupán a szebb, korszerűbb otthon megteremtésének gondolata foglalkoztat, hanem a több, a sokrétűbb tudás megszerzésé­nek vágya is. Ehhez segítséget pedig elsősorban az egyre nép­szerűbbé váló klubkönyvtár­ban kaphatnak. Prukner Pál A MAGYAR HAJÓ- ÉS DARUGYÁR VÁCI EGYSÉGE (Vác, Derecskéi dűlő) felvételre keres gépipari technikusokat szerszámkészítő, norma technológ us munkakörbe, valamint közgazdasági vagy gimnáziumi érettségivel rendelkező nőket adminisztratív munkakörbe. Jelentkezni lehet a gyáregység személyzeti osztályán. tölti. Hogy mi mindent sike­rült ilyen rövid idő alatt lét­rehoznia? Prágában is jártak Három klubot említ amelyek munkájára büszke. A vezetők klubjában, amelynek foglalko­zásait Karsza László, a terme­lőszövetkezet elnöke vezeti, a gazdaság szakemberei tömö­rülnek, s vitatják meg az ak­tuális politikai és gazdasági kérdéseket. A termelőszövet­kezet KISZ-klubja a másik, amelyik itt működik, s a fiata­lokat leginkább érdeklő témák alkotják programját. A nép­frontklubban viszont elsősor­ban azok adnak találkozót egymásnak, akiket érdekelnek az ország különböző tájai — számukra a klubkönyvtár ve­zetője, Horváth Márton tart rendszeresen diaképekkel il­lusztrált előadásokat, mivel a fényképezés is a kedvenc hob- byjai közé tartozik; s akik szí­vesen foglalkoznak a házikert­tel, részükre Fajt József, a ter­melőszövetkezet kertésze tart bemutatókkal egybekötött elő­adásokat. A művészeti együttesek kö­zül eddig a Pávakör ért el a falu határain túl is sikereket. Csonka Csabáné tanárnő veze­tésével az énekesek, táncosok és a citerazenekar fellépett már Inárcson, Abonyban, Isa- szegen Üjhartyánban és Tábor­falván. Tavaly novemberben pedig a táncosok és a citerá- sok Prágában vendégszerepei­tek. S amire külön is büszke az igazgató r- biztosítva az után­pótlás, mivel hattagú kisdobos citerazenekar alakult a közel­múltban. Alapítók Alig több, mint egy esztem dős fennállás után mindez je­lentős eredménynek számít. S a tervek további előbbre lépést ígérnek. MHSZ—munkásőr honismereti klub, kismamák-, kertbarátok klubja, s egy bé­lyeggyűjtő szakkör megalakí­tása szerepel a közeljövő ter­veiben. És már most gondol­Moszkvában az Állami Népi Együttes Egyhónapos külföldi títra indult hétfő reggel a Magyar Állami Népi Együttes. Nagy lelkesedéssel, várakozással néz­nek vendégjátékuk elé, amely­re a Szovjetunióban hazánk felszabadulásaN-gO. évforduló­ja alkalmából rendezett ma­gyar kulturális napokon ke­rül sor. Most hatodik alkalom­mal járnak a Szovjetunióban. A 110 tagú együttes már ked­den hozzálátott a próbákhoz a Kreml kongresszusi palotájá­ban, ugyancsak ekkor tartják a tv-kamerapróbákat is, hi­szen a szerdai nagyszabású gálaestről mind a magyar, mind pediig a szovjet televízió helyszíni közvetítésben szá­mol be. A Magyar Állami Népi Együttes április 3-án a Rosz- szija filmszínház koncertter­mében ad önálló estet, majd április 6-án és 7-én Rigá­ban. Szovjetunióbeli turnéjuk két minszki előadással ér vé­get. Innen, mongol meghívás­nak eleget téve, Ulánbátorba utaznak április 14-én. Ott öt alkalommal adnak műsort, majd április 23-án a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban folytatják vendég­játékukat. Könyvek kiállítása Hazánk felszabadulásának és Pozsony felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából ma, április 2-án magyar könyvki­állítás nyílik a pozsonyi Tát­rán Kiadó bemutatótermében. Az Európa Kiadó 250 könyve a nézők elé tárja többek kö­zött a Napjaink Költészete, a Lyra Mundi, a Világirodalom Remekei című sorozatokat. Zenei műveltségi verseny Monoriak a negyedik helyen Az idén ötvenegy középis­kola jelentkezett, hogy részt kíván venni a magyar rádió zenei főosztálya által rende­zett országos zenei műveltsé­gi versenyen. Az ötvenegy középiskola közül tizenhat jutott a nyilvános, rádión köz­vetített elődöntőkbe, közöttük a monori József Attila gim­názium csapata is. Az elő­döntők március 9-én kezdőd­tek s az utolsó fordulóra most, húsvét hétfőjén került sor, amelyben a monori gimna­zisták a debreceni református kollégium gimnáziumának csapatával mérték össze tudá­sukat: ki tud többet Liszt Ferencről és koráról. Már a március elején meg­tartott sorsoláson kiderült, hogy a monori diákok a leg­erősebb ellenfelet kapták, hi­szen a debreceniek korábban Boldog nyárfalevél * Tamási Áron darabja a Déryné Színházban Bejarta a vüágot Tamási Áron. A farkaslaki gyermek­évektől alig egy lépés az első világháború. A piavei táma­dásnál kitüntették, ám ami­kor szabadságot kapott, nem tért többé vissza csapatához. Kiutazott Amerikába, s megnézte New York felhőkar­colóit, járt Welchben. Vissza­tért Magyarországra és Ko­lozsváron telepedett le. 1944- ben csak hosszas vívódás után költözött Budapestre. Látta a világot, de valahogy mindvégig szűkebb hazájában, Erdélyben maradt. A székely- ség életérzését, gondolatait, képzeletét mindig megőrizte. Sohasem készültem írónak — mondta magáról. De érezte: természetében írói ösztön, adottság rejtőzik, őszinte volt és közérthető. Környezete e szűkebb hazán keresztül ha­tott rá, s egyénisége prizmá­ján megtörve tükröződött mű­vészetében. Németh László írta róla: kevés nagy írónak sikerűit a tájhaza határai között marad­va, egyetlen néptörzs figurái­ról szólva, ilyen nyüt, magas kürtőn át tartani a kapcsolatot a nagy irodalom áramlataival. Akinek módja volt őt falujá­ban, rokonai között látni, akik éppolyan kacskaringós, a me­se ízeit s a nyelv csínyeit ki­élvező elbeszélők, mint ő, azt gondolhatná, milyen nagy­szerű írói tőkét kapott ez az Amerikát is megjárt székely fiú: mintha csak papíron mondaná tovább, ami ott élő­szóval folyik. És valóban ez a néphez- közelség, a mély humánum, a vidám, mókázó hangvétel és etei és Füzy Sári jelmezei érzékletesen, de nem eltúlozva keltették életre a mű környe­zetét. Színvonalas tervezői munkájuk jelentősen hozzájá­rult az előadás sikeréhez. A színészi játékra ^ le_ hét panasz. Szinte vala­mennyi előadó kiemelkedő alakítást nyújtott. Talán a két főszereplőt alakító Várnagy Katalin és Szigeti Géza játéka volt a legszemléletesebb, leg­kifejezőbb. A Paskál kántor szerepét alakító Horváth Fe­renc pedig szinte egy-egy arcmozdulattal árulta el — a szerep szabta — belső érzése­ket. Dicsérendő, minden tekin­tetben kiváló kezdeményezés volt a Boldog nyárfalevél színpadra vitele. Hiszen a da­rab nemcsak színvonalas szó­rakozást nyújt a közönségnek, hanem hozzásegített irodalmi hagytékunk további kincsei­nek feltárásához. V. F. ★ Az Állami Déryné Színház Pest megyében tegnap Nagy- kátán mutatta be először a ■Boldog nyárfalevél című da­rabot. Szigethalmon 25-én, 28- án Bagón is előadja a művet a társulat. A Koldusoperát 3-án Aszódon, a Négy süve­get 14-én Kákán játsszák. A Becsületes Gyurival 12-én Du- naharasztiban, 13-án Üjhar­tyánban, 14-én Váchartyán- ban, h Szervusz Petivel 12-én Dunaharasztiban, 14-én Vác- hartyánban, a Szöktetés a sze- rájbóí-lal pedig 21-én Nagy. kátán vendégszerepei a tár­sulat. több alkalommal is győztesei voltak e nemes vetélkedőnek. Kettő-kettő, négy-három, hat­öt állással kezdődött a ver­seny — a debreceniek javá­ra. Igen szorosnak ígérkezett a küzdelem. Ám ekkor, a fel­adat félreértése következté­ben, nagy előnyhöz jutottak a debreceni diákok. Tíz-tíz perces programot kellett ösz- szeállítania mindkét iskolá­nak, bemutatandó a nagy ma­gyar zeneszerzőt és korát, műveiben s a kortársak mél­tatásának tükrében. A mono­riak e helyett karvezető taná­ruk ez alkalomra komponált művét adták elő s ez négy pontjukba került. A verseny állása ekkor huszonegy-tizen­hatra alakult. A színvonalas vetélkedő to­vábbi részében a monoriak már nem tudták ledolgozni hátrányukat s egy percre sem volt vitás a páros verseny során a debreceniek győzel­me. De egészen az utolsó kérdésig adva volt még an­nak a lehetősége, hogy a mo­nori diákok bekerülhessenek az április 6-i országos döntő­be. Ötvenkilenc-ötvenkettes állásnál hangzott el az utol­só, hét pontot érő kérdés. Tö­kéletes válasz esetén a mono­ri diákok egypontos előnyre tehettek volna szert a továb­bi verseny alapján a harma­dik helyen álló szekszárdi Garay János gimnázium csa­patával szemben. Sajnos, ver­senyzőjük ezúttal is félreér­tette a kapott kérdést, s hiá­ba volt tökéletes a válasza, nem arra felelt, amire kellett, így a maximális hét pont he­lyett csak ötöt kapott. A pá­ros versenyt hatvanhat- öt- venhét arányban a debreceni gimnazisták nyerték s leg­több pontjukkal egyben a ti­zenhatos elődöntő első helyét is megszerezték. Második helyre a salgótar­jáni Bolyai János gimnázium csapata került hatvankét ponttal. Rajtuk kívül a szek­szárdi Garay János gimnázium csapata került még ötven­nyolc pontjával az országos döntőbe. A monori gimnazis­ták ötvenhét pontjukkal csak a negyedik helyet szerezték meg, ami így is jó teljesít­ménynek számít, hiszen öt­venegy középiskola közül ju­tottak el erre a rangos hely­re. TV-FIGYELO Színes húsvéti program. Kitett magáért a televízió ezen az ünnepen; érdekes is­meretterjesztő adások, szóra­koztató műsorok, színvonalas művészi, művészeti adások, vetélkedők között válogathat­tak a nézők. A szombat esti — A bohóc felesége című — tévéfilmet azonban kissé keserű szájíz­zel figyeltük. Sólyom László művét sokkal érdekesebben, színesebben és főként humo­rosabban vihették volna film­re az alkotók. Mert igaz, Dayka Margit, Márkus László és a többiek kitűnően alakí­tották szerepüket, fordulato­sabbá azonban mégsem tehet­ték a jól ismert, sablonos cselekményt, s az egyszerű poénoknak hiányzott az élük. Hamar feledtette azonban mindezt az 1970-ben készített Szerelmesfilm. Az alkotást nem először láthatták a nézők, hiszen a szombati egy koráb­bi bemutató ismétlése volt, ám gondolati tartalma, mély humánuma, ragaszkodása a volósághoz most is nagy él­ményt nyújtott a televízió- néző közönségnek. A vasárnapi tévéadás leg­kiemelkedőbb műsora kétség­kívül a Hazai esték című ve­télkedősorozat döntője volt. Dicséret a televíziónak ezért a műsorért. Nehéz feladat volt a különböző helyszíneken történő eseményeket plasztikus egységgé formálni. A műsor szerkesztői és a színfalak mö­gött dolgozó technikusok, szakemberek kiváló munkát végeztek. Mindez meglátszott a vetél­kedők tartalmán is. Érdekes kérdésekre kaptunk választ, amikor mi — nézők — is összemértük erőnket, felké­szültségünket a városoknak a televízió kamerái előtt vetél­kedő képviselőivel. Talán ezért is volt minden adás iz­galmas, érdekfeszítő. Megle­het, hogy a műsorban voltak kisebb zökkenők, összességé­ben azonban újszerű és köve­tendő kezdeményezést jelen­tett számunkra a Hazai esték vetélkedősorozata. Ugyancsak érdekes ismeret- terjesztő rövidfilmet láthat­tunk a tévében hétfőn dél­után, a művészeti alkotások — festmények, szobrok, ötvös­munkák — hamisításáról, ha­misítóiról. Megismerhettük azt, hogy a szinte tökéletesnek tűnő utánzatok mint leple- ződnek le a tudomány és a technika vívmányainak segít­ségével. Sok ilyen felfogású és színvonalú ismeretterjesztő filmre lenne szükségünk, hi­szen csak a lengyel Hamisítók című filmhez hasonlók keltik fel igazán a nézők érdeklődé­sét, kíváncsiságát. V. F. hangulat jellemzi Tamási Áron művészetét. Ebből az érzésvilágból fa­kad Boldog nyárfalevél című színműve is. Az emberek tár­sadalmi együttélésének fontos összetevő elemét, a bizalmat vizsgálja meg. A bizalom er­kölcsi kategória. Vannak tár­sadalmak — s ilyen volt a felszabadulást megelőző világ —, amelyek felrúgják ezeket a szabályokat. Ez természe­tükből fakad. Vagyis nem az erkölcsi tartalom a hibás, „hanem hibásak azok, akik visszaéltek vele". A második világháborúból hazatérő katona, Gellért meg akar győződni felesége hűsé­géről, a falu becsületességéről. Barátja, Tódor, odaadó segítő­társa. Szerzetesnek adja ki magát, s így felesége mit sem tudva kilétéről, kitárulkozik előtte. Amikor Gellért meg­tudja, hogy felesége nem csal­ta meg, felfedi kilétét. Így az asszony, aki rájön: nem bíz­tak benne, csalódik. Gellért is felismeri azonban: néha töb­bet ér bízni, mint tudni. Tamási Áron 1961-ben írt darabját már egyszer — 1963- ban — bemutatta a kecs­keméti Katona József Színház. A Déryné Színház mostani bemutatója hűen követte az írói elképzelést. Sem többet nem magyarázott bele a mű­be, mint amennyi, és semmit sem vett el belőle. Szalui Vil­mos rendező, az írói útmuta­tást követve, érthetően vará­zsolta a közönség elé a szé­kely világ érzéseit, gondola­tait. Persze, ebben a törekvé­sében kitűnő segítőtársakra hiszen Nnnii Sándor dísz­Kiosztották az idei Ybl Miklós-díjafeat A Magyar Építőművészek Szövetségének székhazában kedden Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter Ybl Miklós-díjakat adott át a magas színvonalú építészeti munkák alkotóinak. Az 1975. évi Ybl Miklós-díj I. fokozatát kapta Böjthe Ta­más, az Ipari Épülettervező Vállalat építésze, az orosházi síküveggyár tervezéséért. A díj II. fokozatában része­sült Kerényi József, a Bács megyei Tanácsi Tervező Válla­lat építésze, a kecskeméti technika háza tervezéséért; Peschka Alfréd, a Városépíté­si Tudományos Tervező Válla­lat építésze, az egri centrum áruház tervezéséért; s Plesz Antal, a Miskolci Tervező Vál­lalat építésze, a miskolc-tapol- cai Juno Szálló tervezéséért. A díj III. fokozatát kapta Batka István, a Tervezésfej­lesztési és Típustervező Inté­zet építésze a könnyűszerkeze­tes szentendrei bevásárló köz­pont; Kökény Agnes, a Bu­dapesti Városépítési Tervező Vállalat építésze a kispaneles szerkezetű újpalotai és zuglói általános iskolák; Töreky De­zső, a Középülettervező Válla­lat építésze a budapesti II. sz. Női Klinika Radiológiai Inté­zete rekonstrukciójának ter­vezéséért, valamint a díjat megosztva Bene László és Szentmártoni Ferenc, a Buda­pesti Városépítési Tervező Vállalat építészei az újpesti gyógyfürdő és uszoda tervezé­séért, s ugyancsak megosztva Lázár Antal építész és Rein- holcz Péter belsőépítész (Ipari Épülettervező Vállalat) a fő­városi Domus áruház több szintes, nagyterű elrendezésé­nek tervezéséért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom