Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

VÁCI MAPLÖ A pest;Megyei hírlap különkiadása A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1975. ÁPRILIS 27., VASÄRNAP-h Lokálpatriótáknak, diákoknak Vác a századforduidején Divat manapság a század­forduló. Lányaink a század- forduló báltermeibe illő ru­hákban tűnnek fel, divat a faszenes vasaló és a rézmo­zsár, a régi bútor. Az antik­váriumokban kapósak a szá­zadfordulóról ránk maradt pletykalapok, a „negédes” könyvek. Nem tudom, volt-e ennek a múlt utáni sóvárgásnak is szerepe abban, hogy a váci Vak Bottyán Múzeum mun­katársai a századforduló vá­rosáról rendeztek kiállítást a volt görögkeleti templomban, a mai Március 15. téri kiállí­tóteremben. -Nagyon jól tették, hogy megrendezték. Örömet szereznek vele a vácj. lokál- patriótáknak, a város ' múltja iránt érdeklődő diákoknak egyaránt. É3 természetesen képet adnak nem csupán a korabe' i püspöki székhelyről, ahol már akkor is 12 ezer em­ber lakott. Mivel negyed ré­szük gyári munkás volt, a rendőrség már szocialista szer­vezkedésről küldött jelentést a) polgármesternek. Néhány ügyes grafikon, márkajel, városkép, cáhzászló mutatja be, hogy a századfor­duló idején Vácon is fellen­dült a gazdasági élet. Gyártot­tak nálunk bútort, cipőt, Neu- mannék ecetet, Reiíterék min­denféle szekeret és kocsit, működött a Hengermalom RT. Pezsgő volt a váci szellemi élet. Megjelent a Váci Hírlap, Váczi Közlöny, s irodalmi melléklete, a Délibáb, a Váci Vámpír, a Váczvidék, és még jó pár, mégha csak rövid időt megélt újság és kiadvány is. A századfordulón Vácott még divat volt a népviselet, s a városházán díszes mentében jártak a hivatalsegédek. Végh Gusztáv karikatúráin kacag­tak az emberek és a lapok sztrájkról írtak. Dédanyáink és dédapáink még testes búto­rok között éltek és magasra vetették az ágyat. Ajánljuk mindenki figyel­mébe a „Vác a századfordu­lón” című kiállítást, melyet április 24-én a Március 15. té­ri kiállítóteremben nyitott meg dr. Vigh Károly, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum tudo­mányos főmunkatársa. A ki­állítás május 15-ig tekinthető meg hétfő kivételével minden nap délelőtt 10-től délután 6- ig­Köszönet érte a rendezők­nek, a Vak Bottyán Múzeum munkatársainak! Cs. A. A kiállítás témájához illeszkedik Csankó Lajos írása: Minden város életében van­nak válságos időszakok, me­lyeknek megpróbáltatásaiban edződik meg a nép, vagy ép­pen elbukik. A magyar törté­nelem évszázadai során kiala­kult ■ települések sorsa elvá­laszthatatlan lett a hazáéval, fejlődésük és gyakori vissza­esésük híven kísérte, tükrözte az ország történetét. A fel- emelkedések és hanyatlások váltakozó vonala mindig a nép életének mutatója volt, s ezt tudnunk kell, mert. a nagy történet a múlt-jelen-jövő is­meretének birtokában kerekül csak egészre. Vác kilencszáz éve ékes pél­dája mindennek. A város ala­pításától a három évtizeddel ezelőtti felszabadulásig vonu­ló történelem minden lapja más és más. Olyan könyv, amelynek fényes és elhomá­lyosuló lapjai vannak. A nagy történelmi tények mellett van­nak események, melyek még nehezítették is, változóvá tet­ték az itt élő emberek életét. A mongol hordák dúlása, a humanizmus kora, a török megszállás nehéz ideje, a fel­világosodás kezdete és a sza­badságharc, vagy a sarjadó munkásmozgalom története — elválaszthatatlan része az or­szág hasonló időszakainak. A város történetéből most csak egy korty — a száz évvel ezelőtti időszakot elevenítjük fel. Az ősi település akorra már a mai formájában élt, s eltűntek a középkorra emlé­keztető városfal maradvá­nyai. Az egyházi centrum sza­bályosságával, a középületek barokkos formáival a hata­lomra figyelmeztettek, s a fa­lak mögötti anyagi javak lété­re. A külváros viskói, a ■ zsindelyes polgárházak viszont a népről beszéltek. A Duna- part szabályozása és az utak rendezésének kezdete körülte­kintő városrendezést sejtettek, s talán ez még lendületesebb lett volna, ha a szomszédos főváros nem lép az óriási fej­lődés útjára. Akkor érte utol Vácot a kisvárosok sorsa: az- elmaradás és a haladás iránti közöny. Igazán neves helytörténé­szünk, Karcsú még menteni akarja ezt a Játszatot, amikor egy-egy jó szándékú egyházi vezető adományozó tevékeny­ségéről számol be, ám sorai mögött érezzük a keserűséget (Vác történetéről írott mun­kája végén lei is mondja), s amelyet monográfiája írása közben aggodalmak, értetlen­ségek és sértések miatt kapott ellenszolgáltatásul. A közöny­re utal az a megjegyzése, amelyben az akkori közmű­velődési igény halódását iga­zolja: a magyar nemzeti szín­ház építésére csupán 157 fo­rintot adtak a váciak. (A szentendreiek, akik alig-alig ismerték a magyar szót —tíz­ezer téglát Jó kávéházai, sörözői és se­regnyi kocsmája volt ugyan a városnak, de kórháza nem. Lazarétuma (ispita — sze­gényház) jóformán koldulás­ból tartotta fenn magát. Az általános egészségügyre jel­lemző, hogy 1884-ben tíz szá­zalékkal volt magasabb a ha­lálozás a születések számá­nál. A vízi út óriási lehetőségét sem használták ki, esetleg a kenyérsütő asszonyok, akik a pesti piacokon árulták a hír­neves váci cipót. Gyakoriak voltak a tűzvé­szek és járványok. A part mellé épült külváros sikáto­raiban pusztítást végeztek a megismétlődő áradások. Az 1876-i nagy árvíz után tizen­két évig romhalmaz volt az^ alig felépült védőfal helyén, s a tabáni nagy tűzvész után (1846) a cigányváros lett a lángok martaléka 1885-ben. A híres váci szőlősgazdák elsze­gényedtek a gyakori szárazság, tavaszi fagyok miatt, és sor­sukat végleg megpecsételte a századvégi filoxérapusztítás. A mezőgazdaság elszegénye­dése és a céhek halódása nyo­mán fellendülőben volt a gyáripar, ha kezdeti, részben manufakturális jellegűen is. Az üzemek mellett — ilyenek voltak egyebek között a Reit- ter kocsigyár, a gőzmalom, vagy a Neumann ecetgyár — ötvenhat iparágban 455 kis­iparos működött 1880-ban Vá­cott. Közöttük olyan szakmák jelesei, melyeket csak hírből ismerünk: aranyozó, puska­műves, szappanfőző, kékfestő, rézműves kisiparosok. A száz évvel ezelőtti Vác lakóinak száma meghaladta a tizenháromezret, akik másfél ezer házban laktak; legtöbben az elhúzódó település külváro­saiban. Nehéz munkájukat csak ritkán enyhítette egy-egy mulatság, búcsú, vagy az ak­kor még országos hírű váci vásár sokadalma ... A század végi Vác képét csak felvillantani tudtuk. A távoli múltból ez a kor van legközelebb, s talán az ellent­mondásokkal teli felszín alatt már ringott és érlelődött va­lami új. A húszadik század forradalmainak gondolata, a megvalósulás és a beteljesülés mai időszaka. Hármas öröm Háromszoros öröm érte Szikora Pált, a váci járási­városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság nyugalmazott elnö­két, a váci járás veteránjai­nak tevékeny vezetőjét. Levélben köszöntötte a pénzügyminiszter abból az alkalomból, hogy most 25 éve fejezte be sikeresen ta­nulmányait az első hazai pénzügyi szakiskolán. A melléklet egy 200 forintos, jubileumi pénzérme volit. Szinte egy időben kapott baráti meghívást Csehszlo­vákiából, Fülekről, ahol a másodi-k világháború idején részt vett a munkásmozga­lomban. Kérték: ünnepel­jen velük együtt az idei sza'bad május elsején. A harmadik öröm beutaló formájában jelentkezett. A Szovjetunióba szólt, há­romhetes üdülésre. KITÜNTETÉS Dolgozótársaim munkájának is szél az elismerés Drezda képzőművészeti A Madách Imre Művelődési Központban a képzőművészeti szakkör rendezvényén április 28-án, hétfőn délután 4 óra­kor dr. Bodnár Éva művé­szettörténész Drezda képző­művészeti értékei címmel tart előadást. A Váci Járásbíróság a város egyik legforgalmasabb közin­tézménye. Havonta átlagosan 400 ügyiratot iktatnak. Ha egy- egy tárgyalásra négy-öt sze­mélyt számítunk — vádlotta­kat, peres feleket, tanúkat — akkor ez azt jelenti, hogy éven­ként 20 ezer ember fordul meg a Mártírok útja 14. számú eme­letes épületben. Ezt az érdekes statisztikai ki­mutatást az egyik emeleti he­lyiségben, dr. Csernok Gyula járásbírósági elnök hivatalá­JUNIUS TIZENÖTÖDIKEN 22 ezer választó járul az urnákhoz Vácott Ülést tartott a Hazafias Népfront váci városi bizott­sága. Pelczéder Tibor tit­kár elmondta, hogy Tari Kál­mán elnökkel háromnapos előkészítő tanfolyamon vett részt Dobogókőn a június 15-i országgyűlési képviselőválasz­tások előkészületei céljából. Vácott — a népesség-nyil­vántartó hivatal felmérése szerint — 22 ezer választó já­rul majd az urnákhoz. Har­Az újságíró is esendő ember. Né­ha hibázik, vagy nem végez tökéle­tes munkát. Nem elég körültekintő, becsapja a látszat, vagy az emberek. Munkatársunk január végén láto­gatott el a váci AFIT-hoz. Tapasz­talatai, no meg a szerviz vezetőinek tájékoztatása alap­ján felsőfokon írt róluk. Udvariasak, szakszerűen és gyorsan javítanak, az ügyfelek elége­dettek. Szóval minden pompás, minden szép. Már az írás meg j elenésének napján telefonok, ismeretlenek és ismerősök keres­ték szerkesztősé­günket. Tiltakoz­tak a dicséret el­len. Az egyik így, a másik úgy járt pórul az autójaví­tóval. Gondoltuk, csu­pán arról van szó, hogy nem lehet egyformán min- ( denkinek a kedvé­re tenni. Itt is elő­fordulhat alkat­részhiány, tévedés. Attól még rendes üzem lehet a váci AFIT. Néhány nap múlva a vita el­ült, a panaszok azonban továbbra sem fogytak.: Pa­Jó vicc nasakcidott az igazgató, a szom­széd, a jóbarát, a hentes és a gíépko- csi vezető. Udva­riatlanságról, felü­letességről, határ­idő-csúszásokról és egyebekről. Ba­rátom négyszer vitte vissza a ko­csiját ugyanazzal a hibával, ismerő­söm Trabantjáról eltűnt a márkajel- vény, a slusz- ■kulcsról a csecse­becse. A másiknak a kormányművé. „állítódott el”, a negyediknek 60 ki­lométerrel muta­tott többet az óra, mint amikor be­vitte. Gyalogos ember lévén, fenntartás­sal fogadtam az újabb panaszos híreket, de a leg­utóbbi | történet olyan aranyos, hogy vétek nem közkinccsé tenni. Szereplőjét nem károsították meg, csak megviccelték, baleknak nézték... Frissen vásárolt Wartburgját vitte afféle rutinvizsgá­latra. Szervizben járatos ismerőse javasolta, hogy a kocsit feltétlenül X. Y. szerelőhöz vigye, mert az jó szakember, ismeri a Wartburg min­den poicikáját W artburgosunk előadta kérését a művezetőinek. A kocsi mégsem X- hez, hanem Z-hez került. A műve­zető meg is .ma­gyarázta, hogy mi­ért. Z. nem akármi­lyen szerelő ám! A központi Wart- burg-szerviz ki­küldöttje. Nem is dolgozik brigád­ban. Csak úgy, kü­lön a „spéci” munkákat végzi. Kell-e ennél na­gyobb öröm egy W artb u rg-tula j - donosnak ? Spéci Wartburg, spéci szerelő, príma ko­csi, pompás szer­viz! A Wartburg az­óta is pompásan falja a benzint és a kilométereket. Semmi baj nincs vele. Csak a szer­vizben járatos is­merős rontotta el wartburgosunk örömét. Mert Z. bizony soha életé­ben nem dolgozott a Wartburg-szer- vizben, s ráadásul nem is a központ kiküldöttje. Affé­le rendes, szerelő- munkás. Azelőtt egyéb­ként a Moszkvics- szervizben dolgo­zott. Csulák András mine szavazókörzetet alakí­tottak ki. Pelczéder Tibor hangsú­lyozta, hogy a választás jó előkészítéséből részt vállalt a városi népfrontbizottság is. A népnevelő munka tartalmát a XI. pártkongresszus hatá­rozatai, IV. ötéves tervünk eredményeinek ismertetése, a 30. évfordulóra való emléke­zés adja. Május második fe­lében három nagygyűlés lesz a városban. A népfrontbizottság > jóvá­hagyta a városi választási elnökség és az országgyűlési választásokat levezető bizott­ság névsorát. P. R. ban tudtuk meg akkor, amikor a járásbíróság vezetőjét kö­szöntöttük abból az alkalom­ból, hogy munkája elismerésé­ül megkapta a Munka Érdem­rend bronz fokozatát. Fordított a helyzet: most mi kérdezzük őt, aki a tárgyalá­sokon 22 év óta kérdezni szo­kott. Hivatásáról, munkájáról ér­deklődöm. — A bíróság tevékenységé­vel nevelje az állampolgáro­kat a törvények tiszteletére, fe_ lelősségtudatra. A Váci Járásbíróság munká­jára jellemző, hogy a bűnügyi és a polgári perek többsége jogerős ítélettel végződik, fel­lebbezés nélkül. — Ez a kitüntetés dolgozó­társaim munkájának is szól — mondja dr. Csernok Gyula, aki a hivatalvezetés felelős mun­kája mellett pártmunkás is. Tíz éve tanár a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemen. Tagja a TIT Országos filozó­fiai Választmányának. A megye legnagyobb létszá­mú és forgalmú járásbíróságát vezeti, ugyanakkor szívesen megy üzemekbe, munkásszál. lásokra, hogy jogpropagandá­val kapcsolatos előadásokat, ismertetéseket tartson. Vall­ja: csakúgy, mint az emberi test egészségének megóvásá­nál, a jogorvoslásnál is fontos a megelőzés, az ok megkere­sése, s — ha lehet — megszün­tetése. Papp Rezső A szocialista nevelés közösségi jellege Április 28-án, hétfőn dél­után 2 órai kezdettel a Tán­csics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskolában Boros Aladár, az iskola igazgatóhe­lyettese. A szocialista nevelés közösségi jellege címmel tart előadást. A GYÜFŐ-ben megkezdődött a sportélet Pár soros hírben az orszá­gos lapok is tudósítottak ró­la, hogy a Dunakeszi Gyü­mölcs- és Főzelékkonzerv­gyár sportpályaavatásra ké­szül. Kliment Géza gépészeti ve­zetőt kérdeztük a sportpálya történetéről. — Tíz esztendeje a vállala­ti szakszervezeti bizottság ak­tivistája vagyok. A fiatalok gyakran panaszkodtak a sportolási lehetőség hiánya miatt. Február közepén ismét szóba került ez az ügy. Ott­hon, késő éjjelig dolgoztam. Reggelre megszületett a pa­pírra vetett terv. Akkor még kevesen hitték, hogy megva­lósul. Bevallom, én sem vol­tam biztos a dolgomban, ami­kor vállalatunk igazgatója, dr. Mihahisz Ferenc fogadott. — Az ötlet tetszett neki, a megvalósításához zöld utat kaptunk. Az ebédlő épülete mögött bokrokkal benőtt par­kot szemeltünk ki a pálya he­lyéül. A tmk-üzem brigádjai, élükön Tóth Józseffel, Szirtesi Zsolttal, Konda Lajossal és Batyik Lajossal társadalmi munkában vállalták a pálya megépítését. Több mint 450 órát dolgoztak. Az ünnepélyes pályaavatóra meghívtuk a szí­nészek és az újságírók közös csapatát. — Minek tulajdonítható, hogy ez az évek óta dédelge­tett ötlet most megvalósulha­tott? — kérdeztük Tolnay Györgyöt, a vállalati párt- szervezet titkárát. — Vállalatvezetőségünk a dolgozók testedzési, sportolá­si igényét a lehetőségekhez képest messzemenően támo­gatja és támogatni fogja. Kü­lönösen, ha értelmes, okos kezdeményezések születnek. — Most, amikor már készen van a pálya, az étvágyunk is megnőtt, üzemek közötti kis­pályás labdarúgó-bajnokságot rendezünk, megszervezzük a női labdarúgó-csapatot és a férfi*- meg a női kézilabda­csapatot. Egyszóval: megkez­dődik a sportélet. (Nyári) A DUNAKANYAR VEGYESIPARI SZOLGÁLTATÓ KTSZ vezetősége értesíti Göd-felső község lakosságát, hogy az Ady Endre u. 10/a. sz. alatt MEGNYITOTTA KOZMETIKAI RÉSZLEGÉT A korszerűen felszerelt részlegben szeretettel várják a kedves vendégeket. OLCSÓ NAPOK * április 25-től május 3-ig a váci DUNAKANYAR ÁRUHÁZÁBAN Méteráruk, cipők, fehérneműk, nyakkendők 30—40 %-os árengedménnyel kaphatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom