Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-26 / 97. szám
3200 hektár gazdái A Liszenko brigád diadala Elnyerték a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét Nyolc község határolja a Liszenko szocialista brigád földjét. A Gödöllői Tangazdaság nagygombosi . kerületében a brigád által művelt terület átmérője légvonalban körülbelül tizenöt kilométer. Az üzemegység szántóinak 95 százalékát művelik. A brigád a 3200 hektárnyi területnek megfelelően nagy létszámú, harminckilencen vannak. Mind férfiak: traktorosok, kombájnosok és vegyszeres növényvédők. Újítás borsónál Nem véletlen, hogy ilyen sokan vannak. Munkájuk ugyanis egymás tevékenységére épül, az összehangoltság, jól szervezettség az eredményekben is megmutatkozik. Ezt ismerte el az az MSZMP Pest megyei Bizottsága kongresz- szttsi oklevéllel. — Három brigád alakult meg ezen a területen 1965- ben. Valamennyi elnyerte a szocialista címet. Aztán változott. a technológia, s emiatt célszerű volt a háromból egyet alakítani, 1971 óta dolgozunk Liszenko néven — mesélte Török László brigádvezető. Kiemelkedő részvételüket a kongresszusi munkaversenyben legjobban a számadatok bizonyítják, amelyek közül csak néhányat emelnénk ki. A brigád újított, korszerűsített a zöldborsófejtő-telepen — csaknem 120 ezer forintot takarítottak meg. Ugyancsak hasznos volt újításuk a betakarításnál — ez több mint 40 ezer forinttal csökkentette a kiadásokat. A brigád tevékenysége következtében emelkedtek a hozamok. Több mint 49 millió forintot vállaltak, ezt 16,4 százalékkal túlteljesítették, ennek értéke meghaladta az ötvenkétmillió forintot. Ugyanakkor viszont csökkentették a költségeket, a vállalthoz képest 98,8 százalékra. Legkiemelkedőbb eredményeket a be általános iskolába, hogy elvégezzék a hátralevő egy vagy két osztályt. Vegyszeres növényvédőink, és más területen dolgozók is, összesen huszonötén vettek részt az elmúlt időszakban szakmai továbbképzésen. Olyan traktorosunk is akadt, aki letette a targoncavezetői vizsgát, így ha leszáll a gépről, a zöldborsó-betakarításnál tovább is tud segíteni. Kombájnosaink hatnapos tanfolyamot hallgattak a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnél. — A tangazdaság termelési rendszereinek korszerűsége közismert, sokan csodálkozva hallanak a magas termésátlagokról. Jönnek-e ide, a brigádhoz tapasztalatszerzés végett? — Varrnak látogatóink tsz- ekből. Tavaly százötvenen voltak itt Borsóbe'takarítási gépbemutatót tartottunk, kinn a táblákon. Minden variációt láthattak: hogyan kell esős, száraz időben dolgozni, mit kell tenni, ha alacsony és mit, ha magas a borsó. De mi is megyünk. Rendszeres kapcsolatban állunk a csehszlovákiai, bajcsi állami gazdasággal. Tavaly néztük meg a földjeiket, gépeiket, ök is jártak már itt. — Gondolom, nemcsak szakmai kirándulásra mennek. A takarékosság jegyében — Más jellegű programokra nem tudunk előre tervet készíteni, mert itt nálunk minden az időtől függ. Szoktunk menni Mezőkövesdre, a Mátrába. A legutóbb, márciusban Egerben voltunk egy munkavédelmi KRESZ-vetél- kedőn. A verseny után idegenvezetővel jártuk a várost. És nagyon örülünk annak, hogy a szocialista brigádok gödöllői vetélkedőjén a második helyet sikerült megszereznünk. Török László brigádvezető és Csató Sándor ágazatvezető mérnök sokat mesélt a briA Liszemkő brigád tagjai gyakran vesznek részt vetélkedőn. A képen négy traktorosuk (balról jobbra) Puskás Ferenc, S-oóis Lásziló, Geri Ferenc és Pásztor Márton KRESZ-kérdéseken dolgoznak. tiszta nyereségnél értek el: 72,3 százalékkal többet termeltek a tervezettnél. Szinte minden terményféleségnél növelték a termésátlagot: á többi között az őszi búzánál, a magrépánál, a zöldborsónál is. Az emelkedés a legszembetűnőbb a fajtaborsónál: 19,5 mázsát vállaltak hektá- ranként, a tényleges termésátlag viszont 31,5 mázsa lett. — Minek köszönhetők ezek a jó eredmények? — kérdeztem Török Lászlót. Traktoros, targoncán — Nehéz lenne ezt így, röviden pár mondatban összefoglalni. Azt hiszem, sokat javít munkánk minőségén, hogy egyes gépeken mindig ugyanazok az emberek dolgoznak. A nagy gyakorlat, a földek ismerete igen sokat jelent. Brigádunk stabil kollektíva. Kilépő nemigen akad, csak ha valaki nyugdíjba megy. Jönnek ugyan a kerülethez vándormadarak, de akik csak rövid időt töltenek itt, máris továbbállnak, nincs idejük bizonyítani, igy módjuk sincs a brigádba kerülni. — Persze a jó munkához nem elég a tapasztalat, a sok éves gyakorlat. Ebb' a tanévben szorgalmaztuk brigádtagjaink tanulását is. Az idén. tizenketten iratkoztak gádról, még többét mondott munkájukról a színes brigádnapló. A verseny, a brigád tevékenysége természetesen ezzel a kongresszusi oklevéllel nem zárult le. Űjabb vállalásaikat a takarékosság jegyében fogalmazták meg. Elhatározták, hogy százezer forint értékű üzemanyagot takarítanak meg, ebben az évben 300 ezer forinttal kevesebb értékű, műtrágyát és növényvédő szert .használnak fel. Hasznosan kezdte a brigád az 1975-ös évet is. Örszigethy Erzsébet * I. II. | ' /'• II. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1975. ÁPRILIS 26., SZOMBAT Rendkívüli ülést tartott a városi tanacs Elismerés társadalmi munkáért Tegnap, április 25-én. pénteken délelőtt rendkívüli ülést tartott a gödöllői városi tanács. Az ülést a városi párt-’ bizottság nagytermében tartották. Az első napirend során Benedek János, a városi tanács elnöke átadta az elismerő okleveleket azoknak, akik az elmúlt esztendő során kiváló társadalmi munkásoknak bizonyultak. A tanácsülésen természetesen nem lehettek ott mindnyájan, nevükben harminchárom tanácstagi körzet lakóbizottsági elnöke vette át az összesen 265 névre szóló elismerő oklevelet. A következő hét folyamán e körzetekben lakóbizottsági üléseket hívnak össze, ahol' már személyesen veheti át minden társadalmi munkás az őt megillető oklevelet. Emlékeztetőül ide írjuk, hogy tavaly városunk 227 százalékosra teljesítette társadalmi munkavállalását', amely 1,5 millió forint értékű volt, míg az esztendő végi összesítés 3,4 millió forintos teljesítésről árulkodott. A rendkívüli tanácsülés elnöksége (balről Jobbra): Csiba József, a 22-es körzet tanácstagja, Gányi Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese, Benedek János, a városi tanács elnöke és Keller Sándor, a pénzügyi állandó bizottság elnöke. [ Barcza Zsolt felvétele A tanácstagi körzetek lakói az esztendő végéig összesen 1 millió 680 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Legeredményesebb a járdaépítés volt: a lakosság 417 ezer forintból, s 430 ezer forint értékű társadalmi munkával közel hat kilométernyi járdát készítettv A tanácsülés rtem kevésbé fontos napirendjeként Gányi Zoltán tanácselnök-helyettes ismertette a tavalyi költségvetés és a fejlesztési alap zárszámadását. Májgombóc talonban Népi ellenőrök az import nyomában Szerdán, április 23-án ülést tartott a gödöllői járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanácskozáson két fontos napirendet is tárgyaltak; a résztvevők meghallgatták az egyes fogyasztási cikkek importjának utóvizsgálatáról készült összefoglaló jelentést, valamint azt a beszámolót, amely a vetö- magtermelés, -forgalmazás és ellátás helyzetének ellenőrzése alapján készült. Lapunk jelenleg az előbbi vizsgálattal foglalkozik. Az indiai hintőpor és társai A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgálják mennyire fejlődött az egyes fogyasztási cikkek behozatala, miképpen alakult a szocialista, valamint a fejlődő és a fejlett tőkés országokból származó import, továbbá, hogy a beszerzési árak növekedésének ellensúlyozására történtek-e kísérletek kedvezőbb beszerzési források felkutatására. E vizsgálat kiterjedt az élelmiszer- és élvezeti cikkekre, a háztartási és vegyiárukra, a kozmetikai cikkekre, s bizonyos ruházati termékekre. A vizsgálatot a NEB munkaterve alapján az országos vizsgálat keretében folytatták Gödöllőn és a járásban, összesen hat egységben. A vizsgálat során általában megállapították azt, hogy a kereskedelmi szervek és a boltegységek Vezetői az elmúlt évekhez hasonlóan, az importárut elsősorban az időszakosan jelentkező áruhiány megszüntetésére, míg textilféleségeket kis mennyiségben, a választék bővítésére szerezték be a nagykereskedelmi vállalatoktól. Számokkal kifejezve: a kiskereskedelmi vállalatok, az ÁFÉSZ-ek 70 százalékban hiánypótlásra, 20 százalékban a választék bővítésére, míg 10 százalékban az igények felkeltésére szereznek be importárut Itt jegyzendő meg, hogy a le. hetőségek nem mindig teszik lehetővé a lakosság által megszokott, megkedvelt cikkek folyamatos utánpótlását, ám ebben elsősorban a nagykereskedelem úgynevezett elosztásos rendszere a „ludas”. Ilyen például a Vegeta levespor, az indiai hintőpor, a különböző szardíniaféleségek és a kedvelt, olcsó Zit hajlakk. A vizsgálat örömteli megállapítása viszont az, hogy a kereskedelmi dolgozók általában ismerik a különféle importcikkek rendeltetését, a szükséges tájékoztatást meg tudják adni a vásárlóknak. Az importcikkek — ellentétben az 1972-ben tapasztaltakkal — tartalmaznak magyar nyelvű használati utasítást. Persze kivétel most is akad, mint például a Crih szöSPORT -f- SPORT + SPORT -|- SPORT + SPORT -|- SPORT Járási labdarúgó-bajnokság A nyolcadik forduló műsora A járási labdarúgó-bajnokság soronkövetkező, nyolcadik fordulójában az alábbi párosításban találkoznak a csapatok: I. osztály: Túra—LőrinczSE, Bag—Kistarcsa, Domony—Hé- vízgyörk, Malinovszkij SE— Gépgyár, Dány—GEAC, Kar- tal—Veresegyház, Péceí—Vác- szentlászló. II. osztály: Mogyoród—Sza- da, Zsámbok—Is aszeg II. (de. 10 órakor, Zsámbokon) Kerepes—Galgahévíz, Kartal II.— Valkó (de. 10 órakor, Verse- gen), Galgamácsa—Dány II. (du. 13 órakor, Galgamácsán). Két mérkőzésnél nem szerepel időpont, ezek az elöí- állók otthonában 16 órakor kezdődnek, míg előtte, az ifik 14 árakor indítják a labdát. A Túra II. csapata ebben a fordulóban „szabadnapos”. Nagymester az MGl-ben Barcza Gedeon nemzetközi nagymester részvételével sakkszimultánt rendeznek április 28-án, hétfőn délután 16.30-kor a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Tessedik úti székhálában. A rendezők örömmel látják vendégül a sakk kedvelőit. I nyegtisztító, amelynek dobozán egyetlen magyar szó sincs, így. azt sem lehet tudni, mi van benne. Csak a dobozban levő üvegen látható anyanyelvűnkön írt tájékoztató. Az importáruk — szaknyelven szólva — forgási sebességét az ÁFESZ-ek nem vizsgálják, de megállapítható, hogy az olcsóbbak hatvan napon, míg a drágábbak 100—120 napon belül vevőre találnak. Sláger a bolgár bébiétel Most lássunk néhány példát ... Az ÁFÉSZ Szabadság téri áruházában 139 féle importcikkből lehet válogatni, közülük 28 féle a fejlett tőkés országokból származik. A gödöllői 53-as számú önkiszolgáló boltban az élelmiszerek közül a legnagyobb mennyiséget, 174 üveget a bolgár bébiételből találták, míg az élvezeti cikkek túlnyomó része bolgár és lengyel cigaretta. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ 5-ös önkiszolgáló élelmiszerboltjában az importból származó termékek értéke ösz- szesen 15 ezer forint volt a vizsgálat idején. (1972-ben 4 ezer forint volt.) A boltban talált árukat a fogyasztók igénylik, a forgalom növekszik. Az új isaszegi ABC-áruház- ban élelmiszerekből, élvezeti cikkekből, valamint háztartási és vegyiárukból csak olyanokat találtak, amelyeket a lakosság kedvel, szívesen vásárol. Javaslatokkal segítenek Érdekességképpen leírjuk, hogy az ÁFÉSZ-ek boltjaiban régebbi importáru „maradványt” alig találtak. Ami volt: csehszlovák májgombóc és bolgár cigaretta. Ezek összértéke csekély, az ezer forintot sem éri el. S hogy mennyire nem volt ezeknek keletje: a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ boltjaiban 50 százalékps árleszállítással sem vitték el. Végül is a vizsgálat pozitív eredményekkel zárult. A járási-városi NEB az importcikkellátás további javítása érdekében javaslatokkal segíti a vizsgált szervek vezetőit. F. B. Szombati jegyzet Kísértetjóros Esténként, különösen hétvégeken idegtépő hangverseny színhelye a gödöllői Alsóparki lakótelep. Csengő-bongó, sőt mi több, csörömpölő hangok bujkálnak a toronyházak között. Csirr! — kiált föl egy ablak a harmadikon. Hijj! — vijjog egy másik a hatodikon. Nagyot nyekken a keretbe ütközve a „nyílás záró’’, amin a csapódás miatt keletkezik csak igazán nagy „nyílás”, s erké lyekre, a ház tövébe hulla nak az éles, csillámló üvegdarabok. Sajnos, nem mondható el, hogy jó az alsóparki házak szigetelése. Ha mindent becsuknak, még akkor is meg-megremeg az ajtó, s apró porszemeket tol be a: ablakréseken a kíváncsi szél. Érdeklődésének nincsenek viszont korlátái az épülő házakban, szabadon csavaroghat a szobákban, a konyhákban, sőt még a fürdőszobába is betekinthet. (Nem úgy, mint a jövendő lakók, akiknek tilos ide a belépés!) Ugyanis nyitva áll előtte minden ajtó, ablak. Valaki elfelejtette becsukni őket. Pontosabban nem egy valaki, hanem többen: mind, akik a helyiségekben dolgoztak. A padlószőnyeg-ragasztók, vízvezeték- és fűtőtestszerelők, a tapétások, az ablakkeretfestők és az ablak- pucolók is. S az utóbbiaknak köszönhető, hogy fényesre lehelt, csillogóra törölt üvegcserepek repülhetnek a holdvilágnál. E munkások „jóvoltából” szabad a kísértetjárás a lakásokban, átlengetheti az épületet a hanyagság szelleme. Nem a másféle hangversenyt hiányolják az Alsópark lakói, hanem a gon dosságot. Nap mint nap tanúi a nemtörődömségnek, a pazarlásnak, melynek ha tásait saját lakásaikban is érzik. Mert nem lehet igaz, hogy ennél az épületkonst, rukciónál természetes az állandó huzat, az ablakkeret és a fal közötti nagy rés, helyenként a kinyíló „panoráma”. Ennek az oka könnyen megfejthető, ha figyelemmel kísérik a kere■ tekkel való bánásmódot. A keretek ugyanis a sza bad ég alatt várakoznak a beépítésre. És még a laikus is tudja, hogy a fa vízben, esőben megdagad, így per sze, már nem fér be a mé retezett helyre. Mit lehet ilyenkor tenni? Hogy előírt helyére kerüljön, kicsinyíteni kell. Mondjuk, legyalulni. Aztán jön a nyári, tikkasztó hőség és a kere tek összemennek, mint gyapjúpulóver a meleg vízben. Ekkor keletkezhetnek a kicsiny résecskék, amik akármilyen aprók is, jó sé tatérül szolgálnak az építkezés homokjának, a felfeltámadó szélnek. És ezen utólag inár csak szüntelen takarítással, porszívózással lehet segíteni. A gyalu elpocsékolja az ablakfát, igaz, hogy ez később nem az építkező vál lalatnak hiányzik, hanem a lakóknak. És az alsóparki lakosok érdekében nem ártana kissé takarékoskodni. A vállalat azonban nem csupán a más fáját herdálja, hanem a sajátját is. Az egyik épülő toronyház tetejéről vidáman bukfenceznek le a zsaluzófák. Gyorsan, párban repülnek — némelyik karambolozik a levegőben, szilánkok, szálkák fúródnak a mély sárga homokba. Ember szerencsére éppen akkor nem jár arra. Ha baleset nem is történt, de pocsékolás annál inkább. Mert a kettéhasadt deszkákkal legföljebb, ha tüzelni lehet. Nagyobb gondosságot várnánk el az építő vállalattól. Nem olyan olcsók ezek a házak, hogy kísér- tethangversenyre és tüzelőfára is jutna az építkezés költségéből. Örszigethy
