Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-23 / 94. szám

1975. ÁPRILIS 23.. SZERDA kMíop 7 Sikeres vetélkedő eredménye Tömegturizmus — korszerűen Jutalomüt Ceglédről Moszkvába A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat szocialista brigádvezetői­nek egy évvel ezelőtt lezajlott tanácskozásán hangzott el először a javaslat: felsza­badulásunk 30. évfordulója, valamint a XI. pártkongresz- szus tiszteletére a vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága szervezzen olyan vetélkedőt, amely a szocia­lista brigádok hármas jelsza­vának megvalósítását szol­gálja. Tizenegy héten át A vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, Lencsés Gábor ettől kezdve nagy szor­galommal gyűjtötte a vetélke­dőhöz szükséges adatokat. A felszabadítás történetével, a vállalat gazdálkodásával kap­csolatos kérdések mellett kul­turális, zenei és sporttémában is dolgozott. Figyelemmel kí­sérte a rádió, a televízió ve­télkedőit. A sok ötlet, tapasz­talat, megbeszélés alapján ta­valy júniusra kialakult a kongresszusi vetélkedő rend­szere. A vetélkedőn részt vevő ti­zenhat szocialista brigád au­gusztus 1-től november 7-ig tizenegy héten keresztül kü­lönböző kérdőíveket kapott, amelyeket kitöltve egy héten belül kellett a szakszerve­zeti bizottsághoz visszakül­deni. A brigádok szorgalma­san kutatták a lexikonokat, a vállalati utasításokat s a tájékoztatásokat. Az egyik valóban nehéz kérdésre pél­dául a Magyar Rádió sport­osztálya segített választ ad­ni, egy másikra pedig a Had­történeti Múzeum. De nem­csak ilyen feladatokat kellett megoldani. A verseny el­ső szakaszában tizenegy hé­ten keresztül a versenyző boltnak kimagasló forgalmi eredményt is el kellett érnie. Ehhez persze megfelelő áru- választékra, s különösen ud­varias kiszolgálásra volt szükség. Hat brigád a döntőben A verseny első szakaszának értékelése után hat szocialis­ta brigád jutott a döntőbe. Az idén havonta egy alkalommal a brigádot képviselő két-két versenyző küzdött a pon­tokért. A vállalat igazgatója által vezetett zsűri nagy gond­dal bírálta el a kérdésekre adott feleletet. Az egyes fel­adványokat zeneszámok, fo­tómontázsok, versek, idézetek illusztrálták. Az egyes vetélkedők között a versenyzők olyan házi fel­adatokat is kaptak, amelye­ket az egész brigád közre­működésével tudtak csak jól megoldani. Kapcsolatot kel­lett teremteniük egy-egy szo­cialista ország fiataljaival, il­letve egy-egy magyar város­ban működő kereskedelmi szocialista brigáddal. Színes tablókat kellett készíteniük szocialista országokról. Az utolsó versenynapon is üdítő ital ÉS ECET PALACKOZÁSÁRA felveszünk NŐKET ÉS FÉRFIAKAT. Vidékieket is alkalmazunk. Óbudai Szeszgyár Budapest III., Folyamőr u. 9—11. még teljesen nyílt volt a küz­delem, s végső soron igen cse­kély pontkülönbség döntötte el, hogy a ceglédi 22-es bolt Béke és Szabadság szocialista brigádja nyerje el a moszk­vai útra jogosító kongresz- szusi utalványt. A vetélkedő vezetője, Lencsés Gábor az­zal a megjegyzéssel gratulált a jó eredményhez, hogy a győzteseket megkérte: Moszk­vából küldjenek üdvözletét a többi vetélkedő brigádnak, s a vállalat dolgozóinak. A győz­tesek egyébként a közeljövő­ben utaznak a szovjet fővá­rosba. A vásárlók hasznára A kongresszusi vetélkedő meghozta a várt sikert. Je­lentősen hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat teljesíteni tudta a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére tett versenyvállalásokat, s a mű­ködési területen elismerésre méltóan javult az ellátás szín­vonala és kulturáltsága. A pártkongresszus munkájával egy időben a vállalat dolgo­zói anyagilag is érezhették jó munkájuk gyümölcsét: felve­hették a 30 napi munkabé­rüknek megfelelő — a tava­lyinál mintegy húsz százalék­kal több — év végi részesedé­süket. A vállalati központ folyo­sóján azok a tablók láthatók, amelyeket a vetélkedő brigá­dok készítettek (képünkön). Wartburg-árváltozás A Merkúr tájékoztatása szerint a Wartburg gyár az eddigi 353-as típusú személyautóját műszaki­lag továbbfejlesztette. Az új Wartburg 353 W-típusú kocsi leg­fontosabb változásai, hogy biz­tonsági kormányoszloppal, mellső tárcsaíókkel, kétkörös fékrend­szerrel, váltóáramú generátor­ral és modem szerelvény fallal ké­szül. A technikai módosításokkal növelték a kocsi használati érté­két. Ezáltal emelkedtek az im­portárak, s ennek következtében változtak a belföldi eladási árak is. Az új fogyasztói árak: Wartburg 353 W Limousine 74 30Ö forint Wartburg 353 W de Luxe 80 703 forint Wartburg 333 W de Luxe tolótetőé 85 200 forint Wartburg 353 W Tourist 85 300 forint, átlagosam mintegy 7000 forinttal magasabbak a régieknél. A Wartburg gyár már csak ezt a továbbfejlesztett típust állítja elő. Az új típusú Wartburgokkal — amelyekre egyelőre előjegyzé­seket nem fogadnak el —, kizá­rólag a régire felvett megrende­léseket teljesítik. Amennyiben valaki az új kivitelű személygépr kocsira nem tart igényt — Tra­bant kivételével —, bármely szo­cialista gyártmányú személygép­kocsim módosíthatja megrende­lését, amit a készleteiktől függően egy hónapon belül kielégít a Mer­kur. Az érvényes vásárlási fel­tételek értelmében mód vám arra is, hogy bárki elálljon a megren­deléstől. Ilyen, esetbem a befize­tett előleget és kamatait az Or­szágos Takarékpénztár a kezelési költség levonása nélkül visszafi­zet. Winkler­emlékérem A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem tanácsa az 1975. évi Winkler Lajos-em- lékérmet és jutalomdíjat dr. Clauder Ottó kandidátus, egyetemi tanárnak ítélte oda az alkaloidkutatások terén elért kiváló eredményeiért. Ciauder professzor a Wink- ier-emlékelőadást április 23- án, szerdán délután 15 óra­kor tartja a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem II. számú Belgyógyászati klini­káján (Budapest, VIII. Szent- királyi u. 46.) tantermében. Megyei tanácskozás az idegenforgalom feladatairól Pest megye sütőiparának fejlesztésére a IV. ötéves terv­ben több mint százmillió fo­rintot fordítanak; két nagy tej­üzem is épül, Vácott és Ceglé­den; a MÉSZÖV figyelemre méltó erőfeszítéseket tesz a kiskerttulajdonosok ellátása érdekében; közmegelégedésre gondoskodik az ellátásról a Szentendrén tavaly átadott be­vásárlóközpont ... Minderről és még számos kétségtelen eredményről nem esett szó tegnap Szentendrén a Pest megyei Tanács kereske­delmi osztálya és a Pest me­gyei Idegenforgalmi Hivatal által szervezett — évenként hagyományos — megyei ide­genforgalmi tanácskozáson. A tanácskozásnak — amelyen részt vett Császár Ferenc, a szentendrei járási pártbizott­ság első titkára, Simon János, a városi pártbizottság első tit­kára és dr. Olajos Mihály, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munka­társa is — elsődlegesen az volt a célja —, bár természetesen szó esett az eredményekről is és nem is 'kevés —, hogy meg­vitassa a feladatokat, a tenni­valókat. Hétvégi népvándorlás Amikor az eredményekről esett szó, pontosan állapította meg Lakatos Tibor, a Pest me­gyei Tanács elnökhelyettese: azok is a realitásokhoz, a va­lósághoz tartoznak. De realitás az is, hogy Pest megyében évről évre intenzí­ven nő — az életszínvonal emelkedésével — az üdülő- és kirándulóforgalom. Növekszik a megyébe látogató külföldiek száma is, tavaly az előző évit 30 százalékkal haladta túl, s ezt az arányt megközelítően szélesedik a belföldi turizmus is. Tavaly a megye össz-íde- genforgalmának 78 százalékát adta a belföldi idegenforga­lom. A kirándulók többsége el­sősorban az olcsóbb szállás- és vendéglátóhelyeket keresi. Jel­lemző, hogy korábban még az okozott gondot a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatalnak, hogy a vártnál kisebb a kem­pingek, sátortáborok iránti ér­deklődés, tavaly e téren is kedvező változás következett be. Szükség volt a papszigeti kempingben tavaly üzembe he­lyezett hatvanszemélyes motel- i-e is, összességében azonban a megyében a szállodai lehetősé­gek csali szűkösen elégítik ki az igényeket. A Ráckevei Du­na mellett pedig állandó szál­láshely nincs. A megye idegenforgalmá­nak legjellemzőbb realitása azonban az, hogy — szaknyel­ven mondva — a forgalom lö­késszerűen jelentkezik. Ezrek, tízezrek látogatják meg egy- egy szép tavaszi vasárnapon, a nyári hétvégeken többnyire a legismertebb üdülő-, ki­rándulóhelyeket. Ez a lökés­szerű forgalom sajátos, ta­lán csak a balatonihoz ha­sonlítható gondokat szül, szinte magoldhatatlan — egyik napról a másikra min­denesetre bizonyosan megold­hatatlan — feladatokat ad az idegenforgalmi szervezetek­nek, a vendéglátó vállalatok­nak. Új kirándulóhelyek Vajmi keveset ért volna a tegnapi tanácskozás, ha csu­pán ezeket a gondokat ál­lapította volna meg. Az üdü­lők, a kirándulók minden­től függetlenül — legfeljebb csak az időjárásra figyelve — jönnek. Aztán reggelizni, üdí­tőt meginni, fürödni, kirán­dulni, pihenni szeretnének; olyan programokban részt venni, amelyekben szellemi és fizikai felüdülést találnak. Mit lehet, mit kell tehát tenni az igények kielégítésé­ért? Ahogy jellemző a lökéssze­rű forgalom, jellemző az is, hogy a kirándulók nagy ré­sze mindössze néhány nép­szerű kirándulóhelyet ismer. Elsősorban az ő érdekükben és a megye többi természe­ti, műemléki, népművészeti értéke megismertetése érde­kében szükséges lenne tehát — és mielőbb jó ütemben — „széthúzni térben az idegen- forgalmat”, az eddiginél job­ban népszerűsíteni — hogy csak néhány példát mondjunk — az olyan kirándulóhelye­ket, mint a Nagykőrös mel­letti Pálfai-erdőt, Monori-ér- dőt, a tököli parkerdőt. Ma­kád környékét, a Galga mente népművészeti hagyo­mányokban gazdag községeit, a Börzsöny kirándulóhelyeit. Vagy érdemes lesz nem is a túlságosan távoli jövőben — miként erről Raffai Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke beszélt — beiktatni az ide­genforgalmi programok közé a kiskusági Nemzeti parkot, amelynek 30 ezer hektáros területéből 5 ezer hektár Pest megyében van. Érdemes lenne itt esetenként népművészeti bemutatóitat is tartani, jól kiegészítheti egymást a ter­mészeti és a népművészeti látnivaló, érték. Polónyi Pé­ter, a gödöllői járási hivatal közművelődési felügyelője tu­lajdonképpen ezt a gondo­latot folytatta, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy az idegenforgalommal fog­lalkozóknak érzékenyeknek kell lenniük ma már a keres­kedelmi feladatok és a köz- művelődés iránt is. Üjabb és újabb üdülő-, ki­rándulóhelyek bevonása az idegenforgalomba nemcsak megyei igény, hanem igény ez a megye egy-egy körül­határolható részén is. A rác­kevei járás egyik leglátoga­tottabb nevezetessége az apaj- pusztai lovasnapok; tavaly mintegy hétezren — többsé­gében belföldiek — tekintet­ték meg a programot. Ellá­tásukról a Kisdunamenii ÁFÉSZ gondoskodott. Az ÁFÉSZ — miként azt igazgató­elnöke, dr. Magyar Lajos el­mondotta —, a környéken vonzerőként valóságos csór- dahálózatot kíván kiépíteni. Krima János, a váci járási hivatal elnöke a Börzsönyben meglevő vagy éppen halálra ítélt hangulatos erdei kisvas­utak lehetséges idegenforgalmi szerepéről beszél. Weszelits Gergelyné dr., a szentendrei városi tanács elnökhelyettese a többi között felvetette az üdü­lőhelyek ellátásának kérdését. Megfelelő ellátást Tavaly gond volt — s nem­csak Szentendrén — a zöldség­gyümölcs és esetenként még a pékáruellátással is. Az üdítő itallal viszont várhatóan az idén nem lesz gond — tette hozzá Farkas Gábor, a Pest megyei Állami Pincegazdaság igazgatója. Részletesen szólt az ellátás­ról dr. Borda József, a Belke­reskedelmi Minisztérium ven­déglátó és idegenforgalmi fő­osztályának osztályvezetője is. Hangsúlyozta, hogy a kereslet és a kínálat közötti teljes összhang megteremtése nem rövid időre szóló feladat, az alapellátást azonban biztosíta­ni kell és lehet. Hozzátette, hogy az egyes időszakokban nagy tömegekben jelentkező üdülők, kirándulók ellátása a hagyományos módszerekkel aligha elégíthető ki zökkenő­mentesen, keresni kell tehát az új lehetőségeket. Erről a javaslatról, az ellátás új, korszerűbb formáiról, a formák kereséséről a továb­biakban sajnos több szó nem esett. A megyei idegenforgalom feladatai^ elemezte a tegnapi tanácskozás. Eredmények van­nak: a legszükségesebbekhez az anyagi bázis is jórészt ren­delkezésre áll; akarat, szándék sincs híján. A feladatok is megvannak. D. G. ITALOK Sokat ülünk ÚJ TÉVÉSOROZAT A MOZGÁSRÓL Valamikor azt tartottuk és azt mondtuk, a televízió ülő életmódra szoktat, passzivi­tásra nevel. Ebben volt és van is valami: a képernyőt csakugyan kényelmes karos- székben ülve nézzük. Csak­hogy mi történt közben? A televízió mintha restellte vol­na magát a sokak által kár­hoztatott szerepért, egyszer- csak megváltozott és egyre több aktivitást követelt tő­lünk. Most már alig győzzük ezeket a kívánságokat telje­síteni. Nemrégiben arra vett rá mindannyiunkat, hogy együnk jóval kevesebbet, táp­lálkozzunk egészségesebben, mostanában pedig arra kész­tet, hogy esténként még tor­názzunk is. Ki bírja ezt? S ráadásul ez még nem is elég. Pénteken délután fél hatkor Mozdulj! címmel új, hatrészes sorozat kezdődik a tévében, amely megint arra akar rávenni bennünket, hogy ne üljünk annyit, ha­nem inkább tornázzunk, jár­káljunk, ússzunk, labdáz­zunk, egyszóval mozogjunk. Üjabb olyan akció indul, amely ki akar mozdítani ben­nünket a kényelmes karos­székből, a lusta üldögélésből. Hogy ez mennyire fontos, ar­ról ékes szavakkal és ékes képekkel beszél maga a film, amelynek sajtóbemuta­tóját tegnap délelőtt tartot­ták a televízió házi vetítőjé­ben. Nagyszabású vállalko­zásról van szó, amelyet már önmagában az is jól jelez, hogy a hat, egyenként negy­ven perces film — Kővári Péter szerkesztésében és Kár­páti György rendezésében — másfél esztendős munkával készült. Az első rész az alap­kérdéseket tisztázza, vagyis az ülő életmód, a mozgás hiányának káros voltáról be­szél. A második és a követ­kező folytatások sorra veszik a sportolási lehetőségeket, foglalkoznak a gyerekek, a nők, az idősebbek és a bete­gek mozgásának, sportolásá­nak kérdéseivel. A sorozat­ban sok szakember, orvos, edző, sportoló nyilatkozik a műsorvezető Szepesi György­nek, s a beszélgetéseket rö­vid és nagyon tanulságos ri­portok illusztrálják. Az egészséges táplálkozás­ról szóló Megmérettünk című sorozat annak idején orszá­gos mozgalommá vált. Jó len­ne, ha ez az újabb akció, a mozgás, a sportolás szüksé­gességének hirdetése is ha­sonlóan nagy visszhangot váltana ki a nézők körében. Cselekvő visszhangot. Ü. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom