Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-22 / 93. szám

Sürget az ivóvízgond megoldása Az egészségügyi ellátásról tárgyéit a péteri tanács végrehajtó bizottsága MONOMIDÉKI #;''';:;'--ÄP:ESr:-MFGYEI hírlap különkiadása Péteri a monori járás leg­kisebb önálló községe. Vajon a nagy és az összevont taná­csú községekhez mérten mi­lyen itt az egészség- és köz­egészségügyi ellátottság? Egy cseppet sem rosszabb, mint másutt — kapták meg a vá­laszt dr. Huszár Sarolta kör­zeti orvostól, a legutóbbi vég­rehajtó bizottsági ülésen a résztvevők. A község önálló orvosa szép, új rendelőben gyógyít a körzeti ápolónő segítségé­vel, legalább olyan jól, mint bármely nagyközségben, de sokkalta nehezebb körülmé­nyek közepette. Az ilyen kis községben ugyanis a betegek mindenféle egészségügyi pa­naszukkal a körzeti orvost ke­resik fel, de mit tehetnének is mást, amikor itt semmi­féle szakrendelés nem folyik. Ebből adódik, hogy itt a táp­pénzes betegek száma is több, mint másutt. A szakrendelők, például a sebészet, nőgyógyá­szat, bőrgyógyászat a beteg ellátása után, ha úgy látják, hogy pihenésre, vagy továb­bi kezelésre van szüksége, ide teszi át őket betegállományba. Nehezíti a munkát az is, hogy 1974. december 1-től nincs felülvizsgáló orvos, ezért az ő feladatát is a kör­zeti orvosnak kell ellátnia. A betegellátás feladataival kapcsolatos problémák után a beszámoló körzeti orvos az influenzajárvány lefolyásáról szólott, majd rátért a köz- egészségügy ismertetésére. Az élelmiszerboltok a lehe­tőségekhez képest elfogadha­tóak, nem így a fodrászüz­let, ahol nincs folyó víz és le­folyó, ezért a fodrászok a munkájukhoz szükséges vizet vödörben hordják, a szenny­vizet pedig az utcára öntik ki. A községben a legnagyobb problémát az ivóvíz okozza, mivel az egész településen köz­egészségügyi szempontból iható víz csak egyetlen helyen, a Révai utcában csobog. A többi közkúton évek óta ott lóg a tábla — Nem ivóvíz! —, mégis isszák, mert nincs jobb. Ezután a tüdőszűrésről és véradásról, az egészségügy tárgyi felszerelések álla­KETEZER FACSEMETE ...hogy Monor szebb legyen — Jó napot kívánok! Csak azért szaladtam be, hogy meg­kérdezzem, kell-e locsolni majd a fákat? Kék köpenyes srác a gimná­ziumból, az ültetőcsoport tag­ja lesz délután, most előze­tes megbeszélésre jött üjlaki Ferenchez, a Monori Nagy­községi Tanács előadójához. — Persze, iszapolni kell a fákat! Rögtön adok egy csek­ket, a csemetéket a vásárté­ren megkapjátok. Faügyben várakozik Esler Sándorné is, a monori-erdel iskola gondnoka. Kétezer nyárcsemetét, ötszáz meggyfát kér. Újlaki Ferenc a térké­pen ellenőrzi, hová kell ül­tetniük majd: a Fürdő, a Gyöngyvirág, a Csillag utcá­ba, az óvoda és a strand kör­nyékére ... — A nyárfát csak oda — teszi hozzá —, ahol nincs villamosvezeték, mert 25—30 méterre is megnő ez a fajta ... Nyugtatömbbe kerül a kívánság, s ha az iskolások, a monori-erdei szülők rászán­ják a hét végét, sudár fák, lombos meggyek díszítik majd az utcákat. — A községrendezési terv egyik üteme ez: a fásítás — mondja Újlaki Ferenc. — In­gyen adjuk a csemetéket, ter­mészetesen csak oda lehet ül­tetni őket, ahol nem ütközik előzetes tervünkkel... — Például? — Fásítani szeretnénk a Kálló, Esperes, a Luxemburg, a Forgách, a Landler Jenő, a Hegedűs, Kállai Éva, Pus­kin, Jókai, Klapka, Petőfi, Széchenyi utcát. A gimna­zisták, az Ady úti iskolások már néhány száz csemetét el­vittek, de várjuk a monori lakók jelentkezését is. Pilla­natnyilag kétezer csemeténk van a vásártéri telepen, de a napokban még kapunk meggyfákat. Ültetni kell, hogy Monor szebb legyen. Csak a Deák Ferenc utcára boruló, vi­rágzó meggyfákat kell meg­nézni, hogy tudja az ember: érdemes. (k. zs.) MOST ERDEMES VÁSÁROLNI Megélénkült a forgalom a TÜZÉP-telepen Az engedményes tüzelővásár Üllőn is megkezdődött. A TÜ- ZÉP-telepről sűrűn indulnak a szekerek és viszik a tüzelőt a házakhoz. Az üllőiek hozzá­szoktak, hogy nem várják meg a telet, hanem időben beszer­zik tüzelőjüket, s ami a leg­fontosabb, most kedvezményes áron kapják. Felkerestük a te­lep vezetőjét és tőle érdeklőd­tünk az új árakról. — A tatabányai, oroszlányi, dorogi, balinkai, ajkai szén (minden szemnagyságban), be- rentei dió és háztartási szén mázsánként 10 forinttal, a ta­tai, dorogi és várpalotai bri­kett mázsánként 15 forinttal olcsóbb, míg a készlet tart. Érdemes a kedvezményt igénybe venni, 25 mázsa szén vásárlásánál 250, ugyanannyi brikett vásárlásánál 375 forint megtakarítást ér el a vevő — mondotta a telepvezető. Az árengedmény a készpénz­vásárlás mellett kiterjed a hi­telakciós és nyugdíjasutalvá­nyokra is. (em.) Folótanfolyani Pilisen Fotótanfolyam kezdődik Pi­lisen április 23-án, szerdán 18 órakor a községi könyv­tárhelyiségben. Jelentkezni még a helyszínen is lehet. Több tej A Monori Állami Gazda­ságban az egy tehénre jutó tejhozam 1971-ben 2772 liter volt, 1972-ben visszaesés mu­tatkozott. 1974-ben már 3216 litert ért el. potáról, az orvos és a bete­gek kapcsolatáról szólott. A körzeti orvos és a bete­gek kapcsolata jó, állapította meg az írásos jelentés és a hozzászóló végrehajtó bizott­sági tagok is. Az emberek bi­zalommal keresik fel orvo­sukat és a rendelőben is megfelelően viselkednek. Évek óta nincs veszekedés, kiabá­lás, holott 1974 júliusa és 1975 márciusa között 11 ezer 606 beteg megfordult benne. A körzeti orvos munkája, amint azt a beszámolóból megtudták a résztvevők, igen változatos és főleg nehéz. A községi rendelés, tanácsadás és az otthoni betegellátás mellett az elmúlt években or­vos hiányában Monoron, és Gyomron jelenleg is röntgen­rendelést végez napi három órában. Munkája mellett ő kezeli a kézi gyógyszertárat és szükség esetén éjjelenként is ő részesíti kezelésben a rászorulókat. Munkaszüneti napokon a gyömrői központi ügyelet végzi a betegellátást, 3—4 hetenként rá is sor ke­rül. Olyankor reggel 7-től este 7-ig egyfolytában, sok­szor egy órai alvással kell dolgoznia. Érthető, hogy ezek után a jelenlevők elismerően szóltak és a község lakossága nevében is köszönetüket fe­jezték ki dr. Huszár Sarolta körzeti orvosnak. Kovács György XVII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1975. ÁPRILIS 22., KEDD Községfejlesztési keretből A lakosság társadalmi munkában is segített Gyömrőn a múlt évben — amint azt a legutóbbi végre­hajtó bizottsági ülésen meg­állapították — a községfej- iesztési alapot megfelelően és főleg gazdaságosan használ­ták fel. Utakra csak 62 ezer forin­tot költöttek, bár 116 000-et terveztek, mivel nem voit szállítóeszköz, másrészt a kedvezőtlen időjárás is aka­dályozta a már sóderozott utak javítását. Park létesítésére, szobor készítésére és a közvilágítási lámpahelyek bővítésére majdnem 100 ezer forintot áldoztak. Már nemegyszer beszámol­tunk a gyömrői és üllői kö­zös vízmű építéséről, amelyet a múlt évben tovább fejlesz­tettek. Tervekre és egyéb munkákra 2 millió 214 ezer forintot fordítottak, illetve költenek még ez évben. A megfelelő ütemezésben készült el a Sallai utcai kör­zeti orvosi rendelő és lakás, amelyre a tervezettnél majd­Újabb 96 lakás A Monori Építők Ipari Szövetkezete még ebben az év­ben 96 lakás építését fejezi be a vecsési OTP-lakótelepen. Képünkön: munkában a nagy teljesítményű daru. (Mutnéfalvy Adorján felvétele) Művelődés, szórakozás MOZIK Gyömrő: Fogják el Oichit élve vagy holtan. Maglód: A bíbormadár, I—II. Mende: Életünk legszebb napja. Mo­nor: Hét tonna dollár. Pilis: Betyárok bosszúja. Űri: Vi­tya iskolába megy. Üllő: A gejzírvölgy titka. Vecsés: A Mattei-ügy. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gombán, 18 órától: ifjúsági klub, Péteriben, 18-tól 21-ig: klubfoglalkozás, 18-tól 21-ig: az irodalmi mikroszínpadok próbája. ŰTTÖRŐHÁZ Gyömrőn, 8.30-tól 10.30-ig: orosznyelvi levelezés 15-től 17- ig: riporter és fotó; 16-tól 18- ig: modellező szakkör. nem 100 ezer forinttal többet költöttek. Ezeken kívül bővítették az óvodát, támogatták a sport­egyesületeket és a művelő­dési házat. A község fejlesz­téséhez, szépítéséhez a lakos­ság nemcsak a kötelező adók befizetésével, hanem egymil­lió 117 ezer forintos társadal­mi munka végzésével is hoz­zájárult. Segítettek a község parkosításában, az iskolák bővítésénél, az óvodák és a bölcsőde udvarának rendbe tételében; számtalan és igen ötletes játékokat is készítet­tek a szülők társadalmi mun­kában. K. Gy. SZÍVÜGYE A SPORT Arany János rokona, mindenki Miska bácsija A minap részesítette írásbeli dicséretben a mendei tanács a község egyik legaktívabb köz­életi és társadalmi munkás la­kosát, Megyeri Mihályt. Egy csésze fekete mellett beszélget­tünk a mindenki Miska bácsi­jával: — A legutóbbi időkig a sportkör elnöke voltam, ut­cámban tanácstag, tevékeny­kedem a népfrontbizottságban és a szabálysértési bizottság­ban, beválasztottak a 30. év­fordulót előkészítő emlékbi­zottságba is. A legutóbbi választáskor már nem vállalta a sportkör elnöki tisztét; beszélgetésünket mégis többször megszakítják a sport iránt érdeklődők, sporto­lók, vezetőségi tagok. Miska bácsi visszaemlékezé­séből a századforduló képe rajzolódik elő, elsősorban a nagyszalontai gyermekkor, történelemből ismert sok-sok névvel együtt. A szalontai gimnázium iro­dalomszerető diákjai közé járt Megyeri Mihály is és olyan hí­res ember iskolatársa volt, mint Zilahi Lajos. A középis­kola békés élete háttérbe szo­rul az emlékek között, s egy korteshadjárat képei tüleked­nek az élre, amikor is az édes­apa gróf Tisza képviselővé vá­lasztásáért korteskedett. A ne­mesi világ képeihez tartozik az újságper is, amelyet a „hálás” Tiszák akasztottak Megyeriék nyakába. Az egykori osztályfőnök, dr. Bisky Károly volt, aki Arany János édesanyjának, Megyeri Sárának rokonát látta a gim­nazista Miskában. A nagy köl­tő egykori temetésén Pesten, a szalontai rokonságot háromta­gú küldöttség képviselte, mely­nek tagja volt a nagyapa is. Később a nagyapa sokat me­sélt Arany Jánosról, aki tehát Miska bácsi dédapja édestest­vérének, Sárának a fia. Talán Arany utolsó élő rokonával be­szélgetünk? Igen, mert Miska bácsi szerint a szalontai plébá­nián még ma is megvannak a bizonyító okmányok. Miska bácsi megkavarja ká­véját és mosolyogva int egy sportköri tagnak ... Lukács István Monor nyerte a vonali rangadót Monor—Albertirsa 2:1 Kellemes napsütésben, mintegy 300 monori szurkoló kísérte el osapatát Irsára. Már három óra felé megin­dult az autó- és motorkara­ván, voltak akik vonattal, és akadtak akik kerékpárral vágtak neki az útnak, hogy láthassák kedvelt csapatuk és a Perbált verő irsaiak ösz- szecsapását. Nem csalódtak, mert végig izgalmas, de igen sportszerű mérkőzést láthattak. A hazai csapat kezdte a játékot és maradt is támadásban. A mo­nori védelem azonban siker­rel verte vissza a rohamokat, sőt, a 11. percben a monori Petries hagyott ki helyzetet. Az albertirsaiak magas lab­dákkal és hosszú indítások­kal közelítették meg a mo­nori csapat kapuját, de Ka­locsa jó formában, sikerrel védett. A 30. percben a hazai fölény góllá érett. Ezután is az irsaiak rohamoztak, de a monori védelem, Somogyi, Si- monovics, Paput, Kécskei I. és Hochsteinnel az élen sike­resen verték vissza a meg­megújuló rohamaikat. A félidő befejezése előtt korszerű monori támadás fu­tott a pályán. Pétrics beadá­] sát Kécskei L. biztosan küld- ! te a hálóba, 1:1. A szünet után a monori csa­pat is vezetett támadásokat, igaz, ritkábban, de mindig veszélyesek voltak a hazaiak kapujára. A 65. percben ismét Petries hagyott ki helyzetet. Rá 5 percre szabadrúgás­hoz jutott a monori csapat, Gergely szabadrúgását Ha­lápi kapta, aki egy csel után a hálóba lőtte a monoriak győzelmét jelentő gólját. Ez­után a hazai csapat erős ira­mot diktált, de a monori vé­delem Kalocsával az élen. si­kerrel hárított. A mérkőzés befejezése előtt Kécskei L., majd nemsokára az irsai csa­tárok hagytak ki helyzetet, kétszer is kapufára rúgták a labdát. A mérkőzés elején úgy lát­szott, hogy a hazai csapat nyeri meg a játékot, de a szünet után a monoriak fel­javultak, nyugodtan és kor­szerűen játszottak. Jók: Kalocsa, Somogyi, Si- monovics, Paput, Gergely és Halápi. Irsai ifi—Monori ifi 3:2. (Vitéz) Í/M CSAK NÁLUNK! Importált száras tornacipők reklámáron A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT CIPÖSZAKUZLETÉBEN: Monor, Kossuth Lajos u. 71. Női száras tornacipő 46,20 Ft Férfi száras tornacipő 50,50 Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom