Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
V A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA :, : •.:■■■:! .. •', •' . :•• . . V: ■ •■ ,■ x?: • ■. -M' A VÁCI JÁRÁS ES VAC VAROS RESZERE XIX. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1975. ÁPRILIS 20., VASÁRNAP Továbbra is a takarékosságról Hogyan csinálják a 6-os építők? Ismerősöm megnyugtatqtt: ne féljek attól, hogy az olvasók megunják a takarékosságról szóló, írásokat! Nem unják az ő üzemükben sem, pedig ott nemcsak olvasnak, beszélnek róla, hanem állandóan tesznek is érte. És egyre nagyobb kedvvel. A két hónapja készített takarékossági tervet például újra kellett írni, de lassan már az új is elavul, mert megint sok a friss ötlet. Hogyan takarékoskodnak a Pest megyei 6-os számú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál? Választ ad a kérdésre intézkedési,tervük. Elöljáróban azért el kell mondani, hogy a 6-os építőket afféle „messiásként” emlegetik a környéken. A vállalatok „nagyon nem szívesen” vállalják az úgynevezett maximált áras épületek építését, például iskolákat*, óvodákat, sütőipari üzemeket és így tovább. Az esetek többségében a 6-os építőket sikerül meggyőzni. Ezért számukra különösen fontos, hogy kisebb önköltséggel, a munkaidő jobb kihasználásával, szervezettebben, takarékosabban dolgozzanak. A takai’ékosságot már az elején kell kezdeni. A tervezők néha kicsit a fellegekben járnak, a kivitelezőknek azonban a földön kell gondolkozni. A tervek sok esetben a vállalatnak sém teszik lehetővé a takarékos, munkát, de f társadalorhnak is „sokba kerül” egy-egy nagyvonalú elképzelés. Éppen ezért észrevételeiket közük a tervezőkkel, s mindig egy takarékossági javaslatot is mellékelnek a beszélgetéshez. Az elv: — hogy minden munkánál lehet azonos értékű, de lényegesen olcsóbb megoldásokat keresni — a gyakorlatban is bevált. Legalább félmil- i.„ ér ez a kis többlet- munka. Vitatkoznánk a takarékossági tervnek azzal a megállapításával, hogy munkásaik a későbbi munkakezdés, korábbi befejezés és az anyagellátási hibák miatt a munkaidő 7—8 százalékát nem használják ki. Meggyőződésünk: ennél sokkal többet. Nem azért, mert náluk rosszabbul dolgoznak az emberek, mint másutt, de ha valóban csak a munkaidő 7—8 százalékát nem dolgoznák le az emberek, az országban a jelenleginél sokkal magasabb lenne a termelékenység és a nemzeti jövedelem. Ha igazunk van, akkor még inkább dicséretre méltó, hogy részletes programot készítettek a szervezési és anyagellátási hiányosságok felszámolására. Vállalati megszüntethető hiba volt, hogy a szállítás dolgozói a munkaidő befejezése előtt egy-két órával már nem mertek újabb fordulót kezdeni, mert féltek, hogy lemaradnak a vállalati buszról. Az anyagellátási és szállítási gondok egy részét Oldja még az .az intézkedés, hogy az építésvezetőknek 10 nappal előre kell megrendelniük az anyagokat és a fuvart. Csak ez az egy intézkedés számítások szerint 260 Az előző évi háromszorosa Értékelték az újítómozgalom tapasztalatait 2 kötöttárugyárban ezer forint megtakarítást hoz. A népgazdaságnak is fontos, hogy a hulladék vasanyagot átadják a MÉH-nek, vagy amit még felhasználhatnak, azt javítsák ki. Természetesen a vállalati intézkedési terv még sok más ötletet tartalmaz, például a raktározásban és az adminisztrációban. És sok egyéb nem is kerül be a tervbe. Nem is jelenthet ez különösebb gondot, hiszen a takarékossági elképzelések,' a takarékos szellem megvalósulása nem az írott szövegtől, hanem a vállalatnál dolgozó munkások, alkalmazottak és vezetők akaratán múlik. (Csulák) Tizennégy éve változatlan áron Barit, tutor és ötletek Zebegényhől A főútvonalaktól távol, Ze- begény környékének egyik legszebb fekvésű völgyében immár tizennégy évé működik az Országos Érc- és Ásványbánya zebegényi őrlőüzeme. Magát az üzemet kevesen, termékeit annál többen Ismerik. Az építőiparban nélkülözhetetlen a bécsi fehér, a mezőgazdaságban a fut.or néven ismert takarmányliszt. A zebegényi bécsi fehér manapság annál is inkább szóbeszéd tárgya, mert egyre ritkábban kapható a boltokban. Persze ez nem a zebegényiek hibája, hiszen termelésüket — az említetteken kívül az olajiparban használatos baritét — évről évre növelik. A tíz-egynéhány éves technológia ma is megállja a helyét, az üzemben átalakífásokat nem terveznek. A változó körülmények mégis arra kényszerítik az ott dolgozókat, hogy egy-egy megoldáson változtassanak, csökkentsék a fizikai munkát, küszöböljenek ki minden olyan tényezőt, ami hátráltatja a termelést. Az idén is van erre példa. Három munkás — érdemes a nevüket is megjegyezni —, Kómár Endre, Porció László, Walcz Zoltán szellemes újítást dolgozott ki. Eddig egy .szövetkezettől vették a talpas műanyagzsákokat, amelyekbe termékeik többségét csomagolják. A szövetkezet a jövőben nem tud eleget tenni a megrendelésüknek és egyébként is igen drágán adta termékét. A három újító berendezése ezután helyben — és lényegesen olcsóbban — hegeszt a „csőzsákoknak” talpat. A zebegényi ásványőrlő üzem azon kevesek közé tartozik, amelyik az elmúlt tizennégy év alatt nem emelte termékeinek árát. Miért és hogyan? A válasz: gyártási titok. Példaként szolgálhat az előbbi újítás és a következő eset is. Köztudomású, • hogy egyre gyorsabban fejlődik a magyar olajbányászat és a többtermeléshez több baritra is szükség van. Az olajbányászok ezt az anyagot a fúrás közben és gázkitörések elfojtására használják. A zebegényiek hosszú évek óta Jugoszláviából — dollárért — meglehetősen magas áron szerzik be. A jugoszláv partner nemrég bejelentette, hogy háromszorosára emeli az árat. A vállalat segítségével sikerült Bulgáriában olyan szállítót találni, amelyik más minőségű alapanyagot ugyan, de jóval olcsóbban tud szállítani. Igaz, az új alapanyag lényeges technológiai átalakítással jár, de az üzembeliek, a nagy- vállalat műszaki szakemberéinek segítségével ezeket a gondokat is megoldják. Nem lenne teljes a kép a zebegényi üzemről, ha nem szólnánk az évekkel ezelőtt sokat vitatott porfelhőről. Sokan még ma is szidják az őrlőket, az ottaniak szerint csak megszokásból. Öt évvel ezelőtt 80 százalékkal csökkentették a levegőszennyezést, s azóta is próbálkoznak új megoldásokkal. Az Idén például munkába állították a MIKROPUL- ZÁTOR nevű berendezést. Ez a gép automatikusan tisztítja a porszűrőket, ami eddig nehéz és egészségtelen fizikai munka volt az üzem dolgozói számára. — csak — A károm tavasz jegyében Csonka tudománytár Már-már közhelyszámba megy manapság az a megállapítás, hogy a sokasodó ismeretek korában az iskola jobban teszi, ha nem annyira a tudnivalók sokaságát próbálja tanulói fejébe — szinte tölcsérrel — betölteni, hanem inkább arra tanítja meg őket, hol és hogyan nézhetnek utána mindannak, amire szükségük van. Másszóval: nagyon megnőtt a lexikonok, szótárak, kézikönyvek becsülete. Az iskolai könyvtárakban , és a tanítási órákon a tanárok, könyvtároséit- elidSteréeiÉ* Snééító-Iíii&gá- lommal tanítják meg a fiatalokat arra, hogyan tárulnak fel ezek a kincsestárak, ha értő fejjel nyitogaitják a „záraikat”. Ügy látszik, ennek a munkának meg is van az eredménye. A váci városi-járási könyvtár munkatársai is örömmel újságolják, hogy fiatal olvasóik jó része ma már nem csupán könyvet kölcsönöz, hanem a könyvtárban készül fel lexikonok, kézikönyvek segítségével, órára, dolgozatra, érettségire, kiselőadásra, felvételi vizsgára. Mindez nagyon örvendetes. Csakhogy... Csakhogy ennek a hasznos újdonságnak, ennek a valóban becsülendő eredménynek van egy vadhajtása is. Nézegetjük a lexikonokat. Elborzadva látjuk, hogy egy- másik „kutató”, akinek úgy látszik, nem volt elég ideje, hogy a témába elmélyedjen, egyszerűen kivágta a lexikonokból a megfelelő címszavakhoz tartozó szöveget és alaposabb tanulmányozás céljából — magával vitte. A kivágás módja — precíz! Az eszköz feltehetően olló, vagy zsilett. A lexikon csonka. A kivágott címszavakat ezután hiába keresi más érdeklődő. Vagyis: e tekintetben is bebizonyosodott, nem elég az embereket tanítani. A nevelésük legalább ennyire fontos. (Cs) A KISZ Vác városi bizottsága csütörtökön a Híradás- technikai Anyagok Gyára ifjúsági klubjában rendezte meg a Három tavasz elnevezésű szellemi vetélkedő városi döntőjét. A versenyen — amely .a múlt év decemberében a város KlSZ-szerveze- teinek részvételével kezdődött — az üzemi vetélkedők legjobb öttagú csapatai vettek részt. A versenyzőknek egyebek között az 1848—49-i szabadságharcról, a Tanácsköztársaságról, hazánk felszabadulásáról, az azóta eltelt 30 évről kellett tájékozottságukat bebizonyítani. István Kálmán, a városi KISZ-bizottság munkatársa, a zsűri elnöke, játékmester vezetésével a csapatok nagyon jó felkészültségről adtak számot. A politikai, ifjúságmozgalmi kérdések mellett helyét kaptak logikai képességet kívánó játékos feladatok is. A versenyzés mellett a résztvevők, nézők egyaránt igen jól szórakoztak és hasznosan frissítették fel ismereteiket. A vetélkedőt a Büntetésvégrehajtási Intézet dolgozói KISZ-szervezetének csapata nyerte 54 ponttal, második helyen a Forte-gyár Il-es csapata végzett 50 ponttal, a harmadik ugyanennyi pontszámmal a Forte-gyár I-es csapata lett. A verseny első három helyezett együttese tárgy- és könyvjutalmat kapott,- az első helyezett pedig részt vesz április 20-án a Monoron megrendezésre kerülő megyei döntőn. — il — A búcsúzás nem végleges Ünnepélyes körülmények között a HAGY 15 dolgozóját köszöntötték nyugdíjba vonulásuk alkalmából. Jelen volt Petró József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. A vállalat részéről Bross Sándor műszaki igazgatóhelyettes, a társadalmi szervek nevében Petheő Miklósné, a szakszervezeti bizottság titkára kívánt jó egészséget a nyugdíjba vonulóknak, és átadta a vállalat dolgozóinak ajándékait. A gyár December 8. szocialista brigádja gondoskodott arról, hogy az ünnepség utáni beszélgetésen nyugállományba vonuló kollégáik jól érezzék magukat. A Váci Kötöttárugyár szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán értékelték az újító ve-vs sny múlt évi tapasztalatait. Kovács Ferencné, a vállalat munkaverseny-felelőse elmondta, hogy a gyár dolgozói 1973-ban húsz újítást adtak be, a múlt évben már Cl újítási javaslatot tettek. Ez a fejlődés főként a múlt évben kidolgozott, a régit sok tekintetben módosító újítási szabályzatnak volt köszönhető. A gyár vezetői az újítások anyagi ösztönzésével is segítették a mozgalom fejlődését. Az elfogadott újítások (főként munkaszervezési és munkásvédelmi jellegűek) több mint 1 millió forint megtakarítással járnak az üzemnek. Külön meghirdették az újítók versenyét is, melyben pontrendszer alapján értékelték az újításokat. A gyár legjobb újítójának Tóth László villanyszerelő, a pásztói telep dolgozója bizonyult 23 ponttól. Legfontosabb újítása a körkötőgépek elektromos védelme megoldására tett javaslat volt. A verseny második díját Kalácska Ferenc, Benkó Gyula és Silling György, a termelési osztály dolgozói nyerték. A legjobb szakvéleményező cím viselésére Teiszler Ferenc, az üzemfenntartási osztály vezetője jogosult. A legjobb újítóbrigád cím megosztva a Rakéta és a Radnóti Miklós (szabászatban dolgozó) szocialista brigádoknak jutott, a maradék anyagok ésszerű felhasználására tett javaslataikért. R. L. T etszik - nem tetszik TETSZIK, ... hogy a belügyminiszter rendelete alapján a lakónyilvántartó-könyvek vezetésével kapcsolatos teendőket a jövőben Vácott is a népesség-nyilvántartási hivatal látja el. NEM TETSZIK, ... hogy a lakónyilvántartókönyvek átadására felszólító levelekben egy szónyi köszönet sincsen a könyvvezetők két évtizedes társadalmi munkájáért. Két nemzedék, 2. Nagymami, te az ókorban éltél Aczél Ferencnét és Csáki Sándornét a fonodában találom késő este. A második műszak már a vége felé j^r, ők mégis fáradhatatlanul róják a kilométerekké hízó métereket a gépek mellett. Nyugdíjasként járnak vissza dolgozni. Hívja őket a gyár, kevés a munkáskéz. , Fizetés — rettegés — Amikor fiatal voltam, nem volt munka — mondja Aczélné. — Hosszú hetekig álltam sorba a gyár kapujában — 15 éves koromban — mire munkát kaptam. A barátnőm, Csákiné protekcióval került ide 20 éves korában — heti 10 pengőért... Mindig csütörtökön volt a fizetés, és úgy kellett igyekeznünk, nehogy következő csütörtökön kint legyen a munkakönyvünk a portán, mert akkoriban nem volt figyelmeztetés, meg késés ... — Szoba-konyhás, földpádlós lakásban laktunk négyen a 'nagymamámnál, és sokszor egy fizetésből kellett élnünk, olyankor havonta még 20 pengő sem jutott fejenként. A fiam gyünyörűszép, ragyogóan bútorozott lakásban lakik, kocsija van. Csákiné rábólint: — Az én fiam hasonlóképpen. Mi, 60 évesek, tudjuk csak, hogy ebben az országban mi minden történt 30 év alatt. — A változás lényege — veszi át a szót Aczélné — szerintem az, hogy megbecsült emberek lettünk a munkánk után. 1945. május 1-én a Textilipari Szakszervezet váci alelnökének választottak. Miért? Bizonyára a munkám miatt. Az első országos munkaver- sényen, 1948-ban — kiváló oklevelet kaptam. Azután szint« minden évben valamilyen elismerésben részesült: a szakma kiváló dolgozója, a könnyűipar kiváló dolgozója, kiváló dolgozó, kiváló műszaki dolgozó, s végül 1966. április 4-én a Munka Érdemrend bronz fokozata. — Emellett politikai munkát is végeztem: párttag lettem, 16 éven keresztül voltam tanácstag. Ez volt az én kárpótlásom a felszabadulás előtti évekért. Mikor gyerek voltam, a szaloncukor papírját évről évre elrakosgattuk .,. Csákiné a tanúm rá. — Igen — mondja Csákiné —, volt, amikor rongyot tekertünk a lábunkra korcsolyacipőként, s fadarab volt a korcsolyánk. Mikor azt mondom az unokáimnak, hogy én bizony kukoricakenyeret is ettem, csak legyintenek: nagymami, te az ókorban éltél! A tíz testvér Danyi Máté 30 éves, tehát azok közé tartozik, akik csak hírből ismerik az „ókort”. Amikor megkérdeztem, mit mond neki ez a szó: felszabadulás, rámcsodálkozott. De hiszen akkor még alighogy megszülettem! Együtt jövünk rá, hogy mi, harminc évnél fiatalabbak mennyit tudunk a múltról. Máté Szolnok megyében, Besenyszög- ben született, 9 idősebb testvére vall. Tőlük tudja, hogy volt idő, amikor két nővére közösen hordott egy cipőt. Az egyik délelőtt járt iskolába, a másik délután, s ha a délelőttös kicsit késve ért haza, a kisebb nem ért időben oda a tanításra. Danyi Máté 30 évvel ezelőtt egy szoba-konyhás, komfort nélküli lakásban született, ahol tizenketten laktak. Ma, 30 'éves korában saját, kétszoba összkomfortos, erkélyes, KISZ-lakásban él feleségével és négyéves kisfiával. Csáti László (Folytatjuk) CSAK NÁLUNK! Importált száras tornacipők reklámáron A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT VÁCI DUNAKANYAR ÁRUHÁZÁBAN: Női száras tornacipő 46,20 Ft Férfi száras tornacipő 50,50 Ft
