Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

1975. ÁPRILIS 19., SZOMBAT 7 Utazás a nagyvilágban - könyvekkel CSALÁDBAN HÁZ KÖRÜL Utazni a világban ki ne sze­retne? Messzire eljutni a ha­zától azonban nem mindenki tud. Egy jó útikönyv nagyon sokat jelent az utazni akarók­nak, s azoknak is, akik nem tudnak vagy nem akarnak el­szakadni otthonuktól, mégis szeretnék jobban megismerni földünket. Ezen segít a Kos­suth Könyvkiadó Ország-Világ sorozata, amely bepillantást enged a nagyvilágba. Minden egyes kötete egy újabb ország­ba, földrészre viszi el az ol­vasót. Pillantás Hollandiára Hollandia? Mit tudunk er­ről'a nyugat-európai ország­ról? Talán annyit, hogy más néven Németalföldnek is hív­ják, onnan származik a tuli­pán, gazdag termőföldje van, a mezőgazdasága igen fejlett, jó­módú, magabiztos, türelmes nép lakja. Államformája ki­rályság, tagja a NATO-nak, egykor nagy gyarmatbirodal­makat uralt. Azt már kevésbé tudjuk, hogyan él, miként dol­gozik ennek az országnak né­pe, milyenek a szokásaik, mi­lyen az építkezése, kultúrája, a múltja? Ezekre a kérdésekre igyek­szik válaszolni a kötet írója: Fred Wander, aki jó riporteri szemmel, írói érzékkel mutatja be Hollandiát. Nemcsak leírja a tájat, az embereket, rögzíti a beszélgetéseket, hanem írása közben állást is foglal, van szeme észrevenni a fény mel­lett az árnyékokat is. Leírja, hogy a holland békés életet él, látszólag boldog, de kimutatja azt is, hogy a beavatatlant megtévesztő szép díszletek mö­gött a dolgok gyakran máskép­pen festenek. Hollandia tulaj­donképpen imperialista ország, a látszólag békés légkör addig tart, amíg az uralkodó osztály hatalmát nem fenyegeti ve­szély. A kis ország gazdagsága végletesen egyenetlenül oszlik meg. Kevesek kezén van csak­nem minden. A lakosság több­ségének egyetlen tulajdona munkaereje, amelyet nap mint nap vásárra visz. S ha sztráj­kolnak a dolgozók, akkor már talpra ugrik a hatalom, véde­kezik és támad. Igyekszik gaz­daságilag és politikailag is fé- kentartani a munkásságot. Mindennek ellenére szép, ér­dekes ország Hollandia. Váro­sai — Amszterdam, Rotterdam, Hága — nagy kultúrájú, pati­nás és mégis modern települé­seik, az európai kultúra hor­dozói. « A szerző elvezet bennünket ezeknek a városoknak a mú­zeumaiba, középületeibe, templomaiba, műemlékeibe, megismerteti velünk szobrait, a múltat és a mai nyüzsgő, ele­ven életet is. Beutazhatjuk ve­le az országot, amelynek he­lyén valamikor tenger hullám­zott és földjét a hollandok lé­pésről lépésre hódították el a tengertől maguknak. S megte­remtették a nyugati világ egyik legfejlettebb mezőgazdaságát. Fejlett ez a mezőgazdaság, a lakosság mégis ráfizet, mert a parasztok túl drágán és túl so­kat termelnek, a tehenek több tejet adnak, mint ami nyere­séggel továbbadható. Ez is Hollandia. Meg az is, hogy a nagy luxus bérházak, fényes paloták mellett léteznek a munkásnegyedek, a szürke külvárosok is. A szerző észre­veszi a gróf vadaskertje mö­gött a kisparasztok gondjait is. S Fred Wander, ha már Hol­landián keresztül utazott, be­tekint Belgium és Luxemburg életébe is. S ezzel kiegészítve, valóban izgalmas olvasmányt nyújt az olvasónak. Szomszédunk: Csehszlovákia Egy más világot ismerhetünk meg, ha elolvassuk Firon And­rás könyvét, amely a szom­szédos Csehszlovákiáról szól. Nemcsak azért érdekes Cseh­szlovákiáról olvasni, mert né­peinknek évszázadokig azonos volt a sorsuk, mindkét ország az Osztrák—Magyar Monar­chiához tartozott, hanem mind­kettő a szocializmust építi. Mindkét állam polgárai gyak­ran látogatnak el a szomszé­dos országokba, mi magyarok is szívesen járjuk Csehszlová­kia szép tájait, történelmi le­vegőt árasztó városait — s ta­lán mégsem tudunk eleget egymásról, sőt az is előfordul, hogy látásunkat (éppen a múlt­beli nacionalista uszítás kö­vetkeztében) előítéletek homá- lyosítják el. Pedig Csehszlovákia gyönyö­rű ország, gazdag a múltja, szépek a városai, szorgalmas népek lakják erdős, hegyes, li­getes tájait. Baráti szocialista ország, egy úton járunk, olyan ország, amelyhez a szocialista összetartozás és együttműködés erős szálai fűznek bennünket. Már az is érdekes lehet, hogy népei hogyan építik a szocia­lizmust. Ennél azonban többet tudhat meg aki elolvassa Firon András könyvét. A szerző ugyanis alaposan ismeri az or­szágot, s könyvében sok-sok élményét írta meg, igen ele­ven, érdekes tollvezetéssel, minden során átizzik a megis­merés, a megismertetés szen­vedélye. Szinte végigkalauzolja az olvasót egész Csehszlová­kián, nemcsak a tájakat, váro­sokat, színeket, érdekes nép­szokásokat lát az olvasó, ha­nem, ennél jóval többet í meg­ismeri egy sajátos felépítésű állam, egy kéttagú föderáció sajátos problémáit, a múltját és a jelenét. Ami még csak növeli a könyv értékét, hogy a szerző nem kerüli meg az úgyneve­zett kényes kérdéseket sem: könyvének befejező részében foglalkozik Csehszlovákia ma­gyar lakosságának helyzeté­vel, a csehszlovák—magyar kapcsolatokkal, az egyre bő­vülő, erősödő barátsággal. Távolodó jurták A könyv szerzője újságíró, aki riporterként többször járt az említett országban. Komornik Ferenc jó, érde­kes könyvet írt a Mongol Népköztársaságról. Az eddig magyarul megjelent, Mongó­liáról szóló könyveknél töb­bet mondott el erről a távoli, ba­ráti országról. Már a címvá­lasztás is izgalmas: Távolodó jurták. Jelképes ez a cím, hi­szen az európai ember képze­letében, ha Mongóliát emlí­tik, a jurták, a kopár fenn­sík, a száguldó ménes, a ma­gányos pásztor rajzolódik ki, úgy, ahogyan iskolásköny­vekben tanulta, vagy a felü­letes riportokból olvasta. Pe­dig ennél sokkal több Mon­gólia : szocializmust építő ország, olyan ország, amely a kapitalizmust megkerülve, egyenesen a feudalizmusból közvetlenül rátért a szocia­lista építőmunkára, vagyis a jurták egyre távolodnak és kirajzolódik a valóságban is a modern, iparosodó, kor­szerű mezőgazdaságot megte­remtő szocialista Mongólia, amely éppen tavaly ünne­pelte létrejöttének fél évszá­zados fordulóját. A szerző megismerteti velünk a régi Mongóliát is, a pászto­rok, a lámák világát, felidézi a távoli múltat, amelyben megszületett a mongolok tit­kos írása, s találkozhatunk Dzsingisz kán által alapított nagymongol állam emlékei­vel.' Az egykori dicsőségből századunk fordulójára már nem maradt szinte semmi: főpapok, feudális urak és idegen elnyomók alatt sínylő­TÁVVEZETÉK-ÉPÍTŐKNEK Életmentő kötél A szegedi Kenderfonógyár kötélüzemében szintetikus se­lyemből font és sodrott, rend­kívül hajlékony, emellett nagy szilárdságú életmentő kötelek gyártásának technológiáját dol­gozták ki. Ezek a villamos táv­vezetékek építőinek balesetvé­delmét szolgálják. Az igen nagy szakítóerejű — csaknem két és fél ezer kilós terhet elbíró — kötelet kifeszítik a távvezeték- tartó oszlopok között, s megfe­lelő biztonsági ővele használata mellett ezeken közlekednek a szerelők. A hasonló köteleket eddig importálták. dött s szinte kipusztulás fe­nyegette a mongol népet. A Nagy Októberi Forradalom hozta meg annak a lehetőségét, hogy maguk vegyék kézbe országuk irányítását és meg­kezdjék modern államuk alapjainak lerakását. Erről az új Mongóliáról szól Ko­mornik könyve. Arról, hogy milyen a mongol munkás, módja volt találkozni a föld­művelőkkel is, részt vett mongol esküvőn, s alkalma volt megismerkedni a jövő­vel is. Beszélgetett magyarokkal, akik baráti szerződés kere­tében tartózkodnak Mongó­liában, hogy segítsenek a nagy építőmunkában. Szabadságharcosok között Afrikában Oleg Ignatyev és Máté György könyve azért izgal­mas, mert Afrikának abba az országába visz el bennün­ket, aihol — amikor még a könyv íródott — fegyverek szóltak: Bissau-Guinea népe harcolt a gyarmattartó Portu­gália ellen. S a küzdelem nem volt hiábavaló, mert azóta önállóvá vált Bissau-Guinea, s magában Portugáliában is haladó erők kerültek hatalom­ra, amelyek keresték a lehe­tőséget a megegyezésre a sza­badságharcosokkal. Addig azonban folyt a fel­szabadító harc, bátran küz­döttek a gyarmattartók ellen. A Pravda munkatársa nap­lót vezetett, s azt tette közzé, ennek alapján megismerked­hetünk a felszabadított Bis­sau-Guinea mindennapi éle­tével, a harcosok felfogásá­val, elszántságával, amely végül is meghozta a győzel­met. Napjainkban Portugália a nemzetközi érdeklődés ref­lektorfényében van, Máté György tanulmánya azt mu­tatja meg, hogyan alakult ki a portugál gyarmatbiro­dalom, miként virágzott és szükségszerűen hogyan bu­kott el, mert a feltörekvő szabadságukért harcoló erők végül is győzedelmeskednek minden elnyomáson. Gáli Sándor Beszélgetés az orvossal a változás koráról Kérdés: — Hány éves kortól jelentkezhetnek a változáskori panaszok? — Erre pontos választ senki sem adhat, mert a változás ko­rának (klimax) kezdete és tü­netei egyénileg változóak; de minden nő életében egyformán egészségügyi és lelki problé­mát jelent. A klimax termé­szetes élettani folyamat. Ha kü­lönösebb panasszal nem jár, orvosi kezelés sem szükséges. Kérdés: — Általában milyen egészségügyi panaszokat okoz­hat a változás kora? — Első helyen áll a magas vérnyomás és az ezzel kapcso­latos szív- és érrendszeri pa­naszok, érgörcsök, idegrend­szeri zavarok, elhízás, vagy gyors lesoványodás, álmatlan­ság, erős fejfájás, szívdobogás, hőhullámok stb. A panaszok többsége a klimax lezajlása után elmúlik, de addig orvosi kezelés szükséges. A gyógyszer megkönnyíti a nehéz időszak elviselését, de csakis orvos ál­tal rendelt gyógyszert szed­jünk! Kérdés: — Milyen tanácsot adhat az orvos az elhízás el­len? — Komoly lelki problémát jelent a változás korában az elhízás. Még jobban csökkenti az önbizalmat. Tudnunk kell, hogy idősebb korban az élet­tani folyamatok lelassulnak, így a szervezetben végbemenő égési folyamatok is. Kevesebb táplálékra van szüksége a szer­vezetnek. Tehát nem szabad olyan bőségesen étkezni, mint fiatalabb korban. Könnyen emészthető, vitamindús, zsír- talan ételeket fogyasszunk. Főzzünk olajjal vagy RAMA margarinnal. A növényi ere­detű zsiradék egészségesebb a széfvezetnek. Együnk sok te­jet, tejterméket, főzelékfélét, salátákat, gyümölcsöt, tojást, halat. Nagyon hasznos, ha egy héten egyszer gyümölcs- vagy tejnapot tartunk. Kérdés: — Milyen általános tanácsot adhat, amelyet min­denki egyformán hasznosíthat, aki ebben a korban van? jű szobában, lefekvés előtt ala­posan szellőztessünk ki. Kérdés: — Hogyan segíthet­nek a családtagok a változás­kori problémákon? — A családtagok (különösen a férj), a környezet, a munka­társak magatartása nagymér­tékben döntő, hogyan vészeli át a változás korában levő nő ezt a mindenképpen nehéz idő­szakot. Több szeretetre, meg­értésre és tapintatra van szük­sége. Így segíthetünk. Fási Katalin Este otthon A fűtés megszűntével a me­leg tavaszi napokon is hűvös a lakás esténként. Ilyenkor fontos a meleg köntö6, s az olyan pizsama, amely nem csú­szik fel és nem hagyja szaba­don a kisgyerek derekát. Egy kis fáradsággal házilag is ké­szíthetünk nekik ilyen ruhada­rabokat. Földig érő frottír köntös, ragián ujjal. A ragián szabás azért fontos, mert így a köntöst évekig nem növi ki a gyerek (a mély karlyuk és a meghatározatlan vállszéles- ség miatt), ezt szolgálja a fel­hajtott ujjavége is. Rövid, ujjatlan mellény- szerű frottír köntös. Pi­zsamához igen csinos és prak­tikus. © Flanelból, vagy nyárra kartonból készült köntös ugyancsak jól használható pi­zsamához. „Felöltözött’ benne a gyermek. © Pizsama kicsiknek: elöl hátul vállig felszabott nadrág, blúzzal. A felgombolt váll miatt a ruha nem csúszik le a gyermekről. © Kétféle, mintás és sima anyagból készült pizsama. A gyermekek otthon is szere­tik a szépet, csinosát. A rózsa metszése Több írógépszalag 1974-hez képest várhatóan csaknem félmillióval több író- gépszalagot szállít a kereske­delemnek az idén az Irodagép- technikai Vállalat nyíregyházi Kores üzeme. A nyíregyházi szerviz az osztrák Kores-cég- gel kötött szerződés alapján a pamut, illetve nylon alapanya­got Ausztriából kapja, majd speciális csévélő és vágógépek­kel két színben és két méret­ben fém és műanyagorsókra tekercseli. A nyíregyháziak a technikai eszközök jobb, gaz­daságosabb felhasználásával növelték termelésüket. Az idén körülbelül 1,2—1,3 millió Író­gépszalag kerül az üzletekbe. — Mozgás és sok friss leve­gő! A mai kor embere keveset mozog — ez általános világje­lenség. Pedig a mozgás az élet. Minden lehetőséget használ­junk ki, hogy naponta rendsze­resen megmozgassuk izmain­kat. Nagyon jó a séta, a koco­gás, a természetjárás, torna otthon, a szobában. A testmoz­gás elősegíti a vérkeringést, frissé, fiatalossá tesz, jó alvást biztosít, kedvezően hat lelkiál­lapotunkra, és még számtalan előnyös hatása van a szervezet­re. Még az elhízást is meggá­tolja. Mindenki egyéni adott­ságai szerint állítson össze ma­gának néhány perces reggeli tornát. Sétáljunk sokat a dél­előtti, vagy délutáni napfény­ben. Ne aludjunk rossz levegő­Szlnte nincs olyan kert Magyar- országon, amelyben ne lenne né­hány tő rózsa. Sok helyen látunk elhanyagolt, elöregedett töveket. Ezért célszerű időnként felelevení­teni a metszési ismereteket, hogy növényeinket mindig jó kondíció­ban tudjuk tartani. A rózsákat úgynevezett fajtacso­portokba soroljuk. Ezek ismerete fontos, hiszen ettől függ a met­szés is. A legelterjedtebb a tea­hibridek csoportja. Ide tartoznak a hosszú szárat nevelő, egy virág­száron többnyire egy bimbót ho­zó, évente többször virágzó, sok esetben illatos fajták. A másik fontos csoport a polyanthák cso­portja. Ezek a fajták egy virág­száron sok, egyszerre nyíló virá­got hoznak. Évente többször vi­rágoznak. Külön csoportot alkot­nak még a kúszó-, illetve a baba­rózsák (minirózsák). A metszésmódot a fajtacsoport határozza meg. A legfontosabb ál­talános szabály: mindig el kell távolítani a beteg, törött, sérüli vesszőiket. A vadhajtásokat, vesz- szőket tőből vágjuk ki. Két évnél idősebb gallyat ne hagyjunk a tö- vö<n. A teahibrideket mindig a fajta, illetve a tő növekedési erélyének megfelelően metsszük. A metszés­módot befolyásolja a termesztési cél is. Vágottvirág-termesztés ese­tén figyelembe kell venni, hogy hosszú szárú virágot elsősorban rövid csapon kapunk. Az is igaz viszont, hogy hosszú csapon ko­rábbi a virágzás. Ha csak a kert díszítésére tartjuk a növényeket, akkor a fajtatulajdonságokat vesz- szük figyelembe. A rövid csapok 2—1, a hosszú csapok G—8 rügye­zek. A metszésre a legalkalmasabb időpont a tavasz — egészen ápri­lis végéig. Célszerű a korai met­szés, mert a rózsa korán fakad. Ha a kihajtott töveket erősen visz- szavágjuk, néhány héttel későbbi virágzást kapunk. A polyantha és a babarózsa ke­vés metszést kíván. Csak az előző évi virágbugákat vágjuk le, a leg­felső egy-két rüggyel együtt. Eze­ket a típusokat ne metsszük rö­vidre, mert így kevés virágot ka­punk. A kríszórózsákat két csoportra osztjuk: évente egyszer és évente többször virágzókra. Az egyszer virágzókat elvirágzás után metsz- szük. Az idős, visszafagyott, be­teg részeket vágjuk le és az ol­dalhajtásokat 8—10 cm-re metsszük vissza. Az évente többször virág­zókat tavasszal metsszük. A kö­zepes növekedésű vesszőket egy- harmadára, a gyenge növekedé­sűeket felére vágjuk vissza. Így az egész növény virágozni fog. Itt sem szabad több évnél idősebb gallyakat hagyni, mert a növé­nyünk gyorsan felkopaszodik. Tulajdonképpen a nyári virág­szedés is metszésnek számít. At­tól függően, hogy milyen hosszú szárral szedtük a virágot, kapjuk a következő virágzást. A legfejlet­tebb rügyek a hajtás közepén he­lyezkednek el. A virágot mindig úgy vágjuk, hogy egy fejlett rügy maradjon legfelül. A rügyhöz tartozó levelek eltávolításával még egy héttel koraibbá tehetjük a vi­rágzást. Túl hosszú szárral ne szedjük a virágot', hogy a növé­nyen mindig maradjon elegendő asszimiláló felület. Tavasszal és ősszel kb. 60 napra, nyáron 35—40 napra kapjuk a következő virág­zást. A tőből előtörő ün. vízhajtások­ra fiatalítsunk vissza. Ezek teszik lehetővé, hogy az idős részeket le­válthassuk majd a következő ta­vasszal. Az a tő, amelyik már nem fejleszt vízhajtást, kiörege­dett, és célszerű lecserélni. Fodor Béla Receptek Vitaminsaláta. Hordós káposztát veszünk, sok lével. Tálba tesszük, adunk hozzá karikára vágott vö­röshagymát, egy reszelt sárgarépát, evőkanál finom étolajat. Összeke­verjük, egy órát állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek. A sa­láta levét Is fogyasszuk el, mert sok C-vitamin van benne. Hideg előétel, hal tormamártáa- sal. A megtisztított halat sós víz­ben, amelybe előzőleg egy kevés hagymát, leveszöldséget, babérleve­let, citromhéjat, ecetet és fehér bort tettünk — megfőzzük. Ha ki­hűlt, óvatosan kicsontozzuk. Egy üveg joghurtot, 1 dl tejszínt, t ká­véskanálnyi mustárt, ízlés szerint sót, cukrot, eitromlevet, egy köze­pes nagyságú reszelt almát, 1 to­jássárgáját és 5 dkg reszelt tormát jól összekeverünk, a kihűlt halra öntjük és tálalásig a jégszekrény­ben vagy hidegen tartjuk. (Nem hizlal.) ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Azonnali belépésre keresünk kőművest (nyugdíjast is), lakatost, villanyszerelőt, víz-, gáz- és fűtésszerelőt, vasbetonszerelőt, asztalost, burkolót, ácsot, tetőfedőt, szigetelőt, bádogost, festőt, parkettást, könnyűgépkezelőt, gépkocsivezetőt, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, Gépszer típusú, 250 ezer kalóriás, földgázfűtésű kazánhoz keresünk vizsgázott kazánfűtőt (16. évüket betöltött fiúkat és lányokat is), rakodókat, kubikosokat, JELENTKEZNI LEHET A PROSPERITÁS KSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: Budapest IX., Viola u. 45.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom