Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-19 / 91. szám
1913. ÁPRILIS 19., SZOMBAT 3 A gyorsabb és szakszerűbb ügyintézést segítve Eredményes a ráckevei járás alkotó munkaközösségének tevékenysége Cselekedni — az idős emberek életének megszépítéséért Befejeződött Dobogókőn a kétnapos országos tanácskozás Közel egy esztendeje alakult meg a ráckevei járásban a községi vb-titkárok- ból és ügyintézőkből a tízfős, úgynevezett alkotó munkaközösség. Munkájukat terv és program szerint, elsősorban a községi tanácsok hatósági tevékenységének egyszerűsítése, a gyorsabb és szakszerűbb ügyintézés érdekében fejtik ki. Jól tudják, hogy munkájuk csak akkor lesz eredményes, s a növekvő tanácsi feladatokat csak akkor tudják eredményesen ellátni, ha összefognak, erősítik és terjesztik azt a közösségi szemléletet, amely a lakosság érdekében és törvényeink, jogszabályaink megtartásában, megtartatásában érvényesülnek. Bevált módszer - módosítva A munkaközösség rövid egy év alatt céljai megvalósítása érdekében számos kezdeményezést indított el és eredményesen dolgozott. Sikeresen kezdeményezte és dolgozta ki a munkaközösség a többi között a lakosság intézményes tüdőszűrésének egyszerűsített eljárását. Köztudott, hogy a jelenlegi gyakorlat sok időt igénybe vevő manuális munkát jelent s közel sem tökéletes. A közösség tagjai felmérték, hogy országosan mintegy 8 millió értesítést kell e faladat során a tanácsi dolgozóknak kiállí- taniok, s ez mintegy 37 500 munkanapot vesz igénybe. Ha a felhíváshoz még tértive- vényt is kiállítanak, az értesítésenként további 2 és fél perc munkatöbbletet jelent. Könnyű felbecsülni, hogy a mai gyakorlat mennyi papírt emészt fel, s milyen idő- és munkaerő-kapacitás lekötésével jár. Egyes helyeken — a ráckevei járásban is — a távolmaradók aránya eléri a 20—22 százalékot. Nem szabad addig várni e kérdés megoldásában, amíg eljutunk a népességnyilvántartás gépesítésének arra a fokára, amikor a megterhelés lényegesen csökken. A munkaközösség ötlete egyébként az adóügyi eljárásban már bevált, az adóbevallások elkészítésére vonatkozó hirdetményes felhívásra épül. Az egyszerűsítési tervezetet hirdetményes idézés alakjában készítették el. Helyesen vélekednek, amikor arra gondolnak, hogy ha a pénzügyi ágazatban bevált, akkor csekély módosítással jó lesz az egészségügyi ágazatban is. A jóváhagyást most várják az illetékesektől. A ráckevei kezdeményezés azért is követendő, mert a feladat jó végrehajtását a lakossági tájékoztatás megjavításában látják. Az állampolgárok ismereteinek bővítése egyes területeken nem kielégítő, bizonyítja ezt egyes helyeken a távolmaradás aránya ás. Annak felismerése, hogy a tanácsi munkában mind erőteljesebben kell érvényesülnie a lakossági véleményeknek, állásfoglalásoknak, az egyben a párt kongresszusi állásfoglalásának végrehajtását is jelenti. A lakosság véleménye alapján Támogatásra méltó az a törekvés, hogy a lakosság a tanácsi tevékenység minden területén és szintjén fokozódó mértékben kapcsolódjék a közéletbe. A szocialista demokrácia kiszélesítése s ezzel együtt a kongresszusi határozatok végrehajtása a központi és helyi feladatok magasabb szintű ellátását biztosítja. Az alkotó közösség ünnepi ülésén ez az alapvető cél Csajági Lajosnénak, a sziget- szentmártoni vb titkárának előterjesztésében is megfogalmazódott. Arról beszélt, hogy milyen legyen egy beszámoló szerkezete és tartalma. Az ajánlás alapgondolata, hogy csak az a beszámoló közelítheti meg legjobban a korszerű igényeket, csak az a beszámoló mutathat előre és éri el a célját, amely a — szakszerűség mellett — a lakosság véleményének folyamatos ismereteire és a társadalmi ellenőrzés konkrét tapasztalataira épül. A megvitatott beszámoló szerkezeti és tartalmi felépítése a lényeges kérdések felvetésén és elemzésén túl biztosítja a tanács, illetve a végrehajtó bizottság irányító és felügyeleti tevékenységének megfelelő gyakorlatát is. Az eredményes munka egyik feltétele a testületek színvonalas tájékoztatása és az annak alapján hozott testületi döntések jó végrehajtása. Az ajánlás jellegű beszámiolóterve- zet biztosíték erre. Számtalán panasz, közérdekű bejelentés forrása az üdülőterületeken előforduló szabálytalanságold az üdülő- területek védelmét, nyugalmát veszélyeztető, nem kívánatos különféle esemény, jelenség. E tapasztalatok összegezése és figyelembevétele alapján Gunszt Ferenc kiskunlacházi vb-titkár tanácsrendelet-tervezete t készített az üdülőterületek védelmére és rendjére. A tanácsrendelet-tervezet — amelyet ugyancsak a legutóbbi ülés vitatott meg — foglalkozik e területeken a víz- használattal, az építési előírások betartásával, az állattartás szabályaival, az üdülőkörzetek erdő jellegének fenntartásával, a fák védelmével, az ivóvíz- ellátással és tűzvédelemmel. Jelentősége elsősorban abban van, hogy megelőzni kívánja a ma még elég gyakran előforduló szabálytalanságokat, megerősíti a környezetvédelem szabályainak betartását. Nem a büntetési szankciók alkalmazásával, hanem nagyon helyesen a lakossági információ megerősítésével kívánja a tervezet a társadalmi problémát megoldani. Mindazok a tanácsi szervek, amelyek üdülő- területeken működnek, vagy amelyek részben üdülőövezetbe esnek, e területek védelmét megfelelően szabályozhatják a tervezetben foglaltaknak megfelelően. Munkamegosztás - egyszerűsítéssel A vitaülésen vezérfonalként húzódott végig a lakossági kapcsolatok elmélyítésének szükségessége. Helyesen foglaltak állást abban is, hogy a kongresszusi felszólalások és a tanácsokra vonatkozó döntések a testületek szerepének növekedését, a testületi munka színvonalának növelését szabták meg az elkövetkező időszak egyik legfontosabb tanácsi feladatának. Az alkotó közösség legközelebbi ülésén a lakossági tájékoztatás megjavításának, a bizottságok munkája segítésének legjobb módszereiről készítenek tervezetet. A közösség tagjai e feladatokat helyes munkamegosztással oldják meg, s az általános tapasztalatokra épülő állásfoglalásokat az ülésen kialakult vélemények alapján összegezik. A lakossági tájékoztató gyakorlatának áttekintését és a legjobb módszerek összegezését időszerű sürgős feladatnak tekintik. Indokoltnak tartják egy olyan statisztikai adatrendszer kidolgozását, amely az egyes tanácsoknál dolgozók megterhelésének arányait megközelítő pontossággal tudja kimutatni. Ez nem jelent újabb, nagyobb munkát, s egyszerűsíti az eljárások egy részét. Ez a törekvés arra az elgondolásra épül, hogy a decentralizáció a lakosság körében igen kedvező fogadtatásra talált. Egyetértett a közösség abban, hogy további decentralizáció csak akkor folytatható, ha megvannak a személyi és tárgyi feltételek. A vita során azonban az is kiderült, hogy az élet itt, ebben a kérdésben is túlhaladta az elgondolásokat. Feltáruló tartalékok Bebizonyosodott, hogy a lakosság egyetértésével találkozott a decentralizáció gyakorlata és nagymértékben növelte a tanácsi dolgozók tekintélyét, ugyanakkor továbbképzésre, önművelésre ösztönzi őket. Igényli a decentralizáció a különböző ágazati szemléletek helyi összehangolását, az információk folyamatosságát, korszerűsítését, kölcsönösségét is. Nem lebecsülendő jelentősége azonban abban is megmutatkozik, hogy feltárja a tanácsi igazgatásban ma még meglevő rejtett tartalékokat. Ilyen rejtett tartalékok — ki- sebb-nagyobb mértékben — a tanácsi igazgatás minden szintjén megtalálhatók. Felkutatásuk, kiaknázásuk elsőrendű feladat és követelmény. A ráckevei alkotó munkaközösség tagjainak nagy érdemük, hogy kezdeményeznek, ajánlásokat készítenek, ötleteket vetnek fel. Munkájuk a lakosság szolgálatának érdekében kifejtett, nem anyagiakra épülő olyan tevékenység, amelyet a mindennapi feladatokon túl folytatnak az e munkában részt vevők, ezért jogos elismerés illeti őket. Arany István Végső búcsú GoiSó Ernőtől Pénteken, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában nagy részvéttel vettek búcsút Gállá Ernőtől, a munkásmozgalom régi harcosától. Több magas kitüntetés díszítette a koszorúkkal övezett ravatalt, amely mellett a család gyászában osztozó barátok, egykori harcostársak, párt-, állami és szakszervezeti vezetők álltak díszőrséget. Az MSZMP Budapesti Bizottsága, a baráti kör, a szaktársak nevében Kelen Béla, az Esti Hírlap főszerkesztője vett végső búcsút az elhunyttól. Terényi László, a SZOT Elnöksége, számvizsgáló bizottsága, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének központi vezetősége, egész tagsága és a Népszava Lapkiadó Vállalat kollektívája nevében búcsúzott. A gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjával ért véget és a sírt elborították a kegyelet virágai. Tudományos együttműködés Tudományos együttműködési megállapodást kötött a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet, valamint a párizsi Ecole Polytechnique Műszaki Egyetem. Az egyezmény mindkét intézmény számára fontos, s a jövőben a gáz, a folyadék és a vékonyréteg kromatográfiás kutatásokban hozhat értékes előrelépést. A szerződés egyelőre a kétéves közös munkát határozza meg. Tegnap befejezte munkáját Dobogókőn az időskorúak társadalmi gondozásának helyzetét, feladatait tárgyaló országos tanácskozás. A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére a Magyar Vöröskereszt Országos Elnöksége és Pest megyei Vezetősége, valamint a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága által rendezett tanácskozás második napján folytatódtak az előadások. A patronáló mozgalomról és a fővárosi szociális otthonok tapasztalatairól dr. Gábor József, a Fővárosi Tanács egészség- ügyi főosztályának osztályvezetője; az öregek hete komplex programja megszervezésének módszereiről dr. Pesta László, a Vöröskereszt budapesti szervezetének elnöke tartott előadást. Balázs Illés szegedi szociális otthon igazgató, Gere István, a Vöröskereszt Heves megyei titkára és Cseke Ferenc, debreceni szociális otthon igazgató az időskorúakkal való foglalkozás helyi tapasztalatairól számolt be. A témakör orvosi vonatkozásait dr. Pogány István budapesti körzeti főorvos és dr. Ternovszky Éva, a Péterfy Sándor utcai kórház adjunktusa, pszichológiai vonatkozásait Cső bay Miklósáé, a fővárosi szociális otthon pszichológusa elemezte. Dr. Illyés Sándor, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense külföldi távolléte miatt írásban küldte el tanulmányát a házi szociális gondozásban megnyilvánuló, gondozó és gondozott közötti kapcsolatról. A zárszóit Hantos János, * Magyar Vöröskereszt főtitkára tartotta. Hangsúlyozta, hogy a kétnapos tanácskozás elérte céljait. Az elhangzott húsz előadás sokoldalúan világította még azokat az eredményeket, amelyeket az időskorúak gondozásában az elmúlt 30 év alatt elértünk, mintegy feltérképezte az időskorúak jelenlegi helyzetét, életkörülményeit, gondjait és ráirányította a figyelmet a további tennivalókra. A tanácskozás szervesen kapcsolódott a XI. kongresszus irányelveiben és határozatában megfogalmazott feladatokhoz, hozzájárult ahhoz, hogy az időskorúakkal való törődés, foglalkozás a jövőben az eddigieknél magasabb színvonalú és összehangoltabb legyen. Hantos János a továbbiakban hangsúlyozta: kétségtelen, hogy a gondozás tárgyi feltételeinek további szélesítéséhez jelentős pénzösszeg, több építőipari kapacitás kell; mind több hivatásos gondozónőt is igényel a hálózat, az idős emberek gondozása azonban eddig sem nélkülözhette és ezután sem nélkülözheti a társadalmi segítséget. — A mi társadalmunkban egyre több olyan közösség, olyan egyén van, aki kész segíteni, a maga lehetőségein belül cselekedni az idős emberek életének megszépítéséért — mondotta a Vöröskereszt főtitkára. Végül bejelentette, hogy a tanácskozás teljes anyagát a Magyar Vöröskereszt nyomtatásban is megjelenteti. D. G, Harminc éves a demokratikus hadsereg Három évtized előtti eseményről, a 6. magyar hadosztály megalakulásáról emlékeztek meg tegnap Debrecenben. Itt, a pavilon laktanyában jött létre 1945-ben a magyar vasúti építőezred, majd utána •— elsősorban partizánokból alakult — őrzászlóalj megszervezése következett. Dr. Nagy Gábor vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnökének első helyettese, a hadosztály hajdani harcosa mondott beszédet, majd leleplezte a laktanya falán elhelyezett emléktáblát. Hetvenhatan a megyéből Tudományos-iiHiszaki információ a Szovjetunióban Négyezer hazai szakembert — köztük hetvenhat Pest megyeit — hívtak meg arra a budapesti rendezvényre, amelyet április 22. és május 11, között tartanak: Tudományosműszaki információ a Szovjetunióban címmel — jelentette be pénteken a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában dr. Duzs János, a Nemzetközi Tudományos-Műszaki Információs Központ magyarországi állandó képviselője, az OMFB főosztályvezetője. A világ legnagyobb információs rendszeréről három napig tartó szimpozionon tanácskoznak a szakemberek, majd az ágazati napok keretében, a kohó és gépipar, a közlekedés és távközlés, a könnyűipar az építőipar, a mezőgazdaság és faipar, a nehézipar, valamint a vízügy információiról, gépesítéséről és automatizálásáról tartanak ankétot. A tanácskozássorozatra három szovjet előadó és hét konzultáns érkezik Budapestre. A rendezvény keretében kiállítás nyílik az állami, az ágazati és a vállalati információs rendszerekről. A kiállításon 160 tablón láthatják az érdeklődők a gépesítési modelleket. Cz V. Tényezők incs könnyű esztendeje a Csepel Autógyárnak. A növekvő termelési feladatok mellett is tartják magukat ahhoz a nagy , és tiszteletre méltó elhatározáshoz, hogy november hetedikére, az októberi szocialista forradalom ünnepére befejezik negyedik ötéves tervüket. Ha sikerül, akkor a fennmaradó hetekben többletet adnak a népgazdaságnak, s végül is másfél milliárd forinttal lépik tűi az eredeti tervben szereplő termelési értéket. Hosszú listát tenne ki, mi minden szükséges, ehhez műszaki intézkedésekben, szervezésben, az irányítás javításában, ám maradjunk meg egyetlen — s megítélésünk szerint a legfőbb — dolognál. Annál, hogy ilyen elhatározásokhoz légkör kell: a kollektivitás nemes érzületét napi tettekre váltó munkahelyi légkör. Ha most arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy kifogástalan-e az autógyárban a munkahelyi légkör, zavarba jönnénk. Sem igent, sem nemet teljes határozottsággal aligha mondhatnánk ki, kérdés ugyanis, honnét, milyen nézőpontból szemléljük a légkör alakulását. Kétségtelenül kedvező hatást gyakorolt a légkörre, hogy a legutóbbi esztendőkben tetemesen — több mint 30 százalékkal — növekedett a munkások átlagkeresete. Ugyanakkor nehezíti a légkör javítását, hogy a gyáregységek irányításában sok még a zökkenő, alacsony színvonalú az üzem- és munkaszervezés, a vállalati vezetés intézkedéseit sűrűn értetlenség, ellenállás fogadja, s cselekvés helyett nagy divat a magyarázkodás, mit miért nem lehet megoldani. Előnyösen befolyásolta a légkört, hogy az autógyár politikai és gazdasági vezetése nemcsak hangoztatja, hanem fokozatosan érvényesíti is a gyakorlatban a munkások véleményének kikérését, javaslataik felhasználását. Ugyanakkor hátrányosan hat a légkörre, hogy bár mind nagyobb szerep jut a teljes termelésben az önjáró autóbusz-padlóvázaknak, nyílt titok mindenki előtt, hogy e népgazdasági- lag fontos terméken a gyárnak csekély a haszna. Folytathatnánk a felsorolás*,' de bizonnyal az eddig leírtaikból is kitűnik: a munkahelyi légkört alakító tényezők nehezen zsúfolhatok be egyetlen skatulyába, alakulásában minden mozzanat közrejátszhat, s legtöbbször közre is játszik. Egészen más területről hozott példával élve: kommunista munkásokkal beszélgettem a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál, s ők mondták el: hangulatukra, munkakedvükre nagy befolyást gyakorol az, hogy a lakosság mindenért őket, az építőmunkásokat szidja. Már-már vesszőfutásnak érzik tevékenységüket, s akkor is, amikor ártatlanok, amikor ők igazán mindent megtettek a becsületes munka érdekében. Csak éppen az alvállalkozók nem így cselekedtek, csak éppen az építés szervezői nem jói ügyködtek ... U gyanezek a munkások viszont azt is észrevették, hogy amióta megnőtt a politikai oktatásban részt vevő fizikai dolgozók- száma, azóta a munkahelyi légkör javult, mert ezek az emberek leintik a hőzöngőket, nem adnak hitelt szóbeszédeknek, ugyanakkor képviselni tudják Igazukat, ha kell társaikkal, ha úgy adja a dolgok sora, akkor a főnökséggel szemben. Megfoghatatlan tényezők? Az az érdekes ebben, hogy maga a munkahelyi légkör is „megfoghatatlan”, csak éppen következményei kézzel foghatók! Ezért mosolyogta!» naivitás, ha azt hallja az ember, hogy „nálunk javítottuk a munkahelyi légkört, mert három munkás is ott van az igazgatói tanácsban”. Ettől még tapodtatnyit sem jutnak előbbre, ha közben elkopik a munkások szája a műhelyekben annak ismételgetésében, hogy észrevételeikre nincs válasz, panaszaik nyomán nem történik intézkedés. Hiába hivatkozik akkor bárki arra, hogy hiszen ott ül három munkás az igazgatói tanácsban ... A munkások nem arra kíváncsiak, hogy hol ki ül, hanem arra, ki mit csinál, mindenki meg- teszi-e a maga dolgát?! Sok a formális elem napjainkban a munkahelyi légikör javítására irányuló elhatározásokban, törke- vésekben. Magyarán: a látszat kedvéért csinálnák valamit. Nem mentesek ettől a társadalmi szervezetek sem, elsősorban is a szakszervezet, mint a teendő egyik gazdája, mint a munkások érdekképviselete. Nagyobb figyelmet kap a termelési értekezletek „menetrendje”, mint az, hogy az ott elhangzottaknak mi a sorsa. Fontosabbnak tűnik a munkások számszerű részvétele a vállalati testületekben, mint az, hogy a műhelyekben, az üzemekben a középirányítóknál megakad az információk áramlása, s így a munkásokhoz nem jut el a vállalatvezetés szándéka, a vállalatvezetéshez pedig a dolgozók véleménye. Mindezek okát abban lelhetjük, hogy nem jut átfogó figyelem a munkahelyi légkör valamennyi tényezőjére, hanem csak egyet-egyet ragadnak ki az üzemekben, a vállalatoknál, s ez sem a fontosságnak megfelelő kiemelés, hanem véletlenszerű. Ami viszont annak következménye, hogy a munkahelyi légkört befolyásoló tényezők bonyolultságát — amire a Csepel Autógyár esetével céloztunk — még kevesen ismerik fel, nem érzékelik igazán, mi mindennel kell törődni ahhoz, hogy a légkör nyíltabb, alkotó lehessen. A párt XI. kongresszusának határozata ilyen értelemben is aláhúzta a szükséges teendőket, de kétségtelen, a határozatban foglaltak nem adhatnak választ arra, egy adott helyen mi legyen a cselekedetek sora. A munkahelyek jó légkörét a munkahelyi kollektíváknak kell megteremteniük, s úgy, hogy valamennyi tényezőt mérlegre helyeznek. E mérlegre helyezésben azonban érvényesüljön a munkamegosztás! A munkások azt vegyék sorra, ami rajtuk múlik, a politikai és gazdasági vezetés azt, ami az ő kötelme. S tegyék ezt azért, mert ma mindkét oldalon arra várnak, hogy a másik lásson neki a mérlegelésnek. Mészáros Ottó
