Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-18 / 90. szám

1975. ÁPRILIS 18., PÉNTEK %Md<m 5 Úttörők a Tápió mentén (3) Tanyáról az iskolába Kisüzemek — exportra A magyar ipari szövetkeze­tek az idén újabb komplett kisüzemek szállításával járul­nak hozzá a fejlődő országok iparágának kiépítéséhez. A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat 1968 óta bonyolítja le a kisüzemek exportját: főként a Közel-Ke­letről s az Arab-öböl térségé­ből jelentkeznek megrendelők. A Hungarocoop gyümöl­csöző kapcsolatokat te­remtett a Vietnami De­mokratikus Köztársaság­gal is: 1974- ben például egy bútor- és hat cementmozaiklap-gyá- rat is szállított a VDK-ba. Az ottani szakemberek megelé­gedéssel nyilatkoznak a ma­gyar gyárakról, és az újabb érdeklődések nyomán az idén további négy fa- és kerámia­üzem szerelését, valamint egy ABC-áruház átadását tervezik a VDK-ban. 1975- ben Dél-Jemenben és Nigériában szeréinek fel kü­lönböző — közöttük pvc-fólia- húzó, comentmozaiklap- és gipszgyártó-üzemeket. A ni­gériai "Lag-osban — a Hungaro- coop alapításával — a TF.3CO és Perumon közreműködésé­vel — magyar—nigériai közös vállalkozásként működik egy fémsajtoló- és egy kerámia- üzem. Mindkét gyár termelő­munkáját magyar ipari szö­vetkezeti szakemberek irányít­ják. Tárgyalások kezdődtek továbbá kisüzemek szállításá­ról Libanonnal is. A Hungarocoop a piaci igényeknek megfelelően most újabb szövetkeze­tekkel tervez szerződés- kötéseket és fokozza a kisüzemek aján­latát elsősorban a dél-jemeni, iráni libanoni és perui pia­cokon. A szövetkezeti külke­reskedelmi vállalat csaknem 20 féle, különböző profilú komplett kisüzem exportálá­sára készül fel. Ifjúsági vezetők a szocialista városokból A 25 éves Dunaújvárosban az idén április 22. és május 9. kö­zött tizedszer rendezik meg az immár országos hírű dunaújvá­rosi ifjúsági napokat. A tizedik DIN kiemelkedő rendezvénynek ígérkezik a szo­cialista városok ifjúsági veze­tőinek tanácskozása, valamint az országos eszperantista ta­lálkozó. Korábban sokan úgy vél­ték: kihalóban a tanyavilág. Az elmúlt időszak változásai, településfejlődése igazolja: a tanyák létével, az ott élő em­berek gondjaival még hosz- szú távon számolnunk kell. Legutóbb az ÉVM is állást- fogialt a kérdésben. A mi­nisztérium munkatársainak felmérésé szerint Magyaror­szágon 860 ezer ember él ta­nyákon. Ez hazánk lakossá­gának 8 és fél százaléka. A tanyák száma Pest megyében 27 ezer 831, lakosainak szá­ma 61 ezer 500. Kerékpárok Újszilvásnak, e Tápió men­ti községnek alig több mint 3 ezer lakosa van. A nevét sem ismerik túlságosan. Az emberek rendszerint a ta­nyavilágból a harmincas években kinövő két település — Jeges és Újföld — nevét használják. Két iskola is mű­ködik a faluban — egyik a hajdani Jegesen, másik Űj- földön. Az utóbbinak 173 ta­nulója van. Ebből kilenc gyerek — valamennyien alsó­tagozatosak — a falu végi kihelyezett, egytantermes is­kolába jár. Űiszilvás még nem szakadt el tanyai múlt­jától. Majdhogynem egy ut­cából áll, házai gyakran 150 200 méterre vagy .még na­gyobb távolságokra helyez­kednek el egymástól. A köz­ség körül elterülő tanyák egészen Ceglédig húzódnak. Az újföldi általános iskolát azért kerestük fel, hogy az itt tanuló — nagyrészt ta­nyákról bejáró — gyerekek életéről érdeklődjünk. Az udvaron jellegzetes kép fogad: egymásnak támasz­tott, szinte kupacokba hányt kerékpárok tömege. Később azt is megtudjuk: sokan két- három, de akadnak akik négy-öt kilométerről karikáz- nak be naponta az iskolába. Az igazgatót, Kollár La­jost szobájában találjuk. — A falu iskolái 1928-ban épültek. A tantermek mellé a tanároknak is építettek la­kást. Vagyis a pedagógus az -iskolában lakott. Négy tan­termünk van. A gyerekek váltott műszakban tanulnak. Iskolán kívüli elfoglaltságok­ra. úttörőéletre kevés a he­lyünk és lehetőségünk. Sze­rencsére a gyerekek szíve­sen járnak ki a szabadba. Régebben volt egy klubhelyi­ségünk a művelődési házban, de hát kellett másra, s ki­szorultunk onnan — mondja. Őrsgyűlés az erdőben Simon Gáborné, az úttörő- csapat vezetője és három gyerek: Sáfrány Ágnes, Po- csai Katalin, majd Szíjjártó Péter, az úttörőtanács titkára lépnek be a szobába. — Tevékeny úttörőélet van nálunk — mondja Simon Gá­borné. Részt veszünk szinte minden megyei akcióban, rendezvényen, sportverse­nyen. Az eredményeink ... De hát beszéljenek erről in­kább a gyerekek! Szijjártó Péter barna ha­jú, kerek arcú fiú. Látszik, hogy keresi a szavakat. — Nemrég karnevált ren­deztünk. Mondhatom, nagyon jól sikerült. Mindenki jel­mezbe öltözött, mi meg zsű­rit alakítottunk, hogy el­döntsük, melyikek a legötlete­sebbek. Sáfrány Ágnes beszédesebb nála. Szinte gondolkozás nél­kül sorolja a rendezvéhye- ket. — Rajzpályázatot hirdet­tünk hazánk felszabadulása 30. évfordulójának a tiszte­letére az iskolában. Vala­mennyi osztályból pályáztak a gyerekek. A legszebb raj­zokat elküldtük a járási és a megyei úttörőelnökségre. Igazság szerint erről Péter­nek kellene beszélnie, de én mondom el: márciusban — a nőnapon — a fiúk köszön­tötték a lányokat. Virágot vettek, és készítettek ked­ves meglepetést is. így pél­dául^ rongyból kisbabákat. Tőle Pocsai Katalin veszi át a szót. — Gyakran, amikor az is­kolában nincsen rá mód, a szabadban jövünk össze és ott tartunk őrsi foglalkozást. Legutóbb — ez még télen volt — a falu menti erdőben találkoztunk. Az olyan, mint egy kisebb dzsungel. Szed­tünk barkát is akkor. Különös. Ezek a gyerekek kilométerekről járnak be az iskolába, ami gyakran nem kis idő és energia. Mégsem bánják a fáradságot, időt. Az iskola, az úttöröszervezet az, amely összetartja őket, meg­szervezi szórakozásukat. Be­szélgetőpartnereim közül Sáf­rány Ági például Tápiószőlős határából jár iskolába. Az út­törőszervezetnek mégis az egyik legaktívabb tagja. Televízió a szekrényben Innen Szőröspusztára me­gyünk tovább. Itt működik az iskola kihelyezett osztálya. Ezt a környéket az emberek több­nyire parcellának nevezik. So­kan nagyot néznek, ha a lá­togató Szőröspuszta felől ér- deklődiik. A parcella elneve­zést nem véletlenül kapta ez a vidék. Szőlőkertek sorakoz­nak egymás mellett — parcel­lánkként —, a végükbe épí­tett kisebb-nagyobb házalj szinte alig látszanak. Hamarosan feltűnik az isko­la. Az udvarán néhány gyerek kóstolgatja a kellemes tavaszi levegőt. Szünet van. Éri: ez - tünkre a tanítónő, Darázs Ist­vánná jön elénk. — Két első, két második, két harmadik és három negyedik osztályos tanulóm van. Rajtuk kívül itt van most három, elő­készítőre járó leendő elsős is. A gyerekek szeretnek itt lenni. Többségüknek szórakozás a ta­nulás — mondja. Az olajos padlójú tanterem­be lépünk. Szinte csak a meg­határozott rendben elhelyezett padok és a rajtuk heverő tan­könyvek emlékeztetnek arra, hogy iskolában járunk. A táb­lák mellett egy magas, áll­ványszerű szekrény emelkedik, benne televízió. A falakat a tanulók készítményei, a — gyapot feldolgozását, a vas­gyártást ábrázoló — tablók függnek. A krétatartóban ko­pott vekker mutatja az idő múlását. És itt vannak a csillagok... Az osztály végében pöttöm kislány álldogál, kezében al­mát szorongat. Hajában kék pöttyös masni. Bizalmatlanul nézeget felénk. Amikor oda­hívom, lassanként mégis meg­éred a szava. — Tóth Erzsi vagyok, hat­éves. Innen, nem túl messzi­ről, abból a piros házból járok be. Már el tudok egyedül is jönni. Az előkészítőre járok — mondja. Odajön egy másik kisfiú is. — Én is előkészítős vagyok, a bolti dűlőben lakom. Bozó- ki Janikának hívnak... Egymás után szállingóznak be a tanulók. Készülődnek az órára. Ozsváth Erzsi, egy mo­solygás, tornacipős kislány még hozzátesz annyit a be­szélgetéshez: — Jó ide járni. Ha befeje­zem majd a tanulást, óvónő leszek. Kezdődik az újabb óra. Az előkészítősök játékos felada­tokat oldanak meg. Az első osztálynak írás, ,a másodiknak számtan, a harmadik és a ne­gyedik osztálynak nyelvtan órája van. Indulni készülünk. Nem aka­runk zavarni. Köszönés nél­kül lépünk ki az ajtón, de amint az ablak alatt elme­gyünk, még halljuk Darázs Istvánmé szavait, amint az elő­készítősöknek magyaráz. — Itt vannak a fenyőfák. Melyik az a fa, amelyik nem tartozik közéjük, amelyik más, mint a többi? Jól van, Jan­csi, pnegtaláltad, de ne nézd olyan közelről a füzetet! Na, most itt vannak a csillagok... Virág Ferenc (Vége) 60000 UJ LAKAST ÉPÍTÜNK BUDAPESTEN! Kiemelt beruházás keretében új fővárosi lakótelep építését kezdjük meg Újpesten, Rákospalotán, Káposztásmegyeren. A korszerű (házgyári) építkezés szerelési munkáihoz felveszünk: asztalosokat, villanyszerelőket, kőműveseket, ács-állványozókat, nehézgép-kezelőket, könnyűgép-kezelőket, kazánfűtőket, szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint segédmunkásokat A szakképzetlen dolgozókat átképzésben részesítjük. Felveszünk továbbá ÉPÍTŐIPARI MŰVEZETŐKET jelentkezés és felvétel: 43. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 3 sz. Termelőegysége. Budapest IV., Tél u. 9. (Megközelíthető a 14-es villamossal vagy a 20-as autóbusszal.) Nyaralótclep Klastrompusztán Klastrompusztán, a Pilis vonulatának nyugati lejtőjén három év­vel ezelőtt hétvégi nyaralótelep kialakítását kezdték meg. Azóta mint­egy félszáz, változatos stílusú ház épült. A tavasz érkezésével meg­élénkült az élet a telepen és környékén. PILISVÖRÖSVÁR Módosított fejlesztési terv Évről évre épülnek az új, | többnyire már többszintes la- * kőhazak Pilisvörösvárott, s az 1964-ben elkészült távlati fej­lesztési tervben meghatározott belterület máris szűk. Egyéb­ként a megyei tanács — a vo­natkozó kormányhatározat ér­telmében — elkészítette az agglomerációs övezetbe tartozó települések, tehát Pilisvörös- vár általános rendezési tervét is. Az elkészült terv sokakban megváltoztatta a régebbi fej­lesztési elképzeléseket, s bár figyelembe vette a nagyközség fejlődését, a nagyközségi taná­csot nem elégíti ki, ezért — jogával élve — két módosítást hajtott rajta végre. Eszerint a Ságvári-hegyi, családi házakkal beépített, a közintézmények helyéül kije­lölt területet Piliscsaba irányába, a mélyút mellé helyezték át. Elsősorban azért, hogy a meg­levő lakóházak elévülését ne kelljen kivárni, másrészt sza­nálásokra se kerüljön sor, ♦ vagyis a közintézmények és az emeletes lakóházak építése nyomban megkezdődhessen, s így a nagyszámú építkezési igény jó része máris kielégít­hető legyen, amit nagyban megkönnyít, hogy ez a terület közművesített. A mélyút meg­felelő kiigazítása pedig közvetlen közúti forgal­mat tesz lehetővé Pilisvörösvár és Pilisszentiván között. A másik módosítás a1 Béke utca meghosszabbítására vo­natkozik és ezzel a megoldás­sal, a belterületi határ meg­változtatása nélkül, számos te­lek szabadul föl. Ezenkívül megfelelőbb lesz a község szer­kezete is, valamint a lakott terület kapcsolata a Szabad­ság-ligettel. Ugyanekkor a ter­vezett iparterület a belterületi határtól északkeleti irányban indulna ki, és így a meghosz- szabbított Béke utcától meg­felelő távolságba kerülne, a la­kóházaktól pedig zöldövezet választaná el. t Sz. E, ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel FELVESZ építő- és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz-, fűtésszerelő, vasbetonszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat (16. életévüket betöltött fiúkat is), raktári kiadót, rakodókat, kubikosokat. Jelentkezni lehet a „Prosperitás” KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. HIRDESSEN A PEST MEGYEI HÍRLAPBAN VÁSÁROLJON A BUDAI LOTTÓ ÁRUHÁZBAN, AZ ETELE TÉREN! Most több 1000 cikkből válogathat. Bakfis ballonkabát, 13—16 sz. Lányka jerseyruha, 6—12 sz. Fiúöltöny, 6—12 sz. Műszál takaró 573 Ft-tó! 186 Ft-tól 343 Ft-tól 208 Ft-tól A KELENFÖLDI PÁLYAUDVARTÓL 150 MÉTERRE. KÉNYELMES AUTÓPARKOLAS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom