Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ACEGLEPI JÁPAS ES CÉG XIX. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1975. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK Gyarapodó betétállomány Kedvező építési hitelek A ceglédi takarékpénztár­ban dolgozók véleménye sze­rint a felnőtt lakosság nagy része valamilyen formában ügyfelükké válik, sok ezer em­bernek van több-kevesebb kapcsolata a pénzintézettel. Az OTP helybeli fiókja a takarék­betét-állomány gyarapítását tartja szem előtt, hiszen a hi­telek növelése csak ennek arányában lehetséges. A múlt években kedvezően alakult a betétállomány. 1974-ben pél­dául 27,5 millió forinttal bő­vült. Az idei első negyedév vé­gén a betétesek 253,7 mil­lió forintját tartották nyilván. Az 1975. év első három hó­napjában majdnem 16 millió forintot tettek bankba. A be­tétforrások növekedésének alapjául a múlt év júniusá­ban hozott bérintézkedések szolgáltak, s lemérhető a me­zőgazdaság jó eredménye is. A többi között ez tette lehető­vé, hogy Pest megye lakosai több mint egymilliárd forintot tartanak az Országos Taka­rékpénztár fiókjaiban. Az OTP hitelezési tevékeny­ségét az állam hitelpolitikai irányelvei szabják meg. Ceg­léden a múlt esztendőben át­adtak 219 célcsoportos lakást, melyekből 129 tanácsi értéke- sítésű, a többi tanácsi bérla­kás volt. A magánszemélyek által igénybe vett építési köl­csönök és lakásépítési hitelek összege tovább emelkedett. A ceglédi fiók minden jogos és indokolt igényt kielégített. To­vábbra is érvényben van az a hitelezési gyakorlat, amely szerint — a jogszabályok alap­ján — bizonyos esetekben az építhető, illetve vásárló kéré­sére a maximális 70—75 szá­zalékos hitelt kell nyújtani. A mút év januárjától tatarozásra, toldaléképítés­re és korszerűsítésre az eddiginél magasabb össze­gű és kedvezőbb kamatú kölcsönt adnak. Őrzik a tulipánokat Kitépte, tetten érték, megbüntették Az abonyi tanács a 4-es fő­útvonal környékén, valamint a nagyközség kqzponti, részének parkosítására és virágosításá- ra tavaly ősszel és most ta­vasszal igen sokat költött. A virágosítás csaknem 20 ezer forintba került. Évelő, gumós virágok, tulipán, valamint ár­vácska, rózsa és sok száz dísz­cserje került a földbe, hogy a települést szépítsék, díszítsék vele. A kiültetett tulipánok már meghozták tűzpiros vi­rágaikat és szemet gyönyör- ködtetóen pompáznak. Ám úgy látszik, a szép virágot né­hányan csak akkor értékelik, ha az a saját kertjükben nyí­lik, ezért tövestül lopkodják a virágzó tulipánokat. A , v,i- rágtolvajok nem kerülik ' el büntetésüket, saját kárukon okulhatnak. Ha tetten érik őket, szabálysértési eljárás in­dul ellenük. A további garázdálkodás megakadályozására a tanács két éjjeliőrt kénytelen alkal­mazni a virágok védelmére, de a lakosságot is kéri: le­gyen mindenki a virágok vé­delmezője, és ha kell, a ga- rázdálkodók leleplezője! (A helyreállítási kölcsön leg­nagyobb összege hetvenezer forint, amelyből ötvenezer két százalékkal, húszezer hat szá­zalékkal kamatozik.) A hely­reállítási kölcsönök engedélye­zése előtt minden esetben fe­lülvizsgálják az elvégzendő munkák szükségességét és gazdaságosságát. Nagy jelentőségű a múlt év júniusától érvényben levő rendelkezés, amely az állami vállalatoknál dolgozó munká­sok családiház-építését jelen­tősen megkönnyíti. Az építé­si költség legfeljebb ötven százalékáig, maximum száz­ezer forintig vehető igénybe a hitel. A három vagy több gyermeket eltartó családok hasonló kölcsönt vehetnek igénybe, kedvező kamatfizeté­si feltételekkel. 1974-ben az említett rendel­kezések alapján tizenkét eset­ben adtak kölcsönt. Több mint kétszázan vették igénybe csa­ládi házuk felépítéséhez az OTP nyújtotta kölcsönt. A vállalatok huszonkét családi otthon felépítését támogatták. Az OTP saját beruházás­ként készülő társasházai a városbeli lakáshiány eny­hítését szolgálják. Ez lehetőséget ad a tanácsnak, hogy az igényeket gyorsabban, folyamatosabban elégítse ki. Jó példája ennek, hogy a ta­nács hakáshivatala tavaly a Széchenyi úti OTP-háznál 49 lakás közül 43-nak a tulajdo­nosát, a Marx Károly utcában 54 lakásból 49-nek a vevőjét jelölte ki. A takarékpénztár a jövőben is szorgalmazza a társasházak építését, ám ehhez az építési ütem gyorsítására, a helybeli építőipari lehetőségek még jobb kihasználására van szük­ség. T. T. Fellép: A Fonográf együttes Április 20-án, vasárnap este fél 8 órai kezdettel Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ színháztermében a népszerű Fonográf együttes tart kon­certet. Szombati kenyerek Cegléd híres a válogatottan jó sütetű kenyereiről. Szomba­ton mégis majd’ kenyér nélkül maradtak a Károlyi lakóne- gyedi azok a családok, akik délután szándékoztak friss elemózsiát venni. Az ABC- kisáruházba ugyanis kevesebb kenyeret hoztak, mint ameny- nyit az üzlet vezetője megren­delt a hét végére. Hogy mentse, ami menthető, maga indult útnak, felkeresvén a szombat délután nyitva levő élelmiszerboltokat, készletük­ből tudnának-e egy kis segít­séget adni? Felkerekedtek a szombati, családi „kenyérkeresők” is. Bosszúsan járták a várost, vé­leményüket nem rejtették vé­ka alá. Az igazság, hogy hiába igyekeznek a növekvő lakóte­lep közeli élelmiszerüzletek legalább az alapélelmiszerek zavartalan ellátását megoldani ha ezt a szállító cégek figyel­men kívül hagyják. A néhai kertes házalt városrészében most emberek százai élnek az emeletes épületekben. Ha a bolt a megrendelést ennek is­meretében készíti, akkor esze­rint kell szállítani is. (e. k.) Atlétikai verseny a KlOSZ-kupáért Április 19-én (szombaton) délután három órai kezdettel a Ceglédi VSE sporttelepén, a Felszabadulási Kupáért atlé­tikai versenyre kerül sor. A ceglédi négy általános iskola mellett indul az albertirsai Tessedik, az abonyi Somogyi és a ceglédberceli általános is­kola csapata is. A fiúk és leányok egyaránt nyolc-nyolc versenyszámban mérik össze erejüket, viada­luk a KIOSZ ceglédi csoport­ja által felajánlott értékes díjakért, serlegért folyik, örvendetes, hogy a KIOSZ ilyen formában is támogatja a sportot, az utánpótlás neve­lését, hiszen az elnyerhető dí jak a fiatalokat még jobban ösztönzik az indulásra, a mi­nél jobb szereplésre, amin csak nyerhet a város és a járás sportélete. Mint az iskolai táblára gon­dosan felrajzolt betŰK, sora­koznak az ünneplő kaoáton az érmek, melyeket jó mun­kájáért kapott Berta Mmaiy, Koröste tetten nyugdíjas tsz- emöke. Negyven év körüli férfi kö­szönti a háziakat. Bertáek íia, aki ebédidejét rövidítve ug­rott be megérdekiődni, hogy vannak, nincs-e szükségük va­lamire az öregeknek. — Jók hozzánk a gyere­keink — mondja Bertáné. — Mihály és István a városi élet mellett döntött. Misi az Új­pesti Bőrgyárban dogozik, Pista Dunaújvárosban öntő- munkás. Jóska az Árpád Tsz- ben tehenész, lányunk, Mária szintén Kőröstetélent válasz­totta lakóhelyül. Amíg elnök lett Berta Mihály 66 esztende­jének első felét abonyi földön töltötte. Négy elemi után egy­ből a legmagasabb iskola, a munka várta, ahová a sors íratta be. A bojtárságot köve­tően volt cseléd, napszámos, kubikos, kőtörő, útépítő, ami­kor úgy hozta a szerencse, parádéskocsis. — Sokszor már az se szá­mított, mennyit kapok a munkámért, csak dolgozhas­sak. Pesti „csavargásaim” né­ha hetekig tartottak, úgy be­zárkóztak a gyárak a mun­kás elől. — 1932-ben találtunk egy­másra a feleségemmel. Kőrös- tetétlenre hét év múlva jöt­tünk át, ahol három eszten­deig szolgáltuk az erre való uraságokat. A háború vissza­szólított Abonyba. A harcokat megjárván szabadabb körül­A nyugalmazott tsz-elnök Boldog volt, ha segíthetett Emlékplakett a legújabb kitüntetése ABONYI KRÓNIKA Fiatalok és fúvóshangszerek A májusi békehónap megnyitójára készülnek Országos versenyen is bemutatkoznak mények között folytattuk a munkát a földosztáskor igé­nyelt táblán. — 1948-ban csoportosították az abonyi földeket. Amikor már valamennyit összevonták, azt kérdi az egyik szervező: Te, Mihály, nem volna kedved a tetétleni részhez? — Ráad­tam a fejem: 110 kataszteri holdon tizenegy taggal meg­alakítottuk a Dózsa Termelő­szövetkezetet. Tíz anyako­cánk volt, ugyanannyi tehén. A következő évben a megyei pártbizottság felkért, hogy legyek az abonyi földműves­szövetkezet vezetője. Igen­igen szabódva, de elvállaltam a kereskedést. Naponta jár­tam át Abonyba, mígnem öt­évi FMSZ-igazgatóskodás után visszakerültem a tsz-be, amely nek elnökévé választottak. Tartós népszerűség — A Dózsa Tsz megalaku­lását követő hat év alatt tiz ernök elődöm volt. Tudva ezt, egyebet nem tehettem fel magamban, mint azt: megpró­bálom talpraállítani a gazda­ságot. Azzal is tisztában vol­tam: példamutatásban ne­kem kell élen járnom. Csépel­tem hát, együtt a tagokkal, kazaloztam, zsákoltam, ha pe­dig ott volt rám a legnagyobb szükség, vontatósnak álltam. A később szerveződött Kos­suth Tsz 1962-ben egyesült a Dózsával: a megnagyobbodott szövetkezet, a Vörös Csillag elnöke Berta Mihály lett. A vezetői tisztséget három év­vel ezelőtt adta át. A gazdasági munkában el­ért jó eredményeket minde­nekelőtt a tagságba vetett s viszonzott bizalomnak tulaj­donítja. Szigorú utasításaiban mindig érezni lehetett a jó szándékot, de ellenkezőképp is tudott viselkedni, nehéz időszakokban tréfálkozni, amikor senki másnak nem volt kedve, s mersze hozzá. Innen táplálkozott, s él mai napig is népszerűsége. Bizo­nyíték r£a tavalyi meg az idei má.ciusi televíziós szereplés is, melyet mindkét alkalom­mal várakozással és nagy fi­gyelemmel kísértek faluszer- te, ismerősei, volt munkatár­sai, barátai a járásban 5 an­nak határain túl. Akik ottho­nában is el-elidőznek, átha­ladván a községen, vagy kerü­lővel ejtve útba a tetétleni pusztát. Tanácsért is keresik meg a mostani, fiatalabb ve­zetők. Berta bácsi mind? ; készségesen segít, mi ta°adás, olyankor még kedvenc pipája is víeabban pöfékel gonddal pödrött bajusza alatt. Hogy tehet valamit embertársai ja­vára, ki-ki újuló betegségére ez a leghatásosabb gyógyszer. Az április 4-i ünnepségre úgy készült Berta Mihály, mint csak nagyon nagy al­kalmakkor szokott volt. Fe­szesen állt rajta a sötét nad­rág, kabát, amit a felesége a ,,biztonság” kedvéért még egyszer szigorúan ellenőrzött. A csillogó kitüntetések még csak emelték a szövet fényét. Egymás mellett sorakozott a Munka Érdemrend bronz fo­kozata, melyet a földműves­szövetkezetnél töltött éveiben kapott, a Mezőgazdaság kiváló dolgozója jelvény, amelyet 1961-ben vett át. Plakett a vitrinben Berta bácsi részt vállalt a SZÖVOSZ munkájából, 1960— 1968 között országgyűlési kép­viselő volt, tizennégy évig munkásőrként szolgált. Hu­szonkét évi tanácstagságot mondhat magáénak, huzamo­sabb ideig volt járási vb- és pártbizottsági tag. Kommunis­taként 1945 óta tevékenyke­dik. Az érmekkel mintázott öl­töny ezúttal nem lett súlyo­sabb, a felszabadulás 30. év­fordulója alkalmából adomá­nyozott, A ceglédi járás szo­cialista fejlődéséért emlékpla­kett Bertáék vitrinjébe került. Győri Mária Huszonhárom éves az abo­nyi Bihari János Zeneiskola, huszonkét éves múltra tekint vissza fúvószeneltara. Kez­detben az egykori, helyi tűz­oltózenekar hangszerein ját­szottak, amelyeket Budapes­ten, a Központi Tűzoltószer­tárban javítottak meg szá­mukra. Dirigensük a meg­alakulás óta Szekeres László, akinek oktató munkájához néhány évvel ezelőtt Varga György klarinétszakos és Dé- vay János fuvolatanár is csatlakozott. A két fiatal ta­nár egykor a zenekar tagja és az iskola növendéke volt. Az iskolának jelenleg harminchat rézfúvós és ötven fafúvós növendéke van. Közülük, valamint a József Attila Nevelőotthon néhány fúvósának bevonásával ala­kult az a huszonöt fős zene­kar, amelyik a közelmúltban úttörőzenekarok Vácott meg­rendezett országos sereg­szemléjén Pest megyét kép­viselte és sikeresen szere­pelt. A községi ünnepségek­ről is oly jól ismert zene­karnak azonban van egy ko­moly gondja: hangszerkész­lete nem megfelelő. A jó nevű iskola 30-as lét­számú vonószenekara tizenöt éves. Vezetőjük kezdetben Husztí József volt, az ő ve­zényletével jeleskedett az együttes a Debrecenben, a zeneiskolák országos találko­zóján. Két évvel ezelőtt Szombathelyen és most a vá­ci seregszemlén már Szűcs Antal gordonkatanár dirigál­ta a fiatalokat. A zenekar eddig minden megyei rendezvényen szerepelt és ebben az évben, mint Pest megyei első, eljutott Vácra, aZ országos találkozóra, ahol a zsűri véleménye szerint igényes műsorukat igen stí­lusosan és szépen mutatták be. Műsorukat Vivaldi: a- moll hegedűkoncertjének el­ső tétele és Stamitz két kla­rinétra írt versenyműve sze­repelt. A Vivaldi-mű hegedű­szólóját az albertirsai Emödi Zsuzsa, az országos zeneisko­lai hegedűverseny első he­lyezettje játszotta, a két kla­rinétra írt számot pedig Szerencsés József és Bodor Tibor adta elő. A májusi bé­kehónap megnyitó ünnepsé­gén mindkét zenekar Abony közönségének is bemutatja teljes versenyműsorát. gy. t Vízkorlátozás Rbonyhan Április 19-től. egy héten át az abonyi víztornyon garanciá­lis javítást végeznek, ezért nap közben észrevehetően csök­kenni fog a víznyomás. A la­kosság — a bosszúságok elke­rülésére — a kora reggeli és az esti órákban beszerezheti tartalék vízszükségletét, mi­vel az ellátás akkor zavarta­lan lesz a javítás ideje alatt Is. Oktató kisfilmek Május 1—4-e között az abo­nyi Szabadság Filmszínházban az előadások között polgári védelmi oktató- és tájékoztató filmet fognak bemutatni. Elkészült a tanulmány Kinizsi Pál és Abony KÓDEX KERÜLT A CÍMLAPRA Tanulmányt írt Kinizsi Pál és Abony címmel a település 1450—1550 közti időszakának történelméről Balogh Sándor abonyi helytörténész. A több mint hatvan oldalas tanul­mányban külön fejezet foglal­kozik Kinizsi Pál és felesége, Magyar Benigna abonyi kap­csolatairól. Egy másik fejezet­ben a község környékével, a további részekben a település nevével kapcsolatos latin nyel­vű oklevéllel ismerkedhet meg az olvasó. A tanulmány borí­tólapján a Festetich-kódex címlapja látható, ezt a kó­dexet a nagyvázsonyi pálos szerzetesek készítették Magyar Benigna számára. Abony helytörténeti gyűjte­ménye újabb értékes munká­val gazdagodott. Javult a tejhozam Az abonyi József Attila Termelőszövetkezetben 900 tehenet, köztük mintegy 300 tejelőt tartanak. A közös gazdaságban tavaly az egy tehénre jutó tejhozam átlagosan 22 százalékkal emelkedett. A tej előállítására fordított költség így literen­ként 6 százalékkal alacsonyabb volt a tervezettnél. A tehené­szetben mindent megtesznek azért, hogy az eredménye­ket tovább javíthassák. A képen: begyűjtőútra indulnak » tejházból a fez tehenészei. Gyuráki Ferenc felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom