Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-16 / 88. szám

A jószomszédi kapcsolatok elmélyítése Nikola Kmv/irs sajtótájékoztatója Nikola Kmezics, a Jugoszláv Vajdaság és Szocialista Auto­nóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke kedden tá- 1 jékoztatta a2 újságírókat ma­gyarországi tárgyalásairól. Elmondotta, hogy a jószom­szédi kapcsolatok további el­mélyítésének jegyében a poli­tikai, gazdasági és kulturális együttműködés fokozásáról tárgyal hazánkban. Hozzáfűz­te, hogy a megbeszélések lég­köre igen jó. Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság társ­elnökével főként a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari együttműködés lehetőségeit vi­tatták meg, s mindkét részről kifejezésre jutott az az elhatá­rozás, hogy különösen a tudo­mányos kutatások területén fokozzák a kapcsolatok elmé- lyitését. A végrehajtó tanács elnöke egész sor olyan területet em­lített, ahol konkrét kooperá­ció alakulhat ki, sőt közös vál­lalkozások is létrejöhetnek magyar és vajdasági vállala­tok, üzemek között. Lehetőség van például a vetőmagcsere fokozására, együttműködés jö­hetne létre a kukorica feldol­gozásában. Nikola Kmezics elmondta, hogy a megbeszéléseket foly­tatják, és ezúttal már az ipari együttműködés kérdései is részletesebben napirendre ke­rülnék. Konferencia a DKV-han A Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál tegnap, kedden mű- szálú konferencia kezdődött a slovnatfi, a plocki, schwedti és a burgaszi test­vérüzemek küldöttei, továb­bá angol, holland, NSZK- beli és hazai szakemberek részvételével. A háromnapos tanácskozáson a kénmentesí­tési és reformálási munka- módszerek üzemi tapasztala­tait, karbantartási eljárásait Értékelték a szocialista munkaversenyt Nőtt a termelékenység a megye építőiparában DÍVSZ kerékasztal-tanác aratott győzelem 30. évfordu­lóján jelentetik meg angol, francia és spanyol nyelven. ján. A szakemberek csütörtö­kön egész napos üzemlátogatá­son tanulmányozzák a Dunai Kőolajipari Vállalat munká­ját Labdák — szovjet exportra Szovjet exportra készülnek a labdák a kiskunlacházl Vegyesipari Ktsz ráckevei LabcLavarró részlegében. A kézzel varrott rop-, meccs- és kézilabdákból az első negyedévben kétezer darabot szállítottak. 1975. ÁPRILIS 16., SZERDA A DÍVSZ budapesti székhá­zában kedden megkezdődött kerékasztal-tanácskozás nyi­totta meg azt a rendezvény- sorozatot, amelyet a fasizmus felett aíatott győzelem, illetve a DÍVSZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ren­deznek. A kétnapos tanácsko­zást Braun Gyula, a KISZ Központi Bizottsága nemzetkö­zi osztályának vezetője nyitot­ta meg, majd felszólalt Pietro Lapiccirella, a DÍVSZ elnöke. A tanácskozás résztvevői: neves, harcosok, egykori parti­zánvezetők, valamint DIVSZ- alapítótagok — bolgár, cseh­szlovák, lengyel, mongol, NDK-beli, román, szovjet, to­vábbá dán, egyiptomi, francia, NSZK-beli, olasz és portugál küldöttek — felidézik harci emlékeiket, hogy az ifjúság a múlt tapasztalataiból okulva minél szélesebb körben ve­gyen részt a békéért, bizton­ságért vívott harcban: abban a kampányban, amelyet a DÍVSZ tavaly novemberben Várnában tartott IX. kong-resz- szusa hirdetett meg,, az anti- imperialista szolidaritás, a bé­ke és a haladás jelszavávaL Ma a tanácskozás folytatja .munkáját. Az elhangzó felszó­lalásokat a fasizmus felett kérdéseimé, a' lényeges kér­dések megoldását adja. Nem foglalkozhat tehát az előadás minden részkérdéssel, sőt elő­fordul, hogy minden fontos kérdés kifejtésére sincs idő. Ilyen esetben a kimaradó fontos anyagrész döntő súly- lyal szerepeljen a szeminá­riumvázlatban, vagy a követ­kező témánál térjünk vissza rá. Semmiképpen se zsúfol­juk egy előadásba, mert itt is érvényes az az elv, hogy in­kább kevesebbet, de jobban. AZ ELÖADÄS HATÉ­KONYSÁGÁT biztosítja, ha a propagandista nem feled­kezik meg csoportja felké­szültségét, érdeklődését meg­határozó konkrét történelmi keretről sem. Például: a szo­cializmus felépítése idősza­kában hallgatóink felkészült­sége még az alaptanfolyamo­kon sem hasonlítható a 15— 20 évvel ezelőttihez. A televí­zió, a rádió, a sajtó révén in­formációk sokasága jut el hallgatóinkhoz, amire csupán utalnunk kell és nem meg­ismételni. Ugyanakkor ez az információáradat egy sor olyan új problémát vethet fel, amelyre nekünk kell vá­laszt adni, nekünk kell segí­teni a megoldásban. Frissen reagálni új dolgokra a tan­anyag nem tudhat, ezt a fel­adatot nekünk kell megolda­ni. A korábban elkészített vázlatokat ezért nem lehet változatlanul felhasználni. Űj oldalról, új jelenségek isme­retében, új módon kell ma­gyaráznunk. A rutin itt nem segít. Például a háború és béke közérdeklődésre szá­mot tartó témájánál ma már nem elég a lenini meghatáro­zás bemutatása, hanem az új helyzetet elemző SZKP- és MSZMP-kongresszusok és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tanács­kozásain megfogalmazott ha­tározatok segítségével a leni­ni tanítás alkalmazását kell előadásunkban tudatosíta­nunk. Az előadásra készülve fel­tétlenül számításba kell ven­nünk, hogy hallgatóink mun­kából jöttek, fáradtak. Mód­szerünknek ehhez is alkal­mazkodni kell. Türelmesebb, színesebb, érdekesebb legyen az előadás. Fontos, hogy fel­keltsük, fokozzuk, illetve éb- rentartsuk az érdeklődést. Ér­dekes dolgokról érdekesen beszéljünk, de hogyan? Az előadás bevezetőjében pél­dául már helyes olyan té­mát megpendíteni az anyag­ból, ami feltétlen érdek­lődésre tarthat számot, ígér­ve, hogy részletes kifejtésé­re az előadásban visszatérünk. A színes, érdekes forma nem különül el és nem is választ­ható el a tartalomtól, egy­mással kölcsönhatásban ér­vényesül. Téves nézet, hogy a forma, a stílus nem lénye­ges — vagy ahogy egyesek fo­galmaznak: „nem a csomago­lás a fontos’’. A „csomagolás” látszólag nem lényeges, pél­dául ajándékozásnál, egy üveg konyak esetében, való­ban az a lényeges, hogy mi van az üvegben, de az üve­get mégsem újságpapírba cso­magolva nyújtjuk át. A pro­pagandamunkánál még köz­vetlenebb kapcsolat van a tartalom és a forma között — a legizgalmasabb témát is agyonütheti az unalmas, szenvtelen előadásmód. AZ ÉRDEKLŐDÉS, a figye­lem felkeltésében és a bo­nyolultabb kérdések megér­tésében sokat segíthetnek a szemléltetőeszközök, a leg­egyszerűbbtől a bonyolultakig. Például egy kréta és tábla már nagy segítség lehet, a táb­lára rajzolt ábra, vagy idegen szó felírása változatossá egy­ben hatékonnyabbá, jobban megjegyezhetővé teheti az el­hangzottra * Egy-egy klasz- szikus v szépirodalmi mű részletének felolvasása él- ményszerűbbé teheti az anyagot. Pl. „A magyar for­radalmi munkásmozgalom tör­vitatják meg 25 előadás alap­Nagy Iván felvétele ténete” tanfolyamon az 1930. szeptember 1-i nagy tüntetést jól szemléltethetjük Bállá Aladárné „Ébred a vörös hol­nap” című könyvéből felol­vasott részlet segítségével: ... Féltizenegy után már' a fő­útvonalak nagy része feketél- lik a tüntetők megszakítha- tatlan tömegétől. A szociálde­mokraták tervezte séta a munkásság tüntető erőpró­bájává nőtt. ... A rendőrség támadásba megy át... a lo­vasrendőrség belevágtat a tö­megbe! Megvillannak a rend­őrkardok. A mentők beviszik az első sebesültet. A tömeg a proletárdiktatúrát élteti... Az Oktogontól a millen­niumi emlékműig egy nagy harctér az Andrássy-út.” (Bállá Aladárné: Ébred a vö­rös holnap! 1950. Bp. 51. old.) Szemléltetőeszköz lehet a tér­kép pL a gyarmati népek harcának ismertetésénél, a dia- vagy keskenyfilm. Köz­vetett szemléltető eszközül szolgálhat a tv egy-egy mű­sora vagy valamelyik mozi­műsor, amelyre hivatkozha­tunk. Az előadás nagy segítség azok számára, akik hallás után jobban tudnak tanulni. Ezért is fontos hangsúlyozni, elismételni a lényeges mon­danivalót, hiszen ezzel a meg­értést, a jegyezhetőséget nö­veljük. Az előadás akkor se­gít, ha érthető, világos ma­gyarázatot ad a tananyagban felvetett kérdésekre. Ezért is fontos az előadás formája, stílusa és üteme is. AZ ELÖADÄSNÄL A FOR­MAT a propagandista beszéde adja. Érthető beszéd, amelyet egy-egy gondolatcsoport befe­jezésekor apróbb szünetek szakítanak meg, ezt követni tudják a hallgatók. A túl részletes vagy szó szerint leírt előadásjegyzet sokszor mono­ton vagy hadaró felolvasást eredményez, és ilyenkor hiányzik a kapcsolat az elő­adó és a hallgatók között. Ez Az MSZMP XI. kongresszu- sara, valamint hazánk felsza­bad ni ácsának 3-0. évfordulójára indított muiikavcrseny eredmé­nyeit értékelte legutóbbi ülé­sén az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének Pest megyei Bizott­sága. Kedvező változások Mint a szakszervezet köz- gazdasági bizottságának je­lentéséből kitűnt, tavaly ked­vezően alakult a gazdaságpo­litikai helyzet az építőipar­ban. Meggyorsult a beruhá­zások üteme, növekedtek az építési igények. Az építőipa­ri vállalatok dolgozói válla­lásaikban elsősorban arra tö­rekedtek, hogy a szaporodó megbízások minél nagyobb hányadának eleget tegyenek. Ennek tudható be, hogy pél­dául a Pest megyei Közúti Épitő Vállalat 39, a Pest me­gyei Villanyszerelő Vállalat 33, az Erdészeti Fa- és Ve­gyesipari Vállalat 23 száza­lékkal szárnyalta túl az előző esztendei termelési értékét. Ez a növekedés azért figye­lemre méltó, mert a folya­matos munkát az anyagel­látási problémák időnként gátolták. A munkaverseny- mozgalom szempontjából az anyagellátási gondok kedve­zőtlenül hatottak, hiszen ál­lásidők keletkeztek. Lakások, útépítés, több cement A kongresszusi munkaver­seny eredményességét mégis igazolja, hogy legtöbb helyen sikerült fokozniuk a terme­lést. A Pest megyei Közúti Építő Vállalat jelentős mér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy Pest megye közútháló­zatának minősége javuljon, bár a vállalat nemcsak a me- . gyében, hanem az órszág- egész területén, sőt Csehszlo­vákiában is dolgozott. A köz- útépítők legjelentősebb fel­ajánlása volt, hogy éves ter­óhatatlanul unalomba, érdek­telenségbe fullasztja az elő­adást. Fontos a szabatosság, hogy a nyelvi elemek, a beszéd fed­je a gondolatot és ne legyen félreérthető, amit mondunk. A magyar nyelv szabályait tartsuk be és lehetőleg kerül­jük az idegen szavak haszná­latát, ha jó, megfelelő magyar kifejezéssel helyettesíthetjük. Amikor kénytelenek vagyunk idegen szót használni, akkor rögtön a magyar megfelelőjét is mondjuk, hogy hallgatóink ne az idegen kifejezésen gon­dolkodjanak, mert így elvesz­tik az előadás fonalát. Kerül­jük a hosszú körmondatok al­kalmazását, mert fárasztó, hallgatóink elfelejtik a mon­dat elejét, mire a végére érünk. Az előadás üteme sem hagy­ható figyelmen kívül, ha túl gyors — nem tudják követni, ha túl lassú — elaltat. Mellék- körülménynek tűnik, de fi­gyelnünk kell a hangerőre is. A motyogó, suttogó elő­adásnál a hallgatók arra gon­dolnak, hogy otthon a felesége fülébe suttogna inkább az elő­adó, míg az üvöltő előadót vásárba kikiáltónak kívánják! A túl hangos beszéd is, ha ál­landó, monotonná válik és lankasztja a figyelmet. A jól hangsúlyozott, a fontos kérdé­seket ezáltal is kiemelő, meg­felelő hangerejű előadásra könnyebb figyelni a hallgatók­nak. A PROPAGANDISTA HA­TÁROZOTT KIALLASA, bi­zalomkellő fellépése már első alkalommal a hallgatóban azt a feltételezést kelti, hogy ettől az előadótól tanulhat, erre ér­demes figyelni. A határozott­ságnak a fogalmazásban is tükröződnie kell. Kerüljük az olyan kifejezéseket, hogy „azt szeretném mondani”, „azt hi­szem, jól mondom”, „szeret­ném kihangsúlyozni”, „meg kell mondani” stb. Hangúlyoz- zuk, amit fontosnak tartunk, melési feladataikat novem­ber végére teljesítik. A ki­alakított jó versenyszellem és a gondos munkaszervezés kö­vetkeztében azonban már november 19-én befejezték az éves munkát. A vállalat nyolc szocialista brigádja együttesen elhatározta, hogy 100 ezer tonnányi aszfaltot gyárt 1974. október 20-ig. A jelzett időpontig 120 ezer ton­nát készítettek, év végéig pe­dig 135 ezer tonnányit bo­csátottak ki. A Cement- és Mészművek váci gyárában kiemelkedő je­lentőségű az a vállalás, \ amely szerint 30 ezer tonná­val túlteljesítik a cement- gyártási tervet. A vállalást teljesítették, ami azt jelenti, hogy 10 ezer lakás építéséhez elegendő cementet készítet­tek terven felül. Élen a szocialista brigádok Az építőipari vállalatok cé­lul tűzték ki, hogy a többlet- termelés 68 százalékát ter­melékenységnöveléssel érik el. Ennek feltétele a munka- fegyelem megszilárdítása volt. Erre a szocialista brigá­dok és a munkacsoportok is tettek felajánlást. Egy esz­tendő alatt mintegy nyolc százalékkal javult a munka­idő kihasználása a Beton- és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyárában, a Közleke­dési és Gépjavító Vállalat­nál, valamint a Pest megyei Villanyszerelő Vállalatnál. A magas- és mélyépítő iparban, valamint a szakipari részle­geknél a munkafegyelemre vonatkozó felajánlások job­bára csak a szocialista bri­gádmozgalom keretein belül teljesültek. A termelékenység növelé­sének másik módja a gépki- . használás fokozása. A kong­resszusi munkaversenyben olyan felajánlások születtek, hogy az egymúszakos terme­lésről áttérnek a kétműsza- kos munkára. Ily módon a mondjuk meg, amit kell — de szólamok nélkül. Hallgatóinknak az előadás által olyan új ismereteket kell kapniuk, amelyek hasznosak, érdekesek és könnyítik a téma megértését. SZABÁLY AZ IGAZMON­DÁS. Az ún. „rázók” kérdést se kerülgessük, mint macska a forró kását, de nem kell mindenáron, mindenre vála­szolni. A propagandista, ha nincs valamiről kellően infor­málva, ezt nyugodtan meg­mondhatja hallgatóinak, nem bölcs és csalhatatlan, mindent nem tudhat. Inkább vallja be őszintén és ígérje, hogy a kérdésnek utánanéz és a kö­vetkező találkozásnál vissza­tér rá, minthogy helytelenül, felületes választ adjon. Az előadás sikerének forrá­sa a tartalmi és módszertani felkészülésben keresendő. A MARXIZMUS—LENI- NIZMUS TANÍTÁSAIT ismer­tetni, magyarázni, terjeszteni csak az tudja, aki szívós, ki­tartó munkával megismeri e tanításokat. Különösen fontos a propagandista számára a marxizmus klasszikusainak rendszeres tanulmányozása, pártunk és a testvérpártok ve­zetői cikkeinek, beszédeinek, továbbá az MSZMP és az SZKP kongresszusai dokumen­tumainak feldolgozása. Ezek­ben az írásokban és dokumen­tumokban tárul fel az elmé­let alkalmazása és korunk gyakorlatának elméleti általá­nosítása. A gyakorlat próbája győz meg eszménk igazságá­ról. Az oktató-nevelő propagan­distamunka nagy felelősséget jelent. Embereket bíznak ránk — érdemes és törekednünk kell e bizalomnak minél job­ban megfelelni. Szabó Imréné, a marxizmus—leninizmus esti egyetem tanára Pest megyei Közúti Építő Vállalat gépeinek kihasznált­sága 22 százalékkal növeke­dett. Javuló minőség A vállalásokban nemcsak a mennyiségi szemlélet ka­pott teret, a munka színvo­nalának emelésére vonatkozó vállalások közül érdemes megjegyezni, hogy a Pest me­gyei Közúti Építő Vállalat ál­tál gyártott 135 ezer tonna ciszfalt első osztályú volt. Érdemes megjegyezni, hogy a Kőfaragó és Épületszobrá­szati Vállalat 8. számú rész­leg vezetőségének dolgozói négyezer óra társadalmi munkát végeztek, munkahe­lyük szépítése érdekében, va­lamint 800 munkaórát a pi- lisszentiváni óvodák, iskolák, bölcsődék berendezéseinek felújítására, játékok,' sport­eszközök készítésére. , Jó alap a fejlődéshez Mindent egybevetve a mun- kaverseny-mozgalom hatá­sára a megye építőipari ka­pacitása mintegy 10 száza­lékkal növekedett. Javult a gépek kihasználtsága, a mun­kafegyelem, erősödött a szo­cialista brigádmozgalom és az üzemi demokrácia. Fellen­dült az újítómozgalom. A DCM-ben például újabb technológiák bevezetésére és több munkafolyamat meg­változtatására 49 újítást nyújtottak be, ebből tizenha­tot szocialista brigádok dol­goztak ki. Örvendetes az a tény is, hogy a gazdasági ve­zetők ' nem tartották fenn maguknak a jutalmazások jo­gát, hanem sok helyütt a ju­talmazásra fordítható össze­get szétosztották az üzérnek, építésvezetőségek, brigádok között, hogy az elosztás, a differenciálás elvének meg­felelően, a munkások között történjen. Az eredmények mellett szólni kell a gátló körülmé­nyekről is, amelyek csökken­tették a munkaverseny-moz- galom kibontakozását. Ez pe­dig a túlzott mértékű válla­lás, amely a szervezettség ja­vítása helyett inkább szerve­zetlenséget eredményezett és indokolatlan erőfeszítést kö­vetelt a dolgozóktól. Az épí­tőipar még nagyobb eredmé­nyeket könyvelhetne a mun­kaverseny javára, ha oz anyagellátás folyamatos lett volna. Tekintettel arra, hogy az 1975-ös gazdasági év nem­csak befejezője a IV. ötéves tervidőszaknak, hanem meg­alapozója és előkészítője az V. ötéves tervnek, törekedni kell a ’hatékonyság további növelésére, a takarékos gaz­dálkodásra, a beruházások iobb előkészítésére — állapí­totta meg az Építők Szak- szervezetének Pest megyei Bizottsága. Czibor Valéria Kémia a növényvédelem szolgálatában Segít Budaörs repüJőflottája A növényvédelemről tartot­tak kedden sajtótájékoztatót a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban. Ezen el­mondották, hogy mezőgazda­ságunkban 7,5 miiló hektáron alkalmaznak kémiai szereket a különböző növénykultúrák vé­delmére. A növényvédelem gépparkjához 12 és fél ezer berendezés tartozik. Részt vál­lal a vegyszeres gyomirtásból a MÉM budaörsi repülőgépes növényvédő szolgálata, 73 re­pülőgépük és helikopterük több mint kétmillió hektáron végzi el e munkát. Az utóbbi négy esztendőben hazánkban háromezernél több növényvé­delmi szak- és üzemmérnököt képeztek ki, a szak- és beta­nított növényvédő munkások száma 12 ezerről 25 .ezerre nö­vekedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom