Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-15 / 87. szám

AMA TORSZANTEN FELÜL Irodalmi színpadok bemutatója Vecsésen A költészet napja alkalmá­ból Vecsésen rendezték a já­rási irodalmi színpadok bemu­tatóját. Négy általános isko­lai és három felnőttegyüttes képviseltette magát. A zsűri elnökének, Pesti Imrének, a já­rási hivatal művelődésügyi osztálya tanulmányi felügyelő­jének megnyitó szavai után a vecsési 4. sz. általános iskola „Goldmann” színpada a már­tírhalált halt kommunista szobrász, Goldmann György emlékének adózva adta elő jól szerkesztett, hangulatában és tartalmában megdöbbentő műsorát. A monori-erdei isko­lások „Oly korban éltem én ..című összeállítása a fasizmus borzalmairól és a felszabadulást követő építő­munkáról szólt. Az üllői diá­kok együttesében szerepelt és mondta el érett versmondó­ként Váci Mihály: Nem elég! című versét — a legjobb női alakításért járó díj elnyerője *— Pinczel Ilona. A zene, a próza és a vers nagyon szép harmóniáját mutatták be elragadó dinamiz­mussal a péteri iskolások. A „Tavaszvárás” című darabjuk­ban visszatekintést adtak g magyar nép történelméből. A felnőttek közül elsőként dobogóra lépő vecsési József Attila Színpad szintén a ta­vaszt idézte. Játszi könnyed­séggel, sok bájjal adta elő a darabot. Megkapóan szép volt a kiejtésük. A vecsési Jókai Együttes hírnevéhez méltóan, most is nagyon tartalmas és kiváló já­tékkal lepte meg a nézőket. A „Bilincs” című egyfelvonásos drámában ^ürítve láthattuk a Dél-Vietnamban lejátszódott tragédiát. Egy amerikai őr­mester — melyet Sz. Nagy Jó­zsef, a legjobb férfialakításért járó díj nyertese tolmácsolt megkapó hűséggel — vívódása játszódott le előttünk. A zsűri maximális pont­számmal értékelte előadásu­kat. .Ugyancsak kiemelkedő tel jesítményt nyújtott a József Attila Gimnázium irodalmi színpada is. Sokáig emlékeze­tes műsort adott. A fény- és hangjáték, az egyéni és kol­lektív teljesítmények már-már meghaladták az amatőr szín­vonalat. A kitűnően szerkesz­tett keretjáték a magyar nép szabadságharcának évszázados küzdelmét mutatta be törté­nelmi hűséggel. Máltán zúgott a vastaps előadása után. Az irodalmi színpadok be­mutatója bizonyította, hogy a monori járásban kitűnő együt­tesek működnek. A szárny­bontogató, de máris tehetsé­ges iskolások és az amatőr szinten túljutó felnőttegyütte­sek előadásai bizonyították ezt. A díjak átadását kísérő taps­vihar nemcsak az értékes ju­talmaknak szólt, hanem őszin­te elismerésként is mind a hét együttesnek. (P.) A tavaszt idéző nyíló virág képe a vecsési József At­tila Színpad lányainak előadásában. MOHOMIDin PEST M EGYE t H ÍR K-U L Ö N K I A D Á S A XVII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1975. ÁPRILIS 15., KEDD JO HANGULATBAN A nődolgozókért — a vecscsi VÍZÉP-né! Vecsésen, a VIZÉP Vállalat­nál 67 nő dolgozik, az összes dolgozók 35 százaléka. Har­mincöt nő fizikai munkát vé­gez, közöttük szép számmal vannak vasas szakmabeliek. Malek Zoltánnévál, a válla­lat nőfelelősével beszélget­tünk: hogyan érvényesül a nő­politikái határozat a VIZÉP- nél. — Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve nálunk tel­jes mértékben érvényesül. Akik azonos munkát vé­geznek a férfiakkal, azonos műveltségi színvonalon, azok bére között nincs eltérés. Ha van, az abból adódik, hogy a Vállalatunk törődik a törzs- gárdatagokkal, akiknek ter­mészetesen magasabb a bérük. Sok női dolgozónk kapott már jó munkájáért kitüntetést, pénzjutalmat. — Milyen ß nők munkahe­lyi helyzete, szociális ellátott­sága? — Szociális ellátottságunk az üzem területén — bátran mondhatjuk — nagyon jó, hi­szen a vállalat vezetősége fel­ismerte a lehetőséget, hogyan segíthet üzemünk női dolgo­zóin. Kis üzletet nyitott az üzem területén, ahol az asszonyok bevásárolhat­nak. Az ebédjét mindenki itt elfo­gyaszthatja, sőt még haza is vihet, így aztán odahaza a töb­bi családtagnak nem kell főz­ni. Szépen felszerelt mosdóink, öltözőink vannak és azt hi­szem, az elmondottakból érzé­kelhető, hogy azoknak az asz- szonyoknak, akik itt dolgoz­nak, jó a hangulatuk. Ezt a szocialista brigádtagok össze­fogása is segíti. — Merik-e vállalni az itt dolgozó nők a tanulást a csa­lád miatt? — Nemcsak vállalják, de igénylik is, és ezt a vezetősé­günk igen nagyra értékeli. Ami támogatást csak lehet, mindent megkapnak. — Milyen a község és a vál­lalat kapcsolata? — Nekünk, nőknek, elsődle­ges a gyermek, a család biz­tonságos anyagi jóléte. Ahhoz, hogy megfelelően éljünk, szükség van mind a két ke­resetre. Mi, nők nagy öröm­mel fogadtuk, hogy vállala­tunk a Toldi Ferenc utcai óvodát patronálja. A múlt évben új termét épített saját erőből válla­latunk az óvodának. Miért örültünk ennék? Első­sorban azért, mert az anyukák a szülési szabadság letelte után visszajöhetnek dolgozni, hogy gyermekeiket elhelyez­hetik, hogy keresetükkel hoz­zájárulhatnak családjuk anyagi jólétéhez. Itt a mun­kahelyen és a családban is jó hangulat ural'kodj'ék. Ez utóbbi a vállalat vezető­ségének jó munkáját is dicsé­ri. A nők érdekében megfelelő intézkedési tervet készített, melyet pontról pontra megva­lósítanak. Bánföldi Zsuzsa Őtvenen a monori járásból A múlt héten Vácott rende­zett Pest megyei pedagógiai napokon a monori járásból öt­ven pedagógus vett részt. Fagyi és mozi Zokog a monori Hangu­lat presszó előtt egy kis­fiú, öklömnyi könnyek gördülnek az arcán. Áll mellette egy másik, nézi, vigasztalni is próbálja, eredménytelenül. A srác szívettépően sír, kabátuj- jával törölgeti az orrát, a másik kezében félig üres fagylaltostölcsér. — Mi baj van? Nem felel, még job­ban rázendít. No, hát mi történt? A másik felel he­lyette: ;— Tetszik tudni, választhatott, hogy fagy­laltot akar, vagy moziba mehet... Es most azt mondja, hogy inkább mo­ziba ment volna ... De hát már késő. (zs.) JEGYZET Iskolások községük tisztaságáért Aki április 5-én délelőtt a Mendéről Üllőre vezető utat valamilyen okból útbaejtette, furcsa látványra lett figyel­mes. Iskolás gyerekek gyűj­tötték és rakták gépkocsira az út mentén eldobált szeme­tet. A rossz edényeket, va­sat a helyi MÉH-telepre, a szemetet pedig a kijelölt hul­Szavalóverseny Gyomron Találkozás Bárányi Ferenccel Hetvenéves lenne József At­tila, a XX. század legnagyobb magyar költője, ha élne. Szü­letésének évfordulóján, a köl­tészet napján, országszerte megemlékeztek a forradalmár lírikusról, s így a monori já­rásban is. Gyomron az egész délután tartó műsort az általános is­kolások szavalóversenye ve­zette be. Két kategóriában lép­tek pódiumra a versenyzők, az 5—6. és a 7—8. osztályosok kü­lön versenyeztek a helyezése­kért. Huszonnégyen mondtak egy-egy kötelező József Attila- verset, majd a szabadon vá­lasztott lírát adták elő, többsé­gük mély átéléssel, szép kiej­téssel. Az öttagú zsűri nehéz hely­zetben volt a kisebbek verse­nyének értékelésénél. Farkas Mária és Fekete Anikó egyfor­mán szép verset választott. Az előbbi a Lebukott, utóbbi az Altató című verset tolmácsol­ta szép értelemmel. Jól válasz­tottak a másik versnél is. Vé­gül a zsűri hosszas tanakodás után Fekete Anikót (4. sz. is­kola) helyezte a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára, Farkas Mária (2. sz. iskola) második lett. Harmadik helyen Dobler Anita (3. sz. iskola) végzett. Dicséretet kapott még Iglódi Zsuzsanna (2. sz. iskola) és Pinczési Éva (1. sz. iskola). Felnőtt tanulók között Az utolsó vizsganapon A nagyok versenyében Tóth Katalin (4. sz. iskola) szerezte meg az első helyet. A további sorrend: Deák Csaba (1. sz. is­kola) és Klein Judit (2. sz. is­kola). ★ A szavalóverseny után a köl­tészetet szeretők Baranyi Fe­renc költővel találkozhattak. Bevezetőként Gulyás Etelka, Móra Kálmán és Somogyi Gá­bor szavalt József Attila- és Baranyi-verseket. Ezután a fia­talok körében különösen nép­szerű költő magáról vallott a lelkes, hozzáértő közönségnek. Büszkén mondta el, hogy a mo­nori járásban, Pilisen született, s a középiskolát Cegléden vé­gezte el. Örömmel jelentette be, hogy a Magvető gondozá­sában májusban jelenik meg hetedik versesköfete, mely vá­logatott kiadás lesz. Baranyi Ferenc más „műfaj­jal” is próbálkozik. Április 20- án kezdődik a televízióban az Operabarátokat keresünk című sorozat, amelynek vezetője Ba­ranyi Ferenc lesz. Nagy érdeklődéssel kisért be­számolóját, saját verseinek el­mondásával színesítette. A so­rok között megelevenedett a pótharaszti erdő, a szülői ház szigorúsága. Elmondta még a költő, hogy szívesen jár író-olvasó találko­zóra, legutóbb Monoron, az 1. sz. iskolában vett részt hason­lón. Végül ígéretet tett, hogy a könyvhét alkalmából ismét el­látogat Gyömrőre. Még arra is futotta idejéből, hogy lapunk olvasóit is üdvö­zölje néhány sorban. G. J. ladékgyűjtő telepre szállítot­ták. A gyömrői 2. sz. általános iskola tanulói, a’ gépkocsi vezetője pedig Lázár Lajos, a TÖVÁL alkalmazottja, bri­gádvezetője voltak a gyűj­tők. Szabadnapjukat áldozták fel azért, hogy a községet és a környéket megtisztítsák a felelőtlen személyek által el­dobált hulladéktól. Ott volt az iskolások csapat- vezetője, a TÖVÁL szívesen adta a gépkocsit és még a MÉH-telepet is kinyitották a szünnapon, hogy az egy hely­re rakott vashulladékot majd a következő átvételi napon lemérve kifizessék a pajtá­soknak. (f.) Gyömrőre látogat A Hungária együttes A gyömrői Petőfi Művelő­dési Házban ad koncertet áp­rilis 24-én 19 órakor a Hun­gária együttes. Jegyek elővé­telben már kaphatók. MŰSOR MOZIK Gyömrő: Ulzana. Maglód: A Pendragon-legenda. Mende: Mr. Tibbs .nyomoz. Monor: A rejtély nem oldódik meg. Pilis: Illatos út a semmibe. Űrij Verseny a „veszély” kategó­riában. Üllő: Merénylők. Ve- csés: A keresztapa másik arca. KIÁLLÍTÁS Monoron, a Csokonai Film­színház előcsarnokában a mo­nori járás amatőr képzőmű­vészeinek kiállítása, nyitva 17- től 21 óráig. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gombán, 18 órától: ifjúsági klub. Péteriben, 18-tól 22-ig: klubfoglalkozás, 18-tól 21-ig: az irodalmi mikroszínpadok próbája. ÜTTŐRŐHÁZ Gyömrőn, 15-től 17 óráig: riporter- és fotó, 16-tól 18-ig: modellező szakkör. SPORT Monor-Gödöllő 2:0 Az eseményekhez illő ün­nepi öltözet, izgalommal te­li várakozás. Az úri általános iskola osztálytermében vizs­gára gyülekeznek a dolgozók esti iskolájának hallgatói. A délutáni két órai kezdésre együtt vannak már vala­mennyien, mind a harminc­egyen ... Asszonyoké az elsőség Szikszai István tagozatve­zető tanár lép az osztályba. — Kérem, engedjék meg, hog/ az utolsó vizsganap al­kalmából üdvözöljem önö­ket. A vizsgához sok sikert kívánok — s látván, hogy a feszültség, az izgalom oldó­dik. bátorításképpen hozzáte­szi: — Legalább olyan ered­ményességet, mint a mait megelőző vizsganapokon elér­tek. A biztató, bátorító szavak hatottak: „... akkor kell, hogy sikerüljön a mai is, az utolsó tantárgy, a föld­rajz ...” A szabályzat értelmében egyszerre négyen ülhetnek a vizsgáztató tanár elé. De kik legyenek az elsők, mi legyen a sorrend? , — Legyünk udvariasak! — szólalnak fel a férfiak közül néhányan. Engedjük először a hölgyeket... Elfogadván a javaslatot, el­vonul az első négy vizsgázó: Mészáros Lászióné, Dósa, Ist- vánné, Boda Lászióné, Szlu- ka Rudolfné. — Sok sikert, lányok! — hangzik az osztályteremben maradók szorítása. „Ne izguljatok!” A vizsgára várók legtöbbje jegyzetfüzetet lapoz, mások az atlaszt nézegetik ... — Izgul? — kérdeztük a jegyzetei fölé hajló Molnár Ferencet. — Természetesen. — Hogyan sikerültek az előző napok vizsgái? — Ügy érzem, valamennyi kérdésre megfeleltem. — Mi volt a legkedvesebb tantárgya? — A történelem. — S most, a földrajzvizs­gán melyik kérdést húzná legszívesebben? — Hazánk vizeiről, éghaj­latáról, domborzatáról beszél­nék. Torna Istvánná az atlaszt lapozgatja. — A kezem hideg, arcom forró ... nagyon izgulok ... — Hol dolgozik? — Az Ikarusban. — Munkatársai tudnak a mostani nagy napjairól?' — Igen, tudnak... S na­gyon szurkolnak nekem. Nagy ováció közepette visz- szatér az első vizsgázó: Dósa Istvánná. — Milyen kérdést húztál? Sikerült? Persze, hogy sikerült. Neki is, másoknak is. — Ne izguljatok ti sem — nyugtatja a vizsgára várako­zókat az újabb visszatérő: Boda Lászlóné. — Nem is olyan nehéz. Feloldódik a feszültség, iz­galom. Jó kedélyű várakozók, örömtől sugárzó arcú vizsgán túlievők... Az asszonyok után a férfiak következnek: Dosztál László, Szabó János és a többiek. Fegyelmezetten, rendben folyik a vizsga. Lelkiismeretesen készültek Nemcsak az általános isko­la nyolc osztályát sikeresen befejező felnőtt hallgatók boldogok, sikerüknek szívből örül a tagozatvezető tanár is. — Csakis elismerően be­szélhetek, jót mondhatok az általános iskola nyolcadik osztályát most végzett felnőt- teinkről. Lelkiismeretesen, fáradságot nem ismerve ké­szültek az órákra, jártak is­kolába. Hiányzás alig volt: harmincegyen kezdtek, s mindnyájan sikeresen befe­jezték a nyolc osztályt. Szekeres István tanár bio­lógiát, jogot tanított. — Dolgozó emberek vala­mennyien, legtöbbjük Buda­pestre járó ingázó, munkából hazajövet egyenesen ide, az iskolába vezetett az útjuk ... Igen aktívak voltak az órá­kon, különösképpen amikor jogi vonatkozású kérdésekről beszélgettünk. — Hogyan emlékezik majd vissza tanítványaira? — Csak szeretettel és tisz­telettel. S mint elmondották, nagy szeretettel emlékeznek majd az iskolára, a bizonyítványt rövidesen kézbe kapó felnőt­tek is. Természetesen nem marad el az ilyenkor szokásos ban­kett sem, ahol jó hangulat­ban, volt tanáraik körében töltötték az estét az iskolát befejező felnőttek. Jandó István Hideg, szeles időben kez­dődött a játék, mintegy négy­száz szurkoló volt kíváncsi a két csapat játékára. Az 5. percben Gergely gólja vala­melyest felmelegítette a di­dergő szurkolókat, akik a további gólokat várták. Nem így történt, mert a vendég­csapat vette át az irányí­tást, a mezőnyben szépen játszottak, okosan kombinál­tak, de kapura nemigen voltak veszélyesek. Igaz, a monori védelem — Paput, Kécskei I., Somodi és Simonoviccsal az élen ébren voltak és egy­más után verték vissza a meg­megújuló rohamokat. A szünet után Hochstein és Szabó helyére Kécskei L. és László Gy. állt be. A monori szurkolók féltették csapatu­kat, mivel a szél a vendé­geknek kedvezett — ered­ménytelenül. A hazai csapat egymás után vezette a jobb és veszélyesebb támadásokat a vendégek kapujára, igaz, a gödöllői kapus sem állt ha­dilábon a szerencsével, mert az 53. percben Petries, majd Déri lövését védte nagy sze­rencsével. A 80. percben Pet­ries hagyta ki a nap legna­gyobb gólhelyzetét, lerázta magáról a védőket, a kapust is kicselezte és centiméterek­kel az üres kapu mellé gurí­totta a labdát. Ezután Déri és Halápi hagytak ki helyze­teket, végre a 81. percben Halápi nem hibázott, lapos lövésével megszerezte a má­sodik monori gólt. Ellentétes félidőket láthat­tak a szurkolók. Az első fél­időben Gödöllő, a második játékrészben a monori csa­pat volt a jobb. Egy kis sze­rencsével nagyobb arányban is győzhettek volna a ha­zaiak, az igen sportszerű és végig izgalmas mérkőzésen. Jók: Somodi, Simonovics, Paput, Gergely, Kécskei I. Monor ifi—Gödöllő ifi 5:1 (Vitéz)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom