Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

2 %Mriav 1975. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP Hétfő: Magyar párt- éo kor­mánykülűötUiég Moszkvában, jubileumi felszabadulási kiállí­tásunk megnyitása a szovjet fővárosban — A portugál fegy­veres erők mozgalma közzéte­szi alkotmánytervezetét — Arafat Kairóban. Kedd: Tindemans belga kor­mányfő Varsóban — Az AESZ tanácsülése a tanzániai fővá­rosban — Görög—amerikai ka­tonai tárgyalások — Újabb véres összeütközések Eszak-lr- országban. Szerda: A dél-vietnami sza­badságharcosok a Saigon felé vezető utakat támadják — Bi- jedics jugoszláv miniszterelnök a szovjet fővárosban. Csütörtök: Budapesten Ká­dár János fogadja RdncsLa mongol külügyminisztert — Az európai, pártértekezlet előké­szítő tanácskozása Berlinben — Lemond a chilei kormány — Szikkimben eltörlik a monar­chiát — X2BK koordinációs ülés. Péntek: Brezsnyev Simon amerikai pénzügyminiszterrel tárgyal — Ford kongresszusi üzenete a külpolitikai kérdé­sekről — Waldheim prágai lá­togatása. Szombat: Bécsi bejelentés a ciprusi megbeszélések folyta­tásáról — A kambodzsai népi erők a főváros repülőterét ost­romolják, Phnom Pemh-bői el­szakítják az amerikaiakat. Hét nap krónikába Washington megpróbáltatásai Az amerikai kongresszusban elhangzó elnöki üzeneteket általában a kötelező derűlátás jellemzi. Különösen így van ez az elnökválasztási esz­tendő küszöbén. Ford most mégis szakítani kényszerült e hagyományokkal, s a „meg­próbáltatások idejéről” be­szélt a törvényhozók előtt. A komor szavak jogosult­ságát aligha vitatná bárki, hiszen a nyugati lapok is szinte egymásra licitálva írnak az Egyesült Államok világpo­litikai vesszőfutásáról. Min­denütt ugyanazok az ország­nevek szerepelnek: Dél-Viet- nam, Kambodzsa, Ciprus, Por­tugália, a közel-keleti térség, Törökország, Görögország — s mindenki tudja, hogy mit fejeznek ki. I A megpróbáltatások termé­szetesen sokfélék lehetnek. Előfordulhat, hogy az egyén, vagy akár egy egésiz ország Csütörtökön este az amerikai ‘kongresszus két házának együttes IDésén mondott beszédet Ford elnök (jobbról a második) az USA kül­politikájáról, különös tekintettel az indokínai helyzetre. A beszéd el­hangzása előtt az elnök — külügyminisztere jelenlétében — tanácsko­zott a szenátusi kisebbség vezetőjével, Hugh Scotiáí, illetve a többsé­giek vezetőjével1, Thomas O’JveiM-led. Diákok és rendőrök összetűzésére került sor a dél-vietnami fővá­rosban, a fiatalok kormányellenes megmozdulásán. objektív tényezőit miatt, Jobbá­ra saját hibáján kívül kerül nehéz helyzetbe. Washington esetében azonban nem elemi csapás áll fenn, hanem saját politikája ülőit vissza és nyúj­totta be a számlát. Így volt ez a ciprusi válság kirobbanásá­nál, a közel-keleti ingadiplo­mácia kudarcánál, s az indo­kínai egyezménysértésnél, amelynek következményei nap­jainkban különös erővel je­lentkeznek. Valéry Giscard d’Estaing francia államfő (baloldalt) hivatalos lá­togatáson Algériában tartózkodott. Képünkön: Huari Bumedien algé­riai elnök (jobboldalt) üdvözli a francia vendéget. Az elnöki üzenetre is minde­nekelőtt a délkelet-ázsiai fej­lemények nyomták rá bélyegü­ket. A saigoni csapatok provo­kációira válaszoló DIFK- erők folytatják előrenyomulá­sukat, Dél-Vietnam 44 tarto­mánya közül 19-et teljes egé­szében felszabadítottak, s a főváros felé vezető utakat ve­szélyeztetik. A Thieu-hadsereg hat hadosztálya napok alatt összeomlott, s a szabadság- harcos erők egymilliárd dol­lár értékű amerikai hadianya­got zsákmányoltak. Saigon­ban közben súlyosbodik a politikai válság, az elnöki pa­lota bombázása és két tábor­nok öngyilkossága ízelítőt ad­hatott a korántsem nyugodt felszín alatti forrongásról. A saigoni rezsim haláltáncával élesen szembenállnak a fel­szabadított városokból és fal­vakból érkező hírek: Huéban, Da Nangban, Qui Nonhban és másutt az élet visszatér ren­des kerékvágásába, megindult a konszolidáció és helyreállí­tás folyamata. A kényszer­kitelepítés áldozatául esett lakosság tömegesen visszatér korábbi lakhelyére. Saigonnak nem sikerült politikai tőkét kovácsolnia a „menekült­akcióból”, az emberek iszonyú szenvedéséből. Amint fiaskót vallottak a bábi-légihíddal is, a vietnami árvák „exportjá­val”. A jelek szerint, a nagy nemzetközi felháborodás hatá­sára, kénytelenek voltak fel­függeszteni a „gyermekszállí­tásokat”. Saigon helyzete azonban még mindig, viszonylag ró­zsás a Phnom Penh-i rendszer állapotához képest.. Már tavaly minden szárazföldi összekötte­tést elvágtak a kambodzsai főváros és az ország többi ré­sze között. Űjév napjától a Mekong-folyón a vízi utánpót­lást is lehetetlenné tették. Azóta két légihíd tartja élet­ben a puccsista rendszert. Amerikai „maszek” — légitár­saságok biztosítják ezt a szol­gáltatást a Pentagontól kapott, sebtében átfestett katonai gé­pekkel, és soron kívül „lesze­relt” pilótákkal. Csakhogy a hét péntekjén a szabadsághar­cosok újabb gyűrűt törtek át és három-négy kilométernyire megközelítették a főváros Pochentong repülőterét A Phnom Penh-ieket az sem lel­kesíti, hogy az időközben a hawaii szigetekre menekült Don Nol marsall a fővárosban hagyott egy magnószalagot a végsőkig történő kitartásra buzdítva... Ilyen körülmények között Ford nehéz dilemma elé ke­rült Miután a kongresszus ed­dig háromszázmillió dollárt sem volt hajlandó megsza­vazni Saigonnak, most egy­milliárdos összeget kért Ame­rika védencei számára. So­kan azt feltételezik, hogy Wa­shington lassan leírja a két csatlósrendszert, de a Fehér Ház a felelősség súlyát sze­retné áthárítani a kongresz- szusra. Ha esetleg megszavaz­nák ä segélyt, ugyancsak övék lenne a felelősség. Ugyanak­T.eunyiíl Brezsnyev, az SZKP Központi Bizotteágánaík főtitkára fogadta a hivatalos látogatáson a szovjet fővárosban tartózkodó Dzsemal Bijedics jugoszláv mi­niszterelnököt. Portugáliában folyik a választá­si kampány. A Portugál Kommu­nista Párt választási plakátja Lász- szab ónban. A tárgyalások gépezete másutt is halad, hol gyorsabb, hol lassúbb ütemben. Még e hónap végén, Bécsben fel­újítják a két ciprusi népközös­ség megbeszéléseit. Az arab országok egymás közti vitái­kat tisztázzák Genf előtt, fő­ként a palesztánai képviselet kérdése ad okot nézeteltéré­sekre. (Kairói bejelentés sze­rint a Szuezi-csatorna már május közepén készen állhat a hajózásra: ez is lendületet adhat az előkészületeknek.) Folytatódik az európai bizton­sági konferencia előkészítő ta­nácskozássorozata is, s Wilson brit kormányfő felhívása egy NATO-csúcsra az KBK magas- szintű befejezésének közeled­tét sejteti. Fontos bejegyzések kerültek a héten a magyar külpolitika krónikájába is. Fock Jenő ve­zetésével magyar párt- és kor­mányküldöttség járt Moszkvá­ban, jubileumi felszabadulási kiállításunk megnyitója alkal­mából. Az ünnepségen elhang­zott kormányfői állásfoglalá-, sok nem protokoll megnyilat­kozások voltak, hanem kife­jezték nagyszerű barátságun­kat, gyümölcsöző kapcsolatain­kat, szocialista együttműkö­désünket. A moszkvai kiállítás méltó névjegye hazánknak a Szovjetunióban. A budapesti vendégkönyvben is újabb la­pok teltek meg: tárgyalásokat folytatott hazánkban a mongol külügyminiszter, s Faggyejev, a KGST titkára is, ami szinte rárímel a moszkvai hírekre, hiszen mindezek egyaránt a szocialista közösség összmun­kájának jegyében állnak. Réti Ervin Ndabaningd Sdtholét, a Zimbabwe Nemzeti Unió nevű afrikai párt vezetőjét, akit a rhodéslai rezsim nemrég letartóztatott, majd a köz­vélemény nyomására kénytelen volt szabadon bocsátani, lelkesen fo­gadták Tanzánia fővárt -átrak repülőterén. Sithole részt vett az Afri­kai Egységszervezet hétfőn kezdődött Dar es Salaam-: értekezletén. kor nem szabad elsiklani az elnöki üzenet veszélyt jelző megállapítása felett: Washing­ton nem zárja ki amerikai fegyveres erők mozgósítását állampolgárainak esetleges el­távozásakor, tehát egy vékony ösvény még a beavatkozás irányában is megmaradt... I Ford külpolitikai körképének legbiztatóbb fejezete — Ameri­kának is, a világnak is — a SAI/T-megállapodás említése, amelyet Brezsnyev esedékes washingtoni látogatása során fogadhatnának el. Az SZKP főtitkára a héten Simon ame­rikai pénzügyminisztert fogad­ta Moszkvában, s a megbeszé­lés során nyomatékosan szóba kerültek a diszkriminációtól mentes kereskedelmi ltapcsola- tok. (Fordnak keserűen kellett elismernie, hogy a kereskedel­mi törvény körüli huzavonát alaposan kihasználták ameri- k -i szövetségeséi, közben sok Í milliárdos gazdasági ügylete­ket hoztak tető alá a Szovjet­unióval.) A most kezdődő hét ese- ménymaptáráből: Hétfő: A Schleswig—holsteini választások eredménye — A ja­pán választások első forduló­jának eredménye — BT: zárt ülés az ENSZ-erők mandátu­máról — Bielka Teheránba ér­kezik — Minies Szíriában — Ceausescu'Ammanban — Kreis­ky New Yorkban. Kedd: Simon amerikai pénz­ügyminiszter Indiában — Ford- beszéd. Szerda: KaramanWsg Francia- országban — Hazak svédorszá­gi látogatása — Fahmi Moszk­vában (?). Csütörtök: Az Osztrák Nép­párt kongresszusa megkezdő­dik — EKHT: plenáris ülés Bécsben — BT. közel-keleti ENSZ-erők mandátuma — Ceausescu Tunéziában. Péntek: Karamanlisz befejezi párizsi látogatását. Szombat: Hazak befejezi svédországi látogatását — Ceausescu elutazik Tunéziából. A szocialista közösség népei javara Töretlenül fejlődnek és szélesednek a magyar és a mongol nép kapcsolatai Közlemény Lodongijn Rincsin magyarországi látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének a meghívására Lodon­gijn Rincsin, a Mongol Nép- köztársaság külügyminisztere 1975. április 9—13. között hi­vatalos baráti látogatást tett Magyarországon. A mongol külügyminisztert fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke. A magyar és a mongol kül­ügyminiszter véleményt cse­réit a két ország kapcsolatai­nak fejlesztéséről és áttekin­tette az időszerű nemzetközi kérdéseket. A magyar fél nagyra érté­kelte a mongol népnek a Mon­gol Népi Forradalmi Párt veze­tésével az elmúlt fél évszázad alatt elért történelmi jelentő­ségű eredményeit a szocialista építőmunkában. A mongol fél forrón üdvö­zölte Magyarország dolgozói­nak, kipróbált élcsapata, a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével az elmúlt 30 évben, a szocialista társa­dalom építésében elért kiemel­kedő sikereit. A külügyminiszterek hang­súlyozták a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban ara­tott győzelme világtörténelmi jelentőségét és tájékoztatták egymást e dicsőséges esemény 30. évfordulójának a Magyar Népköztársaságban és a Mon­gol Népköztársaságban törté­nő megünneplésével kapcsola­tos tervekről. A külügyminiszterek kife­jezték megelégedésüket, hogy a két ország kapcsolatai a marxizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus elvei alapján, az 1965-ben megkö­tött barátsági és együttműkö­dési szerződésnek megfelelően töretlenül fejlődnek és széle­sednek a magyar és a mon­gol nép, a szocialista közösség népei javára. Aláhúzták a Jumzsagijn Ce- denbal elvtárs vezette mongol párt- és kormányküldöttség 1974. évi magyarországi láto­gatásának nagy jelentőségét a magyar és a mongol nép ba­rátságának elmélyítésében. A tárgyalásokon a külügy­miniszterek hangsúlyozták, hogy országaik és a Szovjet­unió, valamint más szocialista országok testvéri kapcsolatai­nak és szövetségének erősíté­se a szocializmus építésének alapvető feltétele mind a két országban. A felek a jövőben is határozottan fellépnek min­den olyan tevékenységgel szemben, amely a szocialista közösség egységének és a Szovjetunióhoz fűződő barátsá­guknak az aláaknázására irá­nyul. A külügyminiszterek megál­lapították, hogy a Szovjet­unió a szocialista közösség or­szágai és a világ haladó erői­nek közös erőfeszítése ered­ményeként az enyhülés a nemzetközi élet fő Irányzatá­vá vált. Űjabb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az enyhülés tovább erősödjék és visszafordíthatatlanná váljék. A felek egybehangzóan elítél­ték az agresszív imperialista köröknek a nemzetközi fe­szültség növelésére és a vitás kérdések békés rendezésének megakadályozására irányuló mesterkedéseit. A kínai veze­tés jelenlegi politikája is az enyhülés ellenségeinek a ke­zére játszik. Mindkét fél üdvözölte az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet eddigi munkájának eredményeit. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy az értekezlet második szakasza rövid időn belül si­keresen befejeződik és sor ke­rül a harmadik szakasznak a legmagasabb szinten történő összehívására. Jelentősnek tartják a közép-európai fegy­verzet- és haderőcsökkentésről folytatott tárgyalásokat, ame­lyeknek sikere hozzájárulna a nemzetközi enyhüléshez. A 'mongol fél magasra érté­kelte a Magyar Népköztársa­ság tevékenységét, amelyet a nemzetközi feszültség csök­kentése, a különböző társadal­mi rendszerű államok együtt­működésének fejlesztése és az európai államok kapcsolatai­nak normalizálása érdekében kifejt. A két külügyminiszter han­goztatta, hogy megkülönböz­tetett jelentőséget tulajdoníta­nak az ázsiai kollektív bizton­sági rendszer megteremtésére irányuló kezdeményezéseknek. Ennek létrehozása mind fon­tosabbá válik, s teljes mérték­ben megfelel a kontinens min­den állama és népe érdekei­nek. Magyar részről őszinte megelégedéssel üdvözölték azokat az eredményeket, ame­lyekkel a Mongol Népköztár­saság cselekvőén hozzájárult a térség békéjének és biztonsá­gának megszilárdításához. A miniszterek kifejezték, hogy Országajk támogatják a Vietnami Demokratikus Köz­társaságnak a szocialista vív­mányok megvédésére és to­vábbi megszilárdítására irá­nyuló erőfeszítéseit. Egyetér­téssel fogadják a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának a vietnami kérdés békés rendezését célzó lépéseit és javaslatait. Meg­elégedéssel üdvözlik azokat a nagy eredményeket, amelye­ket Vietnam hős népe a hazá­ja függetlenségéért, szabadsá­gáért, nemzeti egységéért, a párizsi egyezmény rendelkezé­seinek érvényre juttatásáért folytatott harcában elért. El­ítélik a saigoni adminisztrá­ciót, amely az imperialista erők támogatósával akadályoz­za a dél-vietnami helyzet igaz­ságos rendezését és normalizá­lását. A felek üdvözlik a laoszi béke helyreállításáról és a nemzeti egyetértés létrehozá­sáról szóló megállapodás telje­sítése során elért eredménye­ket és teljes szolidaritásukat fejezik ki a kambodzsai nép igazságos harcával, amelyet szabadságáért és függetlensé­géért folytat. A felele kijelentik, hogy a jövőben is támogatják a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságnak az ország békés egyesítését szolgáló javaslatait. A külügyminiszterek köve­telik az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek teljes felszá­molását, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak érvényesí­tését és a közel-keleti kérdés átfogó rendezésére hivatott genfi békekonferencia munká­jának felújítását. A miniszterek hangsúlyoz­ták, a ciprusi .kérdésnek a Biz­tonsági Tanács és az ENSZ közgyűlése határozatainak megfelelő, a Ciprusi Köztársa­ság függetlenségének, szuvere­nitásának és területi egységé­nek tiszteletben tartása alap­ján történő mielőbbi rendezé­sének fontosságát. A felek a nemzetközi hely­zet gyökeres megjavításának fontosságából kiindulva nagy jelentőséget tulajdonítanak a fegyverkezési hajsza beszünte­tésének, a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel történő általános és teljes leszerelés megvalósí­tásának. Mindkét fél megerősítette változatlan szolidaritását Ázsia, Afrika, és Latin-Ameri- ka népeinek a nemzeti függet­lenség kivívásáért és a társa­dalmi-gazdasági haladásért, az imperializmus, a kolonializmus es a neokolonializmus ellen vívott igazságos harcával. El­ítélték az emberi jogokat láb­bal tipró chilei katonai junta barbár cselekedeteit. A két külügyminiszter tár­gyalásai szívélyes elvtársi lég­körben, a teljes nézetazonosság jegyében zajlottak le. Lodongijn Rincsin mongóliai hivatalos baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom