Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

1975. Április 12., szombat XMMfw Nyereségrészesedés után Jogos és asm jogos sérelmek Ha régen is fizették volna, a kalendáriumokban ez állna a márciusról: nyereségrésze­sedés hava. Amilyen örömteli hónap — természetesen a vál­lalat jó munkája az öröm mércéje —, annyi bosszúságot okoz azoknak, akik a kifize­téskor kevesebbet kapnak a vártnál. Hol jogosan, hol jogtalanul. Mikor van igaza a dolgozó­nak? Az alábbiakban — né­hány olvasónk panaszára is válaszolva — a nyereségrésze­sedéssel kapcsolatos vitás ügyekről írunk. Mikor törvénysértő? A vállalatoknál eltöltött időt sok helyen még mindig rosszul számítják. Főleg az áthelyezéseknél. Pedig egy­szerű és világos a rendelkezés: a vállalatnál eltöltött időként kell figyelembe venni az áthe­lyezett dolgozónak az előző helyen munkaviszonyban el­töltött idejét is. Eszerint jár az év végi részesedés is, idő­arányosan. A munkaügyi mi­niszternek a SZOT-tal közösen kiadott irányelvei is kimond­ják, hogy törvénysértő az a szabály, amely a dolgozónak a vállalatnál munkaviszonyban töltött ideje számításánál az áthelyezést megelőző munka- viszonyai közül csak a leg­utolsó munkahelyen eltöltött idejének figyelembevételét ír­ja elő. Ezt így kell számítás­ba venni mindaddig, amíg az áthelyezési folyamat meg nem szakad. Az irányelvek tájékoztatást adnak az év végi részesedés felosztására is, és megerősítik, hogy az előbb elmondottak ar­ra az esetre is vonatkoznak, ha az áthelyezés a dolgozó ké­relmére történik. Ebben a kér­désben egyébként a Legfel­sőbb Bíróság egy törvényessé­gi határozatban is hasonló­képpen foglalt állást, és a munkaügyi viták során a sé­relmek . általában orvoslást nyernek. Vétlcneken csattant az ostor Ennél bonyolultabb dolog­nak ígérkezik egy albertirsai olvasónk ügye. Azt írja, hogy neki és több társának fel­mondták munkaviszonyát. A felmondás indoka 1974-ben az volt: egy négy évvel korábban kiadott miniszteri utasítás nem teszi lehetővé, hogy laka­tosüzemük ilyen irányú tevé­kenységet folytasson. Ebből az okból a kooperációs mun­kákat üzemünk a másik válla­lattal megszüntette. Lényegé­ben tehát az érintett dolgo­zókat, hogy úgy mondjuk, „feketén” foglalkoztatták, vál­lalva ezáltal az ezzel járó minden hátrányos következ­ményeket. Vagy talán ez utóbbit mégsem? Ügy látszik. Ez de­rül ki ugyanis a felmondó le­vélből. Éppen azokon a dol­gozókon csattant az ostor, akik nem tehetnek erről a hosszú időn át folytatott ille­gális tevékenységről. Ezért, már emberségből is, megfelelő áthelyezésükről kellett volna gondoskodni, nem pedig fel­mondással megszüntetni mun­kaviszonyukat. Ha jogilag rendben is talál­ható minden az alakszerűsé­gét illetően, az év végi része­sedésből — ettől tartanak ol­vasóink leginkább — semmi­képpen sem zárhatók ki. Igaz, a kollektív szerződés jogo­sult szabályozni, hogy akik nem álltak egész évben a vál­lalatnál munkaviszonyban, milyen feltételekkel, illetve milyen arányban és egyálta­lán kaphatnak-e év végi ré­szesedést. E jogosultság ke­retében azonban nem teheti meg a vállalat, hogy e jog­ellenes tevékenvsége miatti átszervezés ódiumát — ráadá­sul amikor az emberek mun- kaviszonvát a munkáltató mondja fel — a dolgozó vál­lalja úgy, hogv még az év végi részesedésből is kizár­ják. Jár, járhat, mérlegelik Tapasztalat, hogv egyes vál­lalatok az év végi részese­dést kellő jogi alap nélkül csökkentik. Ezt sem lehet. Fe­gyelmi felelősségre vonáson kívül a dolgozó év végi ré­szesedése nem csökkenthető, ha a kollektív szerződésben előírt és törvényes feltéte­lei a kifizetésnek egyébként fennállanak. Így például azért, mert egy célfeladatot nem teljesített időben, a dol­gozó részesedését nem von­hatják le, de nem is csök­kenthetik pusztán emiatt. Megvonni vagy csökkenteni csak fegyelmi büntetésként lehet, egyébként azonban nem. A nyereségprémium-szorzó- val is gond van több helyütt. Egyik esetben a nyereség- prémium-szorzót az igazgató 0,6 százalékban állapította meg. Az érintett dolgozó kérte a prémiumszorzó fel­emelését, mert hasonló beosz­tású dolgozók magasabb szá­zalékot kaptak. Ha a kollektív szerződés úgy rendelkezik, hogy a szor­zószámot az igazgató hatá­rozza meg, pl. 0,5 és 1 száza­lék között, akkor a vállalat nem jár el helytelenül, mert a munkaügyi vitáit eldöntésé­ről szóló rendelkezés sze­rint, ha a dolgozó valamely jogosultságát nem jogszabály biztosítja, hanem annak megadását az igazgató a mérlegelési jogkörében dönt­heti el, a jogosultság meg­adása miatt munkaügyi vita nem indítható. Más a helyzet, ha a kollektív szerződés meg­határozza, hogy az egyes mun­kakörökben milyen nyereség­szorzót alkalmazzon a vál­lalat, és ettől térnek el. Eb- ber az esetben jogosan for­dul már a dolgozó a munka­ügyi döntőbizottsághoz. Harminc napon felül Vannak táppénzes dolgo­zók, akik úgy érzik, hogy év végi részesedésnél meg­rövidítették őket. Emiatt több helyen (naphosszat vitáznak. Pedig a SZOT-szabályzat Vi­lágos és egyértelmű. E sze­rint az év végi részesedés után táppénz csak akkor fo­lyósítható, ha a dolgozó ke­resőképtelensége megszakítás nélkül 30 napnál hosszabb ideig tartott. Harminc nap alatti táppénzes idő esetében az év végi részesedést hiány­talanul meg kell kapnia a dolgozónak. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a dol­gozó többször volt beteg, de egyik betegállomány! ideje sem érte el a 30 napot. A be­tegállományban eltöltött idő­ket nem lehet összevonni, mint ahogy ezt egyes mun­káltatók megtették. Még egy sokat vitatott probléma. Többen azt állít­ják, hogy a vállalatok több­ször vonják le az év végi részesedés, nyereségjutalom után a progresszív nyugdíj- járulékot. Általában az a tapasztalat, hogy a dolgozók tévesen értelmezik a levo­násra vonatkozó szabályokat, de olyan is előfordult, hogy a vállalat járt el helytelenül. H. M. Dobásról azzal kere­sett meg bennünket, hogy munkahelyén tavaly decem­berben 1046 forint részese­dési előleget kapott, ám a mostani elszámolási papír­ján ugyanez a tétel már 1139 forintos összegként szerepel. Amikor munkahelyén meg­kérdezte, miért nem egyezik az összeg, azt mondták hogy levonták akltor a nyugdíjjá­rulékát, azért kapott keve­sebbet az elszámoláson fel­tüntetett összegnél. Most viszont — írja olvasónk — összevonták azt a pénzössze­get a márciusban kifizetett összeggel és mindből levon­ták a nyugdíjjárulékot. És most jön mindennek tete­jébe — írja —. hogy közölték vele. még a havi keresetéhez is hozzá lesz csatolva és újra levonják a járulékot. Ez még viccnek is rossz, éppen ezért úgy gondoljuk, olvasónkat, tévesen tájékoztatták, vagv el­értette a helyes információt. Vegyünk egy példát ezzel kapcsolatban. Az egyik dolgozó a múlt év végén nyereségiutalom-előle- get kapott, 1500 forintot. Most márciusban év végi ré­szesedés címén 6441 forin­tot fizetett ki a vállalat en­nek a dolgozónak. Ez után az összeg után (a 6441 forint után) önállóan levonják a progresszív járulékot (a meg­felelő százalékot). A nyere­ségrészesedéskor a példabeli dolgozó kap még 5759 forint nyereségjutalmat is. Mivel ta­valy már kapott előlegül 1500 forintot, most az elszámo­lásnál a kettőnek az össze­gét (5759 és 1500 = 7259) 7259 forintot tüntettek fel azzal a megjegyzéssel, hogy ezután a nyugdíjjárulékát a havi munka bér-végelszámo­láskor levonják. Itt lehet tévedésben levélírónk is, azért, mert a 6441 forint év végi részesedést sem a fizetéssel, sem a nyereség jutalommal nem vonják össze. (Ha ezt teszik, helytelen.) A havi fi­zetéskor pedig nem a 7259 forint után vonják le a já­rulékot, hanem 1500 forint­tal kevesebb összeg után (ha az egész után vonják, az helytelen), vagyis 5759 fo­rint után. Ez utóbbi összeget valóban hozzáadják a havi fizetéshez, és így kerül levo­násra ez után az összeg után is a progresszív „adó”. Lé­nyegében — ha elég érthető volt a példa — tehát a 6441 forint után egyszer vonták le, az 1500 Ft után egyszer, az 5759 Ft után a fizetéssel együtt szintén egyszer, így kétszeres — vagy ahogy levél­írónk írta — háromszoros le­vonás kizárt. Dr. Molnár József jogtanácsos CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL A kardvirág előnevelése A kardvirág kedvenc vágott virágaink közé tartozik, de igen kedvelt virág a ház előtti virágoskertekben is. Korábbi ültetéssel koraivá tehetjük a virágzását. Erre a célra a fű­téssel ellátott, vagy a fűtés nélküli fóliasátrak is megfele­lők. Itt elegendő hőmérsékletet tudunk biztosítani a növények kezdeti fejlődéséhez. Fűtés nélküli fóliasátrakba — az időjárástól függően ültetjük a hagymagu­mókat. Célszerű a szakaszos ültetés, mert így hosszan tar­tó folyamatos virágzást biz­tosíthatunk. Az első gumók akkor kerül­jenek a fóliasátor talajába, ha hőmérséklete elérte a 10 fok C-t. Ezután kéthetenként ül­tethetünk. A második tételt ültethetjük cserépbe is. Az előhajtatott gumók egy részét már áprilisban kiültethetjük a szabadba. A fóliasátor talaját mélyen ássuk fel és keverjünk a ta­lajba 10—15 kg/m2 érett trá­gyát. Szerves trágya hiányá­ban 15 dkg/m2 vegyes műtrá­gyát szórjunk ki 1:2:2 pétisó: szuperfoszfát: kálisó arányban. A növényeket ikersorba ül­tessük, mert így jobb fényvi­szonyokat biztosítunk szá­mukra. Az ikersorban a növé­nyeit 7x7 cm-re, az ikersorok Tíz nap rendeletéiből A közkegyelem gyakorlásá­ról — hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból — a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa által ki­adott 1975. évi 7. sz. törvény- erejű rendelet a Magyar Köz­löny március 29-én (szombat) megjelent 19. számából ismer­hető meg. A szabálysértésekről szóló jogszabályok és állásfoglalá­sok egységes szerkezetbe fog­lalt szövegét a Tanácsok Köz­lönye 13. száma tartalmazza. A közszolgálatban eltöltött idők igazolásának rendjéről a Társadalombiztosítási közlöny 3. számában jelent meg a Kulturális Minisztérium és az Oktatási Minisztérium együt­tes tájékoztatója. A kezdő szakemberek elhe­lyezéséről kiadót belkereske­delmi minisztériumi közle­mény a Kereskedelmi Értesítő 9. számában található. Az illetékekre vonatkozó sza­bályok módosításával kapcso­latban a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium közle­ményt adott ki, arney a Köz­lekedésügyi Értesítő 2. szá­mában található. Egyes nyugdíjasok nyugdíj- folyósítás korlátozása nélküli foglalkoztatásáról az Egészség- ügyi Minisztérium közleményt adott ki, amely az Egészség- ügyi Közlöny 5. számában ta­lálható. A kollektív szerződésekkel összefüggő egyes kérdésekről a 4/1975. (III. 18) MüM. rende­let intézkedik, (Munkaügyi Közlöny 3. sz.). egymástól 15 cm-re legyenek, így négyzetméterenként 60—80 db. növény kerül. A cserepes előnevelés előnye az is, hogy a beteg vagy esetleg még nyugalom­ban levő és kihajtásra képte­len hagymagumók nem kerül­nek ki ültetésre. így szinte 100 százalékos virághozammal számolhatunk. A cserepes nö­vényeket akkor ültessük ki a cserépből kiütve, amikor a hagymagumók a második leve­lüket fejlesztik. Az előhajta- tást világos lakásban, veran­dán, az ablakban, majd a sza­kaszos ültetést akkor is érde­mes alkalmazni, ha csak saját gyönyörködtetésünkre ültetjük a virágot, mert virágzását megnyújthatjuk, folyamatossá tehetjük. A gondozásuk öntözésiből, fejtrágyázásból és gyomirtásból áll. Hetente egy­szer alaposan öntözzünk. A második levél kifejlődése után adjunk 2—2 dkg/m2 pétisó: ká­lisó, majd a kalászok megje­lenésekor 2 dkg/m2 pétisót. Az előhajtatott növények május végén, június elején kezdenek virágozni. Fólia alatti virá- goztatásra az Oscar, Jo Wa­genaar, Goldstaub, Pionír, Jég­hercegnő stb. fajták ajánlha­tók. Fodor Béla Receptek Zoldségleves májgombóccal. Egy levesbe való zöldséget (sárgarépát, fehérrépát, zellert, karalábét) zsírban vagy olajban megpáro­lunk, majd kevés liszttel meghint­jük és felengedjük, sóval ízesítjük, puhára főzzük. Közben elkészítjük a máj galuskamasszát. Ha nincs nyers májunk, 10—15 dkg kenő­májast egy tálban összenyomko­dunk, adunk hozzá egy evőkanál zsemlemorzsát, ízlés szerint törött borst, sót, majoránnát és összedol­gozzuk, majd a forrásban le­vő levesbe galuskákat szaggatunk. Ugyanakkor beledobunk a levesbe két kávéskanál Vegetát. Ha a ga­luska megfőtt, a tűzről levesszük a levest és belekeverünk még egy csomag apróra vágott zöldpetre­zselymet. Teaflip. Hozzávalók: 1 jégkocka, féldeci rum, 2 kiskanál tea, 2 dl víz, 1 tojássárgája, 2 evőkanál porcukor, 2 evőkanál tejföl. Mind­ezt jól kikeverjük, átszűrjük, po­harakba öntjük, szalmaszálat adunk mellé. Fási Katalin A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 8 osztályt végzett fiúk jelentkezését várja szakmunkás-tanulónak, az 1975—76-os tanévre: VILLANYSZERELŐ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, FAPADLÓZÓ ÉS MÜANYAGBURKOLO, ACS-ALLVANYOZÓ, KÖZPONTI FŰTÉS-SZER ELŐ, KŐMŰVES, ÉPÜLETASZTALOS. ÜVEGEZŐ, VASBETONKESZITŐ, TETŐFEDŐ-SZIGETELŐ. MÜKŐKÉSZITŐ, BÁDOGOS, ÉPITŐGÉPSZERELŐ, SZOBAFESTÖ-MAZOLŐ (TAPÉTÁZÓ). Vidékieknek kollégium, teljes ellátás. Az ács-állványozó, kőműves, tetőfedő, szigetelő és vasbetonkészítő szakmákban 200 Ft ösztöndíjkiegészítést fizetünk. Vállalatunk felvételre keres budapesti és Budapest környéki munkahelyeire: — kőműveseket. — ács-állványozókat, — vasbetonszerelőket, — vizsgával rendelkező láng­éi ívhegesztőket, — kubikosokat és — segédmunkásokat. A lelentkezők részére a vállalat biztosítja o kollektív szerződésben előírt futtatásokat. Jelentkezés: személyesen vagy írásban, a vállalat Munkaügyi Osztályán: 1751 Budapest XXI., Kiss J. altb. u. 19-21. (Megközelíthető a Boráros tértől gyorsvasúttal, a 2. megálló). Alacsony vérnyomás Az alacsony vérnyomás kelle-* mellen, de nem veszedelmes, és semmi esetre sem halálos beteg­ség. Mégis ajánlatos az alacsony vérnyomással megismerkedni, két okból is: először, mert valóban igen kellemetlen panaszokkal jár­hat, másodszor, mert elég sok az alacsony vérnyomású embertár­sunk. Az alacsony vérnyomás vérke­ringés! zavar. Elsősorban hajlamosságra épül. Azt ma már jóformán mindenki tudja, hogy a megkívánható — vagy mondjuk megengedhető — vérnyomás értéke olyan magas le­het a száz felett, ahány éves az ember. Egészséges, életerős 20—30 éves egyénnél tehát 120—130 lehet. Alacsony vérnyomás esetén ez az érték 80—100 higanymilliméterre, sőt alacsonyabbra is leszállhat. Es ilyenkor jelentkeznek a panaszok. A vérnyomáscsökkenés a szervek­ben, elsősorban az agyban vér- szegénységet okoz, ami gyenge­ségérzés, fejfájás, szédülés, hány­inger, bizonytalan rosszullét for­májában jelentkezhet, és az álta­lános közérzetet hátrányosan be­folyásolja. Még az a szerencse, hogy a rosszullét rendszerint eny­hül. vagy meg is szűnik, ha ilyen­kor lefekszik, vagy erős fekete­kávét iszik a beteg. Igen fontos az is, hogy nyugod­tan viselkedjék, tudja és jegyezze meg, hogy panaszai átmenetiek, életveszedelmet nemi jelentenek, mert ilyen esetben az izgalom nem emeli, hanem — bármilyen furcsa is — bizonyos esetekben még csökkenti is a vérnyomást. Gyak­ran ismétlődő, vagy folyamatos alacsony vérnyomás esetén termé­szetesen szükséges lehet orvosi se­gítséget, esetleg jól bevált, vér- nyomásemelő gyógyszert kérni, hogy a sorozatos panaszokat meg­előzzük. Az Idősebb kori alacsony vér­nyomást pedig azért is tanácsos szem előtt tartani, mert megfi­gyelték, hogy a későbbi magas vérnyomást! betegek egy részének panaszai alacsony vérnyomással kez­dődtek. Az alacsony vérnyomás tehát ilyenkor szinte bevezető tünete a későbbi hipertóniának, a magas vérnyomásnak. Es persze jobb. ha már kifejlete előtt megtörténik a szükséges orvosi beavatkozás, il­letve az életrend kellő szabályo­zása. Ettől függetlenül tudomásul kell vennünk, hogy egyeseknek a vérnyomása állandóan alacsonyabb a megengedettnél, vagy mondjuk a szabályosnál, és soha semmi pa­naszuk nincs, sem a vérnyomá­sukra, sem az általános közérze­tükre. Dr. B. I* Kötények vagy kötényruhák Nagyon érdekes az a fajta kötény­ruha, amely most tavasszal kezd di­vatossá válni. A régi, nagymama korban viselt egész ruhát beta­karó kötények, parasztasszonyok egyszínű anyagú vagy kékfestő kö­tényei, valamint a félkötények, amelyek különbö­ző szakmáknak voltak speciális öltözékei, mind a tavaszi divat új­donságai közé tar­toznak. Ezek mellett a divatot nem oly gyorsan követők­nek is jut újdon­ság a kötényruhá­ban, amely bár­milyen termetű és korú nőnek alkal­mas öltözék. Még a gyerekeket sem szabad kihagyni ebből a divatból. A kötényruha praktikus azért is, mert régi blúzo­kat és pulóvereket is lehet viselni alatta. Rajzainkon az A és B modell tulajdonképpen azonos formameg­oldású kötényru­hát mutat be, az egyik a térdet ta­karó hosszúság, a másik bokáig érő. Mindkettő vállon és egyik oldalon gombolás. Hord­hatók különböző tartozékok nélkül is. Nyárra vá­szonból. könnyű szövetből vagy akár jersey anyagból is csi­nos. A hosszú kö­tényruha alatt a blúzzal azonos, tarkánszőtt kel­méből készült sort látható. Az ingblúz felsőrész­szel viselt kötény­ruha nyakmegol­dása valóban kö- tényes, pántban végződik és hátul köthető meg. Sa­ját anyagból vagy bőrből készült övvel viselhető. Nádor Vera

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom