Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-04 / 53. szám

1973. MÁRCIUS 4., KEDD 7 Hazánkról szóljatok szép szavak Irodalmi színpadok megyei döntője Vasárnap az érdi művelő­dési központ színháztermé­ben rendezték meg a Hazánk­ról szóljatok szép szavak cí­mű irodalmi színpadi vetéike- ciő Pest megyei döntőjét. Nyolc együttes lépett dobogó­ra, mintegy a negyede a me­gyében rendszeresen működő irodalmi színpadoknak. A zsűri elnökének tisztét dr. Sződy Szilárd, a Kulturális Minisztérium előadója töltöt­te be, tagjai voltak dr. Stra- v.sz Imréné, a magyar rádió szerkesztője, és Pauló Lajos, & magyar televízió rendezője. A műsort a nagykőrösi Arany János gimnázium iro­dalmi színpada nyitotta meg Tanyai krónika című prog­ramjával, amelyben a tanyai életforma változásait mutat­ták be az elmúlt három évti­zed tükrében. A tápiószent- mártoni művelődési központ irodalmi színpada Demői Kocsis László: Bajcsy-Zsi- linszki Endre és Hollós Er­vin: Rendőrség, csendőrség című könyve alapján állítot­ta össze műsorát Jó ügyért halok meg címmel. Program­jukkal a magyar fasizmus ke­gyetlen éveire emlékeztették a szép számú közönséget. A veresegyházi Forrás színpad tagjai két gyermek önfeledt játékának bemutatásával — Veress Miklós—Egri Csaba: Játékaink — érzékeltették a háború kegyetlenségét, s tet­teik hitet a béke megőrzésé­nek szükségessége mellett. A tápiószecsői művelődési ház kamaraegyüttese Felszállott a páva című műsorában a falu történetének harminc eszten­dejét dolgozták fel szóban, dalban, táncban. A délutáni programot a százhalombattai Barátság Művelődési Ház Villon iro­dalmi színpada kezdte Ün­neplés — módozatokkal című programjával. Örkény István és Tabi László műveinek megszólaltatásával idéztek fel epizódokat harminc év törté­nelméből. Az érdi művelődési központ Pethes Imre színját­szó köre Csak a béke című műsorában szintén az elmúlt három évtized legfontosabb eseményeiről adott számot, akárcsak a másik érdi együt­tes, a művelődési központ iro­dalmi színpada, a 'Trilógia cí­mű összeállításban. Csupán a ceglédi művelődési központ Április 11. irodalmi színpada tért el témájában a többi együttes programjától. Gár­donyi Géza: Statárium a más­világon című művét dolgozták át dobogóira. Mint az együttesek műsor­választásából is kitűnik: a Hazánkról szóljatok szép sza­vak vetélkedő meghirdetett témája a magyar nép elmúlt harminc esztendejének törté­nelme volt. A megye irodal­mi színpadai azonban ezúttal nem tudták teljességgel való­ra váltani a verseny célját. Elsősorban azárt, mert a leg­több egvüttes a rendelkezésére álló húsz-huszonöt percbe megpróbálta belezsúfolni en­nek az időszaknak minden jelentős változását, ahelyett, hogy ennek a történelmi idő­szaknak csupán egy-egy, első­sorban a saját településükre I jellemző epizódját dolgozta volna fel. A zsűri döntését később hozza meg, ezért ma még nem tudni, hogy a nyolc Pest me­gyei együttes közül melyik jut tovább a március végén Vácott megrendezésre kerülő területi döntőre, ahol Nóg- rád, Heves és Komárom me­gye legjobb irodalmi színpa­daival mérik majd össze tudá­sukat. P. P. A szentendrei Ferenczy Ká- ;roiy Múzeumban tervszerűen gyűjtik az újkortörténeti anyagot. Már befejezték az eddigi szerzemények — város- történeti, iparművészeti és történeti tárgyi anyagok lel­tározását. Történeti dokumen­tációs gyűjteményük 700-zal gyarapodott. Elkészült 13 mag­netofonfelvétel is, amelyeken idős szentendrei lakosok szá­molnak be az elmúlt évtize­Barátság-körút GyerteSk, ismerkedjetek meg a 30 esztendeje szabad Ma­gyarország eredményeivel, if­júságunk életével — hívta- a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a szocialista országok testvér- szervezeteinek képviselőit. A szíves invitálásra vasárnap Budapestre érkeztek Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjet­unió 3—3 tagú ifjúsági delegá­ciói, fiatal újságírók, rádióri­porterek. A küldöttség számára — Barátság körút elnevezéssel — a KISZ Központi Bizottsága gazdag programot állított ösz- sze. dek jelentős eseményeiről. Gazdag sajtóanyag gyűlt ösz- sze az 1934—35-ben lezajlott szentendrei polgármesteri bot­rányról. A tárgyi emlékek száma et?v régi budaikalászi cukrászda műhelyfelszerelé­sével és írásos dokumentu­maival gyarapodott. Igen ér­tékes az az 500 plakátból álló gyűjtemény, amelyben több, első világháború idejéből származó falragasz is van. Rövid filmek a vásznon - márciusban Nagydíjas alkotás a Balablok üjkortörténst a Ferenczy Múzeumban Gyűjtik és rendezik az anyagot Szentendrén TV-FIGYELŐ A Vetélkedők közvetítésé­ben rendszerint sok lehetőség rejlik a tv nézői .és a- műsor szerkesztői számára. Ezek az adások, általában felkeltik a nézők érdeklődését, s miköz­ben szórakoztatnak, gazdagít­ják tudásunkat is. Elmondha­tó mindez a fiatalok József. Attila szavalóversenye II. te­rületi döntőjének szombat dél­utáni közvetítésére. Különösen feszültté tette a vetélkedést, hogy szinte az utolsó percekig kétséges volt, ki a legjobb elő­adó. Simon István műsorveze­tőként. is helytállt, a művé­szeti életből jól ismert zsűri­tagok kiegészítései pedig a költemények helyes értelmezé­sét segítették. A l'ét vége politikai adásai közül talán a vasárnap dél­utáni Még mindig háború cí­mű riportfilm volt a legsike­rültebb. És nemcsak azért, mert a két éve megkötött pá­rizsi egyezmény óta titkos, ám a világ közvéleménye előtt el- -titkolhatatlan háború zajlik Vietnamban. A műsort való­színűleg az tette különösen ér­dekessé, hogy egy független amerikai filmtársaság munka­társai készítették. A nézőkben így akaratlanul is felvetődött: vajon hogyan látják maguk az amerikaiak saját hazájuk kül­politikai mesterkedéseit. A film alkotói erre a kérdésre is rávilágítottak. Bebizonyították, hogy a Pentagonnak ma is több ezer katonája van Viet­namiban. Példák sorával iga­zolták: az USA kíméletlen pusztítása, a naponta felrob­banó aknák, a szünet nélkül érkező fegyverszállífcmányok most is a vietnamiak ezreinek halálát okozzák. Értékes volt a filmnek az a törekvése, hogy bemutatta: az évekig megté­vesztett amerikai közvélemény lassanként felismeri: félre­vezették. • Újszerűén. Túl sok hasonló sémára készült művészeti fil­met láthattunk eddig a tv-ben, .althoz, hogy újat várjunk a Michelangelo életével foglal­kozó, vasárnap megkezdődött háromrészes olasz sorozattól. Ezúttal azonban kellemesen csalódtunk. A művésznek do­kumentumok és elbeszélések alapján megformált egyénisé­ge nemcsak zsenialitásával, hatalmas fantáziavilágával hathatott ránk. Életének olyan epizódjait, vonásait is­merhettük meg, amelyek bizo­nyosan tovább gazdagítják Michelangelóról alkotott, ké­pünket. Nagy érdeme a film­nek az is, hogy érdekfeszítően tükrözi a társadalmi viszonyo­kat. Néha pedig a legfordula­tosabb játékfilmeket megha­zudtoló eseménygazdagsággal tárul elénk a művész élete és kora. Jól választott a televízió, amikor ezt a filmsorozatot műsorára tűrte. Reméljük, ha­sonlóan tartalmas szórakozást nyújt a nézőknek a következő két rész is. 1950 júliusában államosítot­ták a gyógyszertárakat, akkor alakult a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központja, amely összefogja a megye gyógyszertárhálózatát. A,, köz­pont negyedszázados jubileu­mára készülődik és az előké­születek során a Gyógyszeré­szeti Társaság Pest megyei szervezete a központ vezetői­vel együtt felvetette, méltó lenne erre az alkalomra megír­ni Pest megye valamennyi gyógyszertárának a történetét. Fel is kértek minden gyógy- szértárvezetőt, nézzen utána a múltnak. A válaszok már beér­keztek. Némelyik ugyan az alapítás évén kívül is mind­össze néhány számadatot tar­talmaz, több gyógyszertárveze- tő azonban, általában tömören ugyan, rendkívül érdekes ese­teket beszél el az általa veze­tett patika múltjából. Az ösz- szegyűlt adatok egyelőre nem elégségesek a megye gyógy­szertárai történetének megírá­sához, s most a központ meg a Gyógyszerészeti Társaság tör­téneti szakosztálya arra gon­dol, hogy az adatgyűjtést el­mélyült kutatással folytatni kellene, később pedig, ha már elegendő áll rendelkezésre, ki­adni egy könyvet. A rend pert indít Gyógyszer mindig volt, de gyógyszerész és így gyógyszer­tár nem. Maguk az orvosok csinálták az orvosságot, ahogy egykor elődeik, a javasembe­rek, meg a füvesasszonyok. A márciusi rövidfilm-bemu- tatók között három olyan al­kotás is szerepel, amely a Hazánk, Magyarország soro­zatot gazdagítja. A felszaba­dulásunk óta eltelt 30 eszten­dő újat teremtő, életet for­máló munkájáról és a mun-r kásokról szól György István rendező és Neinényi Ferenc operatőr lírai vallomása, • a Kezünkben a világ című al­kotása. Kis József Folytatás című munkája arról tájékoz­tat, hagy a népművészet idős mesterei mellett miként nő fel az új, fiatal alkotó gene­ráció. A sorozat harmadik filmje Somló Tamás rendező- operatőr alkotása, a Beszélge­Osak néhány száz esztendeje vált ketté a gyógyító mester­ség két szakmája, de ahol nem volt patika, ott még nagyon sokáig foglalkoztak az orvo­sok gyógyírek, balzsamok, fő­zetek és labdacsok készítésé­vel. Pest megyében is, ahol a XVIII. században persze már volt néhány tanult orvos, de gyógyszertár csupán 1766-óta nyílt, az is egyetlenegy, Vácott. A megyének ez az első pati­kája egészen 1808-ig magán- tulajdonban volt, akkor meg­vette a püspök által alapított kórház gazdája, az Irgailmas rend és áthelyezte helyiségét a kóroda épületébe, a mai régi váci kórházba. Nemcsak az ott fekvő betegeket látta el azon­ban orvossággal ez a gyógy­szertár, eladott gyógyszert bár­kinek, és éppen emiatt évekig tartó per is keletkezett néhány esztendő múlva, amikor egy polgári gyógyszerész patika­nyitási engedélyért folyamo­dott. Az irgalmasok a saját gyógyszertáruk forgalmát fél­tették és megragadtak minden eszközt, még a bírósághoz is fordultak, nehogy patikájuk­nak versenytársa nyíljon a városban. Végül 1814-ben még­is megnyílt Vác második gyógyszertára, a Szentlélek patika, amelynek nemcsak or­vosságok árusítására szólt az engedélye, bort is kimérhetett, tnégpedig korlátlan mennyi­ségben. Másik nevezetessége ennek a gyógyszertárnak, hogy a XX. század elején ott volt segéd az első magyar okleve­tés a térképpel, amely a ma­gyar kartográfia kialakulását és fejlődését követi nyomon. Láthatják a nézők az 1973- as cannes-i filmfesztiválon nagydíjat nyert rövidfilmet,: Bretisiav Pojar Balablok gí- mű alkotását. A rajzfilmek közül az Add tovább, szamár a végállomás című magyar, a Láng című lengyel és a Gherase roman­tikus élete című romáin alko­tás szerepel a márciusi prog­ramban. Felújításban látják a nézők a történelmi esemé­nyeket idéző, dokumentumok felhasználásával készült Di­csőséges Tanácsköztársaság című filmet. les patikárusnő, Török Szidó­nia. A XVIII. században egyébként az elsőn, a vácin kívül még há­rom Pest megyei helységben kezdett gyógyszert készíteni és árusítani patika.' 1787-ben Szentendrén a Szentháromság, 1797-ben Ráckevén ugyancsak a Szentháromság,' majd 1798- ban Cegléden a Szentlélek gyógyszertár. Mert a patikákat általában vallásos fogalmakról, meg különböző szentekről ne­vezték el. Az Irgalmas rend tulajdonában levőt viszont így hívták: „Gyógyszertár a Grá­nát Almához.” Csak végszükség esetén Nem volt könnyű patikajogot szerezni a múltban. Sok pro­tekció kellett hozzá, de még az érdekelt község képviselőtestü­letének a véleménye is döntő jelentőségű volt. 1837-ben a helytartótanács Irsa községbe adott a szomszédos Alberti és Pilis községeket is ellátó anyagyógyszertárra engedélyt. Az engedélyes azonban a pa­tikáját önhatalmúlag Albertin nyitotta meg, miért ott volt sa­ját háza. Amikor azután 1881-ben Persay Gyula gyógyszerész Pi­lisre kért jogot, a főszolgabíró véleményezés végett megküld­te kérvényét Alberti képviselő­testületének. Az pedig a pilisi patikajog megadása ellen fog­lalt állást, azzal az indoklással, hogy kevesebb lenne a köziség- beli gyógyszerész bevétele. Így azután a pilisi patika megmyi­V. F. Patikatörténelem Két század és negyedszázad Bormérés a váci Szentlélekben — Tizenegymillió recept Elhunyt Németh László Hosszan tartó, súlyos betegség után, március 3-án, éle­tének 74. esztendejében elhunyt Németh László, Kossut díjas író, a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alko­tója, a Magyar Írók Szövetsége választmányának tagja. Te­metéséről később intézkednek. Németh László 1901-ben szü­letett Nagybányán, orvosegye­temi tanulmányait Budapes­ten végezte. A huszas évek derekán induló életpályája során aa idealisztikus-mora­lista indíttatástól az 1950-es évek végére eljutott a szo­cialista társadalom igenléséig. Annak felismeréséig, hogy a nagy emberi értékeket nem a társadalomból kivonuló, el­szigetelt egyén, hanem a szo­cializmus, a szocialista tár­sadalom válthatja csak valóra. Első irodalmi- sikerét 1925- ben Horváthné meghal című elbeszélésével aratta, amellyel megnyerte a Nyugat pályá­zatát. 1932-ben Tanú cím­mel saját folyóiratot indított, amelyet egymaga írt. Az 1932—43 közötti időszakra esik regényeket és drámákat teremtő, első nagy írói korsza­ka, többi között ekkor írta a Gyász, a Bűn, az Alsóvárosi búcsú című regényeit és Szé­chenyi című drámáját. Időtálló érvénnyel és első­ként fogalmazta meg ekkor, a két világháború között szín- relépő, a nemzet szociális lelkiismeretének szerepére vállalkozó, új magyar iro­dalom jelentőségét, sajátos­ságait. Ekkor még a társa­dalomi és kultúrateremtő erő­nek a parasztságot tartotta, de — ha nem is objektív tör­ténelmi szerepének megfe­lelő mértékben — felismerte a munkásosztály jelentőségét is. A felszabadulás utáni idők­ben, az átalakuló társadalmi valóság láttán megújul írói al­kotókedve. A világirodalom számos nagy regényét tolmá­csolta magyar nyelven és meg­írta az Iszony-t, a magyar prózairodalom remekét. Nagy terjedelmű nemzedékregényé­ben, az 1965-ban megjelent Égető Eszterben egy vidéki értelmiségi család három ge­nerációjának történetét s egy­úttal a népies mozgalom, ezen belül saját törekvéseinek ön­kritikusan megrajzolt képét is nyújtja. Ebben az időben je­lentette meg az Irgalom című regényét — amelynek több­részes tévéadaptációja a kö­tésára csak kilenc esztendő múltán kerülhetett sor. Arról nincs feljegyzés, hogy a gyógy­szerésznek ehhez milyen ma­gas összeköttetéseket kellett igénybevennie. Alberti képviselőtestülete pedig, amikor 1901-ben Szállá­si István kért Irsára patikajo­got, azt is ellenezte. „Az albetr- ti patika — mondta ki határo­zatában — öt-hatezer ember ellátásáról tud gondoskodni és jövedelme tetemesen csökken­ne, mert tudott dolog' hogy a földműves ember csak a leg­végső esetben használ gyógy­szert”. Ezekután az alberti pa­tika osak 1-904-ben nyílhatott meg. A múlt század végién egyéb­ként Pest megyében már 68 patika működött és 1950-ben, amikor a gyógyszertárakat ál­lamosították HO, de csak 88 helységben. Ma 111 van a me­gye 98 községében, illetve vá­rosában. A gyógyszertárháló­zatot ugyanis ésszerűen átszer­vezték. Az államosítás előtt egyes helyeken a szükségesnél több volt a gyógyszertár. Pél­dául Aszódon, Pilisvörösvárott, Tápiószelén kettő, Nagykőrö­sön öt. Ezekből egyet, illetve Kőrösről kettőt áthelyeztek. Egy-két kisebb községben meg is szüntettek patikát. Kapott viszont Kartal, Pilisszentiván, Szigethalom, Pilisszántó, Tá- piószőlős, Dánszentmiklós, Gyál, Farmos, Százhalombatta, Tóalmás. Érden, Gödöllőn és Gödön második gyógyszertár nyílt. Találkozott Steinmetz kapitánnyal A gyömrői gyógyszertár Je­lenlegi vezetője legújabbkori történelmi adatot illeszt fel­jegyzésébe. Az ottani gyógy­szertárban annakidején -segéd­ként működő Székely Jenő gyógyszerész a felszabadulás Kulturális Minisztérium Magyar írók Szövetsége zelmúltban aratott nagy kö­zönségsikert —, és kiemelke­dő történelmi drámáit, 'a Gu- lilei-t, a II. József-et, a Húsz János-t, társadalmi színmü­veit, a többi között a Villám- fénynél-t, a Papucshös-t, a Mathiász panzió-t. Drámái a magyar színházak állandó mű­sordarabjai, nemrégiben újí- tottg- fel például a VII. Ger- gely-t a Nemzeti Színház. Pályájának végén új műve­ket szülő élményekhez juttat­ták a 'történelmi tapasztala­tok, biztató távlatot adott szá­mára a szocialista egyetemes népi állam eszméje, a szövet­ségi politika, a békés egymás mellett élés programja. Gon­dolkodói pályájának mintegy összefoglalója az Utazás című színmű, amely jelzi, hogy al­kotója leszámolt korábbi utópiáival, szelleme méltó mo­dellt talált a szellemi-etikai értékeket mégbecsülő szocia­lista társadalomban. Európai hírű munkásságát itthon és külföldön számos kitüntetéssel is elismerték. 1952-ben József Attila-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1971-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tün­tették ki. 1965-ben Herder-dí- jat kapott, 1968-ban a Megbe­csülés jele szovjet érdemren­det adományozták számára. Halála a magyar irodalom és az egész kulturális élet nagy vesztesége. után nyomban belépett az ak­kor megalakult kommunista pártba, felesége pedig a DISZ alapítótagja volt. A gyógysze­rész már meghalt, özvegye azonban ma is ott dolgozik a gyömrői gyógyszertárban. A főváros ostromakor találkozott és beszélt a községben Stein­metz kapitánnyal, néhány nap­pal azelőtt, hogy fehér zász­lóval parlamenterként elindult Gyömrőről és meggyilkolták Budapest határában. Az államosításikor 26 patika volt vályogépületben, igaz még ma is öt. Folyóvíz csak 37-ibe volt bevezetve, jelenleg már 106 nem nélkülözi. Központi- fűtés melegít hatvannégyet és csupán tizennyolcban izzik még télen a vaskályha. A me­gyei Gyógyszertári Központ, amelyik régi gyógyszertár épü­letét érdemes volt, korszerűsí­tette, máshol egészen új épüle­tet emelt — anyagi ereje sze­rint. Ez is hozzátartozik a me­gyei gyógyszertárak történeté­hez. De az is, hogy míg 1958-ban Pest megye gyógyszertárai alig négymillió receptre adtak ki orvosságot, addig 1974-ben a lakosság már 11 milliónál is va­lamivel több orvosi vényt vál­tott be. A gyógyszerfogyasztás nagy növekedésért általában azt szokták ' mondani, hogy Magyarországon nem szedik, hanem eszik a gyógyszert — és ebben van is valami. A nagy gyógyszerfojlg&lmat azonban jelentősebb mértékben indo­kolja az, hogy ma már min­denki részese a társadalombiz­tosításnak és fillérekért hozzá­jut a legdrágább patikaszer­hez. Manapság aligha mondo- ná ki határozatilag az albert- irsai tanács, hogy „a földmű­ves ember csak a legvégső esetben használ gyógyszert”, Szokoly Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom