Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

»75. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP %fád(W tét kongresszus között Statisztikai Kiadó Válla- gondozásában megjelent ■át kongresszus Aközött — a igék és a főváros fejlödé- ímű kiadvány, amely át- képet ad a X. és XI. angresszus között eltelt ak területi fejlődésének ) tendenciáiról és jellem­éi, az eredményekről és a íbbi fejlesztés feladatai­i fejlődést bemutató ta- mányok a X. kongresszus ározatainak és a megyei tértekezletek irányelvei- : tükrében áttekintik a IV. vés tervben foglalt terüle- célkitűzések időarányos gvalósítását. Értékelik a ibement társadalmi-gaz- lági fejlődést, s részletesen nutatják a lakosság élet- ■ülményeinek alakulását, a cialista építőmunka me. inként elért eredményeit Három megye pártértekezlete Baranya megye kommunis­tái szombaton Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulájában tartották pártérte­kezletüket, amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A megyei pártbizottság írásos beszámolójához dr. Nagy József, a megyei pártbi­zottság első titkára fűzött szó­beli kiegészítést. A beszámolót követő vitában felszólalt Aczél György. A vitát dr. Nagy József foglalta össze. A pártértekezlet ezután megvá­lasztotta a megyei pártbizott­ság tagjait és a XI. pártkong­resszus Baranya megyei kül­dötteit. Csongrád megye kommunis­tái szombaton Szegeden, a Csongrád megyei tanács épü­letének nagytermében tartot­ták pártértekezletüket, ame­lyen részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke. A pártbizottság írásos előterjesztéséhez dr. Komó­csin Mihály, a Csongrád me­gyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A tanácskozáson felszólalt Apró Antal. A vitában elhangzotta­kat dr. Komócsin Mihály fog­lalta össze. A pártértekezlet ezután megválasztotta a me­gyei pártbizottság tagjait és a XI. kongresszus Csongrád me­gyei küldötteit. Békés megye kommunistái szombaton a békéscsabai Ku- lich Gyula ifjúsági és úttörő­házban tartották pártértekez­letüket, amelyen részt vett Fe­hér Lajos, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja. A pártbizottság írásos beszámo­lójához Frank Ferenc, a me­gyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felszólalt Fehér Lajos. A vitában elhangzottakat Frank Ferenc foglalta össze. Ezután a pártértekezlet meg­választotta a megyei pártbi­zottság tagjait, és a XI. párt- kongresszus Békés megyei küldötteit. őnap a nők nemzetközi évében lányok, asszonyok köszöntése Tegnap folytatódtak megyeszerte a nemzetközi nő­nap alkalmából rendezett ünnepségek. A lányokat és az asszonyokat köszöntötték az üzemekben, gazdasá­gokban, intézményekben egyaránt. S a köszöntő szava­kat mindenütt virág s ajándék követte — a tisztelet, a megbecsülés szép szimbólumaként. Clsők a munkában és a tanulásban Már a kora reggeli órákban ífolásig megtelt Tökön az yetértés Termelőszövetkezet ívelődési háza. A gazdaság romszáz nődolgozója közül ik az hiányzott, akit ha- szthatatlan dolga vagy ép- n betegség tartott odahaza, meghívott vendégek között t volt Kovács Antalné, a izafias Népfront Pest me- ei Bizottságának titkára is. Az ünnepség Tóth Árpád: ti sugárkoszorú című versé- 1 kezdődött, amelyet Fésű 'Zsef, a művelődési ház fia- l igazgatója tolmácsolt mély éléssel. Ezt követően Rakusz <zsef, a termelőszövetkezet nőké köszöntötte a gazdaság nyait, asszonyait, köztük Ka- ás Pálné, növénytermesztési oportvezetőt, aki pénteken ítte át a Parlamentben a unka Érdemrend bronz fo- jzatát az ünnep alkalmából. — Gazdaságunk életében mtos szerepet töltenek be o nyok és asszonyok — mon- Jtta Rakusz József. — Ezt mi an bizonyítja jobban, mint 3pen az, hogy szövetkeze­inkben a szocialista címért ersengő tizenkét brigádban öntő többségben, vagy teljes egészében lányok és asszonyok dolgoznak. És a munka mel­lett élenjárnak a tanulásban is. Eddig százhúsz lány és asszony végezte el a szakmun­kásképző tanfolyamat, jelenleg pedig több mint hatvanon ta­nulnak a különböző oktatási formákban. Mindezt méltányolja a szö­vetkezet vezetése: ez derült ki az ünnepi beszéd további ré­szében, amelynek egyetlen bi­zonyító erejű momentumát idézzük csupán: — Néhány hét múlva, ápri­lis 4-én új óvodát avatunk községünkben — mondotta az elnök —, amely ismét ötven gyermek számára biztosít ott­hont arra az időre, amíg az édesanyák a földeken vagy az üzemekben dolgoznak. Az új óvoda építéséhez a gazdaság háromszázhatvanezer forinttal járult hozzá. Az ünnepi beszéd után a helyi általános iskola diákjai szavalatokkal, ének- és zene­számokkal köszöntötték a lá­nyokat, asszonyokat, akiket az ünnepség végén vendégül lá­tott a termelőszövetkezet ve­zetősége. • » Ünnepség a művelődési házban és a határban Három falu — Valkó, Vác­zentlászló és Zsámbok — kö- ös gazdaságának, a Zöld- i ező Termelőszövetkezetnek sszonyait ünnepelték szom- aton a vácszentlászlói műve- ődési házban. A mintegy égyiszáz egybegyűltet Furu- íjás János, az MSZMP Pest legyei Bizottságának tagja, a sz elnöke köszöntötte, majd r. Cseri László, a párt csúcs- ezetŐ6égének titkára beszélt . nemzetközi nőnap 65 esz- endős múltjáról, az egyenjo- úságért folytatott küzdelem ordulatairól. — A nemzetközi nőnap sa- átos jellegéhez tartozik — nondotta —, hogy e napon izámot vetünk a megtett út- al, felmérjük eredményein- cet, összegezzük gondjainkat is további, közös tennivalóin­kat. A számvetés mércéjéül az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1970 februárjában elfoga­dott nőpolitikái irányelvei és az azóta megjelenő párthatá­rozatok, kormányrendeletek szolgálnak. Akad még teendő, itt-ott változtatni kell a szem­léleten, teret éé lehetőséget nyújtani a nők fölkészültségé­nek, tehetségének kibontako­zásához a gazdasági és társa­dalmi élet vezető tisztségei­ben, elősegíteni a nők műve­lődését, szakmai fejlődését, ja­vítani a munkakörülménye­ket. Az ünnepi szónok említést tett arról is, hogy a közelgő pártkongresszus és felszaba­dulásunk 30. évfordulója tisz­teletére a valkói Zöldmező Termelőszövetkezet asszonyai, lányai kimagasló teljesítményt nyújtottak a szocialista mun­kaversenyben. Különösen a gyermekneveléssel fáradozó édesanyákat illeti még az őszinte tisztelet és elismerés, őket, akik a munkában is helytállnak, a tsz kiváló dol­gozói közé tartoznak. Az ünnepségen a gazdaság­ban dolgozó férfiak egy-egy csokor hóvirággal és kölnivel kedveskedtek az asszonyok­nak. Akik nem hagyhatták abba a munkát — például a zsám- boki mozaiküzemben dolgozók, avagy a kertészeti asszony­brigádok (nagyon fejlődésnek indult az előre csíráztatott paprika, igyekezni kell kiül­tetni a palántákat) —, azokról sem feledkeztek meg, őket a gazdaság zsámboki kerületé­nek vezetője, Kolozs László köszöntötte, s ha mindez csu­pán néhány percig tartott is, az ünnepi hangulat itt sem hiányzott. Nem emelkedett az árszínvonal Javult a megye > zöldség- és gyümölcsellátása Öt százalékkal növelik a szerződéssel lekötött árut Kilencvenhét termelőszö­vetkezet, valamint általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezet közös vállalata, a Pest megyei MÉK. Közgyű­lésén a vállalat tavalyi te­vékenységének mérlegét, s az idei terveket Horváth Mihály igazgató ismertette. Növekvő kínálat A beszámolóból kitűnt, hogy megannyi gond ellenére is sikeres esztendőt zárt a Pest megyei MÉK. A vállalat ta­valy 6 ezer 537 vagonos bur­gonya-, zöldség- és gyümölcs­forgalmat bonyolított le, hét és fél százalékkal felülmúl­va az előző esztendő teljesít­ményét. Az. egyéb cikkekben — például terménnyel, takar­mányokkal — együtt az elő­ző időszak 8822 vagonjával szemben 9338 vagon volt a forgalom. S ami a lakosság közvetlen ellátására jutott? A korábbi 751 vagon burgo­nya, zöldség és gyümölcs he­lyett tavaly 838 vagon fo­gyott, ami 11,6 százalékos emelkedésnek felel meg. FenntaHó és partner Emlékezetes, hogy a zöld­ségellátást koordináló orszá­gos operatív bizottság a fo­gyasztói átlagár növekedésé­nek mércéjét legfeljebb két­százalékos arányban határoz­ta meg. Ez egyik feltétele volt annak, hogy az állam részt vállaljon a kereskedel­mi kockázatból. A Pest me­gyei helyzetkép e tekintet­ben is igen kedvezően ala­kult: — A burgonya, a zöldség és a gyümölcs együttes ár­szintje 95,9 százalék volt, te­hát csökkent, s ha az elmúlt három évet vizsgáljuk, akkor sem tapasztalunk emelke­dést — említette Horváth Mihály. Az igazgató egyebek között elmondotta, hogy az áru csaknem 60 százalékát — ezen belül a zöldség és gyümölcs 70 százalékát — tagszövetke­zeteiktől vásárolták meg, az értékesített áru egynegyede szintén a tagszövetkezetek­hez kerül. Ily módon a me­gyei termelőszövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek nemcsak fenntartói, hanem legnagyobb kereskedelmi partnerei is a vállalatnak. Esetenként import Az eredményességet jelzi, hogy 1974-ben 55 millió fo­rinttal növekedett a vállalat árbevétele. A nyereség növe­kedése ennél szerényebb; 107 ezer forint volt, ami végülis a termelők és a fogyasztók javára szolgált, hiszen a ke­reskedőt megillető árrés mér­séklődéséből adódott. A vál­M anapság ugyan inkább ügyiratként említik a tanácsokhoz beérke­ző papírokat, de marad­junk csak a régi, megszo­kott kifejezésnél. Meghök­kentő adat: esztendőnként a megyében a tanácsok ak­taforgalma meghaladja az egymillión Azaz, mintha a megye minden lakosa, csecsemőtől az öregekig, legalább egy kérelmet, pa­naszt, valamilyen tanúsít­vány-igénylést, azaz taná­csi eljárást megkövetelő papírt benyújtana! Közsé­gektől a városokon, a jlárá- si hivatalokon át a megyei tanácsig, ez a papírfolyam ügyintézők, az állampolgár szóhasználata szerint tiszt­viselők kezén megy át. Ik­tatják, azután vizsgálják a benne foglaltakat s így to­vább. Végül határozatot hoznak az ügyek egy részé­ben — sokféle dologban ugyanis nincs szükség erre — s a helyi tanácsok éven­te 140 ezer esetben nyújta­nak át, kézbesíttetnek „Ha- tározat”-ot az állampolgár­nak. Sajátos párbeszéd ez, papírokon zajló eszmecse­re, amiben vélt és való igazságok ütköznek, pa­ragrafusok diktálják a har­ci rendet, olykor hamis riadót fújat a bürokrácia, máskor az állampolgár bujkál a paragrafusok kö­zött, megpróbálva megsze­rezni, elérni azt, ami jog­talan. A témáról beszélve, Gö­döllő Város Tanácsának elnöke így fogalmazott: az apparátusban ügyintézők tevékenykednek, de min­den erőfeszítésünk azt szolgálja, hogy a tanács­nál ügyelintézők dolgozza­nak. A kettő közötti tartal­mi különbséget fölösleges részletezni, hiszen nyil­vánvaló. Ügyeket intézni vagy elintézni — itt húzó­dik a választóvonal, mely a tanácsi munka formai és tartalmi részét elválasztja. mj éhány ügyben ugyanis }^| — még mindig Gö­döllőnél maradva — az akta útja formailag tökéletesen rendben volt, megfelelt a rendelkezések­nek, jogi szabályozások­nak, csak éppen az felej- tődött el, hogy az akta mö­gött élő ember áll. Ezt pe­dig — ismét a tanácselnök szavait kölcsönvéve — csak Akta az tévesztheti szem elől, aki nem érzi át, hogy min­den akta kézbevételével politizál] Könnyű lenne előállni azzal a követeléssel, hogy csakis olyan emberek dol­gozzanak a tanácsi appará­tusban, akik átérzik politi­kai felelősségüket, tudják, .hogy beosztásuk hatalmi poszt. A közigazgatási munkát nem lehet úgy megtanulni, mint a szak­mák legtöbbjét. Nem ad­nak módot erre a legalapo­sabb iskolai tanulmányok sem, mert ugyan a séma elsajátítható, az élet azon­ban itt rúgja fel leggyak­rabban a sémákat, mert szinte minden akta más. Mi marad akkor? A gya­korlati tapasztalatszerzés, tudásgyarapítás. Fizesse te­hát a tanulópénzt a lakos­ság? f Nem egészen erről van szó. Arról inkább, hogy mint Gödöllőn, úgy másutt is, szívós, fokozatos, né­mely esetben szigorú kö- vetkezetességű tevékeny­séggel lehet csak elérni a kívánt alkalmasságot, a szakmai és politikai tudás, érzék összekovácsolását. Ennek fontosságára, elen- gedhetetlenségére fényt vet az az eset, mely a ráckevei járásban történt. Egy csa­ládot alkotó két kisiparos­nál hatalmas összegű adó­csalást fedtek fel az illeté­kesek. Megindult az eljá­rás, ám a két kisiparost sem kellett félteni. Ismer­ték ők a paragrafusokat, tudták azt is — bizonyára jól fizetett segédlettel —, miként lehet csűrni-csa- vami azokat. Gyártották az aktákat, a törvény útját járták a törvénytelenség leleplezése érdekében. Di­cséretére válik az érintett tanácsi szerveknek, hogy ők is a törvény útját jár­ták, vaskövetkezetességgei. az igazság, a társadalmi igazság érvényesítése érde­kében. Másfél esztendő ment rá, de nem tágítottak, mert ha már-már a parag­rafusok kiforgatása hátrá­lásra késztette volna őket, közbeszólt a politikai elkö­telezettség, az össztársa­dalmi igazság diktálta fe­lelősségérzet. A ráckevei járásban ilyen kirívó eset ugyan csak egy volt, de kisebbek szép számmal lelhetők. Azaz az akta nem mindenkor az igazság meg­fogalmazásának rögzítője, mert tudatosan vagy tájé­kozatlanság miatt, jó né­hány állampolgár próbálja meg elérni a jogtalant, jó­váhagyatni a törvénytelent. Nem okvetlen azért fontos a tanácsi apparátus politi­kai és szakmai érzékenysé­ge és embersége, hogy fü­lön csípje a tévutakon já­rókat — bár ez sem mellé­kes —, hiszen az állampol­gárok túlnyomó része tisz­telője a törvényeknek. A politikai és szakmai érzé­kenység, az ügyelintézők örökös készenléte azért el­engedhetetlen, mert ez ad­ja a tanácsi munka, az ak­taforgalom hitelét, erkölcsi tisztaságát. Részletesebben: ahol a közigazgatás mint szakma, s mint politikai tevékeny­ség szorosan ölelkezik, ott az állampolgár számára vi­lágossá válik az igen és a nem. Ott, ahol nem merül fel kétség a sokoldalú mér­legelés megtörténtével szemben, az elutasítás is megértésre, elfogadásra ta­lál. Ha az állampolgár lát­ja, hogy a tanács ügyinté­zői okos őrei a törvények­nek, belenyugszik saját ügyének számára kedve­zőtlen elintézésébe, mert nem merül fel benne a hátha, a bezzeg... Bajok ott és akkor vannak, ahol és amikor a következetlen­ség lopakodik ~be az akták halmai közé. A következet­lenség, mely hol igent, hol nemet szül, a bizonytalan­ság, mely egyik héten jónak ítéli azt, amit a másik hé­ten rossznak minősít. Egymillió aktával meg­birkózni aligha tartozik a csekély feladatok közé. Egymillió aktával úgy megbirkózni, hogy az ügye­ket valóban e 1 intézzék s ne csak intézzék, már a közigazgatás hivatásszerű gyakorlását tételezi fel. A hivatás pedig egész embert követel. Olyan emberf, aki tudja, mit kell csinálnia, s azt is, hogy amit cselek­szik, azt miért úgy, s miért nem másként teszi meg. Az akta holt papír. Élővé — üggyé — a vele foglalkozó ember változtatja. Mészáros Ottó lalat összes árbevétele egyéb­ként meghaladta a 638 millió forintot, nyeresége pedig 7 millió 326 ezer forint volt, amiből 600 ezret felosztottak a tagszövetkezetek között. Az előterjesztett írásbeli jelen­tésből kitűnik, hogy az el­múlt négy évben dinamiku­san fejlődött a MÉK forgal­ma, tavaly 60,6 százalékkal több árut szereztek be, az ér­tékesítés szintje 39,6 száza­lékkal haladja meg a négy évvel ezelőttit. A megye la­kosságának ellátása érdeké­ben a hiányzó cikkeket — ta­valy például a burgonya egy részét — a megyén kívül, esetenként importból vásá­rolta a vállalat. Mindemel­lett említésre érdemes, hogy a növekvő forgalommal, ár­bevétellel és nyereséggel pár­huzamosan a vállalat dolgo­zóinak létszáma 16 százalék­kal csökkent, tehát a munka hatékonysága számottevően javult. Ezt mutatja az egy dolgozóra jutó árbevétel ala­kulása, amely 370 ezer fo­rintról 719 ezer forintra nö* vekedefct négy év alatt. Egyezségek hosszútávra Az igazgató a közgyűlés elé terjesztette az idei tervja­vaslatot, amelynek lényege, hogy 5 százalékkal kell nö­velni a szerződéssel lekötött árumennyiséget, javítani szük­séges a tárolás technikai fel­tételeit. A szerződéskötésekről szólva, Horváth Mihály meg­említette, hogy a korábban tervezett 6898 vagonos tétel­lel szemben eddig 7237 vagon zöldségre, gyümölcsre és bur­gonyára kötöttek szerződést Már tavaly részletes intézke­dési tervet dolgoztak ki a hosszú távú szerződésekre, melyeken a termelő legke­vesebb négy évre a MÉK- nek kínálja fel portékáját. Ennek fejében a vállalat — függetlenül a piaci áringa­dozástól —, szavatolja az át­vételi árait Ily módon a gaz- * daságok pontosan kiszámít­hatják, milyen jövedelmet hoz egyik-másik zöldségnövény. Az ilyen hosszú távra szer­ződő, úgynevezett bázisgaz­daságok közül is kiemelkedik a dunaharaszti közös gaz­daság, amely 532 vagon bur­gonya- és zöldségszállításra kötött megállapodást Ugyan­csak jelentős partnereik a dánszentmiklósi Micsurin Tsz, amely 360 vagon, a szigetbe­csei Üj Élet Tsz, amely 271 vagon, a ceglédi Vörös Csil­lag Tsz, amely 245 vagon, a bugyi Tessedik Sámuel Szak- szövetkezet, amely 235 vagon és a nagykőrösi Szabadság Tsz, amely 224 vagon bur­gonyára, zöldségre, és gyü­mölcsre kötött szerződést. Mindent összevetve, eddig 69 termelőszövetkezettel és 15 ÁFÉSZ-szel kötött megálla­podást a MÉK, s a leszerző­dött árunak több mint a fe­lét 16 gazdaság szállítja. A legközelebbi időszakra szóló piaci prognózis: a korábbinál mintegy 10 százalékkal több, összesen 90 vagon primőr­re kötött szerződést a válla­lat, s e mennyiségből a kí­vánalmak szerint jut a me­gye lakosságának, sőt, szá­mottevő mértékben a főváros­nak is az idei tavaszon. Hasznos elgondolások A tervek szerint ez évben 200 vagonnal több árut — összesen 9 és fél ezer vagon­nal — értékesítenek, hozzáve­tőleg 6 és fél millió forinttal nő a kiskereskedelmi forga­lom. Elgondolást dolgoztak ki a vállalat szakemberei az ész­szerű munka- és üzemszer­vezésre, illetve takarékosság­ra is, ami előreláthatóan 1 millió 400 ezer forintot ered­ményez majd. A tagszövetkezetek képvi­selői a beszámolót elfogad­ták, majd megválasztották az új igazgatótanácsot, amely­nek elnöke ismét dr. Tresser Pál dunaVarsányi tsz-elnök lett. A. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom