Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

^8 Munka közben Hajdan volt egy íiivífszkerí Menthető és vesz értékeink Turaä koszonto A nemzetközi nőnap alkal­mából száztíz, közéleti mun­kát vállaló női dolgozót kö­szöntött a túrái községi párt- bizottság. A kis ünnepségen az általános iskola hatvan­tagú kamarakórusa, valamint a Bartók Béla Művelődési Ház irodalmi színpada adott szín­vonalas műsort. A műsort kö­vetően az úttörők virággal köszönötték az ünnepség résztvevőit. A köszöntő beszé­det Takács Pál, a községi pártbizottság tagja, az általá­nos iskola igazgatóhelyettese tartotta. Dallal folytatják Nagyszerű csemegével /oly-. tatódik március 9-én, vasár­nap, ezúttal Túrán, a Galga menti népművészeti találko­zó. Ezúttal az ének-zenei szakági bemutatóra kgrül sor, amelyen1 járásunk legtöbb községe képviselteti magát, s ott lesznek a szomszédos váci járásbeli — de ugyancsak Galga menti — Csővár és Püspökhatvan dalosai is. — Gödöllőiek a CPS-köz- p on than. A Gödöllői Agrár­tudományi Egyebem mező­gazdasági-gépészmérnöki ka­rának kilenc ötödéves hall­gatója kőt héten át tevé­kenykedett a Bábolnai Ku­koricatermelő Közös Válla­lat (CPS) nagyiigmándi köz­pontjában. Az egyetemis­ták a modem Claas-kom- bájnok motorjának szerelé­sében segédkeztek szakmai gyakorlatként. A közelmúltban látott nap­világot a Tanácsok Közlönye XXIV. évfolyamának 8. szá­ma, amelyben természetvédel­mi értékeinkről esik szó. Az Országos Természetvédelmi Tanács elnökének utasítá­sai között ■ hosszú felsorolás tartalmazza az országos, vagy megyei jelentőségű természet- védelmi területeket, parkokat, ősfákat, geológiai, növénytani, állattani és kultúrtörténeti rit­kaságokat. Országosan mintegy nyolcvanhatezer hektár terület áll megkülönböztetett védelem alatt. Olyan területek ezek, amik a régi Magyarország ter­mészeti arculatát őrzik, s ame­lyeket a ma emberének köte­lessége megmenteni az elkö­vetkező nemzedékek számára. Építészeti ritkaság Nemcsak az országos főható­ságok foglalkoznak a ritkasá­gok védelmével, hanem me­gyei szervek is. A gödöllői já­rásban két ilyen terület van: a gödöllői Erzsébet-park és az arborétum. Körültekintve szű- kebb pátriánkban, a Galga völgyében, a Szilas mentén és a Rákos vidékén, óhatatlanul is arra gondolunk, most még idejében van védetté nyilvání­tani, s menteni a járásban ami menthető. Gondoljunk csak ar­ra, mennyi építészeti ritkaság, műemlékjellegű ház, építmény pusztult el az elmúlt évtize­dekben, hanyagság, tájékozat­lanság következtében. Hogy mást ne említsünk: a bagi Fas- ka-féle vízimalom. De ez lesz a sorsa a hévízgyörki közép­kori romtemplomnak is, ha sürgősen nem indítunk akciót megmentése érdekében. Visszatérve a természeti ér­tékekre: ki tud ma már ar­ról, hogy Aszódon egykor a növénytani ritkaságokat össze­gyűjtő füvészkertzt létesítettek a Podmaniczkyak, ennek le­írása laitin nyelven a csa­lád kiváló tudósának tol­lából Podmaniczky József feldolgozásában a tizennyol­cadik század végén nyom­tatásban is megjelent. Még az évszázados vadgesztenyefa, Pe­tőfi faja is elenyészett, nem is beszélve a tiszafákról és más ritkaságokról... A megőrzendő területek kö­zül egy-két példát már most is felsorolhatunk. Túrán a Schossberger-féla kastélyt kö­rülölelő parkot érdemes lenne megmenteni, rend behozni és gondozni. Vagy a Bag határá­ban fakadó Petőfi forrást... ! Kétségtelen, hogy ezen értékek közül nem mind tekinthető or­szágos jelentőségűnek. Talán még megyei viszonylatban sem kimagasló értékűek, de ki tud­ja, holnap nem bánkódnánk-e pusztulásuk fölött!? Most még nem késő Érdemes lenne felmérni ezért a gödöllői járás termé­szetvédelmi, kultúrtörténeti ér­tékeit, hiszen ma még védel­mük időben megkezdhető len­ne. Órák, napok alatt lehet egy fát, vagy parkot kipusztítani, tönkretenni, de egy új nevelé­se, gondozása évtizedeket vesz igénybe. Asztalos István SPORT -I- SPORT + SPORT + SPORT Kocogó mezőgazdászok Saslengés a bokrok közt sukat a hallgatók. Március 21-e és április 4-e közöbfcren- dezi meg az egyetem a Fel- szabadulási Jubileumi Kupát. A versenyen azok vehetnek részt, akik semmilyen sport- szövetségnek, vagy tornaegy­letnek nem tagjai. Már ezek­ben a napokban is folynak a KISZ Központi Bizottság in­téző bizottsága által meghir­detett Felszabadulási Sport­zászló Verseny küzdelmei. Az első két fordulón már túl van­nak a versenyzők. Az egye­tem tavasszal a kollégiumi napok keretében felszabadu­lási villámtomát szervez. Ugyancsak tavasszal indul a Vasárnapi Kupa elnevezésű kispályás labdarúgó-bajnok­ság, ahol a versengés alkal­mi csapatok között folyik. Vattay Antal II. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1975. MÁRCIUS 8., SZOMBAT Szombati jegy2 et Keret ötleteket várunk. Min­denkitől és mindenhon­nan. Javaslatokat, terveket, vagy akár egészen hétköz­napi apró sziporkákat az üzemekben és hivatalok­ban folyó munka megköny- nyítésére. Vannak vállala­tok, ahol a takarékosság jegyében születő újításokat soronkívül bírálják el, s ez már azt jelzi, hogy az idő­vel i& kezdünk takarékos­kodni. Feljövőben van az ötletemberek napja. Elég csupán egy jó elgondolás, s a munkahely nevüket máris így emlegeti: „Lám, X-nek mi jutott eszébe”. X örül, főnöke is elégedett, hogy ezt a tehetséges embert osztá­lyának, vagy brigádjának dolgozói között tudhatja. A baj ott kezdődik, ha X öt­leteit a hírért, a dicsőségért kezdi ontani, mit sem tö­rődve azzal, vajon megva­lósíthatják-e valaha is ja­vaslatát. Jó kezdeménye­zések valahol itt kezdenek félresikerült mozgalommá, kampánnyá válni. Példa rá a járás legna­gyobb gyárában nemrég megtartott munkásgyűlés. A tanácskozásra a három és fél ezer dolgozót foglal­koztató vállalat alapszerve­zeti párttitkárai, szakszer­vezeti bizalmijai és brigád­vezetői gyűltek össze. Az elgondolás jó volt. Csak jó lehetett, mert a munkásgyű­léseknek és termelési ta­nácskozásoknak hovatovább országszerte kialakult ha­gyományai vannak. Az igaz­gatók — az említett válla­lat esetében a főmérnök — tájékoztatója az elmúlt év eredményeiről, gondjairól, s egy rövid ismertető az idei év feladatairól. Az említett gyárban is ez történt. Szá­mok, százalékok, forintérté­kek és termelési adatok ka­varogtak az ütött-kopott gé­pekkel zsúfolt műhely leve­gőjében. A főmérnök kezé­ben lassan fogyni kezdett a papír, s az óráját is egy­re gyakrabban nézte. Be­széde végén körülnézett, s „biztatóul” ennyit mondott: „Nagyon elrepült az idő, elvtársak. Kérem önöket, hogy csak azok szóljanak hozzá, akiknek valami rend­kívül fontos mondanivaló­juk van”. Ezek után úgy hisszük, nincs is mit csodálkozni azon, ha hozzászóló egyet­len egy sem akadt. Csend­ben, eseménytelenül, ered­ménytelenül zárult a mun­kásgyűlés, ahol csak a ve­zetők beszéltek, igazán kí­sérletet sem téve arra, hogy a munkásokat is beszéltes­sék. A munkásgyűlések össze­hívásáról szóló javaslat először a kongresszusi irányelvek között látott napvilágot. A Központi Bi­zottság dokumentuma egy­értelműen fogalmazott, ami­kor azt írta, hogy a kollek­tívák tájékoztatása e fóru­mok feladata. Ám a tájé­koztatás nem beszámoló. A tájékoztatás csak kölcsönös lehet. És mert a kollektívá­ba a vezetők éppúgy bele­tartoznak, mint az üzemek munkásai, számukra a hír­forrást a hozzászólások, a javaslatok kell hogy jelent­sék. Az írás bevezetőjében ar­ról írtunk, hogy az ötlethez viszont szorosan hozzá kell tartoznia a megvalósítás­nak is. Egy elgondolás lehet keret, amely magában sem­mitmondó ugyan, de a meg­valósulás tartalommal tölt­heti meg. A vállalatnál a keret sajnos üres maradt. Pedig biztosak lehetünk ab­ban, hogy az üzemek képvi­selőinek lettek volna kérdé­seik, sőt javaslataik is. Ve­zetőiknek nem mondhatták el. Így elmondják egymás­nak. Berkó Pál Az Ipari Műszergyár, Iklad műszaki végzettségű, gyakorlott ' r / r TERVEZOEPíTESZT, ÉPÍTÉSVEZETŐT, SZERKESZTŐKET, ANYAGBESZERZŐT, TOVÁBBÁ MŰSZAKI RAJZOLÓKAT KERES. A jelentkezéseket írásban, vagy személyesen, az Ipari Műszergyár Személyzeti Osztályára (Aszód, Pf. 2.) kérjük. AZ MSZMP GÖDÖLLŐI VÁROSI BIZOTTSÁGA, VALAMINT A GÖDÖLLÖI VÁROSI TANÁCS A NEM­ZETKÖZI NŐNAP ALKALMÁBÓL MELEG SZERE­TETTEL KÖSZÖNTI GÖDÖLLŐ NÖDOLGOZÓIT, ASSZONYAIT, LÁNYAIT. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen közel ezerötszáz diák tanul. Kétharmaduk a kollégium lakója. Napjaik nagy részét a tanulás köti le, bár szabad idejük más egye­temek hallgatóihoz képest több, hiszen utazniuk nem kell. A megnövekedett sza­bad idő kihasználásának egyik módja a sport. Benedek End­re, a testnevelési tanszék ta­nára, az egyetem és a kollé­gium tömegsportfelelőse így beszél erről: Megszerettetni a mozgást — Munkánkat az egyetem és a KISZ-szervezet anyagi és erkölcsi támogatásával vé­gezzük — kezdi. — Az ATE-n a tömegsportnak már régi ha­gyományai vannak, s némi büszkeséggel mondhatjuk el, hogy a párt, az Országos Testnevelési Sporthivatal és a KISZ áltail kidolgozott irány­elvek nálunk már régen „él­nek". Munkánk eredményeit évente szüreteli az élet, hi­szen a hallgatógáirda ötéven­ként kicserélődik. A célunk tehát az, hogy az egyetemi hallgatóikkal megszerettessük a mozgást, s olyan egyensúlyt alakítsunk ki a fizikai és szel­lemi igénybevétel között, amely az egészséges nemze­dék jellemzője. Az egyetem fiziológusokat, sportorvosokat és sportolókat hív meg, akik előadáson tá­jékoztatják az érdeklődőket a mozgás fontosságáról. Pályát építenek — A helyes szemlélet kiala­kítása még így sem egyszerű — mondja Benedek Endre. — Hadd mondjak egy példát. A labdajáték, elsősorban a fo­ci népszerű. Ugyanakkor hiá­ba próbálkoztunk a kocogó­mozgalom meghonosításával, nem sikerült megszerettetni az egyetemistákkal a futást, pedig ez egyet jelenthet a rendszeres mozgással. Futni egyedül is lehet, de focizni nem. — Milyen az egyetem tor­naszer-arzenálja ? — Azt hiszem a leglátoga­tottabbak közé tartoznak. Tíz kézilabdapálya, két röplabda- és teniszpálya, egy labdarú­gópálya, korszerű tornaterem, kosárlabdapálya, uszoda, tíz asztali tenisz-,,pást” áll ren­delkezésre. A hallgatók évfo­lyamonként kapják meg az ütőket és a labdáikat. Ezek­ben a napokban folyik az egyetem KISZ-szervezetének segítségével néhány tollaslab­dapálya építése. Lassan ki-, bontakoznak egy sportliget körvonalai, ahol izomerősítő gyakorlatokat lehet majd vé­gezni. A bokrok közt helyez­tük el, így a szemérmesebbek is erősödhetnek majd, mégpe­dig szégyenkezés nélkül. Má­jusban nyit az egyetemi stfand. Felszabadulási Kupa Vannak olyan sportok is, amiket a hallgatók kevésbé ismernek. Ezekhez —; például a teniszhez — a jövőben he­ti egy-két alkalomra edzőt szerződtetnek, aki megtanít­ja az alapvető szabályokat és a helyes ütőfogást. A népsze­rű sportágakban az évfolya­mok között bajnokságokat rendez az egyelem. Az alkal­mi versenyeken és a villám- tornákon mérik össze tudá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom