Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

1975. MÁRCIUS 1.. SZOMBAT ÍYo 'm < tjPf W sJunap A XI. kongresszus irányelvei szellemében dolgoznak a termelőszövetkezetek szocialista brigádjai Felhívás a megye közös gazdaságaihoz Tegnap Pátyon, a Zsámbéki medence Lenin tsz központjá­ban ünnepi hangulatú tanács­kozáson összegezték a kong­resszusi és a felszabadulási munka verseny első szakaszá­nak eredményeit, s a január el­ső napjaitól számított második szakasz tennivalóit a Budapest- környóki Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövetsége érdekképviseleti körébe tarto­zó 46 közös gazdaság képvise­lői. Az értekezleten részt vett Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei bizottsága gazda­ságpolitikai osztályának veze­tője, és Osztás János, az MSZMP budai járási bizott­ságának titkára is. A .budai, a szentendrei, a dobosi és a ráckevei járások termelőszövetkezeteiben dolgo­zó mintegy 4000 szocialista brigádtag képviseletében bri­gádvezetők, szövetkezeti párt­titkárok és elnökök adtak számot a szocialista munka­verseny helyi eredményeiről és a sikeres továbblépést célzó törekvésekről. Megsokszorozott erővel Dr. Kecskeméti Lajos, a te­rületi szövetség titkára kö­szöntötte a több mint százfő­nyi résztvevőt, majd Szín Béla tsz-elnök, a szövetség verseny- bizottságának elnöke tartott vitaindítót. Beszámolójából kitűnt, hogy a Budapest környéki mezőgaz- easági termelőszövetkezetek­ben a kongresszusi munkaver­seny kibontakozása döntő vál­tozást hozott. A kongresszu­si versen időszakában, — alig egy év alatt — megdup­lázódott, 256-ra emelkedett a szocialista brigádok száma és jelenleg 65 munkabrigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. A verseny politikai, tudatfor­máló szerepe mellett gazda­sági eredménye sem lebecsü­lendő; az ismert nehézségek ellenére a szövetkezetek 25 százalékkal növelték halmo­zott termelési értéküket, s a szocialista kollektívák erőfe­szítése — a termelésben és a társadalmi munkában — 120 millió forintnyi többlethez jut­tatta a szövetkezetét. — A verseny nem egyenlő a munka intenzitásának foko­zásával, és nem a szervezet­lenség okozta lemaradások pótlásának eszköze — hang­súlyozta az előadó —, hanem a munka szellemi tartalmának növelését, az ésszerűbb mód­szerek alkalmazását, az új iránti fogékonyság erősítését, a termelékenység emelését cé­lozza. Egység a cselekvésben A szocialista brigádok kong­resszusi felajánlásai azt tük­rözték, hogy a mozgalom ré­szesei felismerték a népgazda­sági és csoportérdekek szoro­sabb összehangolásának szük­ségességét. A felajánlások a IV. ötéves és az éves terv cél­jaihoz kapcsolódtak. Ez abban is megmutatkozott, hogy a szö­vetkezetek eredményesen töre­kedtek a termelési szerkezet korszerűsítésére, a költségek csökkentésére, a beruházási, irányító és szervező tevékeny­ség javítására, a kooperációs kapcsolatok szélesítésére. A jobb eredményeket egészében a termelékenység növelésével érték el. Gyarapodott a mező- gazdasági újítások száma, töb­ben csatlakoztak az iparszerű termesztési rendszerekhez. Ér­tékes vonása a brigádmozga­lomnak, hogy a szövetkezetiek erőteljesen hozzájárulnak a te­lepülések fejlődéséhez, a falu arculatának változó formálá­sához. Mint az a 16 hozzászóló szavaiból is kiderült, szinte kivétel nélkül valamennyi brigád iskolákat, óvodákat patronál, fokozott aktivitás­sal vesznek részt a helyi tár­sadalmi életben. Sokan szak­mai és politikai tanfolyamo­kon gyarapítják ismereteiket, mások középiskolában, illetve az általános iskola felsőbb osztályaiban bővítik általános műveltségüket. Megújult lendülettel Ezekben a heteikben a zár- számadó közgyűlések alkal­mával értékelték a verseny eddigi eredményeit, s a leg­jobbak jutalomban, kitünte­tésben. részesülitek. A verseny azonban nem zárult le ezzel; az eredeti vállalások mellett most megtett új felajánlások az MSZMP Központi Bizott­sága 1974. december 5-i ha­tározata és a , kongresszusi irányelvek szenemében szü­lettek, amint azt felszólalásá­ban — a tanácskozás jelen­tőségét méltatva — Gabányi Lajos, a Pest megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője is hangsú­lyozta A tanácskozás alkotó han­gulatát nemcsak az jellemez­te, hogy a felszólalók — Mol­nár Vince, a piliscsabai Ha­ladás Tsz hrigádvezetője, Kis Gyula, az érdi Bentavölgye Tsz húsüzemének brigádveze­tője, Tállal Ferenc, a dömsö- di Dózsa Tsz hrigádvezetője, Molnár József, az ácsai Új Barázda Tsz brigádtagja, Nagy István, a házigazda tisztét betöltő szövetkezet versenybizottságának elnö­ke, Kiinger János, a toki Egyetértés Tsz hrigádvezető­je, Tábori Istvánt, a tököli Vö­rös Csillag Tsz versenybizott­ságának elnöke, Csetényi De­zső, a dunavarsányi Petőfi Tsz párttitkára, Kiss Kornél, a dunabogdányi Úttörő Tsz versenybizottságának elnöke, Nyitrai József, az újhartyáni szakszövetkezet üzemvezető­je, Szabó Béla, a délegyház! Egyesült Törekvés Tsz ver­senyfelelőse, Károly János, a szigetújfálui Béke Tsz párt­titkára, Guba István, az ürö­mi Magyar—Bolgár Barátság Tsz pártsti fkára, valamint Dé- kány István, az érdi Benta­völgye és Kovács Lajos, a nagykovácsi Vörös Hajnal tsz-ek elnökei — úgyszólván kivétel nélkül szövetkezeteik versenymozgalmának alapos ismeretében mondtak véle­ményt, a hibákat sem hall­gatva el. Az alkotó légkör bizonyíté­ka az a versenyfelhívás is, amelyet a tanácskozás részt­vevői Pest megye valamennyi mezőgazdasági termelőszövet­kezetéhez intéztek. Kollektív tulajdonosi szemlélettel Nem kis horderejű fel­ajánlalak megvalósítása ér­dekében szólították fel tár­saikat: csatlakozzanak a kongresszusi munkaverseny második szakaszához újabb vállalásaikkal. Ezek közül a legfontosabbak; a termelési szerkezet további korszerűsí­tése, a cukorrépa, a zöldség­félék és az olajos növények vetésterületének növelése, a belső tartalékok fokozottabb feltárása, az energia- és anyagfelhasználás 10 százalé­kos csökkentése, a mezőgaz­dasági melléktermékek hasz­nosítása a takarmányozásban, a beruházások határidőinek húszszázalékos rövidítése, va­lamint az általános termelési költségek ötszázalékos csök­kentése. Ha mindez megvalósul, nem pusztán sok milliós nép- gazdasági megtakarításról számolhatnak be a következő értékelő fórumon, hanem ar­ról is, hogy ismét lendülete­sen tovább fejlődött a szö­vetkezeti tagság és a dolgozók kollektív tulajdonosi szemlé­lete, a szövetkezeti gazdálko­dás és a vezietés színvonala. A tanácskozás résztvevői végül közösen megfogalma­zott táviratba^ kívántak si­keres munkát a megyei párt- értekezletnek. K. Gy. A. CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Falipolcok Téli növényvédelem A hétvégi házban, de néha a lakásban is szükség lehet kisebb polcokra, amelyeket az adott mérethez kell elkészí­teni. Ha akad néhány alkal­mas fenyőléc, lemez, deszka­darab, fogjunk hozzá a mun­kához. Pontos méretet vegyünk, s csak azután szabjuk le az egyes részeket. Legnagyobb figyelmet a sarokkötés kíván. Ha fogazással készítjük, elő­ször az anyagvastagságot ve­gyük figyelembe. Pontos mérés után előrajzoljuk a fo­gazatot és befűrészeljük. A kieső részek kivágása fonal­fűrésszel, vagy vésővel törté­nik. Illesztés után beenyvez­ve toljuk egymásba a fogakat, s óvatosan ütögessük össze. Amikor a kötés már megszi­lárdult, az érdes részeket le­csiszoljuk és a polcot befest­jük. A három- esetleg több részes polcot négyszög ala­kú, egyforma nagyságú kere­tekből állítjuk össze. Amikor a keretek elkészültek, két megfelelő hosszúságú fenyő­lécre csavarozzuk és ez után erősítjük oda a falhoz. Szándékosan tél és nem tél­végi szó szerepel a címben. Ugyanis a „télvégi” növény- védelem fogalmához a legtöbb kertészkedő még ma is a le­mosó permetezést kapcsolja. A hatásosabbnál hatásosabb vegyszerek térhódítása mél­tatlanul háttérbe szorította a legegyszerűbb és legkézenfek­vőbb módszert: a mechanikai védekezést. Vannak, akik megmosolyogják a fák körül kéregkaparóval, drótkefével szorgoskodókat. A növényvé­delem rendszerében a mechanikai védekezés­nek fontos, mondhatjuk úgy is: alapozó szerepe van. Ennek igazáról bárki meggyő­ződhet, ha hámló kérgű és fő­leg korosabb fáinak törzsén az elhalt kéregdarabok közötti részeket szemügyre veszi. Át­telelő rovarok, bábok, tojá­sok sokasága tailái ott védel­met a tél hidege elöl. De bú­vóhelyek a törzs kéregrepedé­sei, a vastagabb ágak találko­zási pontjai is. Énekes mada­raink felbecsülhetetlen érté­kű munkát végeznek a téli hónapokban is — megérdem­lik, hogy óvjuk, védjük, etes­sük őíket! — a kéreg alá azon­ban nem juthatnak el. Az ott megbúvó kártevő ármádiát nekünk kell kézi eszközökkel eltávolítani. Való igaz, hogy ez a munka fáradságos és elég sok időt igényel. De semmivel sem helyettesít­hető. galom és kitartás kell hozzá. Télidőben, bármely kellemes napon végezhető folymatosan. Ne bízzunk tehát mindent a sárgaméregre, a mészkénlóre, és egyéb hatásos szerekre. Pontosabban: teremtsük meg előfeltéte­lét annak, hogy ezek a mérgek a legnagyobb hatást érjék el. Ha így járunk el, könnyebb dol­gunk lesz nyár folyamán. Kevesebb szerrel és kevesebb- szer kell majd védekeznünk. Ez a téli növényvédelem idő­ben és pénzben kifejezhető baszna. Kulin Imre A mezőgazdasági lakosság jövedelemadó-fizetési tudni­valóiról kaptunk tájékoztatást a Pest megyei Tanács pénz­ügyi osztályától. Eszerint március 15-ig köteles adó­bevallást adni, aki 1975 január első napján gazdaságilag művelhető me­ző- és erdőgazdasági ingat­lant, szántót, kertet, sző­Tíz nap rendeletéiből A tsz-ek tagjainak tovább­tanulására vonatkozó intéz­kedések kiegészítését a 3/ 1975. (II. 14.) MÉM. rendelete tartalmazza. (Tanácsok Köz­lönye 9. szám.) Tanfolyamon a Pest megyei tsz-nőbizottságok elnökei A Pest megyében tevékeny­kedő termelőszövetkezeti nő­bizottságok elnökei négynapos tanfolyamokon ismerkednek meg időszerű kérdésekkel és munkájuk további teendőivel. E napokban Egerben rende­zett négynapos tanfolyamot a Budapest-körn véki Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Területi Szövetsége. A tanfolyamot dr. Kecskeméti Lajos, a TESZÖV titkára nyitotta meg, s konzul­tációval egybekötött előadást tartott: dr. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak alosztályvezetője, Murvai László, a Pest megyei párt- bizottság osztályvezető-helyet­tese. Nagy Tibomé, a Pest me­gyei pártbizottság nőreferense, Orosz Tibomé és Setényi Ist­vánná, a TOT főtanácsosai Szeniczey Lajosné, a TESZÖV nőbizottságának elnöke. Az előadók a XI. kongresz- szus előkészítésével kapcsola­tos feladatokat, időszerű szö­vetkezetpolitikai kérdéseket, a három szövetkezeti ágazat együttműködésének tapaszta­latait, a nők részvételének és helyzetének alakulását a ter­melőszövetkezetek választott testületéiben, valamint idősze­rű ifjúságpolitikai kérdéseket ismertettek. A halászatról szóló, 1961. évi 15. sz. törvényerejű ren­delet végrehajtásáról kiadott 1/1962. (I. 24.) FM. számú ren­delet egyes rendelkezéseinek módosításáról a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter 4/1975. (II. 14.) MÉM. szám alatt intézkedik ugyanitt. A gazdálkodó szervek ré­szére nyújtott bankhitel és ál­lami kölcsön kamatlábának változásáról ad tájékoztatást a 2/1975. (II. 10.) MNB. ren­delkezés. (Megjelent a Pénz­ügyi Közlöny 6. számában.) A hitelkamatlábak emelé­sének végrehajtásáról ugyan­itt találhatják az érdekeltek a 401/1975. MNB—ÁFB—MKB. együttes tájékoztatóját, vala­mint a szocialista gazdálko­dó szervek belföldi fizetési forgalmában a csekk beve­zetéséről kiadott 402/1975. MNB. tájékoztatót. A sorkatonai szolgálat alatt szerezhető építőipari gépkeze­lői képesítésről kiadott 5/ 1975. (Ép. Ért. 4.) ÉVM— KPM—HM. számú együttes utasítás az Építésügyi Érte­sítő 4. számában jelent meg. löt, erdőt, bármilyen címen, tehált akár tulajdonosként, bérletben, haszonélvezeti jo­gon vagy illetményként hasz­nál. Ha a földterület 400 négyszögölnél kisebb, de raj­ta a szőlő, kert, gyümölcsös eléri a 200 négyszögölet, szin­tén adóbevallást kell adni. Csakúgy, minit annak, aki ja­nuár elsején kétévesnél idő­sebb ló vagy öszvér tulajdo­nosa. A gazdálkodásból szárma­zó jövedelemről kell bevallást adni annak, aki három kataszteri holdat meg­haladó szőlő, kert és gyümöl­csös művelési ágba tartozó területet használ, továbbá aki gazdaságában tavaly rendsze­resen idegen munkaerőt fog­lalkoztatott — s a kifizetett munkabér, illetve természet­beni juttatás értéke elérte a 10 000 forintot —, aki gazda­ságában legalább 120 ezer fo­rint forgalmi értékű terményt állított elő, vagy ilyen össze­gű bevételhez jutott 1974-ben. Nem köteles adóbevallást adni az, akinek az előző évben használt és adózott földterülete sem nagy­ságában, sem művelési ágá­ban, kataszteri tiszta jövedel­mében nem változott, illetve ugyanannyi lovat, öszvért tart, mint korábban. A mentesség az utóbb em­lített három esetre nem vo­natkozik. Az adóbevallást a használt ingatlan szerinti, az említett állatok utáni adóbevallást pe­dig a lakóhely szerint illeté­kes adóhatóságnál kell be­nyújtani. Amennyiben a hasz­nált ingatlan több helység te­rületén fekszik, az összes in­gatlanról valamennyi adóha­tóságnál bevallást kell tenni. Sőt bizonyított tény, ha ez az alapozó jellegű munka el­marad, kevésbé lesz hatásos a vegetációban végzett vegysze­res védekezés. A télvégi lemosó permetezés akkor érheti el igazán a cél­ját, ha a folyadék gondosan megtisztogatott és ápolt törzs­részeken és ágakon folyhat végig. Ha így járunk el, alapo­san megtizedelhetjük az átte­lelő kártevőket, azok tojásait és bábjait — így szaporodásuk üteme lényegesen kisebb lesz. Lényegiében megelőzzük töme­ges elszaporodásukat. A kis­kertben is ez kell legyen a fő cél! Ez a védekezési mód iga- zás olcsó és biztos, csak ezor­Receptek Pácolt nyúlpecsenye. A" húst sü­tés előtt 4 nappal bepácoljuk. Pác­lé: Annyi vízhez, amennyi a húst ellepi, adunk egy db karikára vá­gott sárgarépát, fehérrépát, egy fej karikára vágott vöröshagymát, 10 szem egész borsot, 4 db babér­levelet, fél citrom megmosott hé­ját, sót, ízlés szerint ecetet. Felfor­raljuk a páclét és a nyúlra önt­jük; a húst jól forgassuk meg a páclében. Ezután naponta egyszer forgassuk meg a húst a páclében, de vigyázzunk arra, hogy a lé mindig ellepje a húst. Sütés előtt a nyulat megtöröljük, a gerincét és a combokat megtűzdeljük szalon­nával, sózzuk, meghintjük borssal, majoránnával. Tűzálló tálra rak­juk a húst, leöntjük olajjal vagy zsírral és középforró sütőben, gyakran locsolgatva megsütjük. Ha a hús puhulni kezd, meglocsoljuk: három evőkanál tejfellel. Burgo­nyapürével és áfonyával tálaljuk. Májpástétom. Hozzávalók: 25 dkg sertésmáj, 20 dkg tokaszalonna, 30 dkg haspecsenye, 1 zsemle, 2 ke­ményre főtt tojás, fél citrom leve, só, bors, kevés vöröshagyma, zsír, pástétomfűszer. Elkészítése: A húst és a szalonnát kevés vízben főzzük puhára. (Amikor félig meg­főtt, tegyük bele a májat is.) A hagymát zsírban fonnyasszuk meg, a zsemlét áztassuk meg. Az anya­gokat daráljuk meg, tegyük bele a fűszereket, dolgozzuk össze, forr máljuk hosszúkásra és tegyük egy tálra, fagyasszuk meg. Azonnal fo- gyasztható. Narancsital. 1 dl cseresznyepá­linka, 4 dl narancslé, 4 dl pezsgő, 1 dl jéghideg szódavíz, pár szem cseresznyebefőtt, 10 szem jégkoc­ka. A jól lehűtütt és megszűrt na­rancslevet poharakba Öntjük, hoz­záöntjük a cseresznyepálinkát és poharanként 2—2 szem cseresznyét teszünk bele. Beletesszük a jég­kockákat, felöntjük a pezsgővel kevés szódával. Fási Katalin Szoknyák — kislányoknak A gyermekdivatot a felnőttek divatja erősen befolyásolja, azonos ötletek, rokonságok fedezhetők fel benne. A gyermekdivat is elvesz­tette túlzott piperkőcségét, amely hosszú időn át jellemzője volt. A sportos, a farmerstílus érvényesül az ő ruházatukban is. Ez a legdi­vatosabb 3—15 éves korig, nem is beszélve a junior korosztályról, a 16 évesekről. Rajzainkon a legkülönbözőbb anyagokból, különböző korú lá­nyoknak való „divatújdonságot”, a divat sztárját: szoknyákat muta­tunk be. Mindegyik könnyűszerrel otthon is elkészíthető, de a gyer­mekkonfekciót árusító üzletekben is hasonló megoldásokkal találkoz­hatunk. 1. modell: ún. farmeranyagból készült, kantáros, előkés szoknya, 3—4 éves kislányoknak. Érdekessé­ge, hogy az anyag bal és jobb felét forgatva használhatjuk fel a részes szoknyához. Jól illik hoz­zá az apró virágos, rövid, gumíro­zott ujjú kis karfonblúz. 2. modell: 7—8 éves kislányok­nak való szoknyát mutat be. Ez is készülhet farméranyágból — hi­szen ebből igen nagy a választék —» vagy szövetből, vászonból. A szabásvonalak és a zsebek nagy, mutatós tűzéssel hangsúlyozottak. Hozzá pulóvert is viselhet a kis­lány, amelyre az ügyeskezű ma­mák könnyedén hímezhetnek vi­rágmintákat vagy gyümölcsmotí­vumot, a nagy választékban kap­ható színes fonalakból. Így egyé­nivé tehető a pulóver is. 3. modellként a kisiskolásoknak blúzra felgombolható tweedszok­nyát is ajánlhatunk, amelyhez jól illik a kockás flanellblúz. Ez eset­leg fehér gallérral és a puffos ujja végén és elöl, a hólpántnál is fe­hér anyaggal díszíthető. 4. modellen látható szoknya sza­básmintáját is közöljük, miután ez nagyon könnyen otthon is elké­szíthető farmeranyagból vagy si­ma szövetből. Kockás flanellblúz jól illik hozzá, a nagyon élénk színű kézi kötésű mellénnyel, amelyet régen „lélekmelegítőnek” hívtak. Ezt a modellt 13—14 éves lányoknak ajánljuk. 5. modellünk nagyon bő, két fél­körből szabott, ferde szálirányú szoknya, amely sötét skótkockás barchentből igen olcsón előállítha­tó. A bő ujjú és rövid, bő vonalit kis blúz flanellből, pamutpuplinból a legmodernebb divatújdonság, el­ütő színű, lapos gallérral és kéz­elővel. Az ilyen stílusú blúz alatt pulóvert hordanak a fiatal lányok. 6. rajzunkon műszál szövetből készült, féloldalasán áthajtott, kö­rülrakott ún. skóf, szoknya látha­tó, hozzá az ujjatlan mellény, na­gyon színes, maradék fonalból is előállítható. A csíkok közé színes fonallal hímezhető alma, narancs, cseresznye stb. A blúz pettyes pa­mutanyagból, flanellből egyaránt készülhet. Amint láthatjuk, a tervezett szok­nyák mindegyike hosszabb az ed­dig szokásosnál, nincs mini, hi­szen a gyermekek szeretik a fel­nőttdivatot utánozni, követni. A közölt modellek a Magyar Divat Jntézet, 1975—76-os évi divatprognó­zisában is szereplő újdonságok. Nádor Vera A mezőgazdasági jövedelemadó fizetésének remijéről ADÓBEVALLÁST KELL KÉSZÍTENI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom