Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-06 / 55. szám
1975. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK Vezető titkárt választott az Szerdán ülésezett a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége, majd az SZMT is, hogy döntsön a megüresedett SZMT vezető titkári funkció betöltéséről. Az üléseken Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT főtitkárhelyettese tette meg a személyi javaslatot. Megjelent az üléseken Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára és dr. Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, a SZOT nemzetközi osztályának vezetője is. Mindkét testület — s a két ülés között tanácskozott SZMT-pártcsoport is — egyetértett a SZOT elnökségének és a Pest megyei pártbizottságnak együttes javaslatával, hogy Jámbor Miklóst, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját válasszák meg a vezető titkári tisztségre. Mindkét testület több tagja felszólalásában is alátámasztotta a jelölés helyességét és egyetértését, támogatását fejezte ki. A javaslatot tevő Nemeslaki Tivadar hangsúlyozta e vezető tisztségre a megfelelő kiválasztás fontosságát azért is, mivel Pest megye nemcsak az ország legnépesebb, s így nagy létszámú szervezett dolgozóval lakott megyéje, hanem sokrétűségénél, sajátosságainál fogva a szakszervezeti tevékenység, a szakszervezeti munka vezetése különösen nagy igényű feladatot jelent. A javasolt funkcióba Jámbor Miklós személyével olyan vezető kerül, akit több mint két évtizedes megyei pártmunkássága révén me- gyeszerte jól ismernek politikai felkészültségéről, vezetőkészségéről. Az elnöklő Galbicsek Ká- rolynak, az SZMT elnökének beterjesztésére az SZMT egyhangúlag megszavazta Jámbor Miklóst, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa vezető titkárának és kooptálta az SZMT-be és elnökségébe. Munkába lépett az ergonómiai laboratórium Űj létesítménnyel gazdagodott a KGM Ipargazdasági Szervezési és Számítástechnikai Intézete. Szerdán Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes átadta az új ergonómiai laboratóriumot, amelyet a minisztérium ergonómiai bizottsága és a KGM—ISZSZI közösen létesített. Mint azt Kiss Ernő megnyitó beszédében elmondta, a laboratórium elsősorban azt vizsgálja, hogyan hat a munkahely, a munkahelyi környezet, a munkaeszközök a dolgozóik egészségére, ideg- rendszerére. A laboratórium átadásával új fejezet kezdődik a kohó- és gépipar területén az ergonómiai munkában. Kedvezőek a feltételek, jó a légkör a szocialista törvényesség megtartásához Beszélgetés Pest megye főügyészével Az MSZMP XI. kongresz- szusi ) irányelveinek megállapításait, amely szerint „a Ma- gyar Népköztársaságban érvényesül a szocialista törvényesség; a becsületes állampolgárt a törvény védi, az ellene vétő nem marad büntetlen”, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze közelmúltban megtartott szokásos évi tájékoztatóján számadatokkal, dokumentumokkal támasztotta alá. A dokumentumok országos érvényűek voltak, s így természetszerűleg, Pest megyével is a többi tnegyével azonos terjedelemben foglalkoztak. A statisztikák azonban számos vonatkozásban országos viszonylatban is jó eredményről tanúskodnak. Dr. Major Miklóst, Pest megye főügyészét kértük meg, vázolja röviden a megye törvényességi helyzetét és a bűnözés alakulásátSzéles körű tapasztalatok — Pest megyében tavaly a törvényesség tovább szilárdult, további erősítéséhez ugyanúgy, mint országszerte, Pest megyében is jó a légkör — hangsúlyozta dr. Major Miklós. — Mindezt az előző éveikénél szélesebb körű tapasztalatok birtokában állíthatom. — A Pest megyei Főügyészség tavaly növelte az általános törvényességi vizsgálatok számát, az 1973. évi 136-tal szemben tavaly 178 ilyen vizsgálatot folytattunk. A többi között vizsgáltuk a gépjármű- vezetői engedélyek bevonásának, az elzárással is sújtható közrend-közbiztonság elleni szabálysértési eljárások, a vállalati munkaügyi döntőbizottsági eljárások, a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezete^ tagjainak és alkalmazottainak tagsági, illetve munkaviszonyból származó jogvitáinak, valamint a tanácsok hatósági .tevékenységének a törvényességét, összességében kedvezd tapasztalatokat szereztünk. A szocialista törvényesség szilárdításához hozzájárult a vizsgálatokat követő 288 ügyészi intézkedés. Utó- vizsgálatot 1973-ban 37-et, 1974-ben 59-et folytattunk le, tehát lényegesen többet és az intézkedések száma ennek ellenére nem nőtt, mindkét évben 41 volt. Ez azt jelzi, hogy az alapvizsgálatok eredményesek voltak. — Sikerült tavaly hatékonyabbá tenni az ügyészi tevékenységet a polgári peres ügyekben is, ez az előző évi 910-zel szemben 1079 ügyet érintett. — Hogyan függ ez össze a törvényességgel ? — Az ügyész nem valamelyik peres fél, hanem a törvényesség. a törvények szigorú betartása érdekében jár el. Segíti a jogszabályok, a jogalkalmazás. a jogpolitikai elvek érvényesülését, különös tekintettel arra, hogy a társadalmi, a csoport és az egyéni érdek összhangban legyen. Mint a legfőbb ügyész sajtótájékoztatója kapcsán megírtuk, a bűnözés 1973-hoz képest Pest megyében is csökkenő tendenciát mutat. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma például egy év alatt mintegy 170- nel csökkent, Pest megye az országos átlag alatt van. Ugyanakkor néhány — lapunkban is közölt —, szövetkezeti vezetőket érintő bűnügy meglehetősen nagy figyelmet keltett. Csökkenő tendencia — Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy a szövetkezeti, a szövetkezeti közös vállalati vezetők egészen szűk körével szemben kellett büntető eljárást indítani. — Mi az oka annak, hogy egyes szövetkezeti vezetők megfeledkeztek magukról? — Néhány tsz-vezető ellen a mérleg meghamisítása miatt kellett büntető eljárást lefolytatni. A mérleget azonban nem önmagáért hamisították. Az volt a céljuk, hogy a veszteséget nyereségnek tüntessék fel és ezáltal felvehessék a tekintélyes prémiumot. A fele- lősségrevonás veszélyén túl egyéb terhei is vannak az ilyen hamisításnak, például az adó, amit a nmcsből, nyilván nem is lehet kifizetni; vagy olyan jövőre szóló kötelezettségvállalás, amit nem lehet kigazdálkodni. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a hamisítóik egyre nehezebb helyzetbe kerültek, nem tudunk olyan esetről, amikor abból ki tudtak volna lábalni. Előfordult hűtlen kezelés is. Ezt gyakorlatilag a könnyű pénzszerzés lehetősége determinálta, itt rendszerint az állam, mint közösség a károsult, a haszonélvező viszont egy kis csoport volt, az üzletkötők például. Hatékonyabb megelőzés — A valóságot fogalmazza meg a televízió egyik műsorának a címe: „Mindenki közlekedik”. Egy rövid beszélgetés keretében nincs módunk arra, hogy részletesen szóljunk a megyei főügyészség teljes tevékenységi köréről. Közlekedési szempontból azonban Pest megye sajátos helyzetben van. Valamennyi országos főút áthalad például a területén. — Pest megyében 1972-ben 1574, 1973-ban 1596, tavaly pedig 1515 közúti közlekedési baleset történt. Egy év alatt tehát 5,1 százalékkal csökkent a közúti közlekedési bűncselekmények száma, s ez annál nagyobb jelentőségű, mert ugyanakkor a gépjárművek száma, a forgalom jelentősen nőtt és növekedett a megye lakosságának száma is. Ez az eredmény véleményem szerint cáfolja azt az esetenként hallható nézetet is, amely szerint a gépjárművek számával, a forgalom növekedésével egyenes arányban emelkedik a balesetek száma. Az 5,1 százalékos csökkenés tény, tagadhatatlan, az elégedettségre azonban természetesen semmi ok nincsen. — A közlekedési bűncselekmények számának csökkenésében jelentős szerepe van annak, hogy hatékonyabbá vált a közlekedésrendészet megelőző munkája. Pest megyében tavaly 1203 személy vezetői engedélyét vonták be, 514 esetben ittas járművezetés miatt. Az előző évinél mintegy 200-zal több, összesen 15 ezer 357 személy ellen indult közlekedési szabálysértési eljárás. Ezek a számok több szempontból is figyelmeztetőék kell hogy legyenek. — Miként foglalná össze röviden a Pest megyei Főügyészség legfontosabb idei feladatait? — A legfőbb ügyész által megfogalmazott feladatok teljes egészében érvényesek a mi munkánkra is. Eddigi munkánkat következetesen folytatjuk tovább, emellett azonban fokozottabb figyelmet fordítunk a gazdaság! bűncselekményekre, a társadalmi tulajdon és az állampolgárok javainak védelmére, a közbiztonságot érintő bűn- cselekményekre, o jogpolitikai elveken alapuló differenciált felelősségrevonásra, a bűnözés, illetve a törvény- sértések megelőzésére. Eddig is támaszkodtunk a párt-, az állami, a társadalmi szervek és az állampolgárok segítségére s erre a jövőben is számítunk. Arra törekszünk, hogy érvényesüljenek a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei, erősödjön a különböző határozatok és döntések nevelő és megelőző hatása. Deregán Gábor Készül az új dísztribün A Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalat dolgozói készítik az új dísztribünt Budapesten, a Felvonulási téren. 1 'TAPASZTALATON nyugvó marxista—leninista tanítás, hogy a proletariátus a hatalmat csak a dolgozó tömegek támogatásával vívhatja ki és tarthatja meg. E tanítás lényege, hogy a munkásosztály és valamennyi dolgozó alapvető érdekei egybeesnek. Lényeges az is, hegy a munkásosztály történelmi küldetését csak a forradalmi elmélettel felfegyverzett marxista—leninista pártja vezetésével teljesítheti. Ezen keresztül biztosíthatja alapvető érdekeit, oldhatja meg kormányzati feladatait, s valósíthatja meg céljait. Pártunk a szövetségi politikát két vonatkozásban alkalmazza : a munkásosztály és más dolgozók, illetve a párt és a pártonkívüliek kapcsolataként. Ez alkalommal itt a párttagok és a pártonkívüliek viszonyának néhány időszerű vonatkozását taglaljuk. A SZÖVETSÉGI politika ** sarkalatos eleme a kölcsönös bizalom. Pártunk rendületlenül bízik népünkben. Meggyőződése, hogy politikáját népünk megérti, elfogadja. A párttagok és a pártonkívüliek ezt együttesen valóra is váltják. Szó szerint igaz, hogy a szocializmus építése Magyarországon nemcsak a munkásosztály, a kommunisták, hanem az egész dolgozó nép műve és a történelemformáló erő maga a nép. Elmondható, hogy a nagy társadalmi célok kidolgozása és megvalósítása során a pártonkívüliek aktív, öntudatos tényezők. Az idősebbeknél ez a szocializmusért folytatott harcban megszerzett meggyőződésen erősödött, a fiatalabbaknál az oktató-nevelő munkánkon, a marxista—leninista világnézet elsajátításán, elfogadásán alapul. Harminc év alatt — ha olykor keserves tanulság árán is tudatosodott, hogy a nemzet felemelkedésének útja a szocializmus, a szocialista országokkal való összefogás, a béke ügyéért folytatott harc. A szocialista meggyőződés nap mint nap szép példáit adja a hazához fűződő új viszonynak. Felszabadulásunk 30. évfordulójának és pártunk XL kongresszusának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny méretei imponálóak. Fellendültek a munkások, műszaki dolgozók nagy többségét felölelő termelési, takarékossági, újítási és egyéb mozgalmaik. A szövetkezetek és a különböző intézmények dolgozóinak legjobbjai is kiveszik részüket a jubileumi munkaversenyből. E vállalkozások tervezői és megvalósítói a kommunisták és a pártonkívüliek. Közös munkájuknak nagyszerű eredményei vannak. A nemzeti jövedelem 1974-re tervezett növekedését jelentősein túlteljesítettük. A munkásosztály s az egész dolgozó nép szocialista internacionalizmusát fejezik ki az ún. vietnami műszakok. Népünk összefogásának, a munkásosztály segítőkészségének, a termelőszövetkezeti parasztság helytállásának ragyogó példája volt a mezőgazdasági termékek őszi betakarítása. Ismételten bebizonyosodott, hogy a két alapvető osztály testvéri összefogásával leküzdhetők a legnagyobb nehézségek is. A KONGKESSZUSI irány- elvek nem véletlenül állapítják meg: „Tovább erősödött hazánkban a marxizmus —leninizmus eszméinek befolyása. A szocialista építésben elért sikerek és a hatékonyabb, színvonalasabb ideológiai munka nyomán szélesebb körben tudatosodtak eszméink, a szocialista magatartás normái, mélyült a társadalmi felelősségérzet”. Egyszóval az eltelt három évtized alatt milliók jutottak el politikailag a szocializmushoz, s mind többen azonosulnak vele eszmeileg is. Népünk szocialista öntudata jelentősen megerősödött. A párttagok és a pártonkívüliek politikai képzettségi szintje és világnézete közeledett egymáshoz. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy megvalósult már népünk eszmei egysége. Hatnak még a különböző antimarxista, burzsoá, kispolgári nézetek, sőt számolni kell az ösztönös- séggel is. Azt is tudjuk, hogy alapvető érdekek azonossága mellett léteznek az egyes osztályok és rétegek eltérő érdekei is. A pozitív példák azonban azt mutatják, hogy népünk politikai és cselekvési egységének további erősítéséhez a feltételek adottak. A megvalósulás egyrészt azon múlik, hogy pártunk milyen következetességgel váltja valóra a dolgozók reális igényeit, másrészt azon, hogy mindez mennyire párosul a rendszeres és folyamatos eszmei-politikai nevelőmunkával. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG az eszmei-politikai nevelés követelményeinek meghatározásakor abból indult ki, hogy a szocializmus teljes felépítését szolgáló politikánkat még következetesebben kívánjuk folytatni. Célkitűzéseinket a párt eszmei-politikai ■egységének további megszilárdításával érjük el. Ilyen körülmények között törvényszerű igény, hogy hatékonyabban érvényesüljön pártunk vezető szerepe, növekedjen a párttagság eszmei, politikai felkészültsége. Minden kommunista alapvető kötelessége, hogy dolgozzon pártunk politikájának elfogadtatásáért, védelméért, és példát mutasson a határozatok végrehajtásában. A párt politikájáról a dolgozók annak alapján mondanak véleményt, ahogyan annak megvalósítását látják. Az MSZMP számára elengedhetetlen követelmény, hogy a párttagság ismertesse politikánkat, eszméinket; ha kell védje meg azokat, leleplezve a polgári, kispolgári, jobboldali és ultra-radikális nézeteket. Esetenként védjük meg azoktól a káros nézetektől, hangulatoktól, magatartásbeli fogyatékosságoktól, amelyekkel szemben harcolnunk kell. A pártonkívüliek- kel úgy folytassuk az eszmecserét, hogy megfelelő képet alkossanak szocialista távlatainkról, a politikai összefüggésekről. Sokoldalúan győződjenek meg a szocialista életmód fölényéről, s kapjanak meggyőző választ a társadalmi fejlődésünk időszerű kérdéseire. pÁRTUNK soron követke- 1 ző XI. kongresszusa elfogadja az új programnyilatkozatot. E nagy jelentőségű dokumentum hosszú időre megszabja jövőnket, ezzel kapcsolatos tennivalóinkat. Világos programot ad, jó feltételt biztosít a cselekvéshez, az erők egyesítéséhez. A programnyilatkozat hamarosan nyilvánosságra kerül. Az abban foglaltak megmagyarázása, a pártomkívüliekkel való elfogadtatása a kommunistákra vár. Nekik kell meggyőzni a pártonkívülieket az abban foglaltak helyességéről, szükségességéről. Amikor ezt végezzük, ezen az úton tovább erősíthetjük munkás- osztályunk példája nyomán egész népünk gondolkodásában és magatartásában a szocialista vonásokat. A tudatosság, az eszmei tevékenység fejlesztése nagyobb követelményeket állít a párttagok elé. Nagyobb az elvárás a marxizmus—leninizmus tanításainak, a politikának az ismeretében, a mindennapi munkában és a közéleti tevékenységben, a magatartásban, az internacionalista gondolkodásban. A párt sorait elsősorban a munkában élenjáró, szocialista módon élő, gondolkodó nagyüzemi munkásokkal növeljük. A párttagsággal szemben támasztott nagyobb követelmény biztos alap ahhoz, hogy eszmei tevékenységünk, pártunk szervező, nevelő munkája tovább fejlődik. A párttagsággal, a pártba jelentkezőkkel szemben megnövelt követelmény népünk általános és politikai műveltségén alapszik. Ugyanakkor azt is feltételezi, hogy a jövőben a pártonkívüliek tudatossági szintje is tovább emelkedik. A PÄRTSZERVEK eszmei, politikai irányításának hatÓKonysága, a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc eredményessége nagymértékben függ a vezetőktől is. Éppen ezért velük szemben szintén fokozódik a követelmény. Közfunkciókba, vezető helyeikre csak olyan párttagok és pártonkívüliek kerülhetnek, akik meggyőződéssel vállalják a munkát, a harcot és következetesen képviselik a munkásosztály eszméit. A vezetők többsége ilyen. Három évtizedes fejlődésünk sikerei közé tartozik, hogy nálunk a párttagok mellett százezrével vannak ma már olyan pártorff kívüli munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak, akik megfelelnek a növekvő követelményeknek és nem „csak” lojálisaik, hanem politikailag, szakmailag felkészültek, vezetésre alkalmasak, akik a munkásosztálynak, a nép ügyének harcos képviselői, megvalósítói. Hazánkban a helyzet történelmileg úgy alakult, hogy csak egy párt — a munkás- osztály forradalmi pártja — működik. Pártunk így egyidejűleg vezeti, szervezi a társadalom előrehaladását és ellenőrzi saját tevékenységét, mindenekelőtt a pártszervezetekben, a párttagokon keresztül. A helyzet ilyen alakulása miatt fontos — mondhatnánk nélkülözhetetlen — szerepük van a pártonkívüliek nagy többségét is magukba foglaló tömegszervezeteknek és mozgalmaknak. A tömegszervezetek, -mozgalmak társadalmi, politikai feladatai sokrétűek. Egyrészt közvetítik a pártonkívüliek- hez a párt politikáját és mindennapos meggyőző tevékenységükkel kiváltják a dolgozók aktív tetteit, másrészt jelzik e tömegek véleményét társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életünkről. Ezért népünk azt is igényli, hogy az országos és helyi problémákról alkotott véleményével részt vehessen a párt politikai alakításában, a szocialista demokrácia fejlesztésében. A társadalmi és tömegszervezeteknek fontos kötelességük, hogy fórumokat biztosítsanak a közös eszmecserékhez, közüggyé avassák céljainkat, cselekvési lehetőségeket teremtsenek a közért tenni akarók számára. A SZOCIALIZMUS teljes felépítésének mielőbbi megvalósulása döntően {jártunk marxista—leninista politikájától, a párttagok eszmei- politikai nevelő munkájától, példamutatásától és a pártonkívüliek cselekvőkészségétől függ. Közös ügyünket és művünket tehát csak az egész munkásosztály, egész népünk, a párttagok és a pártonkívüliek szoros összefogásával, erőfeszítésével valósíthatjuk meg. Együtt a közö írta: Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője
