Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

MOHOMIDÉKI G Y W H i R t-A pyK^aK) ((I> d> sa ; XVII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1975. MÁRCIUS 5., SZERDA Ésszerű intézkedések a gombai fáy András Tsz-ben Egymillió forint megtakarítás ELŐADOK: EGYETEMI TANÁROK Jubileumi felajánlás a kertbarátok körében Tulajdonképpen mindenki tudja: a világgazdaságban az alapanyagok és nyersanyagok, valamint az energiahordozók ára az utóbbi időben nagy- mértéi ben megemelkedett. A gombai Fáy András Tsz veze­tősége részletes intézkedési tervet készített az ésszerű ta­karékosságra. • A villamosenergia-felhasz- nálás 8—9 év óta rohamosan emelkedett, olyannyira, hogy a felhasználás közel tízszere­se az akkorinak. Jelenleg 700 ezer kilowattóra energiát hasz­nálnak fel egy év alatt. Hét­nyolc évvel ezelőtt a közös gazdaságnak még 1,25 forintjá­ba került egy kWh energia, a nagyobb odafigyeléssel, törő­déssel ez az összeg tavaly már 0,91 forintra esett vissza. A cél: a 0,83—0,84 forint elérése. A tsz 1974. évi összes anyagköltsége 35 millió 649 ezer forintot tett ki. Ebből a műtrágya költsége 16,6 a növénvvédőszer 3,6, az üzem- és fűtőanyag 5', egyéb ipari anyag 10, a villamos energia 1,7 százalékra rúgott. A felsorolt anyagok teljes értéke 13 millió 193 ezer fo­rint. Nem szerepel ugyan az in­tézkedési tervben, de számot­tevő megtakarítás lesz üzem­anyagból, zsákkölcsöndíjból is a saját keverőüzem által. A gépszerelőcsarnok és a szőlő­ben létesítendő fürdő vízmele­gítését nem gázolajjal, hanem fával oldják meg. A terv ezután részletesen, üzemenként szabja meg a ten­nivalókat. A teherautó-, trak­tor- és kombájnüzemben igen fontos feladat, hogy a vezető' állítsa le a mo­tort, ha a gép nem dolgo­zik. A munkagépek legyenek min­dig jó karban, s az üzemanyag­adagolók beállítását csak a műhelyben végezzék el. Az ösztönzés jó példája az, hogy a traktor- és tehergép­kocsivezetők a megtakarított üzemanyag árának felét pré­miumként megkapják. A felesleges üresjáratokat is meg kívánják szüntetni, ez kü­lönösen átszállítások megszer­vezőinek ad gondot. A szárítóüzemben a fűtő­Pilisi tervek, gondok Néhány napja zajlott le Pi­lisen, az 1. sz. Általános Isko­lában a falugyűlés. A Kossuth Lajos úti emeletes épület nagy tantermében foglalt helyet az érdeklődő közönség, hogy meg­hallgassa Bicsléei János helyi népfronttitkár megnyitója után szólásra emelkedő ta­nácselnök, Török Mária be­számolóját. Tömören vázolta az elmúlt öt esztendő valamennyi érté­kes mozzanatát, vívmányát, az egészségház és orvoslakások felépítését, a sok kilométer új betonjárda elkészítését, az is­kolabővítést, a művelődési ott­hon és a könyvtár korszerűsí­tését, illetve helyreállítását, a községi öregek néhány hónap­ja megnyílt napközi otthoná­nak átadását, valamint a nagyközség számos utcájának, s útszakaszának felújítását. Sok szó esett a tervekről, a gondokról is, mint például az öt éven belül felépíten­dő ifjúsági házról, melynek falai között majd igényüknek megfelelően szóra­kozhatnak, művelődhetnek a pilisi fiatalok, vagy arról a ré­gen megálmodott, de még tel­jesen fel nem épült óvodáról és bölcsődéről, ahol minden rászoruló kisgyermeknek he­lye lesz. A következő ötéves terv­ben 20—25 millió forint jut majd Pilis kommunális létesítményeinek további fejlesztésére. A vezetőség nemcsak ígér, nemcsak tervezget, de amit elhatároz, azt keresztül is vi­szi — mondotta a tanácsel­nöknő. Rakovszky József olaj-megtakarítás céljából szerződést kötnek a Prométhe­usz Isz-szel az olajégők fo­gyasztásának állandó ellenőr­zésére és mérésére. Ily módon 2—5 százalék közötti fűtő­olaj-megtakarítás érhető el. Agronómiái feladat, de ide­kapcsolódik, hogy olyan kukoricafajtát kell vetni, amelyek viszonylag korai érésüek, s így a be­takarítás időpontjában víz­tartalmuk is kisebb. így kevesebb nedvességet kell elvonni s a felhasználandó fűtőanyag is megtakarítással jár. Ebben az évben szervizmű­helyt építenek a gépek házi szervizelése céljából. Felül­vizsgálják a beruházásokat is. A négy évre tervezett 51 milliós fejlesztési progra­mot 37 millióra csökken­tették, a négy évre tervezett megva­lósulási időt pedig két évre. A takarékossági terv szerint az összes megtakarítás szolid számítások szerint egymillió 25 ezer forint. A szocialista brigádok figyelmét külön is felhívták a takarékossági terv megtartására. G. J. Vecsésen a kertbarátok kö­rének gazdag múltját mi sem bizonyítja jobban, mint azok az emlékezetes virág- és gyü­mölcskiállítások, melyeket a művelődési házban rendeztek, s melyekről annak idején la­punkban is beszámoltunk. Azután sajnálatos módon évekre megszűnt a kör, ám az összetartozás, a tanulni vágyás igénye ezzel nem múlt el. Egyre többen jelezték: szakkö­ri irányítás nélkül a mai bio­kémiai növényvédő szerek használata mellett kiskertet ápolni veszélyes. Az újraszer­vezés feladatát Savanyó István mérnök vállalta, dr. Mády Rezső, a Kertészeti Egyetem gyümölcstermesztési tanszéké­nek tanára lelkesen támogat­ta a feladatot. 1974. május 22-én újra megalakult a kertbarátok kö­re. Mády professzor előadá­sát hallgathatták meg a jeles napon, azután sok más neves egyetemi tanárt, orvost, ker­tészmérnököt láthattak vendé­gül, akik meghívásaiknak mindig szívesen tettek eleget, s beszéltek az éppen időszerű teendőkről. Eredményeként az 1975. év első összejövetelén — klubnapon — a legnagyobb elismeréssel értékelték az előző évi előadásokat. Ezután javaslatokat tettek, és az idei munkatervet már közösen ké­szítették el a József Attila Művelődési Ház szakköreként. Megválasztották a vezetőséget is. A szakkör tagjainak száma harmincöt. Közösen elhatároz­ták, hogy kérik felvételüket a Kertbarátok Országos Társa­dalmi Szövetségébe. Elméleti és gyakorlati elő­adások gazdagítják az idei programot, ismét neves elő­Mende Megállapították az ez évi költségvetést Mendén a tanács tavaly 3 millió 47 ezer forintot köl­tött az intézmények fenntar­tására, bővítésére és újabbak —- egyebek között orvosi ren­delőintézet és szolgálati lakás — építésére. A lakosság 609 ezer forint értékű társadal­mi munkával járult hozzá a község fejlesztéséhez, szépíté­séhez. A legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésen úgy határoz­tak, hogy ebben az évben kétmillió 695 ezer forintot fordítanak ezekre a célokra, amelyet a lakosság 100 ezer forintnyi társadalmi munká­val és a tanács 20 ezer forint értékű saját anyaggal is meg­told. Az előre nem látható több­letbevételek és egyéb évközi állami támogatások ezt az ősz-; szeget természetesen emelik. (k. gy.) Negyvennégy nap nyereséget fizetlek Fontos feladat: a gyártmányfejlesztés A Monori Vasipari Szövet­kezetben is pontot tettek egy gazdasági esztendő végére, megtartották a záró közgyű­lést. Varró Géza, a szövetkezet elnöke meglehetősen ellent­mondásos esztendőről adott számot. A tervet nem sikerült maradéktalanul teljesíteniük, gyártmánykiesés mutatkozott a lehúzok, a söripari alkatrészek gyártásában — a tervezett nvereségtervet mégis túltelje­sítették. A tervezett 74 fizikai dolgozó helyett 66 dolgozott csupán, különösen az utolsó negyedévben kellett „hajráz­niuk”, hogy időben szállíthas­sák az 1974-re meghatározott számú hajtóművet. A jó mun- kaverseny-szellemnek is kö­szönhető, hogy A TÁRGYALÓTEREMBŐL Bűnbánó" férj - késsel Vrbán István maglódi la­kosról nem is olyan régen hallottuk: feleségét bántal­mazta a nyílt utcán. Akkori garázda cselekedetéért kapott büntetéséből a közeli múlt­ban szabadult — s most, újra a bíróság elé kellett állnia. Felesége elvált tőle, kisfiúk­kal Mendére költözött. Ott kereste fel őket a volt férj azzal a szándékkal, hogy helyreállítsa a családi békét. Hatásosan kezdte: a konyhá­ban felkapott egy kést, s fe­nyegetőzött. Az asszony az éléskamrába menekült előle, a kisfiú sikoltozott rémüle­tében. Urbán István közölte: béküljön ki vele az asszony, mert ha nem, megöli. Szom­szédok, járókelők közbeavat­kozása vetett véget a csete­paténak. Urbán Istvánt visz- szaesőként elkövetett garázda­ságért egy év, négy hónap szabadságvesztésre ítélte, a közügyektöl 3 évre eltiltotta a Monori Járásbíróság. (zs.) Ki törődik velük? Szeretik, értik a zenét Szerencse, hogy már isme­rem, merre is van Monon-on a zeneiskola, különben nem­igen tudnának útbaigazítani. A kis épület úgy eltűnik a nagy házak között, a modern Kossuth óvoda mellett, hogy az iskola szó csak azért illeti meg, mert 150 gyerek jár ide. Ez egyébként a központ — kihelyezett kis iskolái, mű­ködnek még Pilisen, Vecsésen és Üllőn. Háromszázötven- négy növendék ismerkedik a zenével, szeretni tanulja, ér­teni próbálja. Négyötödük fi­zikai dolgozó gyermeke. Ötezer forint hangszervásárlásra Budai Imréné, az iskola igazgatónője szomorkásán fogad: „Csak panaszkodni tu­Várakozáson felüli siker Galambkiállítás Monoron A Magyar Galambtenyész­tők Szövetségének monori A 68. számú tagegyesülete és a magyar alföldi keringő és kecskeméti keringő tenyésztők fajtaklubja hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszteletére nemzetközi ga­lambkiállítást rendezett. A kiállítás színvonalát emelte, hogy az NSZK galambte­nyésztők országos egyesületé­nek tagegyesületei is képvi­seltették magukat a kiállítá­son. A kiállítást ötszázan néz­ték meg és gyönyörködhettek a 329 kiállított galambban. Az alföldi és kecskeméti, sze­Részközgyűlések Sülysápon és Úriban A Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ múlt évi mérlegmegállapító valamint a Maglód és Vidéke ÁFÉSZ-szel történt egyesülés folytán létrejött Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ vezetőségválasz­tó részközgyűléseit Sülysápon március 6-án, a művelődési házban és a sápi 2. sz. ital­boltban, 7-én ismét a művelő­dési házban, 8-án pedig a szőlősnyaralói iskolában és a sápi mózihelyiségben; Üriban március 6-án a 3. sz. italboltban, 8-án pedig a művelődési házban tartja. A részközgyűlések Sülysápon, Úriban egyaránt délután öt órakor kezdődnek. gedi és bácskai magasszálló, magyar szarka, budapesti ma­gasszálló keringők, angol pa- rókás, valamint egyszínű és szíves galambok mind látha­tók voltak. Kiváló eredményt értek el a monori járásiak közül Füri János, Kovács János, Bekker János, Izmán János, Katus József, Magócsi Sámuel (Mo- nor), Bán András (Vecsés), Winternitz László (Üllő) al­földi keringő galambjaikkal. Dr. Bencsik Mihály, Monor (szegedi magasszálló, buda­pesti magasszálló), Barna Ist­ván, Monor (magyar szarka keringő), Kovák János, Mo­nor (angol parókás, king) ga­lambjaival. Fajtagyőztesek lettek: Bek­ker János, Monor (alföldi ke­ringő, sárgaszíves), Kucsera 'Imre. Monor (alföldi keringő, kékszíves), dr. Bencsik Mi­hály, Monor (szegedi magas­szálló, egyszínű vörös, egyszí­nű fekete), Kovák János, Mo­nor (king, kék színű). Te­nyésztői elismerést kapott Vitéz Ambrus, Monor (sárga­szíves). (Vitéz) dók...” Itt Monoron, ebben a kis épületben csupán há­rom tantermük van. Ügy ok­tatnak, hogy egyik teremben a fúvósok gyakorolnak, a má­sakban a zongoristák, a taná­ri szobában a hegedűsök. Ha közben hivatalos ügyet kell intézni — a hegedűoktatás leáll. Az épület első traktu­sában lakó van, övé a padlás is. „Ha felrak még oda öt mázsa kukoricát...” Felné­zek a mennyezetre: jókora repedések néznek vissza rám. A kihelyezett tagozatok mű­velődési házakban vannak, ahonnan délután négykor már kikölltöztetiik őket, kell a hely más programokra. — fgy azitán öt éve nem kapunk fejlesztést. Azt kér­dezik: minek? Hová? És tényleg: hová is? Az 1975. évre ötezar forintot kaptunk han.gszervásáriásra, igaz, ta­valy tizenötezret. De egy kla­rinét kétezer forint, egy fu­vola kilencezer, és a nádak, sípok, kották... A jelentke­zőket — pedig mennyien len­nének! — nemcsak a hely-, a hangszerhiány miatt is el kell utasítanunk. Közöttük pedagógusjelölteket, akiknek a foglalkozásórákon elenged­hetetlen a zenei képzés... Köszönik —■ nem kérik A zeneiskola valahogy... eltűnik. Monor kulturális éle­tében nagy szerepe lenne pe­dig, de a növendék-hangver­senyeken kívül aliig-alig hal­lani róluk. — A hangversenyek... Rendeztünk már egy koncer­tet, ahol a pedagógusok áll­tak pódiumra. A gimnázium igazgatója készséges volt, so­káig egyeztettük az időponto­kat, hogy megkapjuk a szinte mindig foglalt színháztermü­ket ... Vittük innen a zongo­rát ... Különben elég gyak­ran felajánlom: nőnapi, vagy egyéb ünnepségeken szívesen közreműködünk. Köszönik — nem kérik. A felszabadulási emlékműsoron azért ott le­szünk! És ott vagyunk min­den versenyen, oklevelekkel, plakettekkel jövünk haza min­dig. Ez nagy öröm. hiszen ilyen körülmények között... Kicsit hallgatunk. Mert mit lehetne is mondani minder­re? Hogy az iskolásgyerekek számának növekedésével min­dig több lesz itt is a jelent­kező, akiket el keli utasíta­niuk... Hogy a szaktanárok között is nagy a jövés-menés, mert mindannyian ingáznak, s az első felkínált jobb lehe­tőséget elfogadják — ők mivel is tudnák ibt-tartani őket? Csaknem megszállottnak kell lenni ahhoz, hogy valaki éve­kig hegedülni tanítson, mi­közben a szomszédból a fülé­be zengenek a fúvósok. Nem művészeket nevelnek — bár aki eddig innen jelent­kezett zenei pályára, azokat mind fel is vették. Egy kisfiú — 10 éves — tőlük került az akadémiára, a különleges te­hetségek közé. ök csupán azt szeretnék, hogy a zenére éhes kisembereket megtanítsák ér­teni, hallgatni, értékelni a ze­nét. Hiszen ez is része az éle­tünknek. Nem is elhanyagol­ható része. | K. Zs. erre az esztendőre 44 munkanapnak megfelelő nyereség jutott minden dolgozó borítékjába. Darázsi' Dániel, a szövetke-; zet főkönyvelője számokkal tá­masztotta alá az elmondotta­kat, s hozzátette: a cél most már új választék, korszerűbb gyártmányok létrehozása. Az 1975. esztendő gazdasági tervei már elkészültek, az eddiginél többet kell foglalkozni a gyár­tástechnológia fejlesztésével. A felügyelő bizottság elnö­kének jelentése a munkaver- seny-mozgalomról szólt első­sorban. örvendetes, hogy valamennyi brigád a szo­cialista címért versenyez — hiszen ebben az üzemben a brigádmoz^alomnak nincse­nek hagyományai. A szövetkezeti bizottság el­nökének beszámolójából tud­tuk meg: csökkent a munkahelyi balesetek száma, népszerűek voltak a tavaly megrendezett közös kirándu,-'.-' lások. Itt, a közgyűlésen adta át a bizottság elnöke a szövet­kezet dolgozói nevében két nyugdíjba vonult munkatár­suk — Kovács Lajos és Bok­ros Károly — búcsúajándékát, majd azok a szakmunkásta­nulók kaptak jutalmat, akik tavaly a tanulásban, s a gya­korlati munkában is jó ered­ményeket értek el. (k. zs.) MŰSOR MOZIK Magód: Vadállatok a fedél­zeten. Monor: 141 perc, a befe­jezetlen mondatból, I—II. Nyáregyháza: Macskajáték. Úri: Ejtőernyősök. Vecsés: Csak semmi szexet, kérem, an­golok vagyunk! ÜTTÖRÖHÄZ Gyömrőn, 14-től 15.30-ig tisztségviselő kisdobos; 15-től 17-ig: tisztségviselő úttörő- és honvédelmi szakkör, 15.30-tól 17.30-ig: sportrendezvény, 16- tól 18-ig: Ságvári Harsona. SPORT A várakozásnak megfelelően szerepelt a monori női kosárlabdacsapat A budapesti kosárlabda-szö­vetség elkészítette az 1974. évi női kosárlabda-bajnokság ál­lását és az 1975. évi tavaszi bajnokság sorsolását. Amint a tabellán látható, a monori csapat a várakozásnak megfelelően szerepelt. Igaz, egy-két hellyel előbb is végez­hetett volna, ha nem hullajta- nak el idehaza egy-egy pontot, így például Monoron a Ma­gyar Hajó ellen 54:52, a fél­időben a monori csapat veze­tett 31:21 arányban. Még ma is érthetetlen, hogyan tudták kezükből kiengedni a biztos győzelmet. Budapesten a Be­tonépítők ellen 58:56, a csapat az utolsó másodpercekben vesztette el a mérkőzést. Voltak váratlan győzelmek is. Monoron a Fürdőigazgató­ság ellen 51:48, a félidőben a fővárosi csapat vezetett 35:16 arányban. Budapesten a Közgazdasági Egyetem el­len 56:54, a félidőben a hazai csapat vezetett 35:25 arányban, de lelkesedéssel és akarattal mind a két mérkő­zést maguk javára tudták for­dítani. A vereségek ellenére volt egy-két nagyarányú győ­zelem is. Gödöllőn 79:38. Mo­noron a Gyógypedagógiai Fő­iskola ellen 75:50. Dicséretet érdemelnek az évi jó teljesítményükért az idősebb játékosok: Bokros Éva, Bajkai Piroska, Katus Aranka, Kovács Teréz, Antal Magda és Benkö Edit. A fiata­labbak közül: Magyar Zsuzsa, Szűcs Judit, Tasi Gizella, Po- csai Erzsébet, Csehó Annamá­ria, Vízi Anikó. Meg kell em­líteni Veress László edzőt is, aki fáradhatatlanul munkálko­dik és dolgozik a monori ko­sárlabdasport fejlesztéséért, csaknem minden szabad ide­jét a pályán tölti. A bajnokság végeredménye: 7. Monori SE 22 6 16 1111 1007 28. (v.) I adók részvételével, mint dr. Mády Rezső, Terhe István, Pisák Ferenc, a Kertészeti Egyetem tanárai és Ságvári József kertészmérnök-tanár személyében. A gyakorlati foglalkozást az időjárástól füg­gően mindig szombaton dél­utánonként tartják, valame­lyik tag kertjében. Végül szólni kell a kertba­rátok körének a XI. pártkong­resszus tiszteletére és hazánk felszabadulása 30. évfor­dulójára tett szép felajánlásá­ról. A József Attila Művelődé­si Házban — Kertjeink termésé­ből — a hagyományos, régiek­hez hasonlóan, augusztus vé­gén, szeptember elején virág-, gyümölcs-, zöldségkiállítást rendeznek. Fekete Gizella

Next

/
Oldalképek
Tartalom