Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-05 / 54. szám
4 1975. MÁRCIUS 5., SZERDA íVcm ’éj£?S ■ xJunagí Károlyi Mihály politikai örökségéből JUBILEUMI EMLÉKÜLÉS AZ AKADÉMIÁN A közművelődés gondjai Vecsésen Az életformát a város alakítja ANTIFASISZTA ÚJSÁG József Attila autograf kézirata ' Megkerült a Petőfi Társaság 1876—-1899 közötti üléseiről szóló — eddig elveszettnek hitt jegyzőkönyv. Az érdekes dokumentumot egy fiatalember adta át a Petőfi Irodalmi Múzeumnak tavaly. Véletlenül jutott a múzeumba József Attila egyik ismert versének, az Edesanyám-nak autograf kézirata is. Gellért Oszkárnak, a Nyugat szerkesztőjének a múzeumra hagyott íróasztalából került elő, amikor szétszedték azt, hogy rendbehozzák. Tervszerű gyűjtés és ajándékozás révén is jelentősen gyarapodott tavaly a múzeum mintegy 190 ezer kéziratot, levelet stb. tartalmazó kézirattára. • A többi között József Attila, Juhász Gyula, Móra Ferenc .eredeti, köztük publikálatlan műveivel, leveleivel, z Kossuth Lajos egy levelével. 1 Az 50 ezer kötetes könyvtár megszerezte Kassák Lajos 1912-ben megjelent Élethivatás című művét, a Független szemle című folyóirat 1921— 23-as köteteit, a Toll című, 1929—33 között kiadott folyóirat teljes sorozatát, és a magyar antifasiszta sajtó nagyon értékes termékét: az 1944. augusztusa és októbere közt megjelent Pesti posta egyik számát. A hangtárban őrzött mintegy 700 írói vallomást, visszaemlékezést, jelentős eseményt megörökítő hangfelvételt kiegészítik egyebek között a Lengyel Menyhért temetésén készített hangfelvételek, valamint az a négyperces mozgó film, amelyen Móricz Zsig- mond, Németh László, Szabó Lőrinc, Németh Antal és családtagjai láthatók. Felvételeket készítettek Benjámin Lászlóval, Véfzy Endrével, Nádas Józseffel, Hont Ferenccel, Örkény Istvánnal, Tamás Aladárral, Berczeli A. Károlyival, Sásdi Sándorral, Vihar Bélával és másokkal, a két világháború közötti baloldali folyóiratok szerkesztőinek, munkatársainak visszaemlékezéseiből készülő kötethez. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat Károlyi Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából kedden tudományos emlékülést rendezett az MTA várbeli kongresszusi termében. Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke köszöntötte a politikai, társadalmi, tudományos és kulturális élet nagy számú képviselőjét a tanácskozáson, amelyen ott volt Károlyi Mihály özvegye is. Az emlékülés elnökségében foglalt helyét dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Ember Győző, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos A kulturális miniszter utasításban módosította az egyes pedagógusok középiskolai rajztanári képzéséről szóló korábbi rendelkezését. A miniszteri utasítás értelmében a Képzőművészeti Főiskolán három és fél éves levelező oktatás keretében sikeres államvizsgával művészi rajz, szerkesztő és ábrázoló geometria, valamint művészettörténet oktatására jogosító középiskolai rajztanári oklevelet szerezhetnek azok, akik pedagógus munkakört töltenek be, általános iskolai rajztanári oklevéllel rendelkeznek, vagy a Képzőművészeti Főiskolán, illetve az Iparművészeti Főiskolán legalább 4 félévet végeztek, a felvételkor 45. életévüket még nem töltötték be, s alakrajzból kiemelkedő képességet tanúsítanak. Tanácsának elnöke Károlyi Mihály politikai öröksége címmel tartotta meg az emlékülés — további előadásokkal és korreferátumokkal kísért — megnyitó előadását. Ezután Berend T. Iván akadémikus Gazdaság és társadalom a századelő Magyarországán és Károlyi Mihály, Hajdú Tibor, a történettudományok doktora Károlyi Mihály a polgári demokratikus forradalom, Jemnitz János, a történettudományok doktora Károlyi Mihályr a két világháború között címmel tartott előadást: majd korreferátumok hangzottak el Károlyi Mihály életútjától 1918-ig, a fasizmus elleni küzdelméről, a felszabadulás utáni éveiről és Károlyi Mihály egyéniségéről. A tanév január elsejétől december 31-ig tart, a szorgalmi idő tanévenként három részre (évharmadra) tagozódik: február 1-től május 31- ig, július 15-től augusztus 15-ig és október 1-től december 31-ig. Az utolsó félév pedig két részre tagozódik: február 1-től május 31-ig és július 15-től augusztus 15-ig. Az utasítás hatályba lépett, rendelkezéseit első ízben az 1975. tanévben az első évfolyam hallgatóira, azt követően pedig fokozatosan a magasabb évfolyamok hallgatóira k£ll alkalmazni. Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat az 1975. év előtt kezdték meg, azt változatlan tanulmányi renddel folytatják és fejezik be. Közismert, hogy a fővárosban tanuló középiskőlás diákok jelentős hányada Pest környékén él és autóbuszon, vonaton jár be mindennap Budapestre. Sokkal nehezebb körülmények között tanulnak, mint budapesti társaik, hiszen a bejárás rengeteg időt rabol el tőlük. A napi 3—4 órás utazás után már fáradtak, sokszor kimerültek. A bejárás gondjairól, bajairól beszélgettünk néhány Pest megyei szakközépiskolás diákkal. Naponta négy óra Chrenkó László negyedikes, érettségi előtt álló diák Sóskúton, mindennap reggel fél hatkor kel, negyed hétkor indul a busz, nyolc óra előtt ér be az iskolába, mert még a fővárosban is utaznia kell. Ha az iskolában nincs semmiféle elfoglaltsága, akkor négy óra tájban ér haza, s naponta három és fél, négy órát utazik. KISZ-gyűlés, szakköri foglalkozás és egyéb iskolai elfoglaltság miatt bizony sokszor csak a késő esti órákban tud hazajutni. — Milyenek az utazás körülményei? — Reggel van ülőhely az autóbuszon, de hazafelé nagy a zsúfoltság, csak állóhely jut. Ilyen körülmények közt nem tudok tanulni. — Hol ebédelsz? — Sehol. Amikor hazaérek, akkor jutok először főtt ételhez. — Mikor tanulsz? — Este. — Mennyit? — Naponta körülbelül két órát, de az is előfordul, hogy reggel az iskolában másolom le a leckét, mert otthon fáradt vagyok, lefekszem, nincs kedvem tanulni. — Ki kíséri figyelemmel a tanulmányi munkádat, az iskolával kapcsolatos teendőidet? Kiadós séta Pestlőrincről, s már, Vecsésen van az ember. Kerékpárral alig öt-hat percnyi a távolság. Az első, ami a látogató szemébe ötlik, az elkészült vagy éppen épülő emeletes házak sora, amelyek mindinkább közelebb hozzák a nagyközséget a főváros határához. Az életformát már korábban is a város alakította itt: majd kilencezer ember utazik naponta budapesti munkahelyére. Többségük munkás. Városi környezetben töltik életük egy részét, munkájuk után a gyárak_ és az üzemek a fővárosi tanácsnak fizetnek adót. Ez is belejátszik abba, hogy esténként Budapestről faluba érkeznek haza, olyan faluba, ahol a het- venhárom kilométeres úthá. lózatból még csak hét kilométer kapott aszfaltburkolatot, és a száztíz kilométernyi járdából is mindössze tizenkét kilométernyit köveztek ki. Hogy nem többet, az nem a nagyközség vezetőin múlik. így is gyakran erőn felül költenek arra. hogy a vecsésiek kulturáltabban, műveltebben élhessenek. Csak az elmúlt esztendő oéldáiát említjük: a művelődési háznak nyúitoH' 123 ezer forintos állami támogatáson felül még 160 ezer forintot biztosítottak az épület felújítására. Több száze-rer forintért iíi könyvtárat létesítettek, a korábbi épületet pedis? gyermekkönyvtárrá alakították át. A kömwtár részére 82 ezer forintot od.tqk új könyvek beszerzésére. Kisebb közösségekre Ennyire telik a tanács saját erejéből. Ám minden jószándék ellenére is ez a támogatás kevés egy húszezres, — Apám nyugdíjas kőműves, anyám háztartásbeli, nem tudnak segíteni a tanulásban. A nővérem elektrotechnikus, ő segít néha. Ebéd: mindig este Mokos Ferenc másodikos diák, szakközépiskolába jár. Tápiószecsőn lakik. Az első félévben Pesten lakott kollégiumban, de sokat betegeskedett, nem bírta a közösséget, ezért a szülei hazavitték, s ő is bejáró lett. Naponta négy órát utazik. — Tudsz-e a vonaton tanulni ? Sajnos, nem, mert nagyon sokan vannak. S ráadásul szombatonként mindig hideg kocsiban utazunk és sokat fagyoskodunk. Az utolsó kocsiban reggelenként pálinkát mérnek, de én nem ott utazom. Különben sem szoktam pálinkázni. Ha jut ülőhely, akkor rendszerint alszom, vagy a barátokkal beszélgetünk. Hazafelé csak állóhely jut, a kocsik nagyon zsúfoltak, vágni lehet a füstöt. Fizetési napokon pedig mintha mozgó italboltban utazna az ember: rengeteg cf tántorgó, részeg utas, a hangoskodó, trágárul beszélő ember. — Napközben Pesten eszel-e főtt ételt? — Nem. Csak a késő délutáni vagy az esti órákban otthon kapok ebédet és vacsorát. — Szüleid hogyan kísérik figyelemmel a tanulmányi munkádat? — Szüleim tudomásul veszik a jegyeimet, a jókat, rosszakat egyaránt, közben állandóan biztatnak, hogy tanuljak A kollégiumban a jobban tanuló társaktól és a tanároktól sokszor kaptam segítséget, de itthon, sajnos, gyakorlatilag nem fordulhatok senkihez a tanulmányi problémáimmal. pülésen. A művelődési háznak adott évi támogatás például még a munkabérek fedezetére sem elegendő. Ezenkívül azonban más rezsiköltségekkel is — fűtés, világítás, dologi kiadások — számolni kell. Az évi 269 ezer forintos költségvetésnefc tehát több, mint a felét meg kell „termelniük”. Miből? Hogyan? — hiszen a művelődési ház élete elsősorban olyan kisebb művelődési közösségekre épül — öt klub, hat szakkör, négy amatőr művészeti együttes, négy tanfolyam —, amely inkább csak viszi a pénzt, mint hozza. Ugyanakkor a rezsiköltségek is csak nőnek. Ha a tanácsnak nincs több pénze, mondhatná bárki, fogjanak össze a nagyközség termelő egységei, mint ahogy más községek munkájáról írva, arról lapunk is gyakrap beszámolt már. Iaenám. csakhogy Vecsésnek nincsenek olyan jelentős termelő egységei, mint például a lakosság számát illetően maidnem hasonló Dunakeszinek. Termelőszövetkezetei most egyesültek. Szűk vonzáskörzet Helyi megoldás a közművelődés fokozottabb támogatására pillanatnyilag Vecsésen nem kínálkozik. Művelődési háza a felújítás ellenére sem tartozik a korszerű igényeket kielégítő intézmények közé. Hatóköre is meglehetősen szűk. Kiesik ebből a hatáskörből a nagyközség vasúton túli része — ahol mintegy hét-nyolc ezren élnek —, elsősorban a távolság miatt. És kiesik a művelődési ház vonzásköréből az épülő új negyed lakossága is. Ennek nemcsak a nagyobb távolság Lonárt Mihály ugyancsak másodikos diák. Vecsésról jár be vonaton és két órát utazik naponta. — Milyen problémáid vannak a bejárással? — Tanítás után több mint egy órát kell várnunk a vonat indulásáig. Kijövünk az iskolából és legtöbbször az utcán csellengünk, csavar- gunk, ólálkodunk a kirakatok előtt. Jó időben még csak eltelik valahogy az idő. — Az Iskola nem tud meleg tantermet biztosítani? — Nem, mert kezdődik a takarítás. Ugyanis este fél tízig tanítás folyik az iskolában : az esti és a levelező tagozaton is órák vannak. Petrovics Tibor Gödöllőről jár be HÉV-vel Pestre. Naponta három órát utazik. — Mivel töltőd az idődet utazás közben? — Kártyázni szoktunk, legtöbbször .ultizunk. — Pénzben? — Nem! — hangzik az eléggé bizonytalan válasz. — Tudnál mesélni valamilyen érdekesebb sztorit? — Nemrégen véletlenül kitörtük az egyik ablaküveget. Jött a kalauz, és azt mondta, hogy fizessük ki neki „feketén”, nyugta nélkül a pénzt, nem jelent föl bennünket. 125 forintot számoltunk le neki a markába, ennek ellenére néhány hét múlva illetékes helyről jött az értesítés, hogy fizessünk be az ablaktörés miatt 125 forintot. Miért nincs szakítás? Reményi Béla és Kovács Imre Gyömrőről járnak be a fővárosba. Három órát utaznak naponta, reggel fél hatkor kelnek, de hetenként egyszer a hét órakor kezdődő műhelygyakorlat miatt hajnali fél ötkor csörög az óra. — Milyen körülmények közt utaztok naponta? — Eléggé vidám utazásban van részünk. Reggelenként az oHa, hanem az is, hogy Itt elsősorban a fővárosban dolgozó értelmiségiek telepednek meg, akiknek az igényei lényegesen nagyobbak annál, mint amit a nagyközség művelődési háza számukra pillanatnyilag nyújtani tud. Eredményes erőfeszítések A nagyközség művelődési háza és könyvtára mindent megtesz azért, hogy szélesítse látogatóik körét. Ezért is szorgalmazzák a már hagyományos művelődési formák mellett a klubok és a szakkörök működtetését. Az ifjúsági klub például a különböző művészeti csoportokban és szakkörökben tevékenykedő fiatalokat fogja össze. A kertbarátok klubja segítséget kíván nyújtani az új betelepülőknek is a kiskertek kialakításához. A felnőtt és az ifjúsági könyvtár eddigi hat fiókkönyvtárát újabb kettővel — a Kun Béla téri iskolában, illetve a tavaly létesített falumúzeumban — kívánja gyarapítani. Ez utóbbiban a nagyközség népművelőiből alakult szocialista brigád társadalmi munkában vállalja a könyvek kölcsönzését. Az ifjúsági könyvtárban rendszeresen rendeznek rendhagyó irodalmi órákat a nagyközség négy iskolájának diákjai számára. A művelődési házzal közösen készítik elő az ismételten megrendezésre kerülő szocialista brigádok vetélkedőjét. És hosszan sorolhatnánk azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a nagyközség népművelői tesznek a tartalmasabb, az eddiginél nagyobb tömegeket vonzó közművelősokszoknyás nénikék pálinkát árulnak a „munkába induló dolgozóiinak”. Az egész szerelvény bűzlik a cigaretta- füsttől és a pálinkától. — És nem buknak le ezek a pálinkát áruló asszonyok? — Nem, mert mindig jelzi nekik valaki, hogy jön a kalauz. Különben van egy részeges kalauznőnk is. A kalauztáska mellett rendszerint egy szatyor is van nála, benne 3—4 üveg sör. Gyakran mellé lyukasztja a havibérletet, s aztán a következő napokban emiatt meg akarnak büntetni bennünket. — És délután? — Pálinka helyett sör van. Ugyanis Kőbányán sokan szállnak fel olyan utasok, akik a sörgyárban dolgoznak, sokszor kötözködnek is vagy sört árulnak. — Ti mit tennétek a kulturáltabb utazásért? » — Régen a vonatszerelvényeken voltak külön a tanulók számára kijelölt kocsik, úgynevezett diákszakaszok, ahol nyugodtabb körülmények között lehetett utazni, és esetleg tanulni is. Vissza kéne állítani ezt. Aztán az is jó lenne, ha a rendőrség komolyabban is fellépne a zugárusok ellen, s szigorúbban büntetnék meg a vonatok „botrányhőseit”. Segíthet a KISZ is Igazuk van ezeknek a fiataloknak. A vonatok késésén, a kocsik rossz világításán, a kocsik, fülkék tisztaságán, az utazás kulturáltabbá tételén csak a MÁV illetékesei tudnak segíteni. Sok kérdést az iskolák is rendezhetnének. A legégetőbb probléma az étkeztetés biztosítása, az egészségre ugyanis nagyon ártalmas az az étkezési rendszer, amiben ezek a gyerekek napról napra részesülnek. Az utcákon csellengés, csavargás ellen legtöbbet az iskolai KlSZ-szer- vezetek tudnának tenni: egy- egy tanteremben, iskolai KISZ-klubban meg lehetne szervezni, hogy tanulással, pihenéssel, szórakozással töltsék el az időt a vonatra várakozók. Kiss György Mihály CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKŐRÖS ABONY BUDAÖRS MÁRCIUS 6-TÖL. MÁRCIUS 12-IG 6—10: A keresztapa másik arca 11—12: A briliánskirálynő bukása 6— 0: A medve és a baba 10— 12: Lány a seprűnyélen 6— 9: Volt egyszer egy vadnyugat 10: Rocco és fivérei I—II.* 11— 12: Merénylők 6— 7: A briliánskirálynő bukása 8— 9: Bekötött szemmel 10—12: Volt egyszer egy vadnyugat 6—11: Ulzana 12: A vizsgálat lezárult, felejtse el! DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR PILISVGRÖSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENTMIKLÓS VECSÉS 6— 9: Tibbs és a szervezet lO-’-ll: A lovag végakarata 6— 7: Andrej Rubljov 8— 9: A mesterdetektív 10— 12: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II.* 9— 10: Ki megy a nő után 11— 12: Piknik a sasok hegyén 6— 7: Banditák hálójában 8— 9: Az édes szó: szabadság I—II. 10—11: Fennakadva a fán 7— 8: A dunai hajós 9— 10: Magas szőke férfi, felemás cipőben 6— 8: Váltságdíj egy halottért 10—11: Balszerencsés Alfréd 6— 9: A Lopakodó Hold 10—11: Bekötött szemmel 12: Rocco és fivérei I—II.* 7— 9: Az Olsen banda nagy fogása 10—11: Halló, itt Iván cár! 12: Pókháló 6— 7: A kardforgató nő 8— 9: Ralu hercegnő hozománya 10—11: Rivaldafény 6— 7: Merénylők 8— 9: Álmodó ifjúság 10—11: A mesterdetektív 6— 9: Balszerencsés Alfréd 10—11: Álmodó ifjúság ^ 6— 7: Lázadás a Bountyn I—n. 8— 9: Merénylők 10— 12: Tibbs és a szervezet • 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT! Elnyerhető levelező tagozaton Miniszteri utasítás a rajztanári képzésről dés érdekében. Prukner Pál Pest megyéből a fővárosba Ingázó fiatalok
