Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-30 / 76. szám

VÁCI NAPLÓ A P E ST MEGYEí HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • v/<-V-*. • \-V ■ ;-í* ' a • A VÁCI JÁRÁS ES VÁC VAROS RESZERE V r «, **** W ■. *■ XIX. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1975. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP Gazdag, sokszínű rendezvények hazánk felszabadulásának 80. évfordulóján Városunk és járásunk lakos­sága, új életünk születésének 30. évfordulójának méltó, gazdag és sokszínű program­mal készül legnagyobb nem­zeti ünnepünkre. Az üzemek­ben, intézményekben, a köz­ségekben és a kiemelt ünnep­ségek programjaiban, kultu­rális bemutatóik, vetélkedők, kitüntetések és létesítmények átadása, számos érdekes ese­mény szerepel. Sok helyütt kedves szovjet vendégek is részt vesznek az ünnepsége­ken. Megemlékeznek a sza­badságunkért életüket adó hősökről és elhelyezik a hála koszorúit. Április 3-án 14 órakor a Szabadság téren kerül sor a városi ünnepségre, akkor avatják fel az új felszabadu­lási emlékművünket, Somo­gyi József Kossufch-díjas szobrászművész alkotását. Ün­nepi avatóbeszédet Arató András, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára és Papp József, a városi pártbi­zottság első titkára mond. Garai Gábor: Űj kor nyitánya című versét Bitskei Tibor színművész tolmácsolásában hallhatják a résztvevők. Az ünnepségen részt vesz Pest megye testvérmegyéje, Omszk delegációja. Az avatás után a résztvevők megkoszorúzzák az emlékművet. Délután fél négykor kerül sor a szovjet hősi emlékmű koszorúzás! ünnepségére; a nemzetközi ifjúsági kórusta­lálkozó résztvevői a helyszí­nen adnak ünnepi hangver­senyt. Délután 5 órakor kerül sor a szovjet hősi temetői ün­nepségre, ahol ünnepi beszé­det mond: Kolontáj Mihail Nyikolajevics ezredes, a váro­sunkat felszabadító szovjet csapatok képviselője és Vásár­helyi József, a pedagógus- szakszervezet városi titkára. A járási ünnepséget ápri­lis 3-án Dunakeszin rendezik. Délután fél háromkor koszo­rúzás lesz a szovjet hősi em­lékműnél. Délután 4 órakor a József Attila Művelődési Köz­pontban kerül sor nagygyű­lésre, ünnepi beszédet Baráth Endre, az MSZMP Váci járási bizottságának titkára mond. A kulturális műsorban közre­működik a dunakeszi 3. számú iskola énekkara, a művelődé­si központ férfikara és fúvós­zenekara, valamint a Radnóti Miklós irodalmi színpad. A járás községeiben sokszínű rendezvények gazdagítják az ünnepi programot. Április 4-én Szobcm, a mű­velődési házban rendezik meg a nagyközségi ünnepséget, melyen Krima János, a járási hivatal elnöke mond ünnepi beszédet. A rendezvényen a Pest megyei Tanács és a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottsága képviselői adják át az 1974. évi községfejlesztési és szépítési versenyben a nagyközségeik között első he­lyezést elért Szobnak az okle­velet és 350 000 forintot köz­ségfejlesztési célokra. Ipolydamásdon és Rádon a község társadalmi összefogá­sával épült ifjúsági klub át­adására kerül sor. Foton április 4-én 10 óra­kor adják át az újjávarázsolt művelődési házat. Nagymaro son április 2-án órakor ifjúsági lesz. Dunakeszin, ä Mechanikai Laboratóriumiban kiállítást rendeznek, bemutatják a Szov­jetuniót és hatónk fejlődését a 30 év tükrében. Ugyanitt április 2-án 3 órától az MSZBT-tagcsoport rendez szellemi vetélkedőt. Április 4- én a dunakeszi József Attila Művelődési Központban úttö­rő és KISZ-es korcsoportban „Barátság, béke” címmel ren­dezik meg a járási szavaló- versenv döntőjét. A városi és járási rendez­vényeket kiállítások és fel- szabadulási vetélkedők színe­sítik. Számos helyen alakul MSZBT-tagcsoport. Kit unite té­délután 2 nagygyűlés seket adnak át a gazdasági és politikai munkában kiemelke­dő eredményt elérteknek. Megemlékeznek azokról, akik 30 éve dolgoznak munkahe­lyükön, a felszabadulás óta részt vesznek a párt munká­jában, a munkásmozgalom­ban. Rajki László Szovjet gyermekrajzok kiállítása A Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza segítségével a váci Hallássérültek Kisegítő Iskolája hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére szovjet gyermekrajzok­ból rendez kiállítást. Az ün­nepélyes megnyitóra április 2-án a Csikós József út 29. alatti épületben 11 órakor ke­rül sor. Üzemi torna Három váci üzemben — a Kötöttárugyárban, az Egyesült Izzó váci gyárában és a Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rában az üzemi Vöröskereszt­szervezet és az üzemi orvos közreműködésével megszer­vezték a munkahelyi tornát. A frissítő gyakorlatokat zené­re végzik az íróasztalok és a gépek mellett. A munkáshiány ellenére Növekedett a termelés Vác ipari üzemeiben Csütörtökön délelőtt ülést tartott az MSZMP váci városi végrehajtó bizottsága. Megvitatta a városban működő önálló vállalatok és gyáregységek múlt évi tervteljesítéséről szóló tájékoztató jelentést, valamint Vác könnyűipari üzemeinek tavalyi gazdasági tevékenységéről szóló tájékoztatót. A gazdaságpolitikai osztály tájékoztató jelentéséből kitű­nik, hogy a váci üzemek és vállalatok 1974. évi tervüket túlteljesítették. Az 1974. évre tervezett termelést és forgal­mat 1,6 százalékkal, az 1973. évi termelést pedig 11,3 szá­zalékkal. A legszembetűnőbb a fej­lődés az élelmiszeriparban, melyet a szolgáltató és a nehézipari üzemek követ­nek. Az 1,6 százalékos túl­teljesítés több mint 80 millió forintot ér. Az 1973. évi termelési értéket pedig 500 millió forinttal tel­jesítették túl a váci gyárak és üzemek, ami egyben azt is je­lenti, hogy a múlt év végére a váci ipar túllépte az 5 milliárd forintos termelési szintet. Vác üzemei és vállalatai 456 millió forintos eredményt ter­veztek a múlt esztendőben, me­lyet 506 millió forintra teljesí­tettek. Különösen jó ered­ményt ért el a Taurus Gumi­gyár, amely az előző évi 27 millióval szemben 1074-ben 54 millió forintos eredményt ért el. Ugyanakkor az import anyagárak emelkedése miatt a Forte-gyárban az 1973-ban el­ért 57 millióról a múlt eszten­dőben 30 millió forintra esett vissza az eredmény. Ugyanez a helyzet a Kötöttárugyárban is, ahol az előző évihez képest 11 millió forinttal csökkent az eredmény. Ez természetesen hatással lesz a következő évek termelésére, hiszen a vállala­tok eredményétől függ a fej­lesztési és részesedési alap, mely egyrészt a beruházásokat, s ezen keresztül a termelés nö­vekedését, másrészt a bérfej­lesztést meghatározza. A városi pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának képviseletében Győri Tibor, a Finomfonó és Cérnázó Vállalat, igazgatója terjesztette elő azt a jelentést, melyet a váci üze­mek múlt évi gazdasági tevé­kenységéről készítettek. Az MSZMP Központi Bizott­sága múlt év december 5-én vitatta meg az ipar ez évi, a negyedik ötéves terv utolsó esz­tendejének feladatairól szóló előterjesztést. Ennek tükrében vizsgálta meg a gazdaságpoliti­kai osztály a váci könnyűipari üzemek 1974. évi gazdasági te­vékenységét. A város öt könnyűipari üze­me közül közvetlenül csak a Kötöttárugyár tartozik a Köny- nyűipari Minisztérium alá. A Bélésárugyár, a FICE, az ön­töde és a Fonógyár viszont gyáregység. Az öt gyárban összesen 4300 munkást és alkalma­zottat foglalkoztatnak. Az általuk megtermelt javak több mint egymilliárd fo­rintot érnek. A könnyűipari üzemeket az országban mindenütt munka­erőhiány jellemzi. A három műszak, a magas munkainten­zitás következménye, hogy rendkívül magas a vándorlás és a szakmai színvonal — a gaz­daságpolitikai osztály megálla­pítása szerint — állandóan romlik. Mivel a könnyűipari üzemekben a dolgozók 70—80 százaléka nő, és a környékbeli községekből is egyre kevesebb a jelentkező, az üzemek más megyékben hoznak létre te­lephelyeket, vagy autóbuszt vá­sárolnak és azzal szállítják be a messze lakó dolgozókat mun­kahelyükre. Még így is egyre csökkent a létszám. Például a FICE-ben 2—3 évvel ezelőtt még 100—110-en jártak be a bérautóbusszal Ácsa felől Vác- ra, erre az esztendőre számuk 60-ra csökkent. A könnyűipar váci vezetői az ötödik ötéves terv re­konstrukcióitól, valamint az üzem- és munkaszerve­zésben rejlő tartalékoktól várják a körülmények ja­vulását. A gazdaságpolitikai osztály megállapította, hogy a Bélés­árugyár mind mennyiségi, mind értéktervét túlteljesítette. Az Hímes tojások Kemencén A húsvéti nép­szokások nap­jainkban átalaku­lóban vannak. A legények és a fiúk eljárnak ugyan a lányos házakhoz locsolkodni, saj­nos azonban, ép­pen a fiatalabbak esetében olyan motívumok ta­padnak a szo­káshoz, amelyek nem hordozzák a régi szép jelenté­seket. Nem a ta­vaszi jókívánsá­gok, a fiatalok ér­zelmi kapcsolatai irányítják a reg­geli járókelők lép­teit. Bizony, van fiatal fiú, aki elő­re számolgatja a várható „bevé­telt”, s ez még nem a legrosz- szabb. A későbbi órákban bizony­talanul botorkáló gyerekek a felnőt­tek nemtörődöm­ségét mutatják. Az alap ok; a vendégvárók régi szokásainak mó­dosulását is mutat­ják. Könnyebb egy-egy csokolá­détojással, sőt egy pohár itallal elintézni az ün­nep hagyomá­nyait. Szerencsére, nem mindenhol! Van még, ahol a vendég szíves fo­gadását a napok óta készülő hímes tojások bizonyít­ják. így van ez hegyi falvaink né­melyikében, köz­tük Kemencén is. Még másnap is büszkén mutogat­ják a fiúk, mint szép trófeákat a hímes tojásokat. Kérdezgetvén tő­lük, mit tudnak a tojások készítésé­ről, elmesélték a készítés módját. A hímes tojások elő­készítésének faj­tái; a nyers, a főtt, s a kifújt to­jások sora. A min­tákat két külön­böző módon ala­kítják: karcolás­sal, kecézéssel. A karcolás az is­mertebb eljárás. Az egyszínűre fes­tett tojásra éles, hegyes szerszám­mal a hímzések­hez hasonló folt­hatású, vagy vé­kony vonalas mintákat készíte­nek. A kecézés az ősibb és szebb. Külön erre a cél­ra készített szer­számmal — a ke- cével — hordják fel a vonalas min­tát a tojásra, majd a viaszmintás to­jást festik meg, egy színnel. El­mondták, hogy vi­rágokat, gereb- lyéket, olykor szö­veget is mintáz­nak — Mintáznak a szülők, mert saj­nos, kevés iskolás kislány vesz már részt a hímes to­jás készítésében, sőt ködbe veszett a minták értel­mezése, ismerete is. Űjabb és újabb motívumok jelen­nek. meg, háttérbe szorítva a régit. Régit? Ősit! Bi­zony van ezeken a tojásokon a hon­foglaló magyar­ság motívumai­ból is! A gereb­lye a termékeny­ség motívuma, az övdíszek ritmikus mintája is a régi sámánhit hagya­téka, a rozmaring is állandó jelle­gű motívum, alap­ja a szeremlei korsó mintájának is, több mint ezeréves. Kemencén őr­zik ezt a szép ha­gyományt. Őrzik, évről évre meg­mondják, mikor, hol kitől kapták a tojásokat. Őriz­ze és védje az egész közösség! Tanulják meg a gyermekek a mód­ját, és mintáit, hogy sértetlenül hagyják ők is a következő gene­rációknak, mint szüleik nekik! g. 1. Milyen lesz 2000-ben? Elkészült Dunakeszi rendezési Az első kertvárosi lépcső A Valóság című folyóirat februári számában írta Ro­many Pál, az MSZMP KB Te­rületi Gazdaságfejlesztési Osz­tályainak vezetője: „Az ingá­zás azért nőtt ilyen nagyra nálunk, mert a lakás nem ott volt, ahol a munkahely. Bu­dapest azután ezt részben úgy hidalta át, hogy a környékén kellően nem szabályozott te­lepülések burjánzottak el... Hallatni azt a hasonlatot, hogy drágakő a mi főváro­sunk. Igaz. És az is, hogy a drágakő is akkor ragyog iga­zán, ha körülötte vannak ki­sebb kövek, amelyek még in­kább kiemelik ragyogását és fogadják sugarait...” Nem kell rosszmájúnak len­ni ahhoz, hogy a ma 22 ezer lakosú Dunakesziről azt mondhassuk: tökéletesen rá­illik az idézet első fele, de egyáltalán nem a másik. Mert igaz, hogy a budapesti letele­pedési nehézségek ezrével vonzották a somogyi, tolnai, szabolcsi és az ország minden részéről meginduló embereket. A fővárosba nem mehettek, megálltak a határán, a többi között Dunakeszin, Foton és a többi településen. Tíz év alatt 12 000 ember gondja szakadt a nagyközség vezetőinek a nyakába. Hiszen nem lehet annyival elintézni a dolgot: „Nem hívta őket senki, nem tartozunk értük felelősséggel!” Húsz éve talán könnyebb lett volna annak a helyzete, aki rendet akart tenni az óri­ás községben. De a dolog ak­kor senkinek sem volt olyan sürgős. Amit elmulasztottak, ma kell rendbetenni. Nagy nehézségekkel, lehetetlennek tűnő feladatok megoldásával. Ezeket a nehézségeket az egyik kicsit talán pesszimista szakember így foglalta össze: „Kérem, ha holnaptól korlát­lan építőipari kapacitással, tő­kével próbálnánk kényelmes, tetszetős településsé formálni Dunakeszit, akkor is csak úgy érhetnénk el eredményt, ha a meglevő házak felét ledönte­nénk és elölről kezdenénk mindent.” Bizony, Dunakeszi minden előzetes terv és elgondolás nél­kül nőtt, terebélyesedett ilyen naggyá! Nincs központja, rosszak a kereskedelmi, kul­turális adottságai. Ki gondol­ná, hogy Dunakeszi és Szent­endre a lakosság számát te­kintve ugyanabban a súlycso­portban van? És — sajnos —, semmilyen más tekintetben nincs. Egyoldalú lenne a kép, ha azt mondanánk: az utóbbi években sem történt semmi. Rohamléptekkel halad a köz­művesítés, a csatornázás, há­romezres lakótelep épül a Fil­lér út mentén, s most, egy újabb lépcsőfokként, elkészült a Budapestet körülfogó agglo­merációs övezet, közöttük Dunakeszi előzetes rendezési terve. A tanácsülés, amelyen el­fogadták a tervet — Kovács Béla, a Budapesti Városépíté­si Tervező Vállalat építészé­nek munkáját — nem kisebb dologról döntött; milyen lesz majd a mostani nagyközség az ezredforduló táján? Az első, talán hihetetlennek látszó megállapítás: 2000-re közel 34 ezren laknak Duna­keszin, a lakosság számának emelkedése feltartóztathatat­lan. Mindez törvényszerű. Bu­dapest lakossága stagnál, vagy alig emelkedik, s egyre több fővárosi éri el a nyugdíjkor­határt. Arról nem is beszél­ve, hogy egyre csökken a Bu­dapestre költözési láz. Inikább az őslakosok jönnek ki a kér tvárosokba. Ha mindez így van, Duna­keszinek is, a többi agglome­rációs községnek is az eddi­ginél is nagyobb ütemben kell fejlődnie, igénybe véve a fő­város segítségét is. A rendezés feltétele, vezér­fonala ez a rendezési terv. Ki­jelöli a városközpontot az Ár­pád út és a Bajcsy-Zsilinsz- ky út között, az új ipartele­pek, elsősorban kevés mun­kást foglalkoztató raktárak helyét a Házgyár és a község Pest felé eső határa között. Megszabja, hogy hol kell új utakat építeni, ingatlanépítési tilalmat rendel el azokon a helyeken, ahol majd az új au­tópálya és közintézmények épülnek. A község nem tere­bélyesedik tovább, hiszen a jelenlegi területen is számta­lan a be nem épített telek. Ilyen a Tábor út és a Hunya­di út által határolt rész is, ahol 218 telket parcelláznak, s kijelölték a hozzá tartozó koVnmunális létesítmények he­lyét is. A tanács a parcellázá­sok teljes bevételét a terület fejlesztésére fordítja. A rendezési terv csak „ka­paszkodó”. Arra szolgál, hogy a részletes rendezési tervek, a kiviteli tervek egységes el­képzelést kövessenek olyan előzetes megfontolások alap­ján, amelyek lehetővé teszik, hogy a mai Dunakeszi ifjúsá­ga, az idősebbek gyerekei és unokái rendezett, kényelmes, tetszetős kertvárosban lakja­nak. Olyan drágakőre emlé­keztessen a kertváros, amely fényével még inkább kiemeli a Dunakanyar és fővárosunk, Budapest ragyogását. Csulák András önköltsége például 192 száza-, lékkai csökkent, az egy főre jutó termelési érték 9 száza­lékkal nőtt. Nyilván szerepe volt ebben annak is, hogy a Bélésárugyárban az éjszakai munkát 100 százalékos pótlék­kal fizetik, s így teszik lehe­tővé a gépek folyamatos ki­használását. A Hazai Fésűsfonó váci gyá-. ra a két évvel ezelőtti átszer­vezés után a fejlődés útjára lépett. A bérszínvonal 16 szá­zalékkal emelkedett, a régi gé­peket leszerelték, s vállalaton belüli átcsoportosítással kor­szerűbb, nagy teljesítményű gépeket kapott a gyár. A ter­melés profilját is megváltoz­tatta, s ennek, valamint a he­lyes költséggazdálkodásnak köszönhető, hogy ebben az esz­tendőben a múlt évi termelés alapján 18 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést vehettek fel az itt dolgozók. Ugyancsak javult a gyárban dolgozók szociális helyzete. Eb­ben az évben például új kony­hát és étkezőt, valamint 5 mil­lió forintért leányszállást épí­tenek. A Finomfonó és Cérnázógyár a Pamutfonóipari Vállalat egyik gyáregysége. Ott gyárt­ják a szintetikus varrócérna alapanyagát, valamint azokat a fonalakat, amelyekből bal­lonszövetet és batisztot szőnek. Figyelemre méltó, hogy a múlt évben nem kaptak minőségi reklamációt, és 56 százalékról 69 százalékra nőtt termékeiken belül az első osztályú fonalak aránya. Termelékenységük 7,7 százalékkal nőtt. A múlt két esztendőben négymillió forintot költöt­tek dolgozóik munkakö­rülményeinek megjavítá­sára. Várhatóan az ötödik ötéves tervben mintegy 200 millió forintos költséggel teljesen felújítják a gép­parkot. A Kötöttárugyárban végzett vizsgálat kedvezőtlen tapasz­talatokat hozott. A nehézségek egyik oka az alapanyagok és a vegyszerek árának növeke­dése, a világpiacon mutatkozó értékesítési nehézségek, a lét­számhiány. Ugyanakkor a nem megfelelő szervezettség miatt jelenlegi létszámukat sem fog­lalkoztatják elég hatékonyan. Múlt évi tervüket év közben többször csökkentették, a nem megfelelő minőség miatt ár­engedményt adniuk, s késedel­mes szállítás miatt kötbérrel is sújtották őket. Az Öntöde, a Könnyűipari Alkatrészgyártó Vállalat 7. szá­mú gyára termelésének 70 szá­zalékát az új rendszerű szö­vőgépek egységei adják, ame­lyet szovjet exportra 'készíte­nek. A gyár önköltsége a terv­hez képest 558 százalék! A gaz­daságpolitikai osztály szerint ennek realitásáról csak továb­bi, részletes és mindenre kitér, jedő vizsgálat adhat képet. A végrehajtó bizottság meg' állapította, hogy a Kötöttárugyár kivételével valamennyi váci könnyű­ipari üzem sikeres eszten­dőt zárt december 31-én. Ugyanakkor javasolták: hoz zanak létre egy szakemberek bői álló csoportot, mely meg vizsgálja a Kötöttárugyár te vékenységét, és észrevételei javaslatait két hónapon belú a végrehajtó bizottság, máj állásfoglalásával együtt Könnyűipari Minisztérium terjeszti. Ugyanennek a bízott Ságnak a feladata lesz, hog megvizsgálja az öntödei ön költség alakulását. B. II. Kérem azt a személyt, aki má cius 22-én kerékpárommal együ táskámat elvitte, hogy legalább benne levő hivatalos TIGAZ-irat kát az azon feltüntetett cím visszajuttatni szíveskedjék. AZONNAL1 BELÉPÉSRE FELVESZÜNK üzemünkhöz állandó éjjeli munkára úttisztítói munkakörbe nyugdíjas és főállású dolgozókat. Jelentkezés: Költségvetési üzem, Vác, Deákvári fasor 2. Munkaügyi Osztály.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom