Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-30 / 76. szám

1975 MÁRCIUS 30.. VASÁRNAP %Mdas> Újjászületett egy százéves gyáregység Elkészült a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerműve öt esztendővel ezelőtt szü­letett a döntés: a Lenin Ko­hászati Művek területén hat futballpálya nagyságú helyen építsék meg Közép-Európa legkorszerűbb nemesacél­hengerművét. A mű kész: — mint tegnapi lapunkban hí­rül adtu,k — április elsején délután 2 órakor adják át. Máris többet termel a réginél A minap avatott nemesacél- hengermű középsora már egy e.e működik, s a felfutás el­ső esztendejében ötezer ton­nával többet termelt, mint a lebontott százéves, régi fi- nomhengerde, amelynek há­rom hengersora együttesen 130 ezer tonnát teljesített. Most, hogy a finomhengersor is elkészült (a két hengersor termékei között a méretek­ben van különbség) — teljes a mű. Ha az újságíró azt kérde­zi a kohászati művek bár­melyik dolgozójától, hogy va­jon miért van szüksége a há- rommilliárd forint értékű be­ruházásra, bizony szemet ke­rekítenek rá, hiszen a fejlő­dő gépgyártás, az építőipar valósággal falja a hengerelt acélt és a világpiacon ez az egyik legbecsesebb áru. Így hát a fejlesztést nem lehetett elodázni, sürgősségét a nép- gazdasági érdek kívánta. Az utóbbi húsz évben mintegy tízmilliárd forintot fordítot­tak a Lenin Kohászati Művek fejlesztésére; a legtöbbet — hárommilliárdot — a most, ünnepélyes külsőségek között átadott hengerműre. Műszereit mellett A nézelődőt elkápráztatja az égbenyúló kéményerdő kö­zött is óriásnak tűnő gyár­egység. S ha még azt is tud­ja, hogy mi minden tortáit a döntés és az átadás között — legalább annyira csodálja az embert, aki alkotása révén maga is óriás lett. Itt meg­szűnt a nehéz fizikai munka. Munkások sokaságát küldték Krivojrogba, ' Zaporozsjébe, ezenkívül Lengyelországba és az NDK-ba, hogy átképez­zék őket az új technikára, miközben itt a gyárban is egymást érték a tanfolyamok. Jellemző: a korábbi henger­műben mintegy ezer nehéz fizikai munkát végző dolgozó birkózott az anyaggal, most a sokkal nagyobb teljesít­ményhez 1200 a létszám, de műszerek mellett, automatá- Icat kezelve dolgoznak, s kö­zülük a régihez viszonyítva megháromszorozódott a kar­bantartók száma. Van itt csodálni való bő­ven. A gyáregység területén 810 ezer köbméter légteret építettek be, az üzemcsarnok óriás alapterülete 75 ezer négyzetméter; 1200 kilométer hosszú (!) kábel, és 25 ezer kilowatt az összes beépített villamos teljesítmény, amely egy kisebb város teljes ener­giaellátását biztosítaná. Nemzetközi munkamegosztással \ A felszabadulás 30. évfor­dulójának méltó ünneplése­ként az alkotókkal együtt örült az ország. Ebből az al­kalomból külön köszönthet­jük a külföldi közreműkö­dőket is; barátainkat a szo­cialista országokból: szovjet, NDK-s és csehszlovák segítő­társainkat, francia és osztrák szakembereket. Most már összehangoltan termelnek a magdeburgi SKET-cég gépei, a szovjet gyártmányú melegfűrészek és repülőollók, a francia iz­zítok, és az osztrák finom- sori átfutókemencék. Töké­letesen működnek az NDK KEAB-cégének villamos be­rendezései is. A kohászok — és mind­annyiunk — e legújabb büsz­kesége magán viseli a nem­zetközi együttműködés je­gyeit. Termékei pedig — mi­ként eddig is — eljutnak a vi­lág sok-sok országába, nagyobb mennyiségben, jobb minő­ségben, öregbítve az egyre fia­talodó kohászati művek hír­nevét. Csata László Nem rendkívüli tettek MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK — Még ma sem akarom el­hinni, hogy a Munka Érdem­rend arany fokozatának tu­lajdonosa vagyok! Mióta meg­tudtam, azóta állandóan azon tűnődöm — valóban megér- demlem-e? Érzésem szerint semmi különleges dolgot nem cselekedtem, azt tettem, ami a kötelességem; dolgoztam, leg­jobb képességeim latbavetve, ugyanúgy; mint a brigád töb­bi tagja! Valójában — az a véleményem — ez a kitünte­tés nemcsak az én, hanem az egész brigádközösség munká­ját ismeri el. Összeforrott közösség Mikor az ember magas ki­tüntetést kap, természetes az önvizsgálat, a kritikus szem­benézés eddigi tetteivel, mun­kájával, s mindazzal, amit a kisebb közösség, s azon túl, a társadalom értékesnek tart. Érthető hát, hogy Ruzsits Ti­bor, a Pest megyei Víz- és Tizenhárom új MSZBT-tagcsoport Kezdeményezői, aktív részesei a két nép barátságának Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából ün­nepélyes keretek között adják át Pest megye 13 intézménye, gyára, iskolája kollektívájának az MSZMBT alapító oklevelet. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségé­nek és a Pest megyei pártbi­zottság képviselőinek jelenlé­tében tagcsoporttá nyilvánít­ják a nagykátai Bartók Béla Művelődési Központ, az üllői általános iskola, a dányi ter­melőszövetkezet, az Örkényi Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola, a váci Gábor Jó­zsef úti általános iskola, a váci Finomfonó és Cémázó Gyár, a váci 204. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola, a ceglédi „Április 4” Közgazda- sági Szakközépiskola, a nagy­kőrösi Arany János Gimná­zium és Óvónőképző Szakkö­zépiskola, a Vámosmikola—Pe- rőcsény—Tés Vörös Csillag Tsz, valamint a dunakeszi 201. számú „Gárdonyi Géza Ipari Szakmunkásképző Intézet, a MÁV Járműjavító Üzem és az 1. számú általános iskola kol­lektíváját. A felsorolt üzemek, iskolák közösségei tevékenységükkel az elmúlt időszakban kiérde­melték a megtisztelő MSZBT- tagságot, ízelítőül bemuta­tunk néhányat. A dunakeszi MÁV Járműja­vító a váci járás egyik legna­dik, bővített kiadás. Az első tavaly jelent meg, a mostani már tartalmazza 1974-ben írt legfontosabb cikkeit, vala­mint a Pártélet 1975. januá­ri számában megjelent Az irányelvek vitája elé című írását is, amelyben a párt- kongresszusra való készülő­dés közben összegezi tapasz­talatait. Az irányelvekkel kapcsolatban a tennivalókat a párt, a munkásosztály szol­gálatában látja, abban, hogy „politikánk állandó elemei: a munkásosztály vezető sze­repének szilárdítása és fej­lesztése; a párt vezető szere­pének, marxista—leninista po­litikájának érvényesítése; a munkás-paraszt szövetségen alapuló széles nemzeti össze­fogás. a szocialista nemzeti egység politikája: a mun­káshatalom erősítése és a tör­vényes rend biztosítása; a népgazdaság tervszerű, ará­nyos fejlődését biztosító terv- gazdálkodás; a pártnak a po­litika tudományosságára és a tömegek támogatására épü­lő munkastílus; az interna­cionalizmus, szoros egység­ben a szocialista hazafiság- gal.” A kongreszus határozatai igazolták ezeket a szavakat. Biszku Béla az a vezető párt­munkás, akinek gazdag moz­galmi tapasztalatai vannak, s aki mindenkor ki tudja fe­jezni azokat a gondolatokat, amelyek a munkásokat is fog­lalkoztatják Különösen a párt és az állam viszonya a nép­hez, a nép szolgálatának a megjelenési formái, a szocia­lista demokrácia szélesítésé­nek kérdései foglalkoztatják. gyobb üzeme. Mintegy 100 szocialista brigád dolgozik itt, s a kollektíva tagjai rendsze­resen részt vesznek irodalmi, politikai vetélkedőn, vitaeste­ken, amelyeknek egyik állan­dó témája a Szovjetunió isme­rete. A Vámosmikola—Perőcsény —Tés Vörös CglÜag Termelőv szövetkezet tagságát ugyan­csak a Szovjetunió iránti ér­deklődés, szeretet, tisztelet ve­zette az MSZBT tagcsoportok soraiba. Szocialista brigádjaik, dolgozóik vállalták, hogy a két nép barátságának ápolásá­ban, a Szovjetunió megismer­tetésében kezdeményezők, ak­tív közreműködők lesznek. Az Örkényi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola taná­rai, KISZ-szervezete, nevelési célkitűzéseik között nagy je­lentőséget tulajdonítanak az internacionalista nevelésnek. Ennek érdekében politikai ve­télkedőkön ismerkedtek a Szovjetunió és a szocialista or­szágok életével, gazdasági eredményeivel. Rendszeres kapcsolatot tartanak az egyik szovjet alakulat Komszomol- szervezetéveL Az iskola taná­rai közül többen jártak a Szovjetunióban a barátság­vonattal, majd úti élményeik­ről érdekes, vetítettképes be­számolókat tartottak. A nagykátai Bartók Béla Művelődési Központ „Tápió- mente Szövetkezeti Együttese" kezdeményezésére kérte a mű­velődési központ kollektívája az MSZBT tagcsoporttá nyil­vánítását. Az együttes hat éve alakult s évente 30—40 elő­adást tartanak a járás terüle­tén, Pest megyében, s az or­szág más városaiban is. Pest megyei folklór együttes, tehát szeretnék a testvérmegyével, Omszkkal felvenni a kapcso­latot. Elképzelésük szerint a jövő évben meghívnának egy hasonló szintű Omszk megyei amatőr folklór együttest. Az elmúlt időszakban szo­ros kapcsolatot alakítottak ki a szovjet déli hadseregcso­port művészegyüttesével, akik több alkalommal vendégszere­peitek náluk. Saját műsoruk­ban számos orosz táncot dol­goztak fel, melyet hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére ünnepélyes külső­ségek között mutatnak be Nagykátán. S. Zs. Csatornamű Vállalat dolgozó­ja, a Lenin nevét viselő szo­cialista brigád vezetője, kissé zavartan, szabadkozva fogad­ta kitüntetését. S önmagát elemezve, különleges érdemek után kutatva, semmi rendkí­vülit nem talált, „csak” a kö­telességteljesítést! Azt, amit vállalt, minden körülmények közepette végrehajtotta. S ezt ő nem tartja különösebb ér­demnek ! Legalábbis, nem egyetlen ember érdemének, mert az öt év alatt összefor­rott közösség nélkül erre — ilyen színvonalon! — aligha lett volna képes. Holott ennek a közösségnek az összefogása, megteremtése egyike azon tetteinek, melyek elismerésre méltóak! Hiszen a brigád tagjai Pest környé­kén különböző helységekben laknak, gyakran előfordul, hogy, a tizenhárom tagú csa­pat mindegyike távol, tíz­tizenöt kilométerre dolgozik egymástól. Nem véletlenül van a bri­gád nevében a komplex szó, mert ott van. Ha távol is dol­goznak egymástól, a munka- folyamatok egymást követik, s ez a láncolat arra készteti őket, hogy szinte egymás keze alá dolgozzanak, s úgy, hogy végül is tökéletes munka ke­rekedjen ki. S ez nem köny- nyű: hiszen ők, szakszóval él­ve, nehéz munkát végeznek — különleges testhelyzetben! S ez utóbbi a lényeg! Gyak­ran szűk árokban teljesítik erőt, ügyességet, szakértelmet kívánó feladatukat. A brigád tagjai több szak­mát képviselnek; gépkocsive­zető, darus, szállító- és segéd­munkás található közöttük. A segédmunkások kiássák az úgynevezett indítóaknát, ez néha, két-három méteres is lehet; olyan talajban, ahol már íél méternél előtör a víz. Ezt állandóan szivattyúzzák, dé rfíégls Sáros, vizenyős á'gK- dör, s ebbe — ilyen körülmé­nyek között — kell berakni a gépeket, melyek átpréselik, át­sajtolják a leendő csővezeték helyén a földet. Ezután követ­kezik a csőbehúzás, mindez azért, hogy ne kelljen az utat fölbontani. S a behúzott csö­vet úgy kell összeilleszteni, hogy egy csepp víz ne szivá­rogjon át, azaz ne menjen ve­szendőibe. Iskolák, óvodák soron kívül Ilyen munka mellett, mely­nek csak egy kis részletét villantottuk föl, jut idő tanu­lásra, politikai képzésre, csa­ládi összejövetelre, kirándu­lásra,társadalmi munkára. Ez utóbbiból például a bri­gád 3000 órát teljesített. Is­kolák, óvodák, napközi ottho­nok közművesítését soron kí­vül vállalták, a kongresszusi munkaverseny keretében, s Vállalásaikat eddig is ponto­san teljesítették. méghozzá úgy, hogy semmiféle minősé­gi probléma nem akadt mun­kájukban. Említettük, hogy rendsze­resen képezik magukat, elvé­gezték a nehézgépkezelői, 6 a targoncavezetői tanfolya­mot Állandóan fejlesztik po­litikai tudásukat, közülük so­kan járnak marxista—leninis­ta esti középiskolába, szeminá­riumra. Eredményeik közé tartozik, hogy a százhalom­battai csatornázást három és fél hónappal, az aszódi vízát­emelő kivitelezését csaknem egy évvel, a „dunakeszi 400- as” csőépítési munkáit négy hónappal, a Bag—Túra háló­zat építését három hónappal hamarabb fejezték be, a ter­vezett határidő előtt. A brigád tagjai kommunis­ta szombatokon összesen 720 órát dolgoztak, többek között kömyezetszépítési munkán, s KISZ-lakásépítkezésen. Tavaly a negyedik negyedévben va­sárnaponként, szombatonként ügyeletet vállaltak, azért, hogy ha váratlan szállítmány érkezik — legyen ember, aki kirakja a vagonokból. Ezzel sok tízezer forint hasznot hoz­tak a vállalatnak. Öröm és elismerés Az elmondottak bizonyíta­nak. Hiszen a társadalom nem rendkívüli tetteket vár tagjai­tól, hanem „csupán” azt, hogy ki-ki a maga posztján végez­ze el becsülettel ami rábíza tott, de tegye ezt legjobb tu­dása és képességei szerint. ha megteszi, az elismerés marad el. Bár az is igaz, 1 a kedvvel és szakértelemmé végzett munka öröme — ön­magában is kárpótolja az em­bert. De mégis jólesik az elis mérés. Ösztönző az egyénnek és a közösségnek. Most ember nem elszigetelten, hs nem társak és figyelő tekír tetek vonzásában, egyszóva emberi közösségben él, dől gozik. Ács Jenő­A KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT FELVESZ SSSSSSSSSSSSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* és igen rövid idő alatt átképez 18—40 év közötti szakmunkásokat (elsősorban kőműveseket, lakatosokat, asztalosokat) KÖZFALSZERELŐNEK Tiszta, könnyű, korszerű munka. Bérezés: teljesítménybér. Jelentkezni lehet személyesen; Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerő-gazdálkodás. 1 lileisták milyen mohón ta­nulták a materializmust, a természettudományos isme­reteket, törekedtek a haladás­ra, kapcsolatot építettek ki a Világosság köré csoportosult újságírókkal. írókkal, Ady Endrével, aki 1910-től 1914-ig minden év márciusában el­küldte a galileistáknak egy versét, amelyet nekik írt. Miért csak olyan későn, idős korában határozta el ma­gát Kende Zsigmond a kör történetének megírására, ezt sajnos, már nem tudjuk meg, hiszen halála miatt műve is valójában befejezetlen ma­radt, nemhogy szándékáról vallott volna. Annyit tudunk, hogy évekig készülődött, mert a korábbi idő nem kedvezett a könyv megírásának. Az utóbbi másfél évtized lendí­tett munkásságán és lehető­vé vált a könyv megjele­nése. Bár torzóként került a kötet az olvasó elé, de így is igen értékes mű. A kötetet Litván Cyörgy és Hanák Péter szerkesztette, a bevezetőt az utóbbi írta. megrajzolva Kende Zsigmond életútját is. A bő jegyzettel ellátott könyvet az Akadémiai Kiadó gondozta és igen mél­tó köntösben jelentette meg. Gáli Sándor Múltunkból mindent meg kell mentenünk, ami a hala­dást szolgálta. Ilyen a Galilei Kör tevékenysége. Az egyesü­let a század elején, 1908-ban alakult és több mint egy év­tizedig jelentős szerepet ját­szott a korszak ifjúságának nevelésében. A kör alapitó tagja volt Kende Zsigmond, a kiváló humanista orvos és közéleti férfi, aki posztumusz könyvében állít méltó emlé­ket a Galilei Körnek és a be­lőle kikerülő reformnemze­déknek. Kende Zsigmond a felszabadulás után egy ideig a radikális párt ügyvezető elnöke és a Haladás című lap . főszerkesztője volt, olyan politikus, aki részt vállalt a népi demokrácia építéséből. Az országgyűlésnek 12, a Füg­getlenségi Népfront, majd a Hazafias Népfront országos és budapesti bizottságának 15 éven át volt tagja. Ezenkí­vül mint az Elelmezéstudo- mányi Intézet kutatója szer­zett közmegbecsülést. A Galilei Kör történetének megírásával nagyon érdekes kötettel gazdagította memo­árirodalmunkat. Sokat tudunk meg a szerző életéről, gon­dolatvilágáról, szándékairól, emberi kvalitásairól. A Gali­lei Körről, arról, hogy a ga­Ezekről a kérdésekről beszélt a XI. pártkongresszuson is felszólalásában, hangsúlyoz­va, hogy a munkásosztály ve­zető szerepének biztosítása nem rövid távlatú politi­ka, hanem folyamatos: „A munkásosztály vezető szerepe a felszabadulás óta érvénye­sül hazánkban — mondotta —, és mindaddig érvényesül­ni fog, amíg társadalmunk­ban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társada­lom időszakában is.” ★ Pártvezetők írásai és a kongresszusi határozatok idő­ben több mint másfél évtize­det ölelnek fel, lényegében töretlen politikánkat össze­gezik különböző oldalról és egyben megmutatják a továb­bi utat, amelyen járva épül­het hazánkban a fejlett szo­cialista társadalom. A Galilei Körről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom