Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • '<« - j-,. * >-*■. ; . • " - , . „ "'r­A VÁCI JÁRÁS ES VAC VAROS RESZERE XIX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1975. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK Finn küldöttség a Szőnyi Tibor Kórházban A finn—magyar egészségügyi Vegyes bizottság budapesti ülé­se alkalmából kedden finn de­legáció látogatta meg a váci Szőnyi Tibor Kórházat. A kül­döttség vezetője Heikki Simo- la, a finnországi kórházszövet­ség elnöke volt. A vendégeket dr. Korona Árpád kórházigazgató-helyet­tes, osztályvezető főorvos fo­gadta. Tájékoztatást adott a gyógyító-megelőző tevékeny­ségről, a fekvő- és járóbeteg­ellátásról, a területi munkáról. Ismertette az intézet tudomá­nyos tevékenységét, az orvos­továbbképzést, a számítástech­nikai laboratórium működését. Ezt kővetően a vendégek megtekintették a kórházat, és elismeréssel nyilatkoztak az intézeti munkáról, a szerve­zettségről. A hét elejére eltűnt a fel­vonulási épület a Múzeum ut­ca végéről. Ez egyben azt is jelentette, hogy befejezték a Mártírok útja sarkán álló, műemlékjellegű épület üzlet- helyiségének az átalakítását. Az egykori alsóvárosi gyógy­szertár helyiségeiben rövide­sen megnyílik a váci és kör­nyékbeli közönségszolgálat új állomása: a gyors vegytisztító és mosoda. Kedden megtekintette a munka utolsó fázisát a Pest megyei Szolgáltató és Csoma­goló -Vállalat központjából Hajós István igazgató, Terhes Lajos főmérnök és Veres László beruházási előadó. Társaságukban végigjártuk az eredetileg a főtéri Pannónia- épületbe tervezett szalon he­lyiségeit. • Ahol két évvel ezelőtt még gyógyszeres tégelyek sorakoz­tak a polcokon, ma négy nagyméretű Hajdú mosógép fogadja az utcáról belépőt. A mosórészleget szárító- és. va­JOL ÉRZIK MAGUKAT h üzemben: hatvannyolc asszony és leány Április elején lesz két éve, hogy Bemecebarátin hat­vannyolc asszony és leány ipari munkával keresi meg’ kenyerét; a Kőbányai Porce­lángyár trimmerüzemének részlege települt ide. Több típusban gyártanak itt átve- zetö-kondenzátorokat, kerá­mia-alapanyagból. Ha nem hirdetné tábla, fi­nom metszésű betűkkel, hogy egy kertes családi házban ipari üzem dolgozik, akkor a látogató nyugodtan elmen­ne mellette. Persze, ez csak idegennel fordulhatna elő, a helyiekkel semmi esetre sem! Ök úgy tekintik ezt a gyár­részleget, mint kedves jö­vevényt, szinte égből poty- tyant ajándékot! Miért ez a becéző szeretet, ez a szokat­lan dédelgetés? Ipari munkássá válva A telep vezetője, Illés La- josné, egyike azoknak a dol­gozóknak, akik kezdettől fogva itt vannak, sőt, ő a szervezésben, a munkások toborzásában is részt vett. Azonnal felismerte a kőbá­nyai gyár ajánlatában rejlő lehetőségeket. Mindent meg­tett, érvelt, magyarázott, s ha kellett vitatkozott a helyi vezetőkkel — főleg a ter­melőszövetkezet korábbi el­nökével —, akik a hagyomá­nyos munkák — málna-, eperművelés — egyeduralmát féltették a meghonosodó ipa­ri üzemtől. Nem kellő mér­tékben vették figyelembe a falu női lakosainak érde­keit, akik sem fizikailag, sem biológiailag egészségük károsodása nélkül nem tud­nak lépést tartani a termelő- szövetkezetben a férfiakkal. Ez érthető is, hiszen a zsá­kolás, a trágyahordás. s en­nek szétszórása a földeken csípős téli szélben, vagy hi­deg őszi esőben — nem a szebbik nem képviselőinek való munka. Pedig gyakran ezt kellett végezniük, mert szükség volt a munkaegységre, s télen, vagyis a betakarítás után, már nem volt válogatási le­hetőség a munkában. — Látjuk az ablakból teg­napi magunkat — mondja Lasza Pálné, a szerelőbrigád vezetője —, amint a nyitott pótkocsin rossz kendőbe bur­kolózva meeyünk az őszi eső­ben ki a földekre, egy liter víz, s pár szelet kenyér a ta­risznyában, s egész nap késő estig dolgozunk, mire haza­megyünk, minden tagunk zsibbad, fáj, másnap alig tu­dunk fölkelni, annyira szag­gat a derekunk. Én már or­vosi tanácsra — mert csak ilyen munka volt — el akar­tam menni a faluból, ha né­hány hónapot késik az üzem, én már nem vagyok bernece- baráti lakos, Olyan erős reumát szereztem, hogy néha egy pohár vizet sem. tudtam fölemelni. Ma én vagyok a legboldogabb ember, hogy itt dolgozok ebben a gyárrész- legben. Import helyett Tavaly ez a gyárrészleg 7,5 millió darab átvezető kon­denzátort küldött Budapestre, s a központi gyár olyan nagy hírű vállalatoknak szállított, mint a Videoton, a Orion. Néhány évvel ezelőtt az átvezető kondenzátorokat kül­földről szerezték be. Így, te­hát ennek a részlegnek a munkája kiszorította a hazai piacról a külföldi terméket. Az idén arra törekszenek, hogy teljesítményüket fél­millió darabbal túlteljesítsék. A mostani állapot, már ami a munkakörülményeket s a szociális ellátottságot illeti, nem ideális. Sem fürdő, sem öltöző nem áll az asszonyok rendelkezésére. Emiatt a me­gyei KÖJÁL le akarta állí­tani az üzemet. Erre a gyár és a tanács vezetői 120 ezer forintot teremtettek elő, s június 4-ig fölszámolják a hiányosságokat. A kivitele­zést a helyi termelőszövetke­zet építőrészlege vállalta. Ónkádakha merítik A ház nagyobbik helyisé­gében dolgoznak — két mű­szakban — a munkásnők, a falakat képeslapok kivágott részletei díszítik, az ablak­ban virágok, az asszonyo­kon tiszta köpeny, halkan duruzsolnak a neon testek s a napnál erősebb fényt árasz­tanak. A légkör szinte csalá­dias. A lányok és asszonyok munkájú- fölé hajolnak ske­zük nyomán halvány ezüst bevonatot kapnak a konden­zátorok. Naponta 2 ezer 500 darabot ezüstöznek ők, amit majd ónkádakba merítenek, s azután nyolcszáz fokos ke­mencében kiégetnek. Ezt az utóbbi műveletet két asszony végzi éjszakai műszakban, hoav minél előbb szállításra kész legyen az elkészült ter­mék. Ez az üzem, mely épp idő­ben érkezett a községbe. , S. J. salógép egészíti ki. A gyors­mosás lényege az, hogy az át­futási idő mindössze három nap, a megrendelő a beadás­tól számítva 72 órán belül át­veheti a tiszta, vasalt ruhát. ötletesen álcázott falrész mögött helyezték el a nagy teljesítményű, olasz gyártmá­nyú MAG-IC-vegytisztító gé­pet, amelybe egyszerre nyolc kiló ruhaféleség — gyakorla­tilag nyolc-tíz öltöny — he­lyezhető. A vegytisztító-rész- leghez présvasalógép és foltke­zelő automata is tartozik. A Pest megyei Tanács Épí­tőipari Vállalata végezte az át­alakítást, az Alagi Állami Gazdaság építőrészlege segítet­te a berendezés végső kiala­kítását. Irodahelyiség, kézi­raktár, szociális létesítmények találhatók a mintegy 120 négy­zetméternyi területen. A pin­cében elhelyezett olajtüzelésű kazánok fűtik a helyiségeket, a gépeket villannyal üzemel­tetik. Megyénkben — most egy éve — Cegléden nyílt először hasonló profilú szalon. A vá­ci a második, melynek megva­lósítását a Pest megyei Ta­nács kétmillió forinttal segítet­te. Ezt az összeget kiegészítet­te az üzemeltető Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vál­lalat egymillióval a saját fej­lesztési alapjából. Mosoda nyí­lik — vegytisztító részleg nél­kül 1 — még ebben az évben Érd nagyközségben és a me­gye más városaiban. A váci nyitvatartását 7-től 19 óráig tervezik. Kondécz Mihályné vezetésé­vel négytagú brigád várja áp­rilis- harmadikat, az átadás napját, hogy utána az Észak- Pest megyei helységek lakos­ságának szolgálatába álljon ez a tetszetős és nagyon régóta várt gyons vegytisztító és mo­soda. Papp Rezső A partizánharcok történetéről rendezett kiállításon az őket bemutató tabló előtt: (balról) Zaidman Leib Zamvilovics őr­nagy, a jobb oldalon Iljicscvszkij Anatolij Fomics szakaszve- zeíő. (Rózsavölgyi Károly felvétele) Tavaszi parádé A kilencvenéves Váci Kö­töttárugyár legújabb . termé­keit mutatták be kedden dél­után a Madách Imre Műve­lődési Központ színháztermé­ben rendezett „Tavaszi pa­rádé” című szórakoztató mű­sorban. A divatbemutatón képviselte magát a Luxus Áruház is, az általa bemuta­tott valóban szép összeállítá­sú és szabású ruhák mellett semmivel sem maradtak el a Váci Kötöütárugyár termé­kei. A divatbemutató összeállí­tásában is jó ízlésre nevelt. A barna minden árnyalata, a mélykék, a zöld sok vál­tozata és általában az élénk világos színek domináltak. Nagy tapsot kaptak a kékfes­tőruhák. Divat lesz a térdet takaró, csípőt hangsúlyozó ru­ha. Ötletesek voltak a kisma­maruhák, melyek övvel bár­mikor használhatók. Férfiaknál divat lesz az el­térő színű zakó és nadrág. Az idei divat általában sze­rény, mértéktartó, de élénk, világos színeket kedvelő lesz. A közönségnek legjobban a kötöttárugyár szabadidő­ruhái és a különféle, élénk színű és szabású farmerru­hák tetszettek. Bubb Ferenc textiltervező iparművész, a kötöttárugyár osztályvezetője, akit a válla­lat művészeti vezetőjének is nevezhetnénk, a legutóbbi gyárlátogatás alkalmával ki­jelentette: — Még egy álma van, hogy olyan sajátos terméke legyen a vállalatnak, amelynek lát­tán a világon mindenkinek Vác és a kötöttárugyár jus­son az eszébe. A tegnapi di­vatbemutató már azt jelentet­te, hogy ennek az álomnak megvalósulását a „szabadidő- ruha” terméktől lehet várni. Az egyik elegáns kismama- modell (Zárdái felvétele) Reméljük, hogy a jól sike­rült műsor után, amelyben neves fővárosi színészek és amatőrök is felléptek, a be­mutatott termékekre a keres­kedelem is felfigyel és a ha­tárainkon túl is jól ismert kö­töttárugyár termékeit a váci Dunakanyar Áruházban is megtaláljuk. M. Gy. Szocialista Köztársaság élel­mezésügyi minisztériumának főosztályvezetője, akit a többi között a Vámosmikolán lezaj­lott eseményekért részesített 1944-ben a szovjet kormány Vörös Zászló Érdemrend ki­tüntetésben. „Nazarov” csak a fedőneve volt Zaidman Leib Zamvilovics felderítő őrnagy­nak. 1971-ben a Magyar Parti­zánszövetség és a váci járási pártbizottság meghívására Zaidman őrnagy feleségével és Iljicsevszkij egykori sza­kaszvezetővel hazánkba láto­gatott. Felkeresték a hajdani harcok színhelyeit, találkoz­tak a volt harcostársakkal. Akkor kapták meg mindket­ten a magyar kormánytól a Vörös Csillag Érdemrendet. Mint már arról lapunkban beszámoltunk, vasárnap fel­avatták a vámosmikolai Anti­fasiszta Emlékművet. Az avató­ünnepség és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója al­kalmából a váci járási párt- bizottság nevében Barát End­re első titkár és Bánfalvi Je­nővé titkár meghívta „Naza­rov” őrnagyot és Iljicsevszkij szakaszvezetőt Magyarország­ra. A Keleti pályaudvaron a vámosmikolai partizánalakulat tagjai fogadták a vendégeket; dr. Csohány Endrével, az osz­tag parancsnokával, Nagy Ká­rollyal, Bene Lászlóval, dr. Kardos Sándorral, Nagy Gé­zával, Székács Zoltánnal, Ba­rabás Lászlóval és a többiek­kel felelevenítették a felsza­badító harcok emlékeit, elbe­szélgettek a múltról és a je­lenről. Kedden délelőtt ellátogattak Vámosmikolára, ahol kegye­lettel adóztak a temetőben nyugvó partizánok sírjai előtt, megnézték a vasárnap felava­tott emlékművet és a parti­zánharcok történetéről, vala­mint a község 30 éves fejlő­déséről rendezett kiállítást. Találkoztak a partizáncsoport Vámosmikolán élő tagjaival. Megtekintették a község intéz­ményeit, az új óvodát, az ál­talános iskolát, a művelődési központot. Tegnap Zaidman Leib Zam­vilovics Dunakeszire látoga­tott, ahol üzemlátogatáson vett részt a Konzervgyárban és a Hűtőházban. Elmondot­ta, hogy Moldovában ő irányít­ja a konzervipart, és ezért is voltak tanulságosak számára a Dunakeszin látottak, ahol sok olyan korszerű eljárással is­merkedett meg, melyeket szí­vesen megvalósítana a moldo­vai konzervgyáraltban is. Iljicsevszkij Anatolij Fo­mics, a kijevi tudományegye­tem professzora, az irodalmi tudományok doktora — egye­temén a XX. század nyugati irodalmát oktatja —, a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem meghívásának tett eleget feleségével, ahol előadások megtartására kérték fel. Ra jki László Elhunyt Gaál Ferenc Hatvannyolc éves korában elhunyt Gaál Ferenc. Hoz­zátartozói, barátai, egykori munkatársai és a munkásőr­ség Vác városi egysége 27- én, csütörtökön délután fél ötkor vesznek tőle végső bú­csút az alsóvárosi temetőben. Adalékok Vác neve eredetéhez Le kell számolnunk azzal a legendával, hogy a boldognak tisztelt Vác remetétől ered a város neve, de azzal a felte­véssel is, hogy a Vaclav név valaminő megrövidüléséből keletkezett. Most a Tragor Ignáctól ki­bányászott adatokon alapuló névfejtés ellen vannak kifogá­saim. Ö a Ptolemaios jelezte jász vásároshelyek egyikéül a mai Vác helyén egykor létező Uscenumot említi meg, ame­lyet szerinte is fenntartással lehet csak Vác alapnevének elfogadni. Dr. Rusvay Kálmán kutatásai szerint azonban Us- cenum a mai Aranyosmarót, a Ptolemaios-térkép helyes hasz­nálatából következtethető a mai Vác jász nevére, ami ere­detileg görögül Trisszon volt. A jász neve Trissum. így el kell búcsúznunk attól a jász— német szószármaztatástól is, amely szerint Uscen-Wascen- Watzen-V aitzen-sorozat vezet el a megoldáshoz. A latin nyelvű meghatározásokat Am- mianus Marcellinus is felso­rolja. Itt Trissum a város ne­ve. Ha most a Vác remete, Szer­váé, Vaclav nevekből való eredeztetés nyelvészeti lehető­sége megszűnik is, érdekes le­het a történelemben mint név­adó-lehetőségeknek a felbuk­kanása. De ez már más lapra tartozik. Dr. Rusvay Tibor Mit játszik a Madách mozi? Márc. 28—30.: Szerelmem., Elektra (Jancsó Miklós szí­nes, magyar filmalkotása). — Szombaton 15 és 21 órakor: Valaki az ajtó mögött (szí­nes, francia—olasz bűnügyi film). — Vasárnapi matiné: Dollárpapa (magyar film­vígjáték). — Március 31—ápr. 2-ig: Penny Gold (színes, szinkronizált, angol bűnügyi film). A HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYARA (Vác, Zrínyi u. 17.) felvételt hirdet elektrikusi munkakör betöltésére. Bérezés a kollektív szerződés alapján történő megállapodás szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. A A felszabadító harcokra emlékeznek... Szovjet vendégek a partizánharcok színhelyén a „vecsermj isusinyov -pan, a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság politikai napilap­jában 1973. május 8-án, a győ­zelem napja évfordulóján „Bu­dapesttől északra történt” cím­mel jelent meg egy írás, mely­ben Zaidman Leib Zamvilo- vics őrnagy írta meg vissza­emlékezéseit az 1944 decembe­rében Magyarország felszaba­dításáért vívott harcokról. Idé­zet az írásból: „1944-ben Magyarországon, Budapesttől északra történt. A 6. gárdahadosztály — melynek felderítő parancsnoka -voltam — Nagybörzsöny községben ál­lomásozott. A német fasiszták csapatai Vámosmikola térségé­ben helyezkedtek el. December 18-án este alakulataink tagjai hat magyar katonát hoztak be a főhadiszállásra, akik elmond­ták, hogy a Börzsönyben har­coló partizánalakulat tagjai, és a hetventagú csoport, melyben kommunisták, ifjúmunkások, egyetemi hallgatók, haladó gondolkodású fiatalok harcol­nak, együtt kívánnak működ­ni a szovjet hadsereggel. Tájé­koztattak minket tevékenysé­gükről, és vázolták a német csapatok elhelyezkedését Vá­mosmikola térségében. Mi ek­kor helyettesemmel, Iljicsevsz- kij Anatolij Fomics szakasz­vezetővel úgy döntöttünk, hogy három magyar katona ruhájá­ba a mieink öltöznek be, és együtt mentek vissza felderí­tésre egységükhöz, Várhosmi- kolára. Az volt a feladatuk, hogy mindent tudjanak meg az ott állomásozó német csa­patokról. Amikor a felderítést befejezték, újabb csere követ­kezett, és így rövid idő alatt az egész partizánegység átkerült alakulatunkhoz, miközben min­dent megtudtunk az ellenséges csapatokról. Így harc nélkül foglaltuk el Vámosmikolát. Ezek után papírokkal láttuk el a partizánokat, melyben tanú­sítottuk hősies magatartásukat, segítségüket az. ellenséggel ví­vott harcban, és átirányítottuk őket Debrecenbe, ahol a ma­gyar ideiglenes kormány már szervezte az új magyar hadse­reget.” E sorok íróját, Nazarov ka- • pltányt 26 évig kereste a Szovjetunióban a Magyar Par­tizánszövetség és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. 1971-ben egy véletlen folytán derült ki, hogy Nazarov kapi­tány nem más, mint Zaidman Leib Zamvilovics tartalékos őrnagy, a Moldovai Szovjet Gyorstisztító- és mosószalon nyílik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom