Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

mmoBo A PESFMEfrYEI HÍRLAP Kl/LÖN K-IAD'ASA XIX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1975. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK Csökkennek as árak Szemlélődés a körösi piacon Valamikor, a harmincas években Móricz Zsigmond cso­dálta meg akkor még a Sza­badság téren tartott piacunkat, ahol mindég minden .kapható. Ezt a mostani körösi piacról is el lehet mondani, bár az­óta sok víz lefolyt a Dunán. Mindez a szorgalmas terme­lőket, a tevékeny szövetkezete­ket, és az ügyes kiskereskedő­ket dicséri. Pedig sok termelő elment az iparba. Ám azok sem tudnak elszakadni a föld­től, különösen amióta kiala- kutak a zárt- és hobbykertek, Tavaszra készülnek Tavaszra készülnek a Volán 1. számú Vállalat nagykőrösi telepén is. Nemcsak a gépeket javítják, de szépítik telephe­lyüket is az itt dolgozók. Képünkön: Zaboda Balázs és Papp Lajos a járdaszegélyt festik. Fotó: Kiss András Dr. Teles Máté László Nagykörösön NEMRÉGIBEN érdekes ven­dége volt Nagykőrösnek. Dr. Teles Máté László, egy nagy angol gyár volt kutatómérnö­ke, aki harminc esztendeig dolgozott külföldön, de nyug­díjba menetele után a múlt évben hazahozta a szíve szü­lőhazájába. Most meglátogatta körösi barátait. Az 1930-as évekből még so­kan emlékeznek rá, amikor hosszú esztendőkig, mint szak­tisztviselő tevékenykedett az itteni ládagyárban, közben sok értékes cikket írt az egyik kö­rösi újságba. Dr. Teles Máté László, az egykori neves magyar festő­művésznek: Teles Edének a fia. A szegedi egyetemen, majd a bécsi Kollégium Hungari- cumban együtt tanult József Attilával. A szegedi egyetemi évek alatt egy kis antológiá­ban együtt jelentek meg első veiseik. Az első világháború alatti években pedig Angliá­ban barátságába fogadta az ott élt Károlyi Mihály is. Már szegedi egyetemi hallgató ko­rában üldözték szocialista gon­dolatokkal telített cikkeiért, később a numerus clausussal gyűlt mei a baja, s azért vette kezébe a vándorbotot. NAGYKÖRÖSRE egy újság­cikk hozta. Dezső Kázmér ak­kori polgármesterrel ugyanis riportot csinált egy pesti új­ságíró, melyben a polgármes­ter elmondta, hogy az itteni Benedek exportcég nem talál egy nyelveket beszélő, maga­sabb matematikai tudású szak­tisztviselőt. A cikket olvasva jött el dr. Teles Máté László Nagykőrösre, és ezt a várost, s a körösieket nagyon megsze­rette. Járt Finnországban, majd Angliában telepedett le, de Vá­rosunkról sohasem feledkezett el, Angliából is többször meg­látogatta. Dr. Toros László igazgatónak az Arany János Emlékmúzeumba elhozta nagy költőnk Walesi bárdok című, walesi nyelvre fordított balla­dáját, melyet egy lelkes angli­kán pap ültetett át. Ez a de­mokratikus érzelmű pap egyébként a felszabadulás óta is többször járt Magyaraorszá- gon. Dr. Teles Máté László felke­reste a Montgomery várat, melyről Arany János azt a mély hazafias értelmű költe­ményt írta, és a vár romjaiból köveket hozott el, amiért meg is büntették. Dezső Kázmérné- val, a múzeum munkatársával már tárgyalt róla, hogy a kö­vekből a kiállított verskézirat alá, kis emlékmakettet csinál nak. VÁROSUNK régi barátja a London közelében levő Co­ventry városban egy nagy elektromos gyárban működött, s közben gyakorlati értékű, praktikus találmányokat dol­gozott ki, melyeket szabadat mázott az angol királyi szaba­dalmi hivatal. Egyik találmá­nya gyártásáról nemrégiben tárgyalást kezdett Bálint Pál lal, a Gépjavító és Faipari Szö­vetkezet műszaki vezetőjével. Dr. Teles Máté László haza­térte óta Budapesten lakik. Nyugdíját Angliából átutalják. Szolgálatára kíván lenni a ma­gyar tudományos világnak, az egyik kutatóintézetben mellék- foglalkozást vállalt. Kopa László szabad idejükben nagyon so­kan újra bekapcsolódtak a termelő munkába. Nemrégiben találkoztam egy fiatalasszonnyal, aki hosz- szú esztendők óta salátát, ubor­kát és zöldségféléket termelt a kertjében, és ott árult minden piacon, és most huzalokat te­kercsel a TRAKIS szövetke­zetben. Csodálkozva kérdeztem tőle, miért választott új munka­kört? — Nem találtam meg a szá­mításomat. A piacon többnyire nagyobb a kínálat mint a ke­reslet. Nem mondom, egyesek­nek „beüt” példáid az újbur gonya. De biztosabb az állandó kereset. Szabad időmben így is termelgethetek a kertben. A hetipiacokon egyébként ér­dekes és tanulságos széttekin­teni. Megfigyeltük például, hogy olcsóbb az alma, mint a tél elején volt, mikor 12 fo­rintot is elért a szép alma ára, melyet most a kereskedők sem adnak 10 forintnál töb­bért, és már 5 forintért lehet finom, jó almát vásárolni. En­nek az a magyarázata, hogy a termelők nagyobb gondot for­dítanak a növényvédelemre, és évről évre több a féregmentes szép alma a piacon. De nemcsak megtermeszteni hanem eladni is tudni kell még a szép és jó almát is. Van egy nyugdíjas tsz-tag, aki 15— 20 fajta kitűnő almát termeszt, s almáit maga árulja 5—6—' 8 forintos áron. Sokszor szét­tör egy-egy almát, s megkós­toltatja a vevőkkel. Ez a tér meló almáit majd mindig el­adja. , A piacon olcsóbb a burgonya is, mint más esztendőkben, forintért már szépet lehet kap­ni, s 4—4,50 a gülbaba és holland Desiré fajták ára. A szabolcsi termelők hozott bur­gonyája is lassan fogy. Először 5 forintért árulták, azután 4,50-ért, majd a keddi piacon már 4 forintért is adták. Ez azért van, mert az ÁFÉSZ az ősszel sok vetőburgonyát ki osztott, melyből egv kevés még most is van a Kálvin téri fel­vásárlótelepen, melyet 3,50-ért árusítanak. A primőr zöldségújdonságok ára is napról napra esik. Ked­den a kereskedők már 1,50 fo­rintért adtak egy zöldpaprikát és 3,50 forintért egy fej fóliás salátát, melynek nagybani ára a 15 dekásnál 2,80, a 10 dekás nál 1,70 és a kisebbnél 1,20 fo­rintra esett le. K. L. A kongresszusi munkaverseny sikere Javult a szoláltatások színvonala Szép eredmények a Városgazdálkodási Vállalatnál Még a XI. pártkongresszus kezdete előtt összesítették a Városgazdálkodási Vállalatnál tavaly meghirdetett kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeit. A pontos és részletes kimutatás, amelyet minden illetékes fó­rumhoz eljuttattak, és amelyet legutóbbi ülésén a vállalat pártszervezete is megvitatott, reálisan értékeli az egy évvel korábban kitűzőt); célok való­ra váltását. A vállalatnál tevékenykedő szocialista brigádok vállalá­saikkal a gazdasági munka hatékonyságának növelését, a tervfeladatok maradéktalan teljesítését, a gépek, szállító- eszközök jobb kihasználását, a vállalat üzemeiben készülő különféle termékek minősé­gének javítását, a lakosság részére végzett javító-szolgál­tató munka szélesítését és színvonalának emelését szor­galmazták. Alig van üresjárat Ezek a célok többségükben meg is valósultak. A vállalat faipari részlege például 108,9 százalékra teljesítette tavalyi tervét, de a szolgáltató tevé­kenységet ellátó részlegek is túlszárnyalták az előirányzott feladatokat. A munka minősé­gének javulását a faipari részlegnél segítette az igen ér­tékes, újonnan vásárolt hő­présgép is, de legalább ennyi­re fontos volt az eredmények elérésében a dolgozók igyeke­zete, a korábbinál is szorgo- sabb munkája. Nagy gondot fordítottak a vállalt és a fo­lyamatban levő építkezések minőségének javítására: nem egy, az építők dolgát könnyí­tő és segítő gépet vásároltak, csaknem másfél millió forin­tért. E gépek mellett azonban itt is elsősorban a munkások szorgos tevékenysége alapoz­ta meg a sikereket. Valamennyi szállítójármű megengedhető terhelésének maximális kihasználására tö­rekedtek. Jobb szervezéssel túlnyomórészt megszüntették a gépkocsik üresjáratait, és ennek eredménye például az egy kilométerre eső költség számottevő csökkenése: míg 1972-ben 7,38 forintba került egy kilométer, addig tavaly már csak 4,82 forintba. Korszerű fürdők, öltözők Gondot jelentett viszont sok esetben az építkezésekhez és a különféle munkákhoz szüksé­ges anyagok hiánya, valamint az, hogy a brigádokon kívüli dolgozók nem tartották be mindig a munkafegyelmet. Jelentősen csökkent az üze­mi balesetek száma: 1973-ban öt, tavaly mindössze egy ilyen fordult elő. Ez részben annak köszönhető, hogy a különböző részlegek dolgozói segítették a munkavédelmi őrséget, és a műszakiakkal együttműködve felszámolták az üzemekben a balesetveszélyes helyeket. A vállalat valamennyi egységé­nél korszerű szociális létesít­ményeket emeltek, illetve ala­kítottak ki. Minden üzemben étkezőhelyiség, fürdők és öl­tözők várják a munkásokat. Tizenhat szocialista brigád Az értékelésben a gazdasági munkát segítő vállalások tel­jesítésén kívül szó esik a dolgozók egyéb tevékenységé­ről is. Például arról, hogy mind többen vesznek részt a politikai oktatásokon, szemi­náriumokon, szabad pártnapo­kon. Nem kevés az az áldozat sem, amit önkéntes felajánlás­ként társadalmi munkában végeztek a vállalat dolgozói. Tavaly három kommunista szombaton szorgoskodtak munkahelyükön, s összesen mintegy 160 ezer forintot ér önkéntes tevékenységük. En­nek során például több mint 80 ezer forint értékben fel­újították a Kalocsa Balázs úti' óvodát, gyermekbútorokat ké­szítettek a kicsinyeknek, és tehetségük szerint könnyítet­tek a szociális otthon, vala­mint a városi kórház szülé­szeti osztályának gondjain is. Autóbuszvárakozót építettek, támogatták a város általános iskoláit, játszótereket csinosí­tottak — hogy csak néhányat említsünk a számos akció kö­zül. A fenti eredmények nagy­részben, mint a részletes be­számoló is megállapítja, a vállalatnál tevékenykedő 16 szocialista brigád 123 tagjá­nak köszönhetőek. Munkájuk eredménye nem is maradt el: a faipari részleg Dózsa György szocialista brigádja el­nyerte a „vállalat kiváló bri­gádja” címet. Három kis munkahelyi közösség a szocia­lista brigádmozgalom arany, egy ezüst, négy pedig bronz fokozatát nyerte el. Hét bri­gád a szocialista címet érde­melte ki tavalyi, kongresszusi és felszabadulási munka ver­senyben nyújtott teljesítménye alapján. Khim Antal Mit látunk ma a moziban? Két férfi a városban. Fordu­latos, színes, szinkronizált francia—olasz film. Kísérőműsor: Beszélgetés a térképpel. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Kiskörzeti mozi a Csongrádi úti iskolában Kabaré. (16 éven felüliek- nek). Színes amerikai film. Előadás kezdete: fél 7-kor. SPORT Nagykőrösi tornászsikerek Az egyre élénkülő nagykő­rösi tornászéletre jellemző, hogy három egymást követő napon, 4 versenyen szerepeltek sportolóink. Az Arany János gimnázium to'rna- és labdajáték-termében került sor a megyei férfi kö­zépiskolás bajnokságra. Az 5 számból 4-ben körösi siker született. A forma a verseny- időszak elejének megfelelő volt. A-kategória, egyéni: 1. Király Sándor, 2. Kovács, 3. Harsányi, 4. Zsoldos P. (mind Nk. Gim­názium és mind továbbjutot­tak). A-kategória csapat: 1. Nk. Gimnázium (Kiss Endre, Zsol­dos Péter, Kovács István, Har­sányi Gábor, Király Sándor), e kategóriában a gyakorlatanya­gok nehézsége miatt kevés is-, kola tud csapatot kiállítani; a gimnazisták továbbjutottak. B- kategória, egyéni: 1. Orbán Ist­ván (Nk. Gimnázium) tovább­jutott. C-kategória, csapat (3 induló): 1. Nk. Toldi (Kasza, Finta, Mező, Hargitai, Papp, Lengyel) fölényes győzelem­mel. Cegléden rendezték a megyei női középiskolás B-kategóriás bajnokságot. Egyéni összetett­ben (8 induló): 2. Bodó Ildikó (Nk. Toldi) továbbjutott a te­]\/I ozgalmas napok zajlottak ,L’X le 1919 márciusában. A belgrádi katonai egyezmény­nyel szemben a békekonferen­cia új demarkációs vonalakat' állapított meg, amit jegyzék formájában közölt a magyar kormánnyal. (Vix jegyzék.) A Károlyi kormány a nehéz helyzetben nem vállalta a ve­zetést és lemondott, átadta a hatalmat a szocialistáknak. A szociáldemokraták sem vállal­koztak egyedül ilyen körülmé­nyek között a vezetésre, ha­nem kiegyeztek a kommunista párt vezetőivel és március 21- én megalakították a tanács­kormányt. Nagykőrösön is ér­tesültek az eseményekről. A forradalmi elemek előretörése a Nagykőrösi Néptanácsban már korábban is észlelhető volt. Ott találjuk Bállá Jánost, a Nagykőrösi Népújság szer­kesztőjét, Kántor Józsefet, a Szociáldemokrata Párt nagy­kőrösi szervezetének elnökét, Zsemberi Gyula asztalossegé­det, Papp Jenőt, Gerecze Fe­renc kőművessegédet, Vágó László és Verebes Dániel föld­műves kétkezimunkás parasz­tot. Ezek az emberek a világ­háborút a harctereken szen­vedték végig. Kántor József mint tengerészőrmester, a kat- tarói lázadásban is részt vett. A munkás-paraszt és kato­natanács városunkban már­» • Ötvenhat éve Emlékezés a Magyar Tanácsköztársaságra cius 27-én alakult meg. Első elhatározása, hogy a szociál­demokrata párt a kommunista párttal egyesüljön. Be kell szolgáltatni a lakosság kezén levő fegyvereket. Megtiltotta a szeszes italok kiszolgálását. A rögtönítélő bíráskodást kihir­dette. 1Y/Í egalakult a város húsz tagból álló intézőbizott­sága. A város irányítását há­rom tagból álló kormányzó szerv végezte. Tagjai: Zsem­beri Gyula, Niklosz János, Sallai János. Zsemberi Gyula keceli születésű, világot látott asztalossegéd, aki Amerikában is dolgozott. A nyugati mun­kásszervezetekben ismerkedett meg a szocialista eszmékkel. Niklosz János kéményseprő, Sallai János ácssegédként ke­rült kapcsolatba a szakszerve­zeti mozgalommal, majd a szo­ciáldemokrata párttal. A rövid 133 nap alatt óriási dolgok történtek. Nemcsak a szocialista átalakítást akarták megvalósítani, melyet részben meg is valósítottak, hanem a proletár haza védelmére is óriási erőfeszítéseket tettek. A Csehszlovák Köztársaság, a Román Királyság haderejével, a jugoszláv hadsereggel és a francia katonai erőkkel, mint­egy százhúszezer emberrel kel­lett szembeállni. Már március 25-én megjelent a Vörös Had­sereg, 26-án á Vörös Őrség megalakításáról szóló rende­let. ' Városunk e napokban olyannak látszott, mint a meg­bolygatott méhkas környéke. Megkezdődött a Vörös Hadse­reg toborzása. Münnich Ferenc is itt járt, mint toborzó biztos. A 6. hadosztályt szervezték. Április első napjaiban több mint ezer nagykőrösi ember fogott fegyvert és indult el a vörös zászlók alatt a csatate­rekre. A 6. hadosztály része­ként, melyben a három város alakulatai képezték a főerőt, törtek előre Miskolc, Kassa, Eperjes és Bártfa irányába. Később újabb csapatok indul­tak útnak a tiszai frontra. Az ellenség túlereje miatt a tanácshatalom elbu­kott. Zsemberi Gyula a mun­kástanácsban augusztus 3-án jelentette be, hogy a tanács­kormány lemondott és a szo­ciáldemokrata kormány vette át a hatalmat. A következő nap délután már román meg­szállás alá került városunk. A Vörös Hadsereg katonáit leszerelték és internáló tábo­rokba zárták. A város prole­tár vezetőit börtönökbe csuk­ták. Nagykalapú Tóth Sándor és Mérei Imre éveket ült el­veiért. Mészáros János város- parancsnok, Lőwi Gyula és Kelemen István vörösőrök életükkel fizettek, Szabó Judit, Boros Sándorné megszégyenítő testi fenyítést szenvedett el. Alig menekült valaki közülük büntetés nélkül. A szenvedések ellenére, akik megérték közülük a Horthy- fasizmus bukását és a felsza­badulást, ők lettek a népi de­mokratikus, majd később a szocialista forradalmunk leg­következetesebb harcosai. Nemrégen még láttuk őket és tisztelettel néztünk fel rájuk, mint forradalmárokra. Ők megalkuvást nem ismertek, mert tudták már, mit jelent a visszakanyarodás. TJ i tték a harcunk igazsá- gosságát. Őket tekintet­tük forradalmi nevelőinknek. A jobb és boldogabb jövő ér­dekében fogyott el életük, bár abból alig láthattak valamit. Talán nem is képzelték el, hogy három évtized múltán milyen lesz társadalmunk és városunk. Dr. Balanyi Béla rületi mezőnybe. Csapatban (6): 4. Nk. Toldi (Kábái, Bokor, Banka, Major, Bodó), hatodik versenyzőjük cserbenhagyta az élelmiszeripariakat; 6. Nk. Gimnázium (őrt, Varga, Ka- szap, Hanusz, Raj, Pomázi), a csapat fele újonc volt. NÉGY VÁROSI ELSŐ Az úttörő-olimpia keretében a kisdobosok megyei tornász­csapatbajnokságára Sziget- szentmiklóson került sor. Elő­ször született kettős körösi kisdobos megyei siker, s a 6 do­bogós helyezésből négyet váro­sunk képviselői értek el! Lá­nyok (8 csapat indult): 1. Nk Arany J. ált. isk. 81,8 (Medve Ildikó, Toricska Anita, Varga Éva, Tóth Orsolya), megérde­melt győzelemmel; 3. Nk. Pe­tőfi 80,9 (Kucher Éva, Szeme- rédi Ildikó, Szénási Gyöngyi, Harsányi Gabriella) mindössze 1 tizeddel maradtak le a máso­diktól. Fiúk (7): 1. Nk. Rákó­czi 79,3 (Fritsche Antal, Billé- di Zsolt, Nyikos Sándor, Vágc Tibor); 2. Nk. Arany 79,1 (Hor­váth, Ákos, Bujdosó, Abonyí G.). A rákóczisok egységeseb­bek voltak. A győztesek jutot­tak tovább. TÖBB FIGYELMET ÉRDEMELNÉNEK Közel négyórás volt a gim­náziumi tornateremben meg­rendezett úttörő-olimpia vá­rosi fiú döntő, több, figyelme érdemlő teljesítménnyel. A-ka- tegória, egyéni (5 induló): 1 Reszeli Péter (Petőfi isk.) 89,5 (kiemelkedett a mezőnyből); 2 Kiss Zs. (Petőfi) 84,7; 3. Stifte: (Arany) 83,9 pont. A-kategória csapatban: 1. Petőfi (Pesti Z. Csípő, Nagy, Bene L., Kiss Zs. Reszeli) 135,5; 2. Arany 128,5 B-kategória, egyéni (6): l.Nagi Tibor (Petőfi) 53,35; 2. Egyed P. (Arany) 53,15; 3. Pesti Zol tán (Petőfi) 53,1 (szoros vol az élmezőny). B-kategória, csa­pat: I. Arany (Bakos, Torics­ka, Párizs, Abonyi L., Balogh Bánhegyesi) 129; 2. Petői 102,95. Az egyéni 1—3. helye­zettek, valamint az 1—2. helye­zett csapatok (a 2.-ak a rende­ző Nagykőrös jogaként) jutot­tak a megyei döntőbe. Csütörtöki műsor Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték-te­rem, 18.30: Nk. Fedagógus- Külker SC (Bp.), NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15.30: Nk. Kinizsi—Kecskeméti SC (NB III), Téli Kupa-mérkőzés. Teke Bp.: Lakásépítők—Volán­busz (Nk.), NB III-as férfi csa­patbajnoki mérkőzés. S. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom