Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-27 / 73. szám
1975. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK xMiap BON 1—Jl Lt=f • 1 l| Kigyúlt a fény A községi szociális vagy ■ámügyi előadó munkája rendkívül sokrétű. Különböző emberi sorsok tárulnak fel, s nemegyszer örömteli pillanatoknak is tanúi lehet. Az egyik legutóbbi látogatásom élményét szeretném ezúttal elmondani. Amint benyitottam a kapun, meglepődtem, hogy az udvaron ég a villany, hiszen világos volt, a nap még sütött. Mihelyt a kölcsönös üdvözlésen túlestünk, erre azonnal felhívtam a háziak figyelmét. Aztán megtudtam, miért ég: ezen a napon gyűlt ki a fény ebben az utcában. S éppen az első „próbavilá- gításra” érkeztem. Mikorra a hivatalos tennivalókkal már végeztünk, besötétedett. Indulni készültem, s a kapuban így búcsúztak: ezúton is szeretnénk megköszönni — a tanácsnak, s a villanyszerelőknek egyaránt —, hogy ide is elért az elektromos áram. A tanácsülésre nem vagyok hivatalos, s épp ezért a Pest megyei Hírlaphoz fordulok: nagyon örülünk, hogy Pilisen a legtávolabbi dűlőben is ég már a villany. Bognár Józsefnc Pilis Kommunista műszak Az Újpesti Gyapjúszövőgyár tápiószecsői telepén a Petőfi brigád kommunista műszakot tartott. A ledolgozott munka értékét a helybeli óvoda és bölcsőde építésére ajánlották fel. Örömmel írjuk le: fiataljaink s a brigád más tagjai is szívesen segítettek, hiszen tudták, hogy valóban hasznos célra fordítják a felajánlott összeget. Köszönet valamennyi részvevőnek. Fejős Ferencné Tápiószecső Sikeres kirándulás Iklad és Domony iskolai és óvodai pedagógusai a közelmúltban jól sikerült kirándulást szerveztek a fővárosban. Megtekintették a Vármúzeumot, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát, ellátogattak a Margitszigetre, s este a Katona József Színházban zárták a napot. Különösen a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának érdekes látnivalód hagytak mély nyomot a részvevőkben, ötvenfős csoportunk minden tagja nagyon jól érezte magát. Karcagi József Iklad Nem rakják ie v a lapokat Dunakeszin évtizedes probléma, hogy nincs megfelelő járdahálózat. Ezen most úgy segítettek, hogy előre gyártott járdalapokat adtak ki. Azt hinné az ember: ha korábban annyira hiányzott a járda, $ most lehetőség nyílt ennek létesítésére, gyorsan megoldódik a probléma. Sajnos, nem így történt. Solymosi László Dunakeszi ★ Teljes mértékben egyetértünk dunakeszi tudósítónkkal. Nyilvánvaló, hogy mindenkinek tenni is kell azért valamit, hogy környezete szebbé váljon. A járdaépítés pedig egyébként is olyan, amelynek során a leginkább elképzelhető a társadalmi munka. Nem kell másra várni, mindenki a saját portája előtti részt rendbehozhatja. Mert egy dolog tény: a lapok maguktól nem kerülnek rendeltetési helyükre . • • Tököli tervek A tököli nagyközségi tanács a közelmúltban ülést tartott. Ezen megtárgyalták a tavalyi költségvetést és szó esett az idei tervekről is. Üj igazgató került a művelődési ház élére Babits Hajnalka személyében. Szerződtettek egy függetlenített könyvtárost is, aki a hét öt napján várja az irodalomszerető olvasókat. Bundles Péter Tököt Vandálok Túrán a Volán Vállalatnak nem kis pénzébe került a megállókat jelző táblák felállítása. Így az idegenek is könnyen tájékozódhattak arról, hol szállhatnak fel az autóbuszokra. Ismeretlen tettesek azonban a megállókat jelző táblákat a betontömbbel együtt kifordították a helyükről, sőt még arra is kíváncsiak voltak, mi lehet a tábla belsejében. Ügy érzem, a jóérzésű emberek nem tűrhetik, hogy ilyen esetek előfordulhassanak. S ha véletlenül valamelyik rongálót észrevesszük, ne engedjük, hogy kereket oldjon ... Gólya József Tuna A szakma ifjú mesterei A MÁV vezérigazgatósága is évről évre meghirdeti a 30 éven aluli vasutasok részére a Szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjú szakmunkás, valamint a Kiváló ifjú munkás vetélkedőt. Itt nem a lexikális ismeretek bizonyítása a cél, hanem a fiatalok gyakorlati ismereteinek gyarapítása. A zsűri tagjai arra kíváncsiak, hogy a váltókezelők a Kiváló ifjú munkás kitüntető címet nyerték el. Az oklevél mellett 800—1800 forint pénzjutalomban és két nap jutalomszabadságban részesültek. Mivel a nagykátai vonalon még számos 30 éven aluli fiatal van, a következő versenyen velük is szeretnénk találkozni. Reméljük, hogy a mostani győztesek a gyakorlatban is hasznosítják a vetélkedőn szerzett tapasztalatokat. Kaposi István . Nagykáta Mikor kézbesítik a nyugdijakat? Kéréssel fordulok Önökhöz. Kistarcsán a nyugdíjasok java része 26-án vagy 27-én kapja meg a pénzét. Vajon miért van ez így, hiszen úgy érzem, ez késői időpont a kézbesítésre. S idős emberekhogy a közeljövőben javul a helyzet. Ilyen körülmények között — Hanák István szerint — lia szombat-vasárnap nem jön közbe, akkor minden hónapban 20. és 24., de legkésőbb 25. között valamennyi nyugdíjat kézbesítik a címzetteknek. A postahivatal vezetőinek véleménye szerint erejükhöz mérten mindent elkövetnek a pontosabb kézbesítés érdekében. Bosszúság — tasak miatt A minap a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ veresegyházi, úgynevezett vasúti népboltről van szó, akiknek a pénzre szükségük van. Vajon nem lehet ezen segíteni? Valent György Kistarcsa Kistarcsai olvasónk problémájával kapcsolatban a helybeli posta vezetőjétől, Hanák Istvántól kértünk választ. Elmondta: 1300 nyugdíjasnak Kistarcsán mindeddig csak négy kézbesítő vitte a pénzt. Most felvették az ötödiket, s várható, jában vettem egy tasak mirelit szilvásgombócot. Az utasításnak megfelelően a tasak tartalmát fagyosan bedobtam forró vízbe. Megdöbbenve tapasztalatain, hogy gombóc nélküli szilva volt benne — dupla tasak ban. Visszavittem a boltba, de ott is csalódás ért: két fiatal eladónő közölte velem, miért nem figyeltem, hogy a kettős tasakban csak szilva van. Nem a kidobott pénz bánt, de ha Uyen árut hoznak forgalomba, akkor írják rá a zacskóra: szilvásgombóc — gombóc nélkül. Szilágyi Elemérné Veresegyház Válasz cikkeinkre H. J. szigetszentmiklósi olvasónk szerkesztőségünkhöz küldött panaszát — amely árdrágításra vonatkozott — kivizsgálta a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya. Galambos András, a kereskedelmi felügyelőség vezetője ezzel kapcsolatban az alábbiakat hozta tudomásunkra: Felvettük a kapcsolatot a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat illetékes vezetőjével, aki az üggyel kapcsolatos intézkedéséről írásban értesítette a felügyelőséget. Személyesen felkeresték a panaszost, akinek bejelentése jogosnak bizonyult. Kötelezték a boltvezetőt az árkülönbözet visszafizetésére. A boltvezetőt ellenőri könyvben figyelmeztetésben részesítették. A t'clclosségrevonásnál figyelembe vették, hogy a vezető kezdő a szakmában, és a téves ár is ezzel van összefüggésben. K. R. galgamácsai olvasónk ügyének vizsgálatáról a gödöllői járási hivatal osztályvezetője, Mayer János tájékoztatta szerkesztőségünket. A vizsgálat során megkeresték olvasónkat, aki elmondta, hogy az erősen elhasználódott kerítések felújítását tavaly tervezte, de ebben szomszédja megakadályozta. Utasították a szakigazgatási szerv vezetőjét, hogy K. R. ügyében intézkedjenek. < Szerkesztői üzenetek D. E., Tápiószecső: Az ön által említett Fórumot a KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére a KISZ és a magyar televízió rendezi. Ennek keretében azok a fiatalok találkoznak, akik a Ki mit tud?-verseny ékből ugyan kiestek, de alapjában véve tehetségesek. A KISZ Központi Művészegyüttesének székházában találkoznak. A pontos címük: 1074 Budapest, Rottenblller u. 16—22. Sz. J., Sülysáp: Észrevételét jeleztük a monori járási hivatal mezőgazdasági osztályának. Sajnos, szénkéneg valóban nem kapható a megyében. ígéretet kaptunk, hogy felkeresik önt, s segítenek a jelentkező betegség gyógyításában. A szőlőn mutatkozó jelek egyébként valóban az ön véleményét igazolják. F. F., Nagykörös: Ha figyelmesen olvasta a kérdéses rovatot, tapasztalhatta, hogy abban számos, fiataloknak szóló programról Is írtunk. Javaslatát esetleg más formában hasznosítani tudjuk. A hétvégi lemezlovas-programok színhelye és időpontja hétről hétre azonos, tehát a törzsközönség úgyis jól ismeri ezeket. Pajtás levelezi? _Kedvei ^zerleiztőócg. ! Má rcius 19-én nagy izgalommal vettük kezünkbe az újságot. Az országos riadó 2. feladatát kerestük. Kis lapozgatás után megtaláltuk. Hasznosanyagot kell gyűjtenünk, annyit fejenként, amennyi tankönyveink súlya. Délután a raktárnál rajonként 1—1 pajtás állt. A begyűjtött papírt nagy hálókba tettük, amit a MÉH küldött csapatunk számára. Sok papír gyűlt össze. Az érte kapót pénz egy részét az alsógödi tábor patronálásá- ra küldjük el. Csóré Margit Dunakeszi 1. sz. isk. 8/b. NEGYEDSZÁZAD A KATEDRÁN Békegalamb a hungarocellen A jót ritkábban vesszük észre, mint a rosszat. Ezért is olvastuk örömmel Varga Sára nevelőszülő (Nagykőrös III. Absolon Sarolta u. 4.) szerkesztőségünkbe küldött sorait Idézünk leveléből: „Abonyból, a József Attila nevelőotthonból meghívót kaptam: a Vili. osztályban szülői értekezletet tartanak, s pálya- választásról lévén szó, személyes megjelenést kértek. A ragyogóan tiszta otthonban udvarias fiúk fogadták és kínálták hellyel az osztályba érkezőket. Éppen faliújságot ragasztottak, csendesen beszélgettek, pedig nevelő nem is volt a teremben. Pedagógusuk elmondta: nagyon elégedett mind a húsz gyerekkel. Az utcai cipőt a folyosón mindig leteszik, papucsban lépnek a terembe. Természetesen pedagógusuk is ezt teszi, jelezve azt, hogy amit a gyerekektől követel, azt magára nézve is kötelezőnek tartja. Nevelt fiam a téli szünetben mesélte, hogyan segít nekik a tanulásban, minden tantárgyat értve, s beáll közéjük focizni is. Az eredmény: tanulmányi átlaga sokat javult, de ami a legnagyobb örömöt jelentette nekem: a magatartása ötös lett. Tehát nemcsak az otthonban, hanem az iskolában is megállják a helyüket. S ebben úgy érzem, jelentős szerep jut Laci bácsinak.” A húsz fiú hallgat rá Az Élmunkás úton már hónapokkal ezelőtt megkezdték a lapok lefektetését, de még ma is akad olyan rész, ahol nincs kész a járda. részvevők miként keresik a módszereket a vasút biztonságosabb üzemeltetésére, hogyan harcolnak a még itt-ott fellelhető közömbösség ellen. Nagykátai és tápiógyörgyei vasutasok KISZ-szervezete is benevezett a vetélkedőre. Bo- don Géza nagykátai állomásfőnök készítette fel őket — szép sikerrel. A MÁV Budapesti Igazgatósága által kijelölt zsűri előtt Nozdroviczky János forgalmi szolgálattevő a Szakma ifjú mestere; Szekeres Józsefné és Szekeres József forgalmi szolgálattevők Kiváló ifjú szakmunkás; Papp János forgalmi szolgálattevő ugyancsak Kiváló ifjú szakmunkás; Brandt Tibomé és Páldi Teréz személypénztárosok, valamint Szilva János, Barna Béla és Bende Mihály Egymással szemben ülünk. Laci bácsi — azaz Szakái László, az abonyi József Attila nevelőotthon pedagógusa. Azt mondja, inkább a srácokról kérdezzem. Mégis sikerült megtudni: idén áll — egyetlen kisebb megszakítástól eltekintve — 25. esztendeje a katedrán. A nyíregyházi tanárképzőn végzett 1949-ben. Tősgyökeres szabolcsi: Tisza- eszlárról, kevéske földű parasztcsaládból származik, s tizenegy testvére közül csak ketten tanultak tovább. Odahaza, szántás közben könyveket forgatott, s a szüleinek csak akkor mert szólni, amikor a második polgáriban már levizsgázott. Ekkor közölte: harmadikba megy. -. polgári után került a nyíregyházi tanárképzőre. Tankönyveit egyik leánytestvére „örökölte”: bátyja után ő is kedvet kapott a tanulásra, s óvónő lett. Szakái László — most 49 éves — két és fél esztendeje került az abonyi József Attila nevelőotthonba. Szolgálati lakásban él, de szeretne végleg letelepedni a községben. Most már „csoportos nevelő”. A gondjaira bízott húsz nyolcadikos fiúról tudni kell: elég nehezen kezelhető kamaszok voltak hosszú időn át. A közvetlen emberi hang, az őszinte segítőkészség hatására egyszerre megváltoztak az addig jószerivel engedetlen, önfejű fiúk. Hogyan érte él mindezt? Azt mondja, nehezen, de rendkívüli dolog sem történt. Csoportos nevelőként az a feladata, hogy az abonyi Gyulai Pál iskolából az otthonba hazatérő fiait — ő nevezi így a rábízott fiúkat — felkészítse minden tantárgyból a másnapi órákra, kikérdezze a leckét, közösen elkészítik a számtan feladatot, s mindegyiküknek aláírja az ellenőrzőkönyvét, függetlenül attól, jó vagy rossz jegyet hozott-e. Késő esténként végigmegy a hálókörletekben, megnézi alszanak-e a fiúk, s ha netán valamelyik hánykolódik, különösen ügyelnie kell arra, hogy reggel, ébredés után jó szóval, melegséggel megnyugtassa az illetőt. Nincs titok Nincs titka. Véleménye szerint azt a lelki sérülést kell megfelelő emberi hanggal pótolnia, amit az anya és apa nélkül felnevelkedő fiúk eddig vesztettek életükben. Ügy érzi, az egyik legfontosabb dolga: megmagyarázni ezeknek a fiúknak, hogy ilyen körülmények között is becsületes, társadalmunk számára hasznos ember válhat mindegyikükből. Emiatt soha nem érezhetik hátrányban magukat. De néha nehéz helyzetbe kerül. Mert mit is mondjon annak a 14 éves fiatalembernek, akit csecsemőkorában az anyja eldobott magától, s néhány napja — miután megtudta, hogy fia rövidesen önálló kereső lesz — jelentkezett a gyerekért. Most hirtelen eszébe jutott ... Percenként más hangot kell megütnie. Aszerint, hogy B. M.-hez, R. L.-hez vagy T. Gy-hez szól. Mindegyiket külön kulcs „nyitja”. Másképp kell mindegyiket elrabolnia önmagától. Nem is egy fiúban erősen él az ösztönös ragaszkodás anyja vagy apja után — jóllehet még akkor is, ha otthon más nemigen „ragadt rá”, csak a rossz. Itt a nevelőotthonban megtanulták tisztességes ember módjára élni. S ha némelyikük haza- kéredzkedik, s egy falat kenyér nélkül visszatér, mindig megnyugszik; ekkor érti meg, hol az igazi helye. Rendkívül nagy az összetartás a fiúk között: ha egy almára mondjuk tíz jelentkező akad, azt minden bizonnyal tízfelé osztják. Nehezen nyílnak ki, de ha valakit igazából megszeretnek, azt nehezen felejtik el. Szakmát szereznek Különösen esős, sáros időben Szakái László lényegesnek tekinti szabad idejük helyes kihasználását. Legutóbb kék és fehér színű szódásüvegeket kutattak fel Abonyban. Azután darabokra törték fel valamennyit, s az így kapott apró mozaikokból összeállítottak — természetesen közösen — egy békegalambot. Ezt követően az egészet ráragasztották hungarocell lemezre. A mű olyan kitűnően sikerült, hogy a nevelőotthon vezetőségének javaslatára egy ceglédi jubileumi kiállításra küldték, amely a közeljövőben nyílik meg. A közös munka, az alkotás öröme Uyen módon talán egész életükre kihathat. Szakái László azt mondja: a neheze csak ezután következik. Félti a srácokat. Nyolcadikosok, rövidesen elhagyják az otthont, új környezetbe kerülnek. De vajon milyen környezeti hatások érik ott őket? Mind a húsz fiút beiskolázta, szakmát szeretne adni a kezükbe. A legfrissebben érkezett papírt mutatja: Füri Nándit szobafestő-mázolónak vették fel Budapesten, kollégiumi elhelyezést is kap. Pataki Zoli és Őrlik Feri Nagykőrösre, konzervipari szakközépiskolába megy. Kovács Feri arra kérte: olyan helyre küldje, ahol állatokkal foglalkozhat. A péceli szakmunkás- képző intézet állattenyésztő osztályába kerül. A 23-as számú Építőipari VáUalathoz tizenegy fiút iskolázott be. Miért? Ügy véli, ha együttmaradnak, talán vigyáznak egymásra. Szakái László elhatározta: az első félév után mindegyik tanulóját meglátogatja új környezetében. Nagy akaraterőre lesz szükség, hogy a jó hatások érvényesüljenek bennük, s ne a rosszak. Még néhány hónap, s a fiúk lejátsszák utolsó focimeccsüket is a hetedikesek ellen. Bizonyára azonban egyhamar nem felejtik el azt a nevelőt, aki naponta írta alá ellenőrzőkönyvüket, s drukkolt eredményeikért. Falus Gábor
