Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-04 / 53. szám

BEFEJEZŐDÖTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET Farkas Lajosáé, a Pest megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának helyettes vezetője Sokféle kötelezettség sűrű­södik abban a fogalomban, hogy művelődésügy — kezdte felszólalását Farkas Lajosné. A kötelezettségek bősége elle­nére örömmel ^állapíthatjuk meg, hogy a megyében a mű­velődésügyi ágazat minden lé­nyeges feladatát teljesítjük a IV. ötéves tervben. A teendők elvi megalapozásához és irá­nyának kijelöléséhez nagy se­gítséget nyújtott a párt Köz­ponti Bizottsága oktatási, Il­letve közművelődési határoza­ta. Az ezek nyomán hozott megyei állásfoglalások, illetve intézkedési tervek hosszabb távra is kijelölik a megoldan­dó feladatokat. Sikerült elérni, hogy a párt és az állami szervek a me­gyében teljes összhangban te­vékenykednek. .Munkájuk az oktatásügyben arra irányul, hogy a tartalmi követeimé­A szünetben városuk látképe — a bejárati öekoráéió — cIStt 3 váci muukáskUlüött: Gulyás Pál és Klucsik József a hajógyárból, cs J-isik Ferenc a DCM-ből. (Folytatás az 1. oldalról) ben még nagyobb lépésekkel haladunk előre a szocialista építésben. Mindenekelőtt ar­ról van szó — mutatott rá •“. hogy tovább folytatjuk be­vált külpolitikánkat,' gazda­sági, életszínvonal- és kultu­rális politikánkat. Ennek ta­laján kell a reális előrelé­pést megterveznünk, mint ahogyan az irányelvek te­szik az elkövetkező négy-öt évre és a programnyilatko­zat hosszabb távra. A társa­dalmi, termelési viszonyokat úgy kívánjuk továbbfejlesz­teni, hogy még jobb feltéte­leket teremtsenek a meglévő termelő erők, termelési esz­közök, a lehetőségek haté­konyabb kiaknázásához, hogy még eredményesebben tud­juk hasznosítani azt a hatal­mas termelő erőt, amely a szocialista építő munkával eddig létrejött. Szükséges az előrehaladáshoz, hogy népünk szorgalma és alkotókészsége még gyümölcsözőbbé válj éle a következő években. — A célok, a távlatok, a továbbhaladás igényének megfogalmazása — mondatta — a forradalmi párt köte­lessége. Ennek történelmi fe­lelőssége elől egyetlen mar­xista párt sem térhet lei. Nemcsak hatalmon levő pár­tok, hanem még azpk sem, amelyek most küzdenek a ha­talomért. Pártunk kötelessé­ge, hogy perspektívát adjon, pontosan kimunkálja a cél­kitűzéseket és reális felada­tokat határozzon meg a cél elérése érdekében. Azért kell a termelési, a tulajdonviszo­nyok továbbfejlesztésének irányát helyesen meghatá­rozni, hogy a mindennapi fel­adatok ne keresztezzék, ha­nem erősítsék a fő irányvo­nal érvényesülését. Termé­szetesen mindenkor az össz­népi érdekeket alapul véve kívánunk előrelépni. Rámutatott arra is a továb­biakban, hogy jól bevált po­litikánkat kívánjuk folytatni a gazdaság fejlesztésében is. Az ezzel kapcsolatos teen­dőkre részletes választ adott a Központi Bizottság tavaly decemberi határozata. Válto­zatlanul folytatjuk életszín­vonal-politikánkat is. Ezzel kapcsolatosan nagyon fon­tos, hogy a közvéleményben erősítsük azt a felfogást, mi­szerint az életszínvonal több tényezőből együttesen adó­dik. Így főként a reálbérek, a reáljövedelmek alakulásá­ból, a társadalmi juttatások­ból, ellátásból együttesen és természetesen az árszínvo­nalból is. Elmondotta Győri Imre fel­szólalásában, hogy a kong­resszusi dokumentumok vi­tái során erőteljesen kerülit felszínre az az igény is: ja­vítsuk tovább a szocialista közgondolkodást, tegyük meg­határozóvá társadalmi éle­tűinkben a marxizmus—leni- nizmust, behatóbban foglal­kozzunk a szocialista élet­mód alakításának feladatai­val. A párt úgy kíván előre­lépni, e téren is, hogy a ki­alakult szocialista élveken nyugvó nemzeti egység to­vább erősödjék. A szocialis­ta életmód kialakításának igényéről szólva azt. jelölte meg a legfontosabbnak a Központi Bizottság titkára, hogy társadalmunkban sok­kal jóbban, mint eddig, te­gyük a megbecsülés fő mér­céjévé a munkát. Csakis így léphetünk előre a szocialis­ta életmód formálásában. Mindezek a kérdések — mint rámutatott — jelentik a párt politikája fő vonalá­nak továbbfolytatását, s en­nek szellemében készülünk a XI. kongresszusra. — Pest megye kommunistái — jelentette ki beszéde vé­gén — méltón készültek fel e kongresszusra, s méltón ké­szülnek fel hazánk felsza­badulása harmincadik évfor­dulójának megünneplésére. E kettős felkészülés az elmúlt évek eredményeinek jegyé­ben újabb nagy, történel­mileg is mérhető sikereket hozott. Ezért és a felmentés­re kerülő megyei pártbizott­ságnak, a két kongresszus között kifejtett eredményes munkájáért, a Központi Bi­zottság nevében köszönetét mondok, s a megye kommu­nistáinak, valamennyi dolgo­zójának is áldozatos tevé­kenységéért. nyék növelésére helyeződjék a hangsúly, s ebben vezető sze­repet vállaltak azok a kom­munisták, akik az állami ok­tatásban dolgoznak. Farkas Lajosné kitért arra, hogy nem gond nélküli a kor­szerű közoktatás kereteinek megteremtése. A tárgyi felté­telek ugyanis csak fokozatosan jörAiek létre, s bár emelkedik az óvodákban, a napközi ott­honokban elhelyezhető gyer­mekek száma, ugyanezt nem mondhatjuk el a jól felké­szült pedagógusok táborára, gyarapodására. Kevés a szak­képzett óvónő, az általános is­kolákban növekszik a képesí­tés nélkül tanítók aránya. Sem az oktatás színvonala, sem távlatai szempontjából . nem jó, ha arra kényszerülünk, hogy szinte intézményesítsük a szakképesítés nélkül dolgozók rendszerét, mert hiszen milyen szakmában lehetne szakképe­sítés nélkül tevékenykedni? Ha egyéb szakmákban nem le­het, vajon belenyugodha­tunk-e, hogy olyan kényes te­rületen, mint a nevelés, ez megtörténhet? A megyei tanács osztályve­zető-helyettese ezután arról szólott, hogy Nagykőrösön Dr. TresserPál, a dunavarsányi termelőszövetkezet elnöke Rövid áttekintést adott a járás mezőgazdasági üzemei­nek fejlődéséről, s hangsúlyoz­ta, hogy a hús- és zöldségter­melésben jelentős a változás. Rámutatott, az iparszerű ter­melési rendszerek terjedésének fontosságára., ami elválasztha­tatlan a mezőgazdasági üze­mek területi koncentrációjá­tól. A terület egyesítésének azonban együtt kell járnia az eszközök ésszerű hasznosításá­val is. Ennek legfontosabb té­nyezője, ha első hallásra fur­csán hangzik is, az ember. A technikai, a műszaki fejlesztés melleit ugyanis a termelés em­beri oldala sem szorulhat hát­térbe, hiszen az iparszerű zárt­rendszerek rendkívül szigorú technológiai fegyelem mellett hozzák csak meg a várt ered­ményeket. Ezt megértetni, el­fogadtatni az emberekkel ne­héz. A korábbi, viszonylag egyszerű mezőgazdasági fel­adatok nem hasonlíthatók az iparszerű rendszerekben le­vőkhöz. A tudat, képzettségi igazodás tehát elengedhetet­len, és ennek szerves része a közművelődési feladatok sú­lyának növelése. Gyigor József, a ceglédi városi pártbizottság első titkára A városi pártbizottság mun­kájáról és a ceglédi munkás­ság helyzetének javulásáról tá­jékoztatta a pártértekezletet a felszólaló. A várospolitika egyik alapvető feladatának je­lölte meg a munkásokról való állandó és rendszeres gondos­kodást. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottságtól és a tanácstól ehhez is figyelemre méltó segítséget kap a város. A ceglédi pártbizottság ipar- fejlesztési politikáját ismer­tetve hangsúlyozta, hogy eb­ben a tevékenységben — anél­kül, hogy lemondanának új üzemek létesítéséről — a meg­levők korszerűsítése, fejleszté­se, rekonstruálása kiemelt fon­tosságú, azaz a ceglédi kom­munisták az intenzív iparfej­lesztés útját járják. A továbbiakban a tervek teljesítését és ebben a kommu­nisták munkáját, a szocialista brigádok tevékenységét vizs­gálta Gyigor József, és elmon­dotta, hogy a kommunisták eleget tettek termelési felada­taiknak, vállalt kötelezettsé­geiknek. Mindennek nagyon fontos szerepe van abban, hogy a ceglédi üzemekben tovább erősödött a szocialista munkaverseny és hogy az ipar fejlődésének üteme évente 9 százalék. A termelést vizsgál­va foglalkozott a felszólaló ezenkívül az üzemi demokrá­cia fejlesztésének feladataival, a termékszerkezet átalakításá­nak eredményeivel. Ezzel kap­csolatban egyebek közt elmon­dotta, hogy volt olyan kétszáz főt foglalkoztató üzem, amelyben 192 féle terméket gyártottak. Aligha kell bizo­nyítani, hogy itt tényleg szük­ség volt az átszervezésre, ész- szerűsítésre. Ugyancsak a fej­lődést bizonyítják azok az adatok is, amelyek szerint pél­dául tavaly az exporttermelés megd uplázódott. már működik, Gödöllőn pedig szeptembertől megkezdődik a középfokú óvónőképzés. Más területek kádergondjainak enyhítése érdekében Cegléden 1975 szeptemberétől két osz­tállyal egészségügyi szakkö­zépiskola létesül. Ez kétségkí­vül enyhít valamennyit a gon­dokon, de elengedhetetlen, hogy mind a megyében, mind országosan növekedjék a pe­dagóguspálya vonzása, rangja, erkölcsi megbecsülése. Ehhez szükség van arra, hogy a fia­talok jobban megismerjék e hivatás szépségeit, s arra is, hogy központi intézkedések növeljék a pedagógusok társa­dalmi elismerését. Ezt követően a szövetkezeti elnök arról beszélt, hogy gaz­daságukban fölismerték a köz- művelődési munka jelentősé­gét, de azt még nem mondhat­ják el, hogy a tagság is kivé­tel nélkül érti ennek fontos­ságát. Rámutatott: különösen az if­júsági esetében elengedhetet­len e feladatok, s az igényfel­keltés szorgalmazása. Meg kell értenie a felnövekvő nemzedé­keknek, hogy a műveltség tár­sadalmi igény, s elkerülhetet­len velejárója a társadalmi fejlődésnek. Dr. Tr^sser Pál felszólalása befejezéseként, beszámolt ar­ról, amit szövetkezetükben e céi érdekében konkrétan tet­teik. Foglalkozott a ceglédi kül­dött az ötéves terv teljesítésé­vel is és hangsúlyozta, hogy ez a munka jó ütemben ha­lad. A tervezett 1834 lakásnál az év végére valamivel több készül el, 120 helyett 500 óvo­dai helyet biztosítanak a leg­kisebbeknek. A gondokról szólva kiemelte a város belső útjainak rossz állapotát. A felszólaló részletesen tag­lalta a munkásosztály társa­dalmi szerepének növekedését, a munkások élet- és munka- körülményeinek változását. Ezzel kapcsolatban mutatott rá, hogy bár a legfeltűnőbb bérezési aránytalanságokat már megszüntették, a ceglédi átlag azonban mégis elmarad a megyeitől. Javasolta továb­bá, hogy a várost is jelöljék ki munkáslakás-építési akció­Dr. Tóth Márton, a gödöllői Kisállattenyésztés! Kutató Intézet igazgatóhelyettese Beszámolt arról a komplex kutatási programról, amely­nek alapján az intézet dolgo­zik. Fő feladatuk a barom,i- és nyúlhústermelés fejlesz­tése. A cél az, hogy kísérle­teik alapján a gazdaságok szá­mára hasznosítható eljáráso­kat alakítsanak ki. Mint a . felszólaló elmondotta; az inté­zet dolgozói országos jelentő­ségű , terveiket teljesítették. Elért eredményeik a gyakor­latban is jól beváltak. Kutatásaik alapján bebizo­nyosodott, hogy a gazdaságos kisállattenyésztés megkívánja a takarmányozás tudományos kidolgozását. A felszólaló rész­letesen ismertette az intézet ezzel kapcsolatos munkáját, kiemelve egyebek közt, hogy arra törekedtek, ne import­anyagokat, hanem hazai ter­mékeket használjanak fel ezek kidolgozásához. Ennek is kö­szönhető, hogy például az in­tézet a nyúlkutatási program­ban 2 ezer vagon exportálásá­val 25 millió dollárt szerzett a népgazdaságnak. Felszólalása további részé­ben Gödöllő város küldötte el­mondotta, hogy a jó eredmé­nyek az intézet állami és tár­sadalmi vezetése között kiala­kult szoros együttműködés alapján jöttek létre. Ezt bizo­nyítják a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny sikerei is. A munkaszervezés kérdé­seit taglalva rámutatott,, hogy az utánpótlás biztosítása az intézetben nehézségekbe ütkö­zik. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a fiatalok nem szívesen jelentkeznek kutató­munkára, hanem inkább az üzemi gyakorlatban helyez­kednek el. További gond a műszerezettség állapota, amely nem felel meg mindenben az intézet feladatainak, nem min­denben alkalmas a kutatási programok teljesítésére. Kis Emil, a gödöllői járást pártbizottság első titkára Elmondotta, hogy a megyei pártértekezlet tanácskozása, valamint a járási, városi ta­nácskozások is felkeltették a dolgozók érdeklődését, ez a figyelem teljesen érthető és nyilvánvaló: a csaknem egy­milliós lakosú megye két kongresszus közötti munkájá­nak mérlege valamennyi la­kost közelről érint. A gödöllői járás kommunistáinak, dolgo­zóinak érdeklődése azt is kife­jezi, hogy cselekvőén támogat­ják az MSZMP politikáját és kérik folytatását. A négyesztendős munka eredményeit vizsgálva a já­rási pártbizottság első titká­ra hangsúlyozta, hogy az 51 hónap alatt bekövetkezett vál­tozásokban egyértelműen a fejlődés, az előrehaladás do­minál. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben nagyobb szere­pet kapott a gödöllői járási pártmunkában az ellenőrzés, a, határozatok végrehajtásá­nak figyelemmel kísérése és számonkérése, mint koráb­ban. A gazdasági munkát, az üzemek és a termelőszövet­kezetek tevékenységét ele­mezve á tsz-ek egyesülésével foglalkozott legrészleteseb­ben Kis Emil. Az egyesülés, az erő koncentrálása — mint hangsúlyozta —, gyorsan és eredményesen zajlott le. 1960- ban például még harminc termelőszövetkezet működött a járásban, ma viszont már csak tíz. Ráadásul az egyesü­lések többsége az utolsó öt esztendőben zajlott le. Ez azonban nem hogy zavaro­kat okozott volna, inkább a további fellendülés biztos és szilárd alapjává vált. A gödöllői járás küldötte beszámolt a pártértekezletnek a kongresszusi dokumentu­mok járásbeli vitájáról, amelyre a cselekvő egyetér­tés, a párt politikájának ha­tározott támogatása volt a legjellemzőbb. A szervezeti szabályzat tervezetével kap­csolatban hangsúlyozta, hogy a járás dolgozói egyet­értenek a párttagokkal szem­ben támasztott követelmé­nyekkel, hiszen elsősorban a kommunistáknak kell meg­felelniük a szocialista nor­máknak. Helyes az is, hogy a mulasztókat, a fegyelmezet­leneket a jövőben szigorúb­ban vonják felelősségre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom