Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

Múzeum a tanteremben A Rákóczi Ferenc általános iskola diákjai Dajka Ambrus tanár vezetésével valóságos kis múzeumot rendeztek be a tör­ténelmi szaktanteremben. A gyűjteményben megtalálhatók különböző mezőgazdasági szerszámok és a pásztorélet érde­kes kellékei. Kiss András felvétele Ünnep a TRAKIS nál Ünnepi élményben és kelle­mes szórakozásban volt ré­ssé pénteken és szombaton este a TRAKIS-szövetkezet dolgozóinak. A múlt évi jó eredmények megjutalmazásá- ra, a tagok részére az Arany János Művelődési Központ színháztermében műsoros es­tet rendeztek, melyen ott volt Pásztor István, a városi párt- bizottság első titkára is. A műsoros esten Németh Marika és Marik Péter ma­gyar operettekből adtak elő részleteket, nagy sikerrel. Sze­gedi Molnár Géza színmű­vész pedig paródiákkal sze­repelt, s a műsort kísérő zene és konl érái ás egészítet­te ki. Szombaton este a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolában felszabadu­lásunk 30. évfordulóját ün­nepelték meg a szövetkezet dolgozói, melyre a pesti részlegből is számosán eljöt­tek. Az ünnepséget Rácz Zol­tán telepvezető nyitotta meg, aki köszöntötte a megjelente­ket. Az ünnepi beszédet Borsos Jenő, a szövetkezet elnöke tartotta. Többek között el­mondta, hogy a történelmi események sorában büszkék lehetünk a szabadság zász­laját kibontó március tizen­ötödikére. A hatalmat a nép kezébe adó 133 napos pro­letárdiktatúrára és a felsza­badulás dicső napjaira. Az ünnepség keretében be­számoltak arról is, hogy a szövetkezet tagjai, s 9 nagy­kőrösi és 8 pesti szocialista brigád versennyel készült a felszabadulás megünneplésé­re. Az eredmények alapján a következők nyerték el a kiváló szövetkezeti dolgozó címet: Rácz Zoltán telep­vezető, Kovács 1. Istvánná, Nagy Ferenc, Rátóti József- né, N. Szűcs Zsuzsa és Voj- tek János. A szocialista bri­gádok Vezetői és tagjai, s számos kimagasló eredményt elért dolgozó pedig pénzju­talmat kapott. Az ünnepséget jó vacsora követte, melyet az iskola sza­kácsai készítettek, és a szak- középiskola leánytanulói szol­gáltak fel. Az ízletes vacso­rát hangulatos táncmulatság követte. K. L. Anyakönyvi hírek Született: Rab Dániel és Sarkádi Ágnes: Nikolétta; Hoffer Ferenc és Pálfi Margit: Gábor; Vajda Pál és Joó Te­rézia: Pál; Maksa Balázs és Szőke Erzsébet: Tibor; Király Csaba és Kőházi Irén: Csaba; Bathó István és Laza Julian­na: Bernadett; Túri Miklós és Czakó Mária: Róbert; Har­man András és Koppán Éva: László; Lestyán György és Kasza Terézia: Tibor; Jasza- novics István és Öhler Rozá­lia: Sándor nevű gyermeke. Névadót tartott: Pécsi La­jos és Petrik Julianna: Ildikó; Fancsali Sándor és Palócz Má­ria: Tamás ; ’ Öqkfa' hílhSly és Kertész Éva: Róbert nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kiss Miklós és Balatoni Magdolna; Rácz Isitván és Szabó Mária; Kisprumik László és Bársony Rozália; Várkony György és Fehér Ilona. Meghalt: Csete Ambrus 75 éves (Kolozsvári u. 1.), Kovács Ferenc 62 éves (Árbóz u. 13.), Gál Ferenc 74 éves (Losonczy u. 43.), Fejes Ferenc 74 éves (Száraz d. 41.). monot Híradó A PESTAlEfrYEI HÍRLAP KOLON PCI /X DA SA“ XIX. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1975. MÁRCIUS 25., KEDD Eredményes ével a Gépjavító és Faipari Szövetkezet A nagykőrösi Gépjavitó és Faipari Szövetkezet pénteken tartotta mérlegbeszámoló köz­gyűlését, melyen a vendégek sorában megjelent Pásztor Ist­ván, a városi pártbizottság el­ső titkára, Szűcs Zoltán ta­nácselnök, Pacsa János rend­őr alezredes, a KISZÖV Pest megyei szervezetét pedig Bo­ros Gyuláné-képviselte. A közgyűlést Pomázi Kál­mán elnök nyitotta meg. Be­szédét azzal kezdte, hogy 1974 nehéz észtén de jé volt a szö­vetkezetnek, a dolgozók becsü­lettel teljesítették a feladato­kat, de a tervben mégis egy kis lemaradás következett be. Az ok abban keresendő, hogy a szövetkezet a külkereske­delmi fórumok javaslatára el­ismert gépgyártmányaival részt vett a zágrábi és a kije­vi kiállításokon, s a megsza­bott határidőkre való felkészü­lés és a dolgozóknak a kiállí­tások területén végzett szerelé­si munkája jelentős bértúllé­péssel járt. Ezenkívül rontot­ta az eredményeket a világ- gazdasági válság közepette ná­lunk is jelentkező anyaghiány, s a szövetkezetnél év közben eszközölt jelentősebb bérfej­lesztés is. Növelték a szolgáltatást A-z, egyes üzemágak túltelje­sítették a terveket. Az export mellett nagyobb mértékben dolgoztak a hazai élelmiszer­ipari gyáraknak. Fejlesztették a gyártmányskálát, s az elekt­romos gépek gyártását is be­vezették. - A lakossági «zolgál­bechnlkai, a háztartási kisgép- javító és a bérmunkát végző villamosszerelési részleg mind eredményesen dolgozták. A munkában élen jártak a ver­senyben levő szocialista brigá­dok. A mérleg részlétes eredmé­nyeit Lajos Pétémé főkönyve­lő ismertette. Éves rnunkater­vük 60 millió forint volt, me­lyet 57 millió 300 ezer forint­ra teljesítettek. Á nyereség 10 millió 554 ezer forint lett, melyből a dolgozóknak 28 nap nyereségrészesedést fizettek. A szövetkezet dolgozóinak szá­ma 400 körül jár, 27 ipari ta­nulójuk van. Egy dolgozó évi átlagkeresete 28 ezer 468 fo­rint. Az ellenőrző bizottság be­számolóját Tóth András, a szövetkezeti bizottságét Marjai Imréné terjesztette elő. Töb­bek közt elmondották, hogy a szövetkezetét igyekeznek gépe­síteni, korszerűsíteni. Az új forgácsoló- és festőműhely könnyíti a munkát A szövet­kezeti üdülőt sok tag igénybe veszi. A nőbizottság 125 nődol­gozó érdekében munkálkodik. A városnak is sokat segítettek Az idei esztendőre 62 mil­lió forintos tervet irányoztak elő, 12 millió forint nyereség­gel. Exporttervük 42 millió fo­rint. Gyártmányaikat tovább kívánják tökéletesíteni. Több dolgozójukat külföldi tanul­mányútra küldik, s korszerű új gépeket vásárolnak. Szűcs Zoltán tanácselnök a pártbizottság és a tanács ne­vében megdicsérte a szövetke­zetiek szorgalmas, eredmé­nyes munkáját, köszönetét mondott azért a társadalmi se­gítségért, amit a város kultu­rális intézményeinek fejleszté­séhez nyújtottak. Kérte, hogy javítási szolgáltatásukat ter­jesszék ki a gázkészülékekre is. Végül a kapitalista világ­válság ellensúlyozása érdeké­ben további több, jobb és ta- >. termelésre bűzd*­Csaknem 1 millió forint részesedés Ezután Tóth András a belső ellenőrzési munka fontosságá­ról szólt. Kisebb alapszabály­módosításokat szavaztak meg és Pomázi Kálmán elnök zár­ta be a közgyűlést, sok sikert, erőt és egészséget kívánva a dolgozóknak. A gyűlés után kifizették a 890 ezer forint nyereségrésze­sedést. Kopa László Orvosi ügyelet MÁRCIUS 24-TÖL 29-IG I—II. körzet: dr. Lengyel György, rendel: délelőtt 8—11- ig, délután 5—6-ig. III. körzet: dr. Mikó Miklós, rendel: dél­előtt 11—13-ig, délután 6—7, ig. IV. és VIII. körzet: dr. Ku­lin Sándor: rendel délelőtt 8— 10-ig, délután 5—6-ig. V. kör- .zet: dr. Pólus Károly: rendel, délelőtt 11—14-ig, délután 6— 7-ig. VI. körzet: dr. Somlyai Károly, rendel délelőtt 8—11- ig, délután 5—6-ig. VII. kör­zet : dr. K. Kiss Dániel: rendel délelőtt 11—14-ig, délután 6— 7-ig. Az V—VI. körzet rendelési ideje szombati napokon dél­előtt 10—13 óráig. A központi ügyelet március 29-én délután 2 órától április 1-én reggel 7 óráig a Magyar u. 2. sz. alatti rendelőintézet­ben. Olvasóink írják Űjabb panaszos levelet kéz­besített a posta a napokban szerkesztőségünkhöz, uubacsi Istvánne olvasónk egyáltalán nem dicsérendő esetre hívta fel figyelmünket. Levelében egyeben között ezt írja: „Ké­rem, szíveskedjenek pana­szommal foglalkozni magam és sok más kismama érdeké­ben. A Nagykőrösi Konzerv­gyár dolgozoi vagyunk, s ki­csinyeinknél a háromnegyed hármas busszal járunk haza, vagy több esetben csak sze­retnénk. Megesett például az, hogy nem is jött az a járat, amelyik a Kossuth Lajos úton közlekedik. A másik busz ve­zetője sem szólt, hogy az a busz nem jön, hogy legalább arra felszállhattunk volna, s ha kerülővel is, de hamarabb hazaértünk volna, mint gya­log. Két kisgyermekemmel, két és négy évesek, ezért több kilométeres utat kellett ha­záig gyalogolnom. Sajnos, ez nem az első eset, ezért ra­gadtam tollat. Ha jön is a busz, mindig késik. Egy ízben bementem a MÁVAUT irodájába, s meg­kérdeztem, miért bizonytala­nok a járatok? Igen durva hangon azt válaszolták: sem­mi közöm hozzá. Különben is ne hazudtoljam meg őket, mert rendesen jár a busz. Kö­zöltem az ottlevőkkel, hogy nem tartom válaszukat kielé­gítőnek, ám feleletként ismét sértő hangon azt mondták: siessen, nehogy lekösse a buszt. Ügy érzem, nem érde­meljük ezt a bánásmódot, mi, akik kicsi gyermekeinkkel reg­gel 5 órakor megyünk el ott­honról, s gyári munkánk vé­geztével sietnénk haza.” ★ A lenti levél sorai, úgy hisszük, önmagukért beszél­nek. Reméljük, a Volán 20. számú vállalatának vezetői rövidesen levizsgálják Guba­csi Istvánná panaszát, s a konzervgyári munkásasszo­nyok buszgondjait megnyugta­tóan rendezik. ímmmmm ;ÉÉí . iíM Boros Gyuláné, a KISZÖV elismerését fejezte ki. A szö­vetkezetnek a múlt évi kül­földi . kiállításokon való rész­vételének áldozatai már ko­moly megrendelések formájá­ban kamatoznak, 6 az újabb ötéves terv során az eredmé­nyeket elősegítik. A jobb al­katrészellátás érdekében a KISZÖV is lépéseket tesz. fisai ^ SPORT m ­Nehéz győzelem LABDARÚGÁS Nagykőrösi Kinizsi—Bem SE 1:0. Kinizsi: Kocza — Suba, Ju­hász, Balogh, Somlyai, Or­bán, Cavalloni, Benkó, Kecs­kés III, Szalai, Kovács T., csere a 47. percben Kovács T, helyett Bari. Szép támadással és góllal kezdett a Kinizsi: Benkó ügyes csellel elment az alap­vonalig és jó beadásából Kecskés III fejese a védők között a hálóba jutott. 1:0. Szalai jó lövését védte a ka­pós. Szabó (Bem) lövése ka­pu fölé szállt. Kecskés III jó helyzetben hibázott. A vendégcsapat többet birto­kolta a ladbát, jobban ját­szott, de a körösi védelem jól hárított. A 32. percben Szabó szabadrúgását Kocza jó érzékkel ütötte szögletre, majd két ízben is jól védett. Fordulás után az 52. perc­ben Szabó nagy helyzetben fölé lőtt. Főleg mezőnyjáték folyt a pályán, a kapuk rit­kán jutottak veszélybe. A 70. percben Kecskés III jó lö­vése a kapus válláról pat­tant szögletre. Kocza jó vé­dése után veszélyes helyzet­ben Bari mentett szögletre. A 85. percben nagy tömörülés volt a körösi kapu előtt, de Koczának sikerült menteni. A meglepően jó játékos­anyaggal rendelkező Bem SE ellen igen küzdelmes mér­kőzésen vívta ki a győzelmet a hazai csapat. A győzelem elsősorban a védelem hiba nélküli, lelkes játékának kö­szönhető. A csapat hátsó alakzata és a támadósor kö­zött nagy volt az űr, szinte kettészakadt a csapat. A csa­társor játéka nem volt meg­győző, igazi gólhelyzetet nem tudtak teremteni. A hibák el­lenére is az értékes győze­lemért a teljes csapat dicsé­retet érdemel. Megyei serdülő bajnokság Nk. Kinizsi—IM Vasas Iklad 3:0 (3:0) Kinizsi serdülők: Gömöri — Dajka, Józsa, Torma, Vár­konyi L„ Szabó B., Kovács Z. (Farkas), Dénes (Dér), Haj­dú, Nagy Z., Leskó. Az első félidei eredményes játékkal biztosították a hazai­ak a győzelmet, a második félidőben már gyengébben játszottak. A góllövő: Haj­dú 2, Várkonyi L. P. S. Úttörő légfegyveresek A városi úttörő légfegyve­res vándorkupa 3. verseny­napjára a tormási lőtéren ke­rült sor. A légpuskás lőtér 14 leállásából 8 volt felsze­relve. Kissé hűvös időben a Sportotthonban félbeszakadt 2. fordulót is folytatták. A győztesek. 2. forduló. Légpisz­toly egyéni (13 induló): Amb­rus Zoltán (Arany isk.) 20/113. Légpisztoly csapat (4): Arany isk. 80/266. Légpuska egyéni (32): Radeczki Géza (Rákóczi) 20/149. Légpuska csapat (7): Rákóczi isk. 80/530. A 3. fordulóból a sötétedés miatt csak a légpuskások ve­télkedtek. Egyéniben (32): Radeczki (Rákóczi) 20/150, csapatban (8): a Petőfi is­kola 50/568-cal győzött. KEDDI MŰSOR Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 14.45: Nk. Gimnázium— Monori Gimnázium B női, 15.45: Nk. Gimnázium—Mono­ri Gimnázium férfi serdülő megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. Mit látunk ma a moziban? A három ártatlan. Kacag­tató, csehszlovák film. Kísérőműsor: Sziget. Ma­gyar Híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBÚZI ISKOLÁBAN Kabaré. (16 éven felüliek­nek.) Színes amerikai film. Előadás kezdete: fél 7-kor. i Kodály-emlékek a Érdekes dokumentumok az Arany János Múzeumban érzését, egy igaz ügyért való törekvését világítja meg az alábbi levélrészlet, melyben (1943-as esztendőben) Márton Barna köszöntve a mestert 61. születésnapján, méltató sorait Kodály-dalok és feldolgozá­sok cíniei beszövésével állí­totta össze: „A 62. „Űj eszten­dő köszöntő’’,, üdvözletünk „Vígságr szerző” legyen és a „Cigány sirató”, „Székely ke­serves" ne töprengjen ezen, hogy „Kit kéne elvenni”, ha­nem jöjjön plyan boldog idő, amikor a béke nem lesz „Csal. Ja napsugár”, hanem a „Villő" is „Nyulacska” módjára ját­szik „Ciróká"-t a „Katinká”- val, „A süket sógor” és az „Isten kovácsa” között „Ver­sengés” lesz az „Ábécé nóta’ elénekléséért, s „A mulató gajda” „Bordal”-t és „Katona- dal”-1 énekelve várja a „Pünkösdölő” idejét, nézve, hogy „Túrót eszik a cigány”. No de „Cu fel Lovam” a „Csi- Jcó”-val „Egyetem, begyetem”- be s vigyed e sorokat bővített másodlépésekkel kerülve tisz­ta quint, quart és oktáv ug­rásokban „A magyar népzene’ írójához, a „Psalmus Hunga- ricus” szerzőjéhez, a „Háry János” örök, nagy magyar ál- modójához, oda a „Székely fonó” közelébe. Születése nap­ján rá gondolunk, kérjük érez­ze meg szeretetünket! IT odály Zoltán 61. születés- napjára küldi ezt nem a „Horatius-kar”, hanem a Nagykőrösi Református Ta­nítóképző-intézet és Líceum „Kodály Zoltán énekkara” ne­vében Márton Barna karnagy Novak László jóidőre. Az a jóidő egyenlőre „jóidő”. Nap-nap után újabb jó és örvendetes újításokkal lepnek meg. Igen kedves, mondhatnám: fölötte kedvező újítás a kapunkra kitűzött ra­gyogó zsidó sárgacsillag. Alig­hanem jutalom a Bazilikában nemrég elhangzott Orgonami­séért ... Mégiscsak jobb lett volna Bartókkal Amerikába költözni. Most mit tegyünk? Nem tudjuk ezt a rengeteg könyvet, „Kodály-múzeumot" áttelepíteni? Még gondolni sem lehet erre!” Kodály Zol­tán és családja túlélte az ül­döztetés időszakát, művészeté­ről lehullott a rosszindulatú közöny takarója. Művei a fel- szabadulás után már „nem­csak” országhatárainkon túl arattak sikert, hanem az értő magyar zeneművészet is pótol­ta az elmulasztottakat. ÉVI indezeket tekintetbe véve, nagyszerű segítségnek, eredménynek tudhatjuk be azt a vállalkozást, melyet Márton Barna vezetésével a Nagykő­rösi Református Tanítóképző énekkara végzett Az 1937 és 1939-es években, a Nagykőrö­sön megrendezett „Éneklő if­júság” kórustalálkozókon ma­ga Kodály mester is személye­sen működött Közre, dirigálva a nagykőrösi énekkart. A nagykőrösi kórus szinte vala­mennyi Kodály-művet meg­szólaltatott. Nemcsak a mély emberi kapcsolatok, de Kodály és Márton zeneművészeti együtt­pVre az időszakra esik is- meretsége a híres nagy­kőrösi tanítóképző jeles taná­rával, Márton Barnával, aki szinte kezdettől fogva lelkes híve és támogatója volt az új, bartóki—kodályi zeneművé­szeti felfogásnak és tanítás­nak. A nagykőrösi kórus fel­becsülhetetlen érdemeket szer­zett , Bartók és Kodály mű­veinek népszerűsítésében, a Kecskeméten, s Nagykőrö­sön rendezett hangverse­nyeken egyaránt. Hogy Márton Barna önzetlen segít­ségére mennyire szükség volt, különösen az 1940-es évek ele­jén, kiérződik azokból a be­cses dokumentumokból, ame­lyeket Márton Barna özvegye adományozott az Arany János Múzeumnak. Kirajzolódik ezekből az az embertelen társadalmi háttér, amely legfőképpen hátráltatta Bartók és Kodály művészeté­nek elismerését az akkori Ma­gyarországon. Konkrétan a negyvenes évek elején dühön­gő antiszemitizmusra gondo­lunk. Kodály Zoltánná, Schlé- singer Emma keservesen pa­naszolja Márton Barnának ül­dözött sorsukat: „... nem is tudom, hogyan köszönjem meg az olyan kedvesen kül­dött ......gusztusos” harapni­va lót. Mást nem is mondok, minthogy sokszor fogtok csuk- lani — magatokra vessetek ér­te .. . Csak arra kérlek: ne ve­sződjél most még az „aprajá­val” is. Beérjük a „nagyjával" Cokan nem is sejtik, hogy ^ itt Nagykörösön, az Arany János Múzeum adat­tárában milyen fontos doku­mentumok rejtőznek, melyek Kodály Zoltán nagykőrösi kapcsolatainak ékes bizonyí­tékai. Bár ezek jelenleg még nem tekinthetők meg, de 1978- ban múzeumunk alapításá­nak SO. évfordulójára meg­nyíló állandó kiállításon már helyet kapnak. Kodály Zoltán a szomszédos Kecskeméten született 1882- ben, s bár egyetemi tanulmá­nyait magyar—német szakon fejezte be, a zeneművészetben is magas fokú képzettségre tett 6zert. A népzenekutatás­hoz 1905-ben látott hozzá, s a gyűjtőmunkát kisebb-nagyobb megszakítással 1925-ig folytat­ta. Századunk zenéjében kor­szakalkotó munkát végzett. A komoly, művészi zene birodal­mába vonta a magyar nép szellemi kincsét, a népdalokat, a népzenét, s nemzeti kultúr- kincsünkbe ötvözve azt, a vi­lághírnév útjára bocsátotta. Első nagy sikerét 1910-ben érte el az I. vonósnégyessel, s ennek zürichi bemutatója után nagy nemzetközi visszhangja támadt. Sorra láttak napvilá­got népdalfeldolgozásai, ki­sebb-nagyobb kórusművei. 1923-ban komponálta a „Psal­mus Hungaricust”, 1926-ban került bemutatásra a „Háry János”, mely akkor Ameriká­ban váltott ki különös elisme­rést. Már az első világhábo­rú előtt, de később is, 1921-től 1940-ig, a Zeneművészeti Fő­iskolán zeneszerzést tanított, 1930—1939 között pedig egye­temen és főiskolán népzenét adott elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom