Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

Továbbképzés az ATE-n Ma és vasárnap a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Pest megyei Bizottságának szervezésében mintegy 1500 alapszervezeti propagandistát lát vendégül a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem. Szomba­ton az iskolai KlSZ-szerveze- tek és alapszervezetek propa­gandistáit, vasárnap pedig az ipari és mezőgazdasági üze­mekben tevékenykedőket ké­szítik fel az áprilisban lefoly­tatandó alapszervezeti viták­ra, melyek témáia: Szolidaritá­sunk ereje a békéért folytatott harc. Gödöllő városát az isko­lai alapszervezetekből kilenc­vennyolc, a munkahelyi alap­szervezetekből pedig harminc­öt propagandista képviseli. A felkészítés után a propagan­disták a megye mintegy 40 ezer ifjúkommunistájának ad­ják tovább a szombati és va­sárnapi továbbképzésen hal­lottakat. Fórum és kiállítás Veresegyházon A veresegyházi Váci Mihály művelődési központban az ed­digi hagyományokhoz híven március 23-án, vasárnap For­rás Fórumot rendeznek. A ta­lálkozón fellép a kartali iro­dalmi színpad, a szadai álta­lános iskola irodalmi színpa­da és versmondói, a vereéegy- házi általános iskola irodalmi színpada és szólistái. Vidékünk ifjúsági klubjai ugyanezen a napon sport- és szellemi ve­télkedőn mérhetik össze ere­jüket : itt lesz többek között a valkói és a kartali klubtagság. A fórummal egyidőben ki­állítás nyílik az érdi képző- művészeti kör anyagából. A grafikusok és festők tárlatát Remsey Iván, a járási-városi képzőművészkor vezetője nyit­ja meg. A kiállítás előrelátha­tólag április 6-ig tekinthető meg. Az „Aranykalász” világsikere Világkiállításon szerepelt terményeivel a cinkotai Arany­kalász Termelőszövetkezet 1973 nyarán Hamburgban. A kiállí­tók terményeit az idén érté­kelték. Az Aranykalász Tsz két díjat nyert, melyeket március 17-én vettek át. A cinkotai „Kiváló gazda­ság" címmel kitüntetett szö­vetkezet a nagytarcsai üzem­egységben termelt uborkával ezüst, a cinkotai egységben ter­melt paradicsommal pedig bronzérmet nyert a hamburgi bemutatón. A cinkotai gazda­ság tagjainak egyharmada, kétszáz dolgozó nagytarcsai. Ebben a faluban működik az „Aranykalász” vasasüzeme is. Amatőr művészek, figyelem! Máriabesnyőn találkoztak eddig a gödöllői művészetba­rátok körének tagjai. Virág Gellert, a kör vezetője adott otthonában helyet az összejö­vetelekre. Ö kereste fel a vá­rosi művelődési házat, hogy helyi »éget kérjen a csoport­nak. A művészetbarátok körébe festők, zenéim, énekelni, írni szeretők járnak. Az összejö­veteleken egymásnak mutat­ják be alkotásaikat, szerzemé­nyeiket, tehetségüket. Az első találkozásra március 23-án, délelőtt 10 órakor kerül sor. A tervek szerint havonta két­szer gyülekeznek majd. A körvezető névsorában ' jelen­leg körülbelül harmincnégy szerepel. A művészetbarátok köre szeretettel várja a város miryienkorú művészetkedve­lőjét. A találkozó menetrendje Március 23-án Püspökhat­vanban a helybeli községi mű­velődési házban folytatódnak a Galga menti népművészeti találkozó rendezvényei. A va­sárnapi találkozó során a gö­döllői és a váci járás szlovák és német népi együtteseinek ühnepi bemutatói kerülnek műsorra. Április 3-án a bagi művelődési központban Élő népművészet címmel nyitnak meg kiállításokat, divatbemu­tatókat és vetítenek néprájzi filmeket a folklór jegyében. Április 4-én délután kerül sor ugyancsak Bagón a díszbemu­tatóra. BéLyegkiállítás Kisfa rcsán A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének kis- tarcsai szervezete hazánk fel- szabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére bé­lyegkiállítást rendez március 24-e és 30-a között. A kiállítás — amelynek a Belügyminisz­térium alapfokú rendőriskolá­jának Batthyány’ utcai kul­túrterme ad otthont — két té­mát ölel fel: a Szovjetunió történelmét és hazánk fejlő­désének elmúlt harminc esz­tendejét. A P II. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1975, MÁRCIUS 22., SZOMBAT Csömöri tervek Budapest peremén Pest megye 'mintegy gyű- I rűként veszi körül a fővá­rost. A környékbeli falvak­ban többségében ipari mun- i kások laknak, akik budapes­ti üzemek dolgozói. Munka­helyük és lakóhelyük távol­esik egymástól, ez határozza meg életformájukat is. Nap­jaik nagyobb részét a fővá­rosi munkahelyen töltik, de életkörülményeikre igen nagy hatással lehet lakóhelyük fej­lettségi színvonala. A bejá­ró munkások mind jobb el­látása érdekében a Pest me­gyei községek fejlesztése el­sőrendű feladat. A fővárost környező falvak a budapesti agglomerációs övezetbe tar­toznak, s az összehangolt fej­lődés érdekében a Pest me­gyei tanács előkészítette az általános rendezési tervet. Sétaút a patakparton Az agglomerációs terv ki­lenc településcsoportot, ezen belül negyvennégy községet érint. A budapesti agglome­ráció ötödik csoportjába tar­tozik járásunk öt községe; Kistarcsa, Kerepes, Mogyo­ród, Nagytarcsa és Csömör. A csömöri községi tanács végrehajtó -bizottsága az el­múlt hónapban tárgyalta a falu agglomerációs rendezé­si tervét. A központi elkép­zeléseknek megfelelően Csö­mör továbbra is alvójellegű település marad. Legközeleb­bi agglomerációs központja Kistarcsa, Kerepes, s a jó kapcsolat érdekében a két község között korszerű össze­kötő utat kell építeni. Szép fekvése, természeti adottsá­gai alkalmassá teszik, hogy kirándulóközpont legyen. Csömörön két üdülőterü­let kialakítását tervezik. Üdü­lőövezet lesz a Kálvária-hegy délnyugati lejtőjén és a ter­vezett új északi lakóterü­let folytatásában. A jelenle­gi kis üdülőterületet is fenn­tartják. Mintegy ezerkétszáz üdülőre számítanak, a terv végrehajtását követően. A község területén az erdőkbe ágyazott patakvölgy kellemes Az Alsóparkból jelentjük Tartják a határidőt Szociális otthonnal is gyara­podik majd a falu. Csömör jobb közlekedése érdekében több út építését tervezik. A Kistarcsával ösz- szekötő úton kívül Árpádföld­del is lesz közvetlen össze­köttetése. A csömöri bekö­tőút szélesítésére és korsze­rűsítésére is szükség van, va­lamint több, belterületen le­vő útvonal kiépítésére. A közlekedést javíthatja a bu­dapesti közút megépülése után egy közvetlen BKV-autó- buszjárat. Lovastúraálíomás örvendetes, hogy a község belső szükségleteinek kielé­gítésén kívül a terv foglalko­zik vonzó kirándulóhely meg­teremtésével is. Épít Csömör kedvező természeti adottsá­gaira, esztétikus környezeté­re. Az Új-hegyi Staub-ház kúriaszerű épület és szép vi­déken fekszik. Ezt szeretnék turistaházzá átalakítani. Le­hetne itt lovastúra-állomás, és jó csomópontja lenne a ki­ránduló-útvonalaknak. Érté­két növeli, hogy a pesti ol­dalon nagyarányú erdőite- lepítésre kerül sor. Természetesen Csömör agg­lomerációs tervei nem egy­két évre szólnak, hosszú idő kell ahhoz, hogy a községben lakó bejáró munkások, s a fővárosból pihenni, kirándul­ni érkező turisták otthon érez­zék magukat a faluban. Örszigethy A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói már az utolsó sinií’ásókat végzik a lakótelep ötödik toronyházán. Készül az óvoda höfogadó aknája is. Beto­noznak, hogy április 4-ig elkezdhessék az ele­mek beemelését. Barcza Zsolt felvételéi A közös tanács tervezi Otthont kap a gyűjtemény Többször írtunk már la­punk hasábjain arról, hogy milyen szűkös körülmények között látható a zsámboki nép­rajzi gyűjtemény. Lapu Ist­vánná házának igen sok a lá­togatója, de az általa össze­gyűjtött néprajzi tárgyadat a zsúfoltság miatt jelenleg ne­héz áttekinteni. A valkói nagyközségi közös tanács kezdeményezésére a minap megbeszélést tartottak az összegyűjtött helytörténeti anyag elhelyezésére alkalmas falumúzeum létesítéséről. Az összejövetelen részt vett a já­rási hivatal műszaki osztályá­nak vezetője és előadója, a já­rási népművelő felügyelő, a valkói tanács elnöke, műszaki előadója, a zsámboki kiren­deltségvezető, a járási KÖJÁL és a pénzügyi osztály képvi­selője. A megbeszélésen a műszaki osztály felajánlotta, hogy tár­sadalmi munkában megterve­zi a múzeumot. Sokféle meg­oldásról esett szó. Az egyik el­képzelés az volt, hogy régi, a népi építészetet őrző épület­ben kapna helyet a gyűjte­mény. Ez azért nem célszerű, mert a régi házak igen rossz, felújításra alkalmatlan álla­potban vannak. A bizottság a falumúzeum létesítésére al­kalmasnak találta a falu köz­központjában, a művelődési ház mellett levő telket. A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága erre a megbeszé­lésre sajnos csak részletes vé­leményét és a helytörténeti gyűjteményt kiállító hely lét­rehozásának szabályait küldte el. A meghívás ellenére sze­mélyesen senki nem ment el Valkóra, a falumúzeum-alapí­tás megbeszélésére. Reméljük, hogy a munka megkezdésekor majd a szakemberek is meg­jelennék. SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Harmadik forduló Tumultus Isaszegen Március 23-án, vasárnap játsszák a gödöllői járási lab­darúgó-bajnokság harmadik fordulójának mérkőzéseit. Az első osztály csapatainak talál­kozóit az alábbi sorrendben, illetve párosításban játsszák: Hévízgyörk—Vácszéntlászló, Kistarcsa—Pécel, Lőrinc SE—Kartal I. 10 órakor Aszódon, Bag—Dány I., Domony—Malinovszkij SE, GEAC I.—Túra I. A Gödöllői Gépgyár SE—Ve­resegyház ifi találkozóra 9 óra­kor, a felnőtt csapatok mérkő­zésére pedig 11 órakor, Isasze­gen kerül sor. A második osztály csapatai az alábbi (párosításban mér­kőznek vasárnap: Isaszeg II.—Valkó. A talál­kozó 13 órakor Dányban ke­rül lebonyolításra, az isaszegi ( pálya zsúfoltsága miatt. Galgamácsa—Mogyoród, Dány II.—Túra EL, Szada—Kartal II., Galgahévíz—Zsámbok. Kerepes szabadnapos lesz. A mérkőzések az elöl állók otthonában „kerülnek teríték­re”. Az ifi-mérkőzések kezdé­sének időpontja 13 óra, a feU nőtt csapatoké pedig 15 óra. Szombati jegyzet Termosz Az ünnepségek idejét él­jük. A múlt hét szombatján országszerte megemlékez­tünk a negyvennyolcas for­radalomról, hétfő óta a XI. pártkongresszus lázában ég az ország, tegnap pedig a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának, s a KISZ megalaku­lásának ünnepére öltöztek zászlódíszbe a városok, a falvak, s alig két hét vá­laszt el bennünket hazánk felszabadulásának harmin­cadik évfordulójától. így telnek tehát a nayok, ko­szorúzások, vörös es nem­zetiszínű lobogók, ünnepi beszédek és az eredmények mérlegelése közepette. Ezekben a napokban mintha többet beszélnénk magunkról. Súlya lett min­dennek, s egyre gyakrabban kerülnek szóba a tavaly ilyenkor elhangzott felaján­lások. Akkor még csak ter­vezgettünk, álmodoztunk, hogy mivel is lenne jó kö­szöntem a kongresszust, a harmincadik évfordulót. A tervek lassan beértek, nem kevés munkával, szorga­lommal, odaadással, kom­munista műszakok árán, te­hát úgy, ahogy azt annak idején eltökéltük. Az ün­nep hangulata elfeledteti a fáradságot, s csupán egy dologra emlékezünk, a kö­zös munka örömére. Az ünnep, amely a visz- szatekintés ideje, alkalom arra is, hogy elgondolkoz­zunk egy kicsit, a jövőt ter­vezzük. Valahogy úgy, mint tavaly ilyenkor, amikor még csak papíron „éltek” a kongresszus tiszteletére vállalt feladatok. Most már tudjuk: helyes, reális tér vek voltak ezek. Alkalma­sak arra, hogy a társadalom legszélesebb rétegeit fogják össze a közösen eltökélt cél érdekében. Úttörők és nyugdíjasok, mezőgazdasági dolgozók és üzemi munká­sok csatlakoztak készséggel a Csepel Vas- és Fémmű­vek kongresszusi verseny- felhívásához és termeltek az elmúlt év során olyan többletet, amelyet nem az órabér vagy a prémium diktált, hanem a lelkiisme­ret szava. Ezek a napok s az ünnepségek az elismerő szavak napjai. A vállalatok és intézmények vezetői ju­talmakat, kitüntetéseket nyújtanak át azoknak, akik az elmúlt év során a leg­többet tették társadalmunk boldogulásáért, s köszönő szavakat mondanak a név­telen ezreknek is, akik szorgalmukkal, szaktudá­sukkal e többlet legjavát adták. A sérelmek, a gon­dok háttérbe szorulnak ilyenkor, s együtt örülnek társaikkal az eredménye­ken, a közös sikereken. A szókincs is mintha átala­kulna ezekben a napokban A beszédek kulcsszavai így hangzanak: eredmények, teljesítettük, sikerek, befe­jeztük, átadtuk, megnyílt. Jól van ez így. De még jobb lenne akkor, ha sike­rülne maradéktalanul át­menteni mindent ezekből a fogadkozásokból a jövőre. Ha sikerülne ezt a lelkese­dést, ezt az őszinte örömöt valami olyan termoszban tárolni, amelyben a szürke hétköznapok forgatagában, vagy éppen eseménytelen- ségében sem veszítene hő­fokából semmit. Jó lenne — mondom —, mert április 4-ét május elseje követi, s aztán hosszabb szünetet tartunk az ünnepek sorá ban. Utána már csak nagy sokára következik augusz­tus 20-a, s az ember köny- nyen felejt. Kihullik emlé­kezetéből az ünnepi beszéd, elszürkül a zászlók színes forgataga, s maradnak hétköznapok, amelyeket bi­zony nehéz megkülönböz­tetni egymástól. Az ünnepi beszédek író­asztalfiókba, a zászlók de­korációsraktárakba kerül nek. Az azonban, hogy mostani fogadalmaink s el­határozásunk mennyire állja ki az idő próbáját, valamennyiünkön múlik. Vezetőkön és beosztottakon, párttagokon és pártonkí- vülieken. Vagyis rajtunk. Berkó Pál I kirándulóhely. A hagyomá­nyos helyét kialakítandó I strand és a tervezett sáto- I rozóhely jó megközelítésére, a kirándulóét folyamatos ve­zetésére a Csömöri patak bel­területi szakaszán kertészeti terv alapján sétautat kell kialakítani. Ez a Fővárosi Nö­vény- és . Állatkert részére fenntartott terület jó megkö­zelítését is biztosítja. Egy másik kirándulóközpont lehet a külterületen kialakítandó vendégfogadó. ' Csömör jó levegője és esz­tétikus faluképe érdekében néhány ipari létesítményt és raktárát meg kell szüntet­ni. A tervek Szerint felszá­molják a szeszfőzdét, o BU- BIV fafeldolgozó üzemét, s megszűnik az Ilona-telepi ka­vicsbánya is. Itt majd rak­tárai lehet kialakítani. A Kálvária-hegyen levő rak­tár, valamint az Elektro­akusztikai Gyár raktára nem zavárja a község életét, ezért ezek továbbra is fennmarad­nak. Költözik a BUBIV A megszűnésre ítélt BUBIV területén kereskedelmi és szolgáltatóközpontot fognak létesíteni. Iskolabővítésre is sor kerül: a Major utcait ti­zenhat, a Szabadság útit nyolc tantermessé fejlesztik. Hetvenöt férőhelyes óvoda is épül. A mostani helyén öre­gek napközi otthona lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom