Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

Az újítási verseny győztese F"r eSw A Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és -feldol­gozó Vállalat tizenhat üzeme között a Gabona Tröszt által 1974-ben meghirdetett újítási versenyt az abonyi malom­üzem nyerte meg. Legsikere­sebb újításuk az önjárás, lán­cos, kaparós felszedőgép volt, amelyet a vállalat 102 ezer fo­rintra értékelt. (Gyuráki Ferenc felvétele) A malom újító kollektívája a közeli múltban egy újabb hasznos ötletet öntött formá­ba. Elkészítette a Zetorra sze­relhető, rakodólapos anyag- mozgató szerkezetet (felvéte­lünkön). Alkalmazásával ja­vulnak a munkakörülmények, megszüntethető a nehéz fizi­kai munka. Az újítást elfo­gadták. Sok ezer csemete Fásítás parkban, utcákban Juharcsemete ingyen Fásítási mozgalmat szerve­zett Abonyban a nagyközségi tanács. Mintegy 10 ezer facse­metét ültetnek el, főként ezüst­juhart, nyárfát, kőrist, geszte­nye- és akácfát. A fásítás a következő évben is folytató­dik. A telepítést a napokban megkezdték. Az általános is­kolás kisdiákok közreműködé­sével mintegy ezer facsemete kerül a földbe. Részt vállalnak a fásításból az üzemi KISZ­esek, akik munkahelyük kör­nyékén végeznek faültetést. Az intézményesített fásítás mellett a tanács a lakosság igényeit is figyelemmel kíséri, lehetőséget ad arra, hogy ki- kd fát ültethessen háza elé, ud­varára, az utcára. Juharcseme­téket bárki ingyen kaphat: az érdeklődőket és igénylőket a tanácsháza 3. számú irodahe­lyiségében fogadják. Véradónap a Kossuth Tsz-ben A ceglédi Kossuth Tsz-ben önkéntes véradónapot tartot­tak, amelyen példamutatóan részt vettek a gazdaság veze­tői is. Ez alkalommal hetven­nyolcán adtak összesen hu­szonöt liter vért. Tanácstagi beszámolók Ma, március 20-án, délután két órakor kezdődik Metyó János tanácstagi beszámolója a Cifrakerti Állami Gazdaság­ban, a 77. körzet lakói számá­ra. Szombaton, március 22-én az egyesült Lenin Tsz köz­pontjában (volt Vörös Csillag Tsz) délután 3 órakor kezdő­dik a 74. és a 76. körzet la­kóinak Békefi Emil és' Bugyi János tanácstagi beszámolója. Két sportkör egyesült Magyar László, a sportfel­ügyelőség vezetője két községi sportkör egyesüléséről adott hírt. A jászkarajenői és a kőrös- tetétleni közös tanácsú község eddigi két sportköre egyesült. A jövőben Szövetkezeti SE néven működnek majd, a köz­ségi tanács, az Árpád Tsz, az Alföldi Tej és a jászkarajenői ÁFÉSZ igazgatóságának tá­mogatásával. Közgyűlésükre a közeljövő­ben kerül sor, amelyen dön­tenek, hogy milyen sportágak­ban induljanak, illetve ala­kítsanak szakosztályt. A lab­darúgás mellett tervezik a tol­laslabda- és a kézilabda-szak­osztály szervezését, valamint a tömegsport kiszélesítését sakkban és asztaliteniszben. U. L. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XIX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1975. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK Bővítsék a szolgáltatást Felépül az új központi telep Mérlegzáró közgyűlés a vasipari szövetkezetben A Ceglédi Vasipari Szövet­kezet a minap mérlegzáró közgyűlésen tárgyalta meg a múlt évben végzett munkát. A tanácskozáson részt vett Gyigor József, a városi párt- bizottság első titkára, Kürti András, a városi tanács és Szűcs László, az abonyi nagy­községi tanács elnöke.­Motyovszky Mihály, a szö­vetkezet elnöke terjesztette a tagság elé a vezetőség beszá­molóját. Elmondotta, hogy ta­valy az 1973-as évhez mérten, 100,5 százalékra teljesítették értékesítési tervüket. A terme­lés — a tervhez képest — 110 százalékot ért el. A városban és a járás területén — a lehe­tőségekhez képest — mindent elkövetnek a szolgáltatás fej­lesztésére. A lakosságnak végzett munka a korábbi 2,6 mil­lió forintról hárommillió­ra emelkedett. A múlt évben is nagy érték­ben exportálta különféle be­rendezéseit a szövetkezet. A jól végzett munka a keresetek alakulásában is megmutatko­zik. Az éves bér átlaga 28 546 forintot tett ki, s ez számotte­vő emelkedést mutat. Az ada­A szAzadfordulö TÄ­JÄN kicserélődtek a, szőlő­fajták. Elterjedtek a nemesí­tett szőlők (kadarka, rizling, Cegléd szépe, ezerjó, hárs­levelű, stb.), amelyek már kényesebbek lévén, fokozot­tabb gondozást kívántak, mi­vel érzékenyen reagáltak a különböző gombabetegségek­re. Valamikor a lisztharmat, a peronoszpóra gondot nem okozott, most ellenük is vé­dekezni kellett. Leghatáso­sabb ellenszernek az oltott mésszel összekevert kékkő­oldat, a bordói lé bizonyult, amelyet eleinte vederből, ci­rokseprővel, kézzel fröcsköl­tek a szőlőtőkékre. A perme­tezőgép a századfordulón még ritka és drága jószágnak bi­zonyult! Elterjesztésében az országos borászati és szőlé­szeti intézetek jeleskedtek, íelhíván a figyelmet a jelen­tőségére. Nagyon érdekes és tanulságos felidéznünk az 1892-i képviselőtestületi jegy­zőkönyvet, amelyben Pilis község elhatározta a pero- noszpóra elleni védintézke- déseket: „A mindenki által is­mert „peronospora vitikula” szőlőbetegség már annyira el­hatalmasodott, miszerint köz­ségünk szőlőtermő helyeit tönkremenéssel fenyegeti. Mi­után Gubányi úr igen szép szakértelemmel lelkesítő be­szédet mondott a képviselő­testületnek, s megmagya­rázta a nevezett szőlőbeteg­ség elleni védintézkedéseket, s azoknak olcsó és egyszerű voltát, indítványozza, hogy a vincellér oskola által kiadott s értelmes egyszerűséggel fo­galmazott szak könyv néhány példánya rendeltessék meg, s Amíg akós hordókba kerül Évszázados szőlőmunkák, 2. A seregély huncut madár a községi tanító urak keres­senek fel arra nézve, misze­rint a népet, az estébeli órák­ban oktassák ki arra nézve, hogy mi módon lehet a már fent említett betegséget meg­gátolni. — Továbbá szerez­ne be a község egy pár per­metező gépet, amellyeket a va­gyonosabb szőlős gazdáknak csekély bér mellett, a sze­gényebbek pedig bérmente­sen használhatnak.” A szőlő géppel történő per­metezése századunk harmin­cas éveire már széles kör­ben gyakorlattá vált. Töké­letesedett a más betegségek elleni védekezés is. Elterjed­tek a kézi fújtatású kénpo- rozók, amelyekkel a liszthar­mattól védték a szőlőtőké­ket. > Régen egy termésévben gyakran négyszer-ötször per­meteztek a szőlősgazdák. Ha esős, fülledt, meleg idő tá­madt, még többször is kel­lett. Főleg a hirtelen boruló nyári napokon, a tornyosuló világító felhőóriások gyak­ran jégveréssel sújtották a szőlőskerteket. A már szinte zsendülő szőlőfürtök halá­lát okozta a jégeső. Ellene is tehetetlen volt az ember. Szá­zadfordulónk idején helyen­ként még próbálkoztak a „vi­harágyúkkal”, hogy lövésük­kel feloszlassák a veszedel­mes felhőtömegeket, azon­ban nem sok eredménnyel. Augusztus elején már kezd érni a szőlő, legelőbb egyes csemege (pl. csaszla), majd szeptember derekára fokoza­tosan a borszőlőfajták is. A szőlőérés idején legnagyobb veszedelemmel egyes állati kártevők fenyegettek, de olykor-olykor az ember is el­marasztalható e tekintetben. Az érett szőlőszemeket hama­rosan kikezdik a darazsak, méhecskék, s könnyen el­fonnyadnak vagy rothadni kezdenek. Ha nagyon csapa­dékos a nyár vége, az esőtől megduzzadnak a szemek, megrepedezvén ellepi őket a szürke penész, s elrothad a fürt. Olyankor, még ha sa­vanyú is a szőlő, le kell szedni. Az édesedő szőlőt a madárvilág is szívesen meg­dézsmálja. Nagyon kártéko­nyak a seregélyek, csapa­tostul ellepve a szőlőket, mér­hetetlen kárt visznek vég­hez benne. Az úrbéres világ­ban az egyes dűlőközössé­gek külön-külön seregély­pásztort fogadtak fel, aid a seregélyeket volt hivatva elüldözni. Nagyon huncut ma­dár a seregély, madárijesz­tő nem zavarja, akárcsak a fákra, borházakra felagga­tott színes, zörgő papírcsí­kok. Talán leghatásosabb módszer mindenkor a zajkel­tés volt, amikor különféle kereplőkkel, vagy puskalö­vésekkel riogatták el a falánk kártevőket. Az ember is gyak­ran — tudatosan — jelentős kárt okozott a szüret előtt ál­ló szőlőben. Az éjszakai órák­ban serénykedő szőlőtolva­jok ellen az évente felfoga­dott szőlőcsőszök biztosítot­tak kellő védelmet. Végső nyugalmat csupán a szüret jelentett a szőlősgazda számára. Kádba, sutuba ke­rült a szőlő, a belőle nyert must pedig a hús és fagy­biztos pincék mélyén, ászok­fákon sorakozó akós hordók hasában érlelődött borrá. A nagyüzemi szőlőgazdál­kodás kialakulásával meg­változott körülmények kö­zött a régi, hagyományos kis­paraszti szőlőgazdálkodás is egyre teret veszít. Bár az idő­járási tényezők továbbra is adottak (gondoljunk csak a műit esztendő hűvös, nagyon esős őszére), kedvezőbbek a korszerű nagygazdaságok le­hetőségei. Elsősorban a gépe­sítéssel nagy területen is rö­vidíthető a védekezési mun­kálatok ideje (pl. a permete­zésé), vagy a korszerű borke­zelés révén rossz termés ese­tén is lényegesen javítható a megtermelt bor minősége. Novak László tok bizonyítják, hogy a több­lettermelés a termelékenység növekedésének az eredménye. A vasipari szövetkezet 5,6 millió forintos nyereséggel zárta az 1974. évet. Az elnök rámutatott, hogy a további eredményes munka megkívánja az anyaggazdálko­dás javítását és a gyártmá­nyok jelenlegi széles skálájá­nak szűkítését. Mindehhez nagy segítség lesz a tervezett központi telep felépítése, amely le­hetővé teszi1 a szétszórtan működő részlegek és rak­tárak összevonását. Lépéseket tesznek a technikai elmaradottság felszámolására is, új gépeket vásárolnak. A szövetkezet központi tele­pe a város új iparnegyedében kap helyet, és az ötödik ötéves terv kezdetén hozzáfognak ki­vitelezéséhez. A huszonhárom- millió forintos beruházást sa­ját erőből nem győznék, je­lentős anyagi támogatást ad a megyei és a városi tanács, a KISZÖV. A tíz szocialista brigád nyolcvan tagja sikerrel kap­csolódott be a kongresszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversenybe. A társadalmi munkából is kivették a részü­ket, Cegléden három, Abony­ban két iskolával kötöttek szerződést az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom kereté­ben. Emellett óvodákat segí­tenek és részt vettek a járási úttörőtábor építésében. A po­litikai és a szakmai képzésre gondot fordítanak, örvendetes, hogy többen jelentkeztek to­vábbtanulásra. A szakmunkás­utánpótlás nevelése érdekében is mindent megtesznek. A szövetkezet ez évi anyag­és energiatakarékossági terve egymillió forintos megtakarí­tást körvonalaz. További újítá­sokra számítanak és tudják, hogy a takarékos gazdálkodás alapja a fegyelmezett, odaadó munka. A törzsgárda jó helyt­állása biztosíték a további si­kerekhez. Erre az évre kitelt a szövet­kezet munkája, néhány part­nerrel szerződést kötöttek már 1976-ra is. Tetemes ex­portot bonyolítanak le, a többi között Irakba, Jugoszláviába, Peruba és Brazíliába szállít­ják termékeiket. Az idei évben negyvennégy­millió forint árbevételre, hat­millió forint nyereségre töre­kednek, exporttervük tizen­nyolcmillió forint. A szocialista brigádok munkaversenye a jö­vőben is értékes hajtóerőnek ígérkezik. Ezt bizonyítja a megyei szocialista munkaver­senyben elért első helyük is. Gyigor József felszólalásá­ban méltatta a szövetkezet kiegyensúlyozott, jó munkáját, majd vázolta azokat a célkitű­zéseket, amelyek a város ipari fejlesztésének irányát meg­szabják. A tervezett beruházások, a korszerűbb munkakörül­mények joggal vetik fel az igényt az egy dolgozóra jutó termelési érték növe­lésére. A továbbiakban vállaljanak még nagyobb részt a lakosság­nak végzendő szolgáltató mun­kából. A takarékosságban számtalan lehetőség rejlik, ezeket kell felismerni és al­kalmazni. A szövetkezeti de­mokrácia szélesítése is köve­telmény, ám ezt csak együttes erővel tudja megoldani a tag­ság és a vezetőség. T. T. ABONYI VERSMONDOK A legjobbak könyvet kaptak Az abonyi gyerekek nagy lelkesedéssel készültek a nagyközségi könyvtár rendez­te szavalóversenyre, melynek nagy volt a tétje: a legjobbak — amellett, hogy könyvjutal­mat kaptak — szerepelhetnek majd a járási szavalóverse­nyen. Tanítóik, tanáraik szak­mailag és emberileg nagyon sokat segítettek a verstanu­lásban. Jórészt rajtuk múlt a helyes versválasztás, az, hogy szinte valamennyi gyerek olyan verssel állt pódiumra, mely életkorához, érzésvilágá­hoz a legjobban megfelelt, öröm volt hallani szép szaba­tos versmondásukat, látni ar­cukon, hogy megértik a verset és magukénak vallják monda­nivalóját. A kisdobosok versenyén a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskolából a legmagasabb pont­számot a negyedikes Törőcsik Katalin és a harmadikos Ma­gyar Emese szerezte. Szép, szabatos volt a másodikos Penczi Ildikó Vensmondása. Az úttörők közül Jávorka Zsuzsa és Lukácsi Zsuzsa ju­tott tovább. A Szelei úti isko­lások közül a kisdobos szava­lok legjobbja a negyedikes Béres Ilona és a szintén ne­gyedikes Sulyok Anna volt. Az úttörők közül Mucsi Éva és Gál László mondott szépen verset. Ügyesen szavalt a harmadi­kos, kisegítő iskolás Balogh Jóska is, úgy, hogy a zsűri — versenyen kívül — őt is java­solta bemutató szavaiénak a járási szavalóversenyre. A he­lyi ÁFÉSZ jóvoltából megsza­porodott a jutalmul szánt könyvek száma: a szövetkezet igazgatósága is könyveket adott a legügyesebbeknek. E. K. TAVASZI AJÁNLATUNK 'Híve* Belföldi és importált szövetújdonságok nagy választékát találják vásárlóink a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT MÉTERÁRU-SZAKUZLETÉBEN (Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom