Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

L, csövek könyvországban mittevéssel. Munkájuk a könyvtár jelenlegi szétszórtsá­ga miatt szinte meghatványo­zódott. Amíg a könyvek újból a közpnség rendelkezésére áll­nak, körülbelül harmincötezer kötetet kell átnézniük, s ha ezzel elkészültek, akkor még mindig hátravan az állomány szakszerű összeállítása, a rendszerezés. Nem kis munka ez. Szellemi és fizikai fárad­sággal jár, nem is kevéssel. Most már csak az építőkön múlik minden. Egyelőre a köz­bejött többletmunkák — pél­dául a mennyezet leomlása — nem jelentik aiz átadás határ­idejének elodázását. Nem is lenne jó, mert a mozi meg­nyitására hosszú hónapokon át készülődő gödöllőiek a tele­vízió segítségével elviselték valahogy a művészi látvány hiányát, de a könyvtár az más. Anna^ hiányát nehezeb­ben lehet kibírni. Cz. Gy. Ha netán kedve támadna valakinek benézni mostanában a városi és járási könyvtár­ba, ugyancsak elcsodálkozna. A csend egykori birodalmában most villanyfúrók, hegesztő­pisztolyok és más gépek hang­ja tös;i meg a csendet. Jó ütemben halad a könyvtár át­építése. Az eddig helyszűke miatt zsúfolt környezetben megrendezett irodalmi és ze­netörténeti előadásokat a jövő­ben már nagyobb közönség előtt lehet megtartani, hiszen néhány négyzetméterrel nö­vekszik a helyiségek alapterü­lete. De alapjában véve nem is ez a fontos, hanem az, hogy az építők sietnek. A város vala­mennyi könyvbarát lakosa várja már a megnyitót, hogy ismét elkezdhessünk tallózni a polcok birodalmában. De ad­dig még sok munka vár a könyvtár dolgozóira. ők egyébként ezekben a napok­ban sem töltik óráikat sem­Galga menti népművészeti találkozó Pódiumon a Görbénye Vasárnap délelőtt 10 óra­kor a vérségi művelődési ház­ban adtak találkozót egymás­nak a Galga menti népi fesz­tivál harmadik szakági bemu­tatójának résztvevői. A ver­senyben tizenegy együttes és hat versmondó indult. A zsű­riben helyet foglalt Jósvai Lajos, a járási hivatal elnöke, Nyíri Tibor, az MSZMP gö­döllői járási bizottságának osztályvezetője és Pataki Já­nosáé, a községi tanács vég­rehajtó bizottságának titkára. A zsűri mellett szaktanács- adóként működött közre Deb- reczeni Tibor, a Népművelési Intézet osztályvezetője. Elsőként a turaiak léptek színpadra. Ifjúsági irodalmi színpadjuk Szarvas László művészeti vezető irányításá­val a Bíró Máté népballadát dolgozta fel, majd egy isme­retterjesztő műsornak is beil­lő színpadi látványossággal, a Lucázás eredetének és nép­szokásainak feldolgozásával léptek a nézők elé. A tuxai úttörő irodalmi színpad — művészeti vezetőjük: Fekete László — kedvesen, mesésen dolgozta fel a Három szabóle­gény történetét. Balladabemutató A turaiakat a bogi úttörő színjátszók követték, akik Muharai Elemér darabjával, Az egyszer egy királyfi-val lepték meg a közönséget. A darabnak, művészeti értékein túl, emlékeztető feladata is volt, hiszen a tervek szerint újjászervezik a községben a Muharai Elemér népi együt­test. A színjátszó csoport te­hát nem véletlenül választot­ta szerzőjéül az együttes névadóját. Műsorukat a túrái KISZ irodalmi színpad Kő­műves Kelemen ballada be­mutatója követte, majd Kato­na Magdinak, a tavalyi Csoko- nai-szavalóverseny első he­lyezettjének előadása. Az acsai óvodáscsoport Csicska Jánosné, művészeti vezető irányításával szlovák és magyar gyermekjátékokkal szerepelt egy megkapó szép­ségű műsorban. A galgamácsai csoport gyer­meklakodalmassal lépett a közönség elé. Meglepően tisz­ta népiességük az együttes művészeti vezetője; Vankóné Dudás Juló munkájának kö­szönhető. Tizenötperces műso­ruk nagy tetszést aratott. Ha­sonló sikert könyvelhetett el a bemutatón tizenöttagú cso­porttal fellépő vérségi általá­nos iskola alsó tagozatos cso­portja, akik egy népi játék­kal, a Görbényével álltak csa­tasorba a versenyben. Őket a kartatí KISZ-esek követték izgalmas fonójáté- kulkkal, amelynek feladata nem csupán a fonás ősi szo­kásának felelevenítése volt, hanem az is, hogy a munka játékos, tréfás kedvét is be­mutassa a nézőknek. Huszonegy iskola A Galga menti népművé­szeti fesztivál bemutatójával párhuzamosan délelőtt 10 órá­tól -késő délutánig a vérségi általános iskolában rendez­ték meg az úttörők kulturális szemléjét, ennek is azt a ré­szét, amelyben a felnőttekhez hasonlóan a versmondók és az irodalmi színpadok léptek pó­diumba. összesen huszonegy járási iskola küldte el csapa­tát, s közülük választotta :ki az érmekre és oklevelekre esélyeseket. A zsűri tagjai: Nyíri Tibor, a járási pártbi­zottság osztályvezetője, a zsű­ri elnöke, Debreczeni Tibor- né, a budapesti III. kerületi tanács népművelési előadója, dr. Kovács Gyula dramaturg és Klemm Pál, gödöllői váro­si népművelési felügyelő. A pajtások érdekes, színes mű­sorszámokat adtak elő, fellép­tek versmondók, irodalmi színpadok, sőt még egy bű­vész is. Mindehhez egyetlen megjegyzés kívánkozik, még­pedig a szervezés elégtelen­sége. Az úttörők bemutatóját az iskola egyetlen tantermé­ben tartották, a csoportok szí­nes forgatagba vegyülve vál­tották egymást, s így termé­szetesen nem is férhetett be mindenki a szűk kis helyiség­be, aki kíváncsi volt a legfia­talabbak tudományára. Vagy egy konkrét példát idézve: a hévízgyörki tizenöttagú iro­dalmi színpad ugyanennyi tagból álló kórussal érkezett, akik enyhén szólva alig fértek el a kicsiny tanteremben. B. P.—F. B. JEGYÉ. HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1975. MÁRCIUS 19., SZERDA Kilencen kértek szót Tanácskoztak a szocialista brigádvezetők A gödöllői járási pártbizott­ság, valamint az Észak-Pest megyei Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének kezdeménye­zésére a napokban a járási- városi párbizottság épületé­ben tanácskozott járásunk termelőszövetkezeteinek 60 szocialista brigádvezetője. Jelentős érdemek A megnyitót Frankó János, a járási pártbizottság titkára tartotta, majd vitaindítójá­ban Kovács Zoltán, a terü­leti szövetség titkára tájé­koztatta a megjelenteket a szocialista brigádmozgalom állásáról. Összefoglalta és ér­tékelte a XI. pártkongresszus­ra, valamint hazánk felsza­badulásának harmincadik év­fordulójára tett felajánláso­kat; kiemelte, hogy a szocia­lista brigádok jelentős érde­meket szereztek a kedvezőt­len időjárás következtében jelentkező károk kivédésében. Több nő a mozgalomban A társadalmi munkavállalá­sokat szinte minden terüle­ten teljesítették, ennek ered­ményeként kulturáltabbá vál­tak és szépültek a munka­helyek. Részt vettek a szocia­lista brigádok községeink kulturális és sporttevékeny­ségében is. A felajánlások között szerepelt az öregek, a nyugdíjasok és a járadéko­sok segítése is. A következő időszakra vonatkozóan Ko­vács Zoltán kiemelte, hogy a felajánlások terjedjenek ki az anyag- és energiatakaré­kosságra is; e tekintetben még jelentős, feltárásra váró tartalékok vannak. Ezüstérmes színházi frizura Fodrászversenyt rendeztek március 16-án, vasárnap Gö­döllőn, amelyre legjobb versenyzőit küldte el a ceglédi szol­gáltató, a monori és a gödöllői vegyesipari szövetkezet. Ez utóbbi volt a házigazda is, amely megfelelően'előkészítette a „szépészeti versenyt”, a legjobb körülményeket biztosítva. A férfifodrászok a Vegyesipari Szövetkezet szolgáltató házában mérték össze erejüket, míg a legjelesebb női hajbodorítók a Stromfeld Aurél sétányon levő alsóparki fodrászatban „áll­tak rajthoz”, illetve a modellek mellé. Képünkön a második hely birtokosa, az ezüstérmes Farkas Piroska, ceglédi fodrász látható az úgynevezett színházi frizura készítése közben. Mö­götte a negyedik helyezett gödöllői Sallai Erzsébet dolgozik. (Barcza Zsolt felvétele) A vitaindító után összesen kilencen kértek szót. Első­ként Gádor Józsefné, a val- kói Egyesült Zöldmező Ter­melőszövetkezet dolgozója, a nők dubrovnyiki találkozó­jával kapcsolatban elmondta, hogy gazdag tapasztalatokkal tértek vissza. A következő hozzászóló Csepeli János, ugyancsak a valkói gazda­ság dolgozója, aki elmondta, hogy jelentősen megnöveke­dett o nők részvétele a szo­cialista brigádmozgalomban. Polonkai Béla, a túrái Gal- gamenti Tsz tagja hozzászó­lásában hangsúlyozta, hogy a gazdaságban a szocialista brigádmozgalom hatására megnövekedtek a társadalmi munkafelajánlások. Horváth István, a dányi Magvető Tsz- ből érkezett, s elmondta, hogy a brigádok felajánlásaikba már bekapcsolták az anyag- és energiatakarékosságot is. Vereczky Pálné, a csömöri Haladás Tsz brigédvezetője lényegesnek tartotta, hogy a mezőgazdasági munkahelye­ket is „fogadóképessé” kell tenni a fiatalok számára. Koós Albert, a kerepesi egye­sült Szilasmenti Termelőszö­vetkezet brigád vezető je el­mondta, hogy a közművelő­dés is hozzátartozik a szo­cialista brigádmozgalom prog­ramjához. Vigyáznak egymásra A hozzászólások sorában Fekete Jánosné, a vérségi Barátság Tsz brigádvezetője következett, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a szo­cialista brigádmozgalmat meg kell tisztítani a formasá­goktól. Ehhez kapcsolódott Pásztor Gyula galgamácsai brigádvezető hozzászólása, aki kiemelte, hogy a brigádmoz­galmat' öntevékenyen kell továbbfejleszteni. Utolsónak Kotz Ferencné, a kerepesi egyesült Szilasmenti Tsz bri­gádvezetője szólt hozzá, el­mondta, hogy kollektívájuk­ban miként vigyáznak egy­másra is a szocialista brigad- tagok. A szocialista brigádveze­tők tanácskozását Frankó Já­nos zárta be azzal a gondolat­tal, hogy a felszólalások, va­lamint a területi szövetség összegezése jelentős tartalé­kokat tárt fel. Ezek a követ­kező esztendő programjának megvalósítását is biztosítják. Tisztasági őrjárat Március 24-én és 25-én tisztasági napokat tartanak városunk egyes részein, ponto­san hetvennégy utcában. A lakók a járdákon és az ár­kokban levő szemetet és hul­ladékot összeszedik, kupacok­ba rakják az útpadkára és 24- én, 25-én szervezett tehergép- kocsis őrjáratok szedik össze és szállítják el a kirakott sze­metet. A városi tanács kérte a vállalatokát, hogy járművek­kel és rakodómunkásokkal se­gítsék az akciót. Ezért is szük­séges, hogy a nagytakarítás­ban minden család részt ve­gyen. Csak így lehet a jármű­veket kihasználni és az akciót sikeresen lebonyolítani. Kiállítás Március 18-án, kedden dél-, után a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem B-kollégiumának Gorka-termében „így élünk mi” címmel kiállítás nyílt az egyetem KISZ-bizottságának és Munkácsy Mihály képző- művészeti körének szervezé­sében. A nyolc éve együtt al­kotó közösség bemutatója áp­rilis 4-ig tartja nyitva kapu­ját. FIN-foci Március 16-án, vasárnap, délelőtt Gödöllőn az Agrártu­dományi Egyetem sportpá­lyáin a FIN-kupa mérkőzései­vel folytatódott a forradalmi ifjúsági napok járási rendez­vénysorozata. Kispályás lab­darúgásban a tíz induló csa­pat közül első helyen az Aszó­di Petőfi Gimnázium együtte­se, második helyen N agytar - csa, harmadik helyen pedig Domony csapata végzett. A két induló lánycsapat közül a Péceli Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet együtte­sének sikerült győzedelmes­kednie a második helyen vég­ző veresegyházi lányok fölött. SPORT + SPORT -f SPORT SPORT Határidő: augusztus 1. Döntöttek Gödöllő városi tanácsa a napokban ülést tartott. Napirendjén a többi kö­zött Benedek Jánosnak, a vég­rehajtó bizottság elnökének előterjesztése szerepelt a váro­si sportegyesület megalakítá­sáról. Az MSZMP városi vég­rehajtó bizottsága a múlt év novemberében tárgyalta meg és fogadta el a sportpolitikai célkitűzések megvalósítását szolgáló javaslatot. Az ülésen több határozat is született. Az egyik határozat kimond­ja, hogy Gödöllőnek szüksége van egy egységes önálló váro­si sportegyesületre. Mivel 1970 júliusától a testnevelés és a sport irányításában áttér­tünk az állami irányításra, a városi sportegyesület létreho­zása a tanács feladata. A vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága február 13-i ülésén egyet­értett a sportegyesület létre­hozásával kapcsolatos javas­lattal, s a feladatról elvi állás- foglalás született. A végrehaj­tó bizottság kijelölt, egy hétta­gú szervező bizottságot, amely­nek feladata a munka előké­szítése volt, s a sportkör meg­alakítását gátló tényezők tisz­tázása. A tanácsülést megelőző hetekben két alkalommal ülé­sezett a szervező bizottság. Komoly, megfontolt tanácsko­zások és viták után végre egy­séges vélemény alakult ki va­lamennyi kérdésben. Mi indokolja az egységes, önálló városi sportegyesület létrehozását? Mindenekelőtt az, hogy a magasabb szintű sportered­mények elérése ma már meg­követeli azt, hogy korszerű, kulturált sportolási lehetősé­gek álljanak a versenyzők és a csapatok rendelkezésére. Az eddigi eredményeket lehetet­len tovább fokozni, elszigetel­ten, a városban szétszórt sportegyesületek mellett. Újabb érv az, hogy a város p izdasági és kulturális fejlő­désével összhangban kell áll­nia a testnevelés és a sport­eredmények fejlődésében. Ám ezeknek a feltételeknek a biz­tosítása nem nehezedhet csu­pán egyetlen vállalat vállaira, hiszen Gödöllő város sportha­gyományainak ápolása, fej­lesztése, a testnevelő munka támogatása, a város területén levő valamennyi vállalatnak és intézménynek erkölcsi, po­litikai kötelessége. És végül, de nem utolsósorban az egy­séges városi sportegyesület megalakítása régi vágya már a sportbarátok széles táborá­nak. Az előterjesztés foglalkozott azzal, hogy milyen formában alakuljon meg a városi sport­egyesület. Milyen legyen szer­vezeti tagozódása, hány szak­osztály működjön majd, és főként: milyen költségvetési keretek között. Az új sport­egyesület a tervek szerint a már meglevő három — a Ganz Vasas, a Gödöllői Gép­gyár SK és a Gödöllői Sparta­cus — megszűnésével jönne létre. Az iskolai sportkörök természetesen megmaradná­nak és a korábban megkezdett munkatervek, elképzelések alapján folytathatnák tovább munkájukat. Az új egyesület a Ganz Vasas sportlétesítmé­nyeit használja majd, s az irányítás egy tizenöt tagú el­nökség és a héttagú intéző bi­zottság dolga lesz. Költségve­tésében 774 ezer forint szere­pel, amely összegből 200 ezer forintot a gödöllői városi ta­nács vállalt, a többit pedig a városi vállalatok és intézmé­nyek adják. A vitában felszólalt Szabó Gyula, dr. Barabás Andor, Gömöri Gusztávné, Fejes Imre, Nagy Lajos és Péter Mihály, akik valamennyien örömmel fogadták az előterjesztést. Szinte valamennyi hozzászóló hangsúlyozta, hogy a szépülő, épülő város megérdemli, hogy végre saját sportkörrel rendel­kezzen. A városi tanács ülése egyhangúlag szavazta meg a városi SE megalakításáról szóló előterjesztést. A végre­hajtás határideje: 1975, augusztus elseje. Csiba József FELVÉTELRE szakképzett és betanuló varrónőket, bőrdíszmű­szakmunkásokat és betanuló varrónőket, férfi és női munkaerőket, könnyen betanulható síkkötő munkára — kézi és félautomata gépekre, valamint raktárvezetőket és gépkocsivezetőt. Jelentkezni lehet: Háziipari Szövetkezet (Gödöllő, Isaszegi u. 10-12.), Bartáné, munkaügyi vezetőnél. Telefon: 120.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom