Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-18 / 65. szám
1975. MÄRCIUS 18., KEDD Összekapcsolták a Testvériség földgázvezeték szovjet és magyar szakaszát Folytatódik az építés Leninvárostól Zsámbokig A szovjet Szojuzzagrangaz Vállalat az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére a szerződéses határidő előtt teljesítette vállalt kötelezettségét: megépítette a Testvériség földgázvezeték magyarországi első szakaszát. A Beregdaróctól Leninváro- sig terjedő 126 kilométer hosszú, 800 milliméter átmérőjű vezeték építése 1,5 milliárd forintba került. A vezetéken már az. idén 600 millió köbméter földgázt szállít a Szovjetunió hazánknak. A távvezeték építése tovább folytatódik Eeninvárostól Zsámbokig. Az ünnepségen részt vett dr. Simon Pál nehézipari miniszterhelyettes, Klézl Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese, Gulácsi Sándor, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság titkára, dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, továbbá A. I. Szorokin, szovjet kőolaj- és gázipar objektum építési miniszterhelyettese, V. O. Vas, az SZKP Kárpátontúli Területi Bizottságának titkára, Molnár Bertalan, a területi tanács vb. elnökhelyettese. Ott voltak a vezeték tervezésében és kivitelezésében részt vevő szovjet és magyar vállalatok képviselői. Az ünnepségen E. V. Scsep- kin, a Szojuzzagrangaz magyarországi építésvezetőségének vezérigazgatója és dr. Simon Pál nehézipari miniszterhelyettes mondott beszédet. Képünkön: A magyar—szovjet határon négy szovjet hegesztő készítette a vörös varratot, mellyel összekapcsolták a gázvezetéket. A felszabadulás 30. évfordulójára Emlékparksáv Cegléden — Igen, erre jöttek be a szovjetek. Jöttek?! Minden sarokért közelharcot vívtak, a németek megpróbálták feltartóztatni őket, a kis hidat is felrobbantották. Emlékszem, hogyne emlékezném, harmincegy éves voltam akkor. 1944. november 4-én, éjfél felé tudták legyűrni a fasisztákat. Fél éjszakát tartott, míg az árokparton, minden gödörbe bújt németet kifüstöltek. Vasutasok: 100 óra A felszabadulás 30. évfordulójára a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács felhívására a ceglédiek úgynevezett emlékparksáv ot építenek a Körösi út két oldalán, azon az úton, amelyen bejöttek a felszabadító szovjet csapatok. — A felhívást a város fel- szabadulása évfordulóján tettük közzé — mondja Hegedűs József városi népfronttitkár. — Társadalmi munkára hívtuk a város lakóit, fiataljait, szocialista brigádjait. Nagy feladatra vállalkoztunk, két- s 'gtelen, hiszen az út két oldalán, a Déli úttól a Gerje- Tídig mintegy 900—900 méter hosszú, átlagban 6 méter széles sávot akarunk parkosítani. A felhívás élénk visszhangra tatáit, sorra érkeztek és érkeznek a jelentkezések. A legfrissebb a vasutasoké. ..Értesítjük a Hazafias Népfront városi bizottságát, hogy p Cegléd Vontatási Főnökséghez tartom iVHius 1. és a November 7. szocialista brigád a XI. kongresszus és hazánk fel zabadulása tiszteletére — p kong~°sszusi munkaverseny keretén belül — pótfelaján’ősként 100 társadalmi, munkaórát vállalt a Körösi út parko- s'*-’sában ■ • • Kugler József (Május 1. szoc. br.), Ecser József (November 7. szoc. br.).” Fák, díszcserjék, pázsit A parképítők jelenleg a Vörösmarty tér magasságában dolgoznak — ásnak. — Szaknyelven szólva: IV. osztályú talaj, gyökérrel átszőtt terület — mondja az egész nagyszabású vállalkozás gyakorlati irányítója, Hartyá- ni László, a Városgazdálkodási Vállalat parkosítási szaktechnikusa. — Megpróbáltuk a sávot szántani, de a fák és főleg a gyökerek . miatt nem megy. Ásni kell, gereblyézni. Dolgoztak már itt a Május 1. Ruhagyár, az ÁFOR szocialista brigádjai, az utca lakói, tanácstagok, ma Csiszár Gézáné osztályfőnökkel az élen a Földvári Károly általános iskola 7Ibsei vannak itt, voltak már itt s még várjuk a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság gátőreit, a Volán 1. Vállalat brigádjait, a szakmaközi bizottság által szervezett szocialista brigádokat. Kell is a segítség, mert április 3-án avatni akarunk és avatni is fogunk! A palántákat, cserjéket a városi tanács vette meg, mintegy százhúsz-száznegyven díszfát, tízezer darab díszcserjét ültetünk el. pázsit lesz végig az út két oldalán és virágok. Öntözésük, ápolásuk is a társadalmi munkások vállalt feladata. Brigádvállalások Az ÁFOR Tankutántöltő Telep alig kétéves, az ország egyik legkorszerűbb és legszebb telepe, akár jelképe is lehetne a fejlődő, iparosodó Ceglédnek. A pártirodán éppen afféle haditanács tárgyalja a kongresszusi verseny helyzetét. — Valóságos szakemberei vagyunk már a parkosításnak — mondja Kardos László KISZ-titkár —, a telepet és környékét már tavaly befüve- sitettük, már kaszáltuk is a gyepet, és ültettünk nyárfákat, bokrokat is. A Körösi úton négy, szocialista címért küzdő brigádunk eddig száz órát dolgozott, s vagy most szombaton, vagy a következőn újabb száz órát vállalunk. Az intézkedési tervünkben ez így fogalmazódott meg: személyenként négy óra. — Mindez vállalásainknak csupán egy része — mondja Diós József párttitkár. — A Kossuth brigád és a Külső- Kőrösi úti iskola között szocialista szerződés van érvényben, tavaly kifestették az egész iskolát; a KISZ-esek a KISZ-műszakból pénzt utaltak át az egy könyvtár, egy iskola mozgalom keretében, a Kun Béla brigád szabadtéri tornaszereket készít, közreműködünk az iskola kémiaóráin, amikor például a kőolajtermékekről tanulnak. Ugyanakkor tizenegy dolgozónk az iskolában végzi a 7—8. osztályt... A Vörösmarty és a Kun Béla brigád az újvárosi óvodával is szocialista szerződést kötött és még nagyon hosszan sorolhatnám ... Virágok nyílnak Kardos László, Dudás György KISZ-szervezőtitkár és Fehér Mihály pártvezetőségi tag — fiatalok. Csak hallomásból ismerik városuk fel- szabadulásának mozzanatait, csak elképzelni tudják, hogy ott, ahol most emlékparksávot építenek, több mint három évtizede hozzájuk hasonló, távolról jött, ismeretlen fiatalok elestek, véreztek — szabadságunkért. — A Körösi út mindig kopár volt. Az idei tavaszon virágok fognak nyílni. Deregán Gábor Hasznosítják a belső tartalékokat Csaknem tízezren vállaltak kommunista műszakot KONGRESSZUSI VERSENYBEN A BUDA! JÁRÁS BRIGÁDJAI Kiemelkedő eredményeket értek el a kongresszusi és a felszabadulási munlkaverseny első szakaszában a budai járás ipari üzemeiben és szövetkezeteiben dolgozó szocialista brigádok. A statisztika adatai nem mindent érzékeltethetnek abból a minőségi változásból, amely a versenymozgalom fejlődését jellemzi, amely a társadalmi aktivitás növekedésében, az új iránti fogékonyságban, a munkafegyelem megszilárdulásában, a munkahelyi légkör javulásában, általában az igényesebb munkára és közösségi életre irányuló tudatos törekvésben nyilvánul meg. Mégsem haszontalan összefoglalni e fejlődés. számokban is mérhető eredményét, márcsak azért sem, mert a szocialista brigádok színvonalasabb, a tervezettnél nagyobb értéket teremtő vállalásai hozzájárultak ahhoz, hogy a járás üzemeinek többségében nagy nyereséget vihettek haza a dolgozók. A budai járás minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti ipara, valamint kereskedelmi vállalatai 27 ezer embert foglalkoztatnak. A versenymoz- galom népszerűségét jelzi, hogy közülük 13 ezer háromszázan 1215 szocialista brigád keretein belül tevékenykednek. 1973-ban összességében a termelési érték ,158 millió forintos, tavaly már 346 millió forintos növelését vállalták. A végleges értékelés szerint ez az összeg meghaladta a 392 millió forintot, tellát jócskán túlteljesítették — elsősorban a termelékenység növelésével — vállalásaikat. Különösen értékes eredménynek könyvelhetjük el, hogy a termelési, illetve az önköltséget a felajánlott 33 millió forint helyett végül 90 millióval sikerült csökkenteni. Arra utal ez a szám, hogy körültekintő, 1 gondos munkaszervezéssel, takarékos anyag-, eszköz- és energia- feLhasználással olyan mértékben léptek előre a belső tartalékok feltáráséiban, amelyre korábban maguk sem számí- tottaik. Az már az előbbiekből is következik, hogy a vállalati eredmények a célul tűzött 50 millió helyett 81 millióval növekedtek. A szocialista kollektívák áldozatkészségének bizonyítéka, hogy a járásban megtartott kommunista műszakokban 9 ezer 400 dolgozó állt szabadnapjain a munkapadok mellé, s a • megtermelt, több mint 12 millió forint zömmel község- fejlesztési és szociálpolitikai célokat szolgált: 85 óvoda, 67 iskola, 19 gyermekotthon és több szociális otthon felszereltségének javulását, bővítését és szépítését eredményezte. A szocialista brigádok tagjai többet vállalnak szakmai és általános műveltségük növelésében is: a versenymozgalom ösztönzésére az idén 286-an jelentkeztek az általános iskola 8. osztályának elvégzésére, 486-an tanulnak közép- és felsőfokon, 7 ezer 300 dolgozó pedig — ezerháromszázzal többen, mint tavaly — rendszeres politikai továbbképzésben vesznek részt. A budai járás üzemei közül a legszínvonalasabban teljesítették a XI. kongresszus és ha-, zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikat az ISG, a Mechanikai Művek, a Pemü, a Pevdi, a Pest megyei Villany- szerelő Vállalat, a Magyar Gördülöcsapágy Művek diós- di gyára —, a kereskedelmi vállalatok közül — a Középmagyarországi Tejipari Vállalat, az. Agroker és a Budapest környéki Tüzép. Az ipari szövetkezetek legjobbja a törökbálinti Orvosi Műszer- és Vasipari Szövetkezet. A felsorolás természetesen nem teljes, sok név kívánkozna még ide, mint ahogyan bizonyos, hogy új nevekkel találkozunk majd a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny második szakaszának értékelésekor is. A verseny lendülete tovább ível, megsokszorozva a számszerű és a forintokban nem mérhető fejlődés su kereit. K. Gy. A. A zárszámadó közgyűlések mérlege: Hatékonyán gazdálkodtak Pest megye termelőszövetkezetei Gyarapodott a közös vagyon A megyei tanács végrehajtó bizottsága április végén tárgyalja majd a termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodásának tapasztalatait, ám a közelmúltban lezajlott zárszámadások eredményét összegezve máris levonhatunk egy s más következtetést, tanulságot. A tsz-gazdálkodás megyei helyzetképének fölvázolására Békési Sándort, a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjét kértük meg. Növekedés termelékenységből — Mindenekelőtt a közös gazdaságok jellemző adatairól essék szó. — A szakszövetkezeteket és társulásokat nem számítva, 120 közös gazdaság dolgozói — mintegy 75 ezren — vetettek számot az elmúlt esztendővel. Termelőszövetkezeteink 288 ezer hektár közösen művelt területen gazdálkodtak. A munkaerő száma nem változott a korábbi évhez képest, de ösz- szetételében igen: 4 százalékkal csökkent a tagok száma, és 5 százalékkal nőtt az alkalmazottaké. — És a teljesítmény, volt-e ebben változás? — A termelésre fordított élőmunka két és fél százalékkal nőtt, ugyanakkor a termelési érték több mint 16 százalékkal Járda öt és fél kilométeren A százhalombattai költségvetési üzem idei feladatainak több mint a fele építőipari és ezzel összefüggő karbantartási munka. A városban csupán ez az üzem mintegy 2 millió forint értékben épít, több mint 2 millió forint értékben felújít, é6 1 millió 300 ezer forintért tataroz. A magasházak tatarozásához megfelelő állványokat és emelőket vásárolnak s az idén megkezdik az állami házak ablakainak mázolását. Befejezik a tavaly megkezdett komfort nélküli lakások felújítását, és közreműködnek a római kori ásatásoknál is. öt és fél kilométer hosszú járdaépítés vár rájuk és mintegy 70 ezer négyzetméter parkot gondoznak. Az üzem feladata a város tisztántartása, mintegy 90 ezer négyzetméter utat és járdát takarítanak. Szerződéses rendszer alapján gondoskodnak a központi tetőantennák javításáról és mielőbb szeretnék kiépíteni a második műsor vételére alkalmas antennarendszert is. haladja meg az 1973. évit, s eléri a 8 milliárd 166 millió forintot. Ebből következik, hogy a termelés növekedése a nagyobb termelékenységből adódik. Egy tízórás munkanapra korábban 437 forint termelési érték jutott, tavaly már 495 forint, a javulás 13 százalékos. Több jut fejlesztésre — Milyen jövedelmet könyvelhettek el a gazdaságok? — Az árbevétel 18,4 százalékkal emelkedett, a bruttó jövedelem 7,3, a nyereség 6,3 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelmének összege 2 milliárd 817 millió, nyeresége 937 millió forint volt. Bruttó jövedelmükből a szövetkezetek fejlesztésre 16,6 százalékkal, a részesedési alapra pedig 6,9 százalékkal többet fordítottak, mint az előző évben. Ez csakis helyeselhető, hiszen a fejlesztési célra tartalékolt összeg még így is elmarad a kívánatostól, a gazdaságok átlagában a részesedés és a fejlesztés aránya 78:22, jobb ugyan másfél százalékkal az előző évinél, de elmarad az ésszerű 75:25 aránytól. Nem lehetünk elégedettek a biztonsági tartalékolás mértékével sem, meghökkentő, hogy a gazdaságok a korábbihoz képest 27 százalékkal kevesebb pénzt szántak erre a célra,, holott éppen a tavalyi rendkívüli időjárás bizonyította, hogy mennyire szükség van az előrelátásra, az előre nem látható jövedelemkiesés ellen- súlyozására. — Mennyivel emelkedett a tsz-tagok, alkalmazottak keresete? — Az egy munkanapra jutó kereset a korábbi 117,80 forintról 122,90 forintra emelkedett, 230 tízórás munkanapra — ez felel meg egy statisztikai átlagdolgozónak a mezőgazdaságban — a korábbi 27 105 forinttal szemben 28 266 forintot fizettek ki. — Hogyan alakult a termelés költségszintje? — Míg 1973-ban 79,30 forint ráfordítással állítottak elő 100 forint értéket a Pest megyei közös gazdaságok, 1974- ben 79,90 forint ráfordítással, ami visszaesésnek tűnik, de ha figyelembe vesszük a nyersanyagok, különböző gépek, eszközök árának emelkedését, fejlődést tapasztalunk, hiszen éppen a hatékonyabb termeléssel ellensúlyozták gazdaságaink a kedvezőtlen piaci hatásokat. — Vagyonosodtak-e a termelőszövetkezetek? — A beruházások mértéke 8,6 százalékkal emelkedett, több új létesítményt hoztak tető alá a gazdaságok, korszerű, nagy teljesítményű gépeket vásároltak. A szövetkezetek közös vagyona 11,7 százalékkal gyarapodott, s eléri a 9 milliárd 478 millió forintot. — Hány tsz zárta veszteséggel az évet? — Hat termelőszövetkezet. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy akad köztük olyan gazdaság is, amelyet nem a szakszerűtlen gazdálkodás, a hozzá nem értés, hanem rajtuk kívül álló gazdasági okok hoztak nehéz helyzetbe. Magasabb hozamok — Milyen tanulságot hoztak a zárszámadások? — Szövetkezeteinkben a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére is fejlődött a termelés színvonala, nőttek a hozamok. Egyes terményekből, például búzából rekordtermést könyvelhetünk el, s javult az ellátás olyan alapvető árucikkekből is, mint a zöldség. A teendőkről szólva el kell mondanom, hogy a termelés költségeinek növekedése az idén minden eddiginél körültekintőbb gazdálkodást, átgondoltabb tervezést, jobb üzemi és munkaszervezést, ésszerű takarékosságot, számviteli és munkafegyelmet kíván. Az utóbbi években tapasztalt fejlődés ütemét a jövőben csakis így tarthatják a gazdaságok. Amíg korábban akár az 1973- as, 1974-es évben 3—4 százalékos szervezési-gazdálkodási többletráfordítás háromszorosan, négyszeresen is megtérült, az idén ez csupán az elért szint tartásához elég. A. Z.
