Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

( 1975 MÁRCIUS 18., KEDD Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója a XL kongresszusnak ben rejlő nagyszerű lehetőségeknek az eddi­ginél sokkal jobb hasznosítása — Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még kö­vetkezetesebben valósítjuk meg gazdaságpo­litikánkat. Most sokkal élesebb megvilágí­tásba kerültek népgazdaságunk belső problé­mái. Saját gazdasági munkánk fogyatékossá­gaiért nem tehetjük felelőssé a nemzetközi gazdasági életet. Erőteljesebben vetődik fel a kérdés: vajon megfelelően hasznosítjuk-e népgazdaságunk belső lehetőségeit? Kellően számot vetünk-e fejlődésünk intenzív idő­szakának követelményeivel? Nem új felada­tok ezek, tartalékaink jobb hasznosítása, a hatékonyabb gazdasági munka már a X. kongresszuson is nagy hangsúlyt kapott. Ér­tünk is el eredményeket, de a követelmé­nyek most az eddiginél sokkal parancsolób- bak. — Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocialista társadalom előnyei­vel párosulva, hazánkban is minél gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományos­technikai forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. A gaz­dasági szerkezet korszerűsítése, ami gazda­ságpolitikánknak mindig kulcseleme volt, fejlődésünk legnagyobb tartaléka és mind­inkább továbbfejlődésünk létfeltételévé vá­lik. A népgazdasági szempontból előnyös és szükséges termelést fejleszteni kell, a gazda­ságtalan termelést vissza kell szorítani. — Gazdasági előrehaladásunk igen fontos feltétele, hogy javuljon a beruházási tevé­kenység hatékonysága. Azok a beruházások szolgáljanak példaképül, amelyek a közel­múltban a tervezett határidőre és költség­szinten megvalósultak, mint a leninvárosi olefinmű, a Testvériség gázvezeték első sza­kasza, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntő műve, a Tiszamenti Vegyiművek kénsavgyá- ra, az Ajkai II. Timföldgyár, a szombathelyi Lakástextil Vállalat rekonstrukciója. A kom­munális beruházások közül példamutató munkát végeztek és végeznek a budapesti földalatti vasút építői. Kádár János elismeréssel szólt azokról a vállalatokról is, ahol a technológia fejlesz­tésével, a munka jobb szervezésével, a mun­kaerő belső átcsoportosításával jó eredmé­nyeket értek el a termelékenység növelésé­ben, s ahol már biztató sikerei vannak az ésszerű takarékosságnak. — Gazdasági munkánk fejlesztésének fon­tos feltétele — folytatta —, hogy minden szinten tovább javítsuk a gazdaság irányítá­sát. Több mint hét év tapasztalatai igazolják, hogy a gazdaságirányítási rendszer tovább­fejlesztése helyes és szükséges volt. Teljesül­lel;: a megfogalmazott fő célok: tovább erősö­dött szocialista rendszerünk; meggyorsult ha­zánkban a szocialista társadalom építése; to­vább fejlődtek a szocialista tulajdonviszo­nyok és a termelőerők; növekedett szocialis­ta vállalataink önállósága; javult gazdasá­gunkban a tervszerűség és tovább fejlődtek a szocialista tervgazdálkodás korszerű mód­szerei. — Már a X. kongresszuson is elhangzott az a figyelmeztetés, hogy a vállalatok önállósá­gának. növelése nem csökkentheti a központi állami irányítás szerepét és felelősségét. A gazdálkodó egységek nagyobb önállósága, a hatáskörök, a döntési jogkörök tekintélyes részének decentralizálása még fokozottabban igényli a hatékony központi irányítást és el­lenőrzést. — Vezető állami szerveink és testületeink, az Országos Tervhivatal, a gazdaság területén működő minisztériumok és főhatóságok élje­nek jogaikkal, és hiánytalanul teljesítsék a központi irányításra háruló kötelességeiket. Ne habozzanak beavatkozni, ha kell, utasí­tani ott és akkor, ahol és amikor arra van szükség; például a mostani helyzetben a kor­látozott mennyiségben beszerezhető fontos anyagok és termékek behozatalát és belföldi forgalmát illetően. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy korábban helyes és egy ideig jó irányba ható gazdasági szabályozó vagy rendelkezés a körülmények változása miatt már nem a népgazdasági érdekek érvényesítése irányá­ban ösztönöz, ne késlekedjünk kijavítani, amit kell. Az időről időre történő korrekciók nem gyengítik, hanem erősítik gazdaságirá­nyítási rendszerünket; éppen a rugalmas gaz­daságpolitika igényli az ilyen irányítást. — A gazdasági építőmunkában segített az a korábbi intézkedés, amellyel a dolgozó kol­lektívákat közvetlenül anyagilag is érdekeltté tettük nyereségrészesedéssel és más formá­ban, a jobb munkában. Ez az eredmények­be« is tükröződik. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus sikeres építésében találkozik az országos érdek, az egyes dolgozó kollektívák érdeke és minden állampolgár személyes ér­deke. Ennek megfelelően, célszerűen szabá­lyozva, a jövőben is biztosítani kell a csoport és az egyéni érdekeltséget a szocialista épí­tés különböző területein, ezzel új erőforrá­sokat nyer az ország a gazdasági feladatok megoldásához. Közismert, hogy visszásságok is előfordulnak, amikor csoportérdeket vagy egyéni érdeket akarnak érvényesíteni az or­szágos érdek rovására. Pártunk álláspontja e kérdésben is világos: minden ütközés esetén első az országos érdek, és azt kell érvényesí­teni egyes csoportok vagy személyek mester­kedéseivel szemben. A beszámoló ezután kitért a ráfordítási arányokat kellően tükröző, a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönző termelői árak szere­pére, majd részletesen foglalkozott nemzet­közi gazdasági kapcsolatainkkal. — A Magyar Népköztársaság nemcsak sa­játos gazdasági helyzete, viszonylagos nyers­anyag- és energiaszegénysége miatt, hanem elvi okokból is híve az országok nemzetközi gazdasági együttműködésének. Attól a szi­lárd elhatározástól vezérelve, hogy a jövő­ben is tőle telhetőén hozzá kíván járulni az államok együttműködésének, a népek barát­ságának előmozdításához, a békés kapcsola­tok fejlesztéséhez, szélesíti gazdasági kapcso­latait minden országgal, amely erre készséget mutat. Érthető, hogy gazdasági területen is min­denek előtt a testvéri szocialista országokkal, szövetségeseinkkel tartunk mind szorosabb kapcsolatot. Kiemelkedő fontosságú partne­rünk a gazdasági együttműködésben is a Szovjetunió, amellyel egész külkereskedel­münk egyharmadát bonyolítjuk le. Árucse­re-forgalmunk egyre bővül és az idén több mint 60 százalékkal lesz nagyobb mint 1970- ben volt. A világpiaci árak gyors emelkedé­se nyomán keletkezett nehézségeink leküzdé­sében, nyersanyag- és energiaellátási gond­jaink megoldásában is nagyon solíat jelentett számunkra ezúttal is a magyar—szovjet gaz­dasági együttműködés. Ezért szeretnénk itt is őszinte köszönetét mondani személy szerint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió kormányának a megértésért, a segítőkészségért. Kádár János ezután méltatta a szocialista országoknak a proletár internacionalizmuson alapuló új típusú gazdasági kapcsolatait meg­valósító KGST szerepét. A KGST keretében megvalósuló együttmű­ködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai építőmunkánk szilárd nemzetközi tá­maszát. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddigi­nél gyorsabb ütemben fejlődjön. A szocialis­ta országok közös érdekeinek, nemzeti érde­keinknek megfelelően részt kívánunk venni a nyers- és alapanyagok együttes kitermelé­sében, további közös szervezetek, közös vál­lalatok létrehozásában. — A KGST munkájának kiemelkedő ese­ménye volt a beszámolási időszakban a szo­— A Központi Bizottság jelenti, hogy a X. kongresszusnak az életszínvonal emelésére vonatkozó határozatai megvalósultak. A IV. ötéves tervben a párt életszínvonal-politikájá­nak megfelelően, a nemzeti jövedelem bővü­lésével és a népgazdaság anyagi teherbíró-ké­pességével arányosan javultak népünk élet- körülményei. — Az egy keresőre jutó reálbér öt év alatt 16 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 25 százalékkal emelkedik, a lakosság fogyasz­tása 28 százalékkal lesz több 1975-ben, mint 1970-ben volt. Az áruellátás az utóbbi évék­ben kiegyensúlyozott volt, színvonala emel­kedett. A fogyasztói árak a legutóbbi években külső és belső tényezők hatására évente átla­gosan 2—3 százalékkal emelkedtek, de az ár­színvonal-emelkedés egyik évben sem lépte túl az éves tervben meghatározott mértéket. Az egy lakosra jutó pénzbeni társadalmi jut­tatások reálértéke 55 százalékkal növekedett. — Szociálpolitikánknak megfelelően a tár­sadalmi juttatások aránya a lakosság összes jövedelmén belül növekszik; jelenleg már minden 100 forint munkajövedelmet országos átlagban 36—37 forint társadalmi juttatás egészít ki. — A IV. ötéves tervidőszak alatt mintegy 1 millió 500 ezer dolgozó munkaideje csök­kent, s ezzel 1975 végére a bérből és fizetés­ből élőknek 95 százaléka 44 órás vagy rövi- debb munkaidőben dolgozik. Folytatódott az egészségre ártalmas munkahelyek korszerűsí­tése, a nehéz fizikai munka gépesítése, a mun­kavédelem fejlesztése. Ezek nyomán kevesebb a munkaköri ártalomból eredő megbetegedés, az üzemi baleset, kisebb a fizikai igénybevé­tel. — Jelentős eredményeket értünk el a lakás­építésben. A IV. ötéves tervben előirányzott 400 ezer lakást ez év végéig mintegy 30 ezer­rel túlteljesítjük. Ez az év egyben a 15 éves lakásépítési tervünknek is befejező része. Az ország nagy eredménye, hogy a kitűzött célt 1975. végére elérjük: a tervezett 1 millió lakás cialista integráció komplex programjának el­fogadása a KGST XXV. ülésszakán. Részt vettünk a szocialista integráció ezen új alap­vető okmányának kidolgozásában, és teljes erőnkkel részt veszünk a program megvalósí­tásában is. — A fejlődő országok népei, hogy biztosít­sák országuk önállóságát és függetlenségét, önálló nemzetgazdaságuk kiépítésén és meg­erősítésén dolgoznak. Kötelességünk ebben a munkájukban segíteni őket, ugyanakkor a mi országunk számára is előnyös gazdasági együttműködést alakíthatunk ki velük. Ezért politikánknak megfelelően a gazdasági kap­csolatok további szélesítésére törekszünk a fejlődő országokkal. A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a nemzetközi munka- megosztás lehetőségeire építve, a világgazda­ság részeként továbbra is gazdasági kapcso­latokat tartunk fenn és építünk a fejlett tő­késországokkal is. Mi hívei vagyunk a szo­cialista és kapitalista országok közötti, meg­különböztetésektől mentes, kölcsönösen elő­nyös alapokon nyugvó kereskedelemnek. De elutasítunk minden diszkriminációt, például az Egyesült Államok kongresszusa által a múlt év végén megszavazott kereskedelmi törvényt vagy a Közös Piac néhány ismert lé­pését. — A IV. ötéves terv utolsó évében — mon­dotta ezután — a népgazdasági egyensúly biztosítása végett az a legfontosabb felada­tunk, hogy a terv sikeres befejezésén mun­kálkodjunk. Ez a feltétele annak, hogy hoz­záfoghassunk újabb, immár ötödik ötéves tervünkhöz, hogy még közelebb kerüljünk egész népünk nagy nemzeti céljának meg­valósításához: a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Nagy erőfeszítéseket kell ten­nünk, de népünk nyugodtan tekinthet előre, és barátainkat is biztosíthatjuk: a Magyar Népköztársaság gazdasági alapjai szilárdak, s fejlődésünk e téren is töretlenül folytatódik. felépül, sőt néhány tízezerrel többet építünk. Ennek eredményeként 15 év alatt hazánkban minden harmadik család új lakáshoz jutott. — A lakáshelyzet javítását pártunk a to­vábbiakban is fontos társadalmi feladatnak tekinti. Ezért a terv előírja, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk rá, hogy az ipari közpon­tokban élő nagyüzemi munkások és a fiatalok lakáshelyzete tovább javuljon. Az állam a jö­vőben is segíti a lakásépítő szövetkezetek te­vékenységét, támogatja a saját erőből történő lakásépítést. Nagy vívmányunk, hogy a lakos­ság 99 százaléka társadalombiztosításban ré­szesül. Az egészségügyi ellátást tovább fejleszt­jük, az év közepétől minden magyar állam­polgár jogosult lesz az ingyenes orvosi keze­lésre. A népesedési helyzettel foglalkozva a be­számoló megállapította: hazánkban most már — egy sor intézkedés eredményeként — a születési arányszám 17,8 ezrelék, ami európai viszonylatban már magas átlag. A beszámoló következő része az ideológia, a tudomány, a közoktatás és a kultúra kérdé­seivel foglalkozott. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a beszámolási időszakban társadalmi viszo­nyaink fejlődésével, gazdasági építőmunkánk eredményeivel összhangban növekedett ha­zánkban a marxizmus—leninizmus befolyása, erősödött a társadalomban a szocialista köz- gondolkodás, szélesebb körben tudatosodtak a szocialista erkölcs és életmód normái, újabb sikereket értünk el a szocialista kulturális forradalom eredményeinek gyarapításában. — A marxizmus—leninizmus eszméinek, a szocialista világnézetnek újabb térhódítása ör­vendetes, nagy eredmény. Ezt látva sem fe­ledkezhetünk meg azonban ideológiai mun­kánk fogyatékosságairól, az e téren még előttünk álló nagy feladatokról, arról, hogy a társadalmi tudat szocialista átalakulása csak egy egész korszak alatt mehet végbe. — A már megtett és a tervezett intézkedé­sek egész sora könnyíti a családok helyzetét. Az V. ötéves tervidőszakban néhány éven be­lül minden három- és többgyermekes csalá­dot önálló lakáshoz juttatunk. A mostani öt­éves tervben az óvodai helyek száma je­lentősen, 60 ezerrel gyarapszik. A hetvenes évek második felében Budapesten, az öt nagy­városban és az ipari központokban megköze­lítően kielégítjük az óvodai igényeket. Növel­jük a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt. Ez hozzájárul a családi jövedelmek közötti különbségek mérsékléséhez. A követ­kező 15—20 évben fokozatosan megteremtjük annak feltételeit, hogy minden család és min­den családot alapító ifjú pár önálló lakáshoz jusson. — Nagy vívmányunkat, nemzetközileg is el­ismert társadalombiztosítási rendszerünket egységesítjük, nyugdíjrendszerünket lehető­ségeink szerint fejlesztjük. Így 1975. július el­sejével 1 millió 100 ezer személy nyugdíja, illetve nyugdíjjellegű ellátása fog emelkedni. — Társadalompolitikai elveink szükséges­sé, gazdasági építőmunkánk eredményei le­hetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok nyugdíjkorhatára azonos legyen a mun­kásokéval és az alkalmazottakéval. Ennek megfelelően a férfiak nyugdíjjogosultságának határát náluk is 60 évben, a nőkét 55 évben állapítjuk meg. A korhatár egyszerre történő leszállítása azonban a termelőszövetkezeti gazdaságokban súlyos munkaerőhiányt okoz­na. Ezért helyeseljük azt a megoldást, hogy a korhatárt öt év alatt fokozatosan, 1976. január 1-től kezdődően évenként egy-egy év­vel szállítják le. — Továbbra is alapvető követelmény, hogy a fogyasztói árak az életszínvonalpolitikai cé­lokkal összhangban alakuljanak. A dolgozók életszínvonalát alapvetően érintő fogyasztó, árszínvonalat a jövőben is központilag két szabályozni, és azokon csak központi elhatáro­zás alapján lehet változtatni. Az ár-, bér-, jö­vedelem- és szociálpolitika együttesen szol­gálja a dolgozók, a lakosság életkörülményei­nek javulását. — Hazánkban az eljövendő 15—20 évben az egy főre jutó nemzeti jövedelem a mosta­ninak két-, két és félszeresére, az ipari terme­lés volumene két és fél-, háromszorosára, a mezőgazdasági termelés másfél-kétszeresérq, az építőipari termelés két és fél-, háromszoro­sára emelkedhet. Az anyagi termelés bővülé­sét teljes egészében a munka termelékenysége növelésével kell és lehet fedezni. — Pártunk politikája fejeződik ki a fejlett szocializmus építése 15—20 évre szóló prog­ramnyilatkozatának az életszínvonal fejlesz­tésére vonatkozó lelkesítő célkitűzésében is. — Az egy főre jutó fogyasztás érje el a mai színvonal két-, két és félszeresét oly módon, hogy az iparcikkek aránya az összfogyasztás- nak legalább egyharmada legyen. 1,5—2 mil­lió lakást kell építeni, növelve a több szobás lakások részarányát, javítva a lakások minő­ségét, és fejlesztve a lakáskultúrát. Át kell térni az ötnapos, 40 órás munkahétre. — A fejlett szocialista társadalom építése során megteremtjük végső célunk, a kommu­nizmus építésére való átmenet műszaki-gaz­dasági alapjait. — Az utóbbi időben kettős folyamat ment végbe. A fő irányzat az, hogy erősödött, széles körben teret hódított a szocialista közszellem. amely nagyszerűen megnyilvánul a termelő- munka nagy sikereiben, a szocialista brigád­mozgalomban, a szocialista munkaversenyek­ben, a kommunista szombatokban, a lakóhelyi önkéntes társadalmi munkában, az elemi csa­pások idején megmutatkozó tömeges, példás helytállásban. Egyidejűleg társadalmunkban jelen vannak, sőt időnként még meg is élén­külnek a szocialista elveinkkel, céljainkkal, er­kölcsi értékrendünkkel össze nem egyeztethe­tő jelenségek is. Igen fontos, hogy erről be­széljünk, különösen a mostani helyzetben, amikor az anyagi jólét növekedésével, a „mi­ből éljünk” nagy társadalmi kérdése mellett mindinkább szerepet kap az is, „hogyan éljünk”. — A tudomány, az oktatás, a közművelő­dés, a művészetek, az ideológia és a propa­ganda területén dolgozók nagy és eredmé­nyes munkát végeztek, de még nagyobb fel­adatok várnak rájuk. — A párt ideológiai munkáját a marxizmus —leninizmus általános érvényű, tanításainak terjesztése, alkotó alkalmazása, elméletünk gazdagítása jellemzi. A két kongresszus kö­zött, különösen a kongresszusra való felké­szülés időszakában a párt számos elvi jelentő­ségű kérdéssel foglalkozott. — A beszámoló időszakában tovább növe­kedett a pártpropaganda hatékonysága, szo­cialista szemléletformáló szerepe. A két kongresszus között évi átlagban több mint kétmillió ember vett részt szervezett politi­kai oktatásban. Tovább növekedett és ja­vult o sajtó, a rádió és a televízió szerepe a közvélemény tájékoztatásában, a politikai ne­velő munkában és a közművelődésben. — A társadalom szocialista jellegének erő­sítése megköveteli az ideológiai területen dol­gozó valamennyi párt-, társadalmi és állami szerv jól összehangolt munkáját. Különösen nagy szükség van a párttagság ideológiai képzettségének, a párt eszmei egységének szüntelen erősítésére. Ideológiai kérdésekben is nélkülözhetetlen az igazunkba, igazságunk meggyőző erejébe vetett rendíthetetlen hit» a Következetesen megvalósul a párt életszínvonal-politikája Növekedett a marxizmus »leninizmus befolyása, fejlődött a szocialista kultúra

Next

/
Oldalképek
Tartalom