Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA .• . „r .. .. -• • . *• • -5» ' . ' .*• A UÍ A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1975. MÁRCIUS 16., VASÄRNAP A málna biztató jövője a Bernecebaráti—Kemence Egyesült Tsz-ben A börzsönyi bogyósok meg­honosításának éraekes törté­nete van. Évszázadok óta va­don- terem a hegyvidék bozó­tosaiban, termesztésére so­káig nem gondoltak a duna­kanyari gazdák. A hegyolda­lak lankáit szőlővel és gyü­mölcsössel telepítették be. Egészen a múlt század végi i'Uoxérajárvanyig jó piaca volt Bécsben a dunakanyari szőlőnek és bornak. A fertő­zéstől a szőlők tönkrementek, de elődeink élelmes gazdák voltak. Ügy gondolták, amíg az új telepítés termést hoz — hogy ne veszítsék el a piacot — Olaszországból szerzik be a szőlőt. így is ment ez egy darabig, míg az olaszok is rá­jöttek a turpisságra. Űj növény után kellett néz­ni. A Dunakanyarban a talaj­adottságok és a kis parcelláit miatt nem lehetett kukoricát, búzát, vagy más, kevéssé munkaigényes növényt ter­meszteni. így honosodott meg Nagymaroson és a környező községekben a málna, a ri­biszke, a szamóca és a többi bogyós gyümölcs. A bogyós gyümölcsök a termelőszövetkezetekben sem veszítették el jelentőségüket. A járási szövetkezetek jel­lemzője még ma is, hogy aránylag kis területen sok embernek kell kenyeret ke­resnie. Ezért családi művelé- ses alapon Tésától Verőcéig, ma is virágzanak a bogyó­sok. A szövetkezetekben azonban ma már azzal is számolni kell, hogy a tagok kiöreged­nek, néhány év múlva már nem lesz elég ember a ter­més szüretelésére. A szövet­kezeteknek tehát, ha nem akarják elveszíteni jövedel­mük nagy részét, a külföldi piacokon ma is nagyon nép­szerű bogyós gyümölcsöket, a hagyományos művelésről át kell térniük a nagyüzemi bo­gyótermesztésre. Igen ám, ha ez olyan egy­szerű lenne! A vele járó munkát hazánkban, még nem gépesítették, az erre vonatko­zó szakirodalmat nem lehet leemelni a polcról és az AG- ROKER se szállít még mál- nakomhájnt. Az igazság az, hogy a bo­gyósok termesztésével kap­csolatos kutatás egy kicsit el­maradt a gyakorlattól. Jól látják ezt a szövetkezetekben, a gazdaságirányítással foglal­kozó szakemberek a minisz­tériumban, a tanácsoknál» pártbizottságokon. A váci já­rási pártbizottság például a múlt évben hozott határoza­tot ezzel kapcsolatban. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium tá­jékoztatót adott ki az 1975-i népgazdasági terv mezőgaz­dasági célkitűzéseiről. A bo­gyós gyümölcsök korszerű, nagyüzemi, gépesített terme­lési módszereinek kipróbá­lásával a Móri Állami Gaz­daság, a Drégelypalánki Szon­di Tsz mellett a Bernece­baráti—Kemence Egyesült Termelőszövetkezetet bízta meg. Okkal, hiszen a szövet­kezetben a legtöbb bevétel a bogyósokból származik, és eddig is történt már néhány próbálkozás a jobb terme­lési rendszerek kialakításá­ra. A. bázisgazdasággá kijelölt szövetkezet elnöke, Mayer Antal agrármérnök a meg­bízatásból adódó feladatokat a következőkben foglalta össze: — Bázisgazdaságnak lenni tulajdonképpen azt jelenti számunkra, hogy együttmű­ködvén a kutatóintézetekkel, a mezőgazdasági gépek ter­vezésével, beszerzésével fog­lalkozó cégekkel, új terme­lési formákat, rendszereket próbáljunk ki. Közülük vá­lasztjuk ki azt, vagy azokat, amelyek a környéken a leg­eredményesebben hasznosít­hatók. Természetesen ez azt is jelenti, hogy meg kell ta­lálnunk a legeredményesebben hasznosítható gépeket, be­rendezéseket is. Ehhez segít­séget kapunk a miniszté­riumtól, a kutatóintézetektől és máshonnan is. Példaként említeném, hogy korlátozás nélkül rendelhetünk gépi berendezéseket külföldről is. — A szövetkezet szaporító­anyag-termesztéssel is kíván foglalkozni. Meg kell talál­nunk a legjobb biológiai érté­kű fajtákat, s a későbbiek­ben velük kell ellátni a bo­gyós gyümölcsökkel foglal­kozó szövetkezeteket. Azt is tervezik, hogy né­hány hektáron az érdeklő­dő szakembereknek rendsze­resen szerveznek majd bemu­tatókat, ahol megismerhetik az új termelési módszereket, fajtákat, gépeket. Az MSZMP Pest megyei Bi­zottság Oktatási Igazgatósága az 1975—76. évi tanévre fel­vételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem következő tagozatai­ra: 1. Hároméves általános tago­zat 2. Szakosító tagozatok 3. Speciális továbbképző ta­gozatok. hároméves ALTALANOS TAGOZAT: Középszintű politikai képzést nyújt a marxizmus mindhárom ágából. A hallgatók az első tanévben fi­lozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban ma­gyar és nemzetközi munkásmozga­lom-történetet tanulnák. Féléven­ként vizsgáznak. Az egyetem befe­jezése után végbizonyítványt kap­nak, amely az 1088/1957. (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesíti az állami oktatásban továbbtanuló­kat (egyetem, főiskola, aspirantura — kivéve a társadalomtudományi szakokat) a marxizmus—leniniz­mus vizsgák alól. A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei Oktatási Igazgatóságon (Budapest XIV., Amerikai út 96. Irányítószám: 1145), továbbá valamennyi járási székhelyen, illetve városban, és a Csepel Autógyárban működnek. ESTI EGYETEMI SZAKOSÍTÓ TAGOZATOK: Felsőszintű politikai és elméleti továbbképzést nyújtanak a követ­kező szabadon választható szako­kon: — filozófia, — politikai gazdaságtan (kapita­lizmus — szocializmus), — magyar munkásmozgalom tör­ténete, — nemzetközi munkásmozgalom története. Jelentkezés feltételei: marxizmus A tervek megvalósulását egy-egy aláírt és készülőben levő szerződés bizonyítja. A szerződések a kutatóintéze­tek, a gépkísérleti intézet, a bogyós gyümölcsök ter­mesztésének fejlesztésében más módon érdekeltek együtt­működésről szólnak. Az együttműködés lényege az, hogy a szövetkezet a kutató- intézetek segítségét, eredmé­nyeit kipróbálja és terjeszti az új eljárásokat, meghono­sítja az új termelési formá­kat, használja a gépeket, nagy hozamú szaporítóanya­gokat termel a gazdaságok részére. Az elmondottakhoz kíván­kozik még: a számok, a ter­vek, a szerződések egy jó határozat, a váci járási párt- bizottság határozatának meg­valósítását jelentik. Csulák András — Hangverseny. Március 17-én, hétfőn esite 7 órakor Vácott a zeneiskolában a Budapesti MÁV Szimfoni­kusok hangversenyére ke­rül sor. A zenekart Makiá­ri József Liszt-díjas kar­nagy vezényli, közreműkö­dik: Ágay Karola, Keönch Boldizsár, Gregor József és a váci Vox Humana ének­kar. A műsorban Haydn- szerieményékfet' : tóólalüátHak meg. zettségnek megfelelő tudásszint. A tanulmányi idő 2 év. A szakosító tagozat hallgatói ! eredményes osztályvizsgák után ál- l laimvizsgát tehetnek. A sikeres ál- 1 lamvizsga feljogosít kiegészítő sza­kon a marxizmus további két ágá­nak 1—1 éves tanulmányozása után ezekből is államvizsga letételére. Ebben az esetben a tanulmánvi idő 4 év, és a 17/1963. (VII. 2.) sz. kormányrendelet értelmében a hallgatók főiskolai végzettséget bi­zonyító oklevelet kapnak. A szakosítók az MSZMP Pest me­gyei Bizottság Oktatási Igazgatósá­gán működnek. SPECIALIS TOVÁBBKÉPZŐ TAGOZATOK: A speciális továbbképző tanfo­lyamok az esti egyetem általános tagozatát (vagy 1 éves pártiskolát) végzettek — vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkezők szá­mára nyújtanak továbbképzést a marxizmus—leninizmus egy-egy speciális ágából. A következő spe­ciális továbbképző tanfolyamok In­dulnak : — Szociológia, — Marxista etika, — Marxista valláskritika, — Allamélet — szocialista demok­rácia, — Szocialista gazdaságpolitika és tervgazdálkodási rendszer főbb kér­dései, — Szocialista vállalatvezetés, üzem- és munkaszervezés főbb kérdései. A tanulmányi Idő 1 év. A hallga­tók év végén vizsgát tehetnek, és akkor a tanfolyam elvégzéséről bi­zonyítványt kapnak. Az előadásokat a megyei okta­tási Igazgatóságon tartjuk. A fog­lalkozásokat, amennyiben egy-egy járásból-városból legalább 15 részt­vevő van, kihelyezetten a járási székhelyen tartjuk. ALTALANOS TUDNIVALÓK: — A Jelentkezők felvétel! vizsgát tesznek. Az általános tagozatra je­Pályázati felhívás —leninizmus esti egyetemi (általá- ■ nos tagozat), 1 éves pártiskolai vég- I Lelkesítő hagyományok, gazdag lehetőségek A közművelődési teendőkről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága A városi tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén a közművelődés fejlesztéséről tárgyalt. Venesz Ernő, a városi tanács művelődési osztályveze­tője előterjesztésében elmon­dotta, hogy a művelődésügyi osztály a közművelődési kö­rülmények feltárását, elemzé­sét tudományos igényű, szocio­lógiai tanulmányban összegez­te, melyben az előzményeket 4—5 évre visszamenőleg írták meg, a feladatokat pedig 1990- ig határozták meg. A tanul­mányt számos fórumon már megvitatták. Vácott a közművelődési kö­rülményekre nagy hatással van a felszabadulás óta a terme­lésben végbement dinamikus változás, valamint a számos is­kola. A párthatározat szerint A művelődési osztály — összhangban a párt- és állami szervek határozataival — a munkásság és az ifjúság mű­veltségének gazdagítását állí­totta az intézmények munkájá­nak középpontjába. Szakmai szempontból a közművelődés nevelő, személyiségfejlesztő funkciójára helyeződött a hangsúly. A közművelődési in­tézmények vezetőiből és az üzemek függetlenített népmű­velőiből létrehozott munkakö­zösség hatékonyabbá tette az intézményi kapcsolatokat, se­gítette az irányító szerveket a döntések előkészítésében. Az elmúlt időszakban szá­mottevően növekedett a mun­kások általános és szakmai műveltsége. Az ipari dolgozók iskolai végzettségének mutatói sokkal jobbak az országos át­lagnál. Különösen figyelemre méltó, hogy a fizikai munká­sok körében nem csupán az általános iskolát végzettek ará­nya nő, hanem egyre több a középfokú iskolába járók és ilyen végzettséggel rendelke­zők száma is. Egyre több •mun­kás szerez szakmai képesítést. Különösen fontos szempont az, hogy az ipari üzemek gazdasá­gi-politikai vezetői megértet­ték: az általános iskola elvég­zése társadalmi érdek, amit anyagilag is támogatni kell és ezzel lehetővé tették az üzemi kihelyezett osztályok szervezé­sét. Nagy előre lépés volt a fel­nőttoktatási központ életre hí­vása, segítségével összehangol­ták a munkások politikai, szak­mai és általános műveltségi képzését. A munkásság műve­lődésének kulcsa az életmód­kultúra változásában rejlik. A múlt évben különösen meg­élénkült szocialista brigádok öntevékeny művelődési moz­galma. Közös teendők A gyermek- és ifjúsági mű­velődés kialakítása lényeges, közös feladata a közoktatás, a közművelődés szakemberei­nek, valamint az ifjúsági mozgalom tisztségviselőinek. Vannak már jó módszerek: könyvtári órák az iskolában, a művelődési központ szak­körei, a Péntek esti magazin ifjúsági kiadása. Egészsége­sen fejlődtek az üzemi, isko­lai ifjúsági klubok. A továb­bi feladat az ifjúság kultu­rált szórakozásának, szabad ideje hasznos eltöltésének a segítése. A város művészeti életé­ről elmondta az osztályveze­tő, hogy gazdag és tartalmas, de a művészeti nevelőmunka területén még további javu­lás szükséges. A város képző- művészeti életében nagy sze­repe van a Duna-műhely al­kotócsoportjainak. Művészei­nek kiállításai adják a képző- művészeti program nagy ré­szét. A város zenei élete gaz­dag és rangos rendezvényeket kínál a muzsika kedvelői­nek. Kórusaink országos és nemzetközi vetélkedőkön si­kerrel szerepelnek. A zenei ismeretek' terjesztését maga-S színvonalífh 'oldja' rríeg „A zene mindenkié”-sorozat és az „Éneklő Vác” rendezvényei. A filmszínházak műsorát évente több mint 200 ezren látogatják és ez a legtöbb embert mozgósító közműve­lődési alkalom. Összehangolt munkával A város művelődési intéz­ményéinek aiapterülete el­marad a kívánalomtól, kü­lönösen vonatkozik ez a könyvtárra. A műit években csak szükségmegoldások hoz­tak átmeneti javulást. A vá­ros politikai és gazdasági ve­zetői felismerték ezen gondo­kat és példamutató összefo­gással megkezdődött az új művelődési központ építése. Az új könyvtár felépítése a következő ötéves tervben megvalósítandó feladatok kö­zött szerepel, javulni fog­nak a múzeum körülményei és előkészültek a fióklevéltár telepítésére. Jobbak az üzemi közművelődés feltételei is, tár­sadalmi munkával és üzemi támogatással klubokat épí­tettek, bővítettek. Javultak a személyi feltételek, emelke­dett a szakképzett népműve­lők száma és függetleníté- sük a városi pártbizottság határozatára megkezdődött az üzemekben. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy az alapos munkával és részletességgel kidolgozott tanulmány meg­felelő alapot ad a közműve­lődési feladatok meghatáro­zására. Elhatározták, hogy a közművelődési intézményeket egységesnek kell tekinteni és módszertani központjukká a tanácsi intézményeket kell megtenni. Gondoskodni szük­séges az új művelődési köz­pont közös fenntartásáról, irányításához társadalmi ve­zetőséget kell létrehozni. A járással együttműködve aján­latos a közös feladatokat megvalósítani. Szerves kap­csolatot kell teremteni az üzemi, lakóhelyi közműve­lődési intézmények között. Fejleszteni kell az üzemi és iskolai klubokat és bázis­klubbá kell alakítani a vá­rosi ifjúsági klubot. Rajki László Emelkedett a termelékenység a konzervgyárban Dr. Mihalusz Ferenc, a kon­zervgyár igazgatója ismertette az 1974. évi gazdasági ered­ményeket a vállalati szb-ülé- sen: — Legfontosabb felada­tunk a múlt évek vesztesé­ges gazdálkodásának meg­szüntetése volt. A bajokat nem titkoltuk el, hanem ép­pen egy éve ugyanezen a he­lyen őszintén feltártuk. Meg­határoztuk tennivalóinkat is. Dolgozóink többsége megér­tette gondjainkat és lelkes munkával sikerült kiküszö­bölni az akadályokat. így valósulhatott meg, hogy 1974-ben 17 százalékkal töb­bet termeltünk az 1973. évi­nél. A termelési érték 44 millió forinttal lett magasabb. Eredményeink forrása a ter­melékenység növelése volt. A vállalati tervek megva­lósításában minden dolgozó­nak része van, elsősorban a 76 szocialista brigádban dol­gozó több mint 800 munkás­nak, akik a kongresszusi munkaverseny tiszteletére tett felajánlásaikat mara­déktalanul teljesítették. Újdonság a konzervgyár­ban a lakásépítési kölcsön­alap. Jelenleg másfél millió forint áll a rendelkezésükre, amellyel elsősorban a fizikai dolgozók lakásépítési terve­it támogatják. Javult a mun­kafegyelem, a munkahelyi lég­kör — és nagymértékben az üzemi rend és a tisztaság is. Ebben az évben 1500 ton­nával több árut szeretnének gyártani. Az üzemszervezés, az átállások megszervezése, a nyersanyag biztosítása és sorolhatnám még — minden dolgozó közös feladatává kell hogy váljék. Rövidesen elkészül a gyár takarékossági terve, amelyet minden dolgozó tanulmányoz­hat és tapasztalataival, ja­vaslataival kiegészítheti. Csak azután állítják össze az 1975. évi szocialista brigádvállalá­sokat. — Az első negyedévben, azt hiszem, valamennyiünket az a kérdés foglalkoztatott, hogy lesz-e nyereség, örömmel je­lentem be, hogy a múlt év 13 napjával szemben több mint 20 napi bért fizetünk ki — fejezte be beszámoló­ját dr. Mihalusz Ferenc vál­lalati igazgató.- nyári ­/ lentkezőknél a marxizmus—leniniz- mus esti középiskola, szakosítókra jelentkezőknél az esti egyetem megfelelő szakának tananyaga ké­pezi a felvételi vizsga tárgyát. — Felvételt nyerhet az, aki a fel­vételi vizsgán megfelelt, egyidejű­leg más egyetemnek, tanfolyamnak nem hallgatója, tanulást engedé­lyező orvosi igazolással rendelke­zik, felvételi kérelmét munkahelye és annak pártszervezete támogatja. — A tanév szeptember l-től jú­nius 30-ig tart. — Az általános és szakosító ta­gozaton hetenként, a speciális to­vábbképző tagozatokon kétheten­ként meghatározott napon és idő­ben előadás vagy osztályfoglalko­zás van, amelyen a részvétel köte­lező. — A tandíj egy tanévre: általános tagozaton 170 Ft szakosítón 250 Ft speciális továbbképzőn 170 Ft — Az általános tagozat hallgatói tanévenként 21 munkanap: a sza­kosító és kiegészítő tagozatok hall­gatói tanévenként 21 munkanap és államvizsgánként 7 munkanap ta­nulmányi szabadság igénybevételé­re logosultak: a munkaügyi mi­niszter 23/1974. (IX. 4.) MŰM sz. rendeletének 7. paragrafus 2. és 3. bekezdése alapián. (A rendelet megjelent az 1974. szept. 4-i 62. szá­mú Magyar Közlönyben.) — A jelentkezés valamennyi ta­gozatra a járási-Városi pártbizottsá­gok propaganda- és művelődési osztályain beszerezhető jelentkezé­si lapokon történik. A jelentkezéssel, tanulással kap­csolatos bővebb felvilágosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni. — A jelentkezést a pártszervezet és a munkahely javaslataival ellát­va. a munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságra kell beküldeni 1975. április 25-ig. — A felvételi vizsgák májusban lesznek. Pontos időpontról a je­lentkezők értesítést kapnak. Az esti egyetem valamennyi tan­folyamára oártonkívüliek is kérhe­tik felvételüket. Az MSZMP Pest megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom