Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

1975. MÁRCIUS 16., VASÁRNAK 5 — kongresszusig ladta meg az előző ötéves terv évi átlagát. Pest megyében ez a szám is meghaladja az országos átlagot. Itt 5 százalékos az évi fej­lődés üteme. A lakosság ellátása szempontjából döntő fontosságú növények terméshozama évről év­re emelkedik, sikeresen megvalósul a hús­program. A kertészeti termelésben kiemelke­dő helyet foglal el Pest megye. Mi adjuk az ország zöldségtermelésének mintegy 14, gyü­mölcsökből pedig 7—8 százalékát. Kenyérgabona-szükségletünket több év óta hazai termésből elégítjük ki, sőt még expor­tálni is tudunk kenyérnek valót. A fejlődő állattenyésztéshez szükséges takarmányt 1973-tól már szintén saját maga állítja elő mezőgazdaságunk. A mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak száma az elmúlt időszakban csökkent — megyénkben évenként átlagosan 2 százalékkal —, így az ágazatokban a mun­ka termelékenysége jelentős mértékben nőtt. A gazdálkodás gyorsabb korszerűsítésének szükségessége növelte az állami gazdaságok szerepét _ a mezőgazdaságban. Feladatuknak megfelelően, élenjárnák az új fajták megho­nosításában, az iparszerű termelés bevezeté­sében, a termelés szakosításában. A mezőgazdasági termelőszövetkezetük szá­ma az egyesülések következtében csökkent, területük átlagos nagysága növekedett, vál­lalatszerű gazdálkodásuk fejlődött, pénzügyi helyzetük szilárdabbá vált. 1974. júniusában p mezőgazdasági téeszek taglétszáma 964 ezer fő volt. Ebből 541 ezer az aktív kereső, 423 ezer pedig nyugdíjas és járadékos. Az állan­dó alkalmazottaik száma 107 ezer. A szocialista integráció segítségével Gazdaságfejlesztési terveink megvalósítá­sában egyre nagyobb szerep jut a külkeres­kedelemnek. A világgazdaságban végbemenő változások a közvélemény figyelmének ref­lektorfényébe helyezték a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokat, amelyekben meghatározó jelentőségű a szocialista országok szerepe és súlya. Külkereskedelmi forgalmunk 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szov­jetunióval bonyolítjuk le. Öt év alatt a szo­cialista országokba irányuló kivitelünk 85— 90 százalékkal, a tőlünk származó behozatal pedig 60—65 százalékkal bővül. Két- és több oldalú megállapodást írtunk alá egyes alapanyagok termelésének együttes erővel történő bővítésére. Közös'erővel épít­jük meg az orenburgi gázvezetéket, a 750 kilovoltos elektromos távvezetéket. Az integ­ráció révén hosszabb távon is biztosítottak az erőteljes gazdasági fejlődés lehetőségei. Jövedelmek pénzben és természetben A két kongresszus közötti időszakban dol­gozó népünk a párt vezetésével azon fára­dozott, hogy emelkedjen jóléte, javuljanak életkörülményei. Az előzetes számítások sze­rint öt év alatt a lakosság egy főre jutó reál­jövedelme 25 százalékkal, az egy keresőre ■jutó reálbér 16 százalékkal nő. A párt és a kormány ismert intézkedései eredményeként, a munkások és művezetők reálbérének növe­kedése az átlagosnál nagyobb. Az 1973-as fejlesztés után Pest 'megyében a munkások évi átlagbére 28 ezer 560 forint volt. Ez jó­val meghaladta az 1970. évi szintet. A mező- gazdaságban dolgozók részesedése a megyé­ben elérte az évi 23 ezer 118 forintot. Ez magasabb, mint a 19 ezer 704 forintos orszá­gos átlag. Ezek az adatok országosan a következők: az állami iparban foglalkoztatott munkások átlagos havi keresete 1970-ben nem sokkal haladta meg a 2 ezer 200 forintot. 1974-ben ez az összeg több mint 2 ezer 800 forintot ért el. A termelőszövetkezeti tagok közösből származó havi jövedelme 1974-ben átlagosan 2 ezer 540 forint volt. Ehhez jött még a ház­táji gazdaságból származó bevétel. A lakosság jövedelmében, életkörülményei­nek javulásában mind nagyobb szerepe van a társadalmi juttatásoknak. 1970-ben 48,3 milliárd forintot fordítottak pénzbeni és ter­mészetbeni társadalmi juttatásokra, 1974-ben több mint 70 milliárd volt ez az összeg. A családi pótlékban részesülő családokban jelenleg az egy gyerekre jutó családi pót­lék átlagos havi összege meghaladja a 300 forintot. Ez kétszerese az 1970. évinek. Nö­vekedett a gyermekgondozási és az anyasági segély összege. Ez megközelíti a 2,6 milliárd forintot. Kétszázul illiárdos kiskereskedelmi forgalom A jövedelmekkel arányosan növekedett a lakosság fogyasztásának színvonala. Pest me­gyében a kereskedelmi hálózat fejlesztésére évente mintegy 600 millió forintot költöttek a vállalatok. 1970-ben a lakosság országosan 139 milliárd forintot költött el az üzletekben és az éttermekben. 1974-ben ez az összeg megközelítette a 200 milliárdot. Erőteljesen nőtt az élelmiszerek és a vegyes iparcikkek forgalma. Húsféléikből például már 1974-ben több volt az egy főre jutó fogyasztás, mint amit az ötéves terv 1975-re tűzött ki célul: egy főre számítva elérte az évi 68,7 kilogram­mot. Ez 11 kilogrammal több, mint az 1970. évi egy főre jutó fogyasztás. A lakosság 1974- ben pénzjövedelménék 12 százalékát fordí­totta lakásépítésre és megtakarításra. Az OTP adatai azt tanúsítják, hogy a takarék­betétek összege évente 6—9 milliárd forinttal nő, 1974-ben elérte a 71 milliárdot. A la­kosság által igénybe vett hitelek forintössze­ge az 1970. évi 13 milliárdról, 1974-ben 19 mdlliárdra emelkedett. A lakásépítés eredményei Állami és magánerőből a IV. ötéves terv végéig előreláthatóan 430 ezer lakás épül, vagyis 30 ezerrel több a tervezettnél. Nálunk, a megyében is felépül a tervezett 36 ezer la­kás. Nagy jelentősége van a munkáslakás­építés terjedésének. Jelenleg többszintes építéssel több mint 500 munkáslakás épül a megyében. A társadalompolitikai célkitűzé­seknek megfelelően, kedvezőbbé vált a laká­sok szobaszám szerinti összetétele és a laká­sok felszereltsége. Országosan 1970-ben az új lakások 46 százaléka egyszobás volt, 1974-ben ez az arány 36 százalékra redukálódott. Ugyanakkor a három- és többszobás lakások' aránya 11 százalékról 17 százalékra, a víz­vezetékkel ellátott lakásoké pedig 36 száza­lékról 45 százalékra emelkedett. Gyorsan nő a háztartások villamosenergia- és gázfo­gyasztása is. Négy év alatt mintegy 140 ezer otthont kapcsoltak be a távfűtésbe. A palac­kos gázt használó fogyasztók száma ma már meghaladja a másfél milliót. Pest megye lakásállománya az elmúlt há­rom év alatt közel 7 százalékkal növekedett. A 100 lakásra jutó lakosok száma az 1970. évi 327-ről 1973-ban 317-re csökkent. A tervek­nek megfelelően, újabb településeken létesí­tették vízvezeték-hálózatot. A terv első há­rom évében a közüzemi vízellátással rendel­kező települések számát 68-ről 86-ra emel­ték, s a vezetékhálózatot több mint 800 ki­lométerrel, 64 százalékkal növelték. A ház­tartási villamosenergia-fogyasztók száma 1970 és 1973 között több mint 27 ezerrel, a felhasznált energia mennyisége pedig csak­nem 70 százalékkal emelkedett. A háztartá­sok vezetékes gázfelhasználása ebben az idő­szakban csaknem ötszörösére, a gázfogyasz­tók száma pedig négyszeresére növekedett. Közkinccsé válnak a kultúra vívmányai Jelentősen fejlődött az elmúlt négy évben hazánkban a közoktatás, a közművelődés, mind nagyobb mértékben válhattak közkincs- csé a kuitúra eredményei. Kezdjük a legki­ftHJflftLttUUl Az óvodai helyek és az óvodások száma, valamint az óvodában elhelyezett gyermekek aránya Pest megyében A 100 helyre jutó óvodáskorú gyermekek száma Pest megyében A Dunamenti Hőerőmű Vállalat i teljesítőképessége évenként mintegy 16 százalékkal növekedett. Ma összesen 40 százalékkal több villamos energiát és 75 százalékkal több hő­energiát irányítanak rendeltetési helyére az irányító-vezénylő terem dolgozói, mint 1970- ben. sebbeknél, az óvodáskorúaknái, akiknek ér­dekében az állami erőfeszítéseket a legna­gyobb mértékben egészítette ki a már-már népmozgalommá vált társadalmi összefogás. Ennek Pest megyei eredményei országosan is kiemelkedőek. A társadalmi összefogás ered­ményeként a tervezett 2005 óvodai hellyel szemben, több mint 10 ezer létesül az év végéig a megyében. Az utóbbi években az általános iskola 8 osztályát elvégzettek száma kétmillió 690 ezerről kétmillió 900 ezerre, a középiskolát végzetteké 779 ezerről 900 ezerre, a felső­fokú képzettséggel rendelkezőké pedig 295 ezerről 336 ezerre növekedett. A fizikai dol­gozók szakképzettségében is jelentős a ja­vulás. A szakmunkások aránya 32 százalék­ról 37 százalékra emelkedett, a szakképzetlen dolgozóké pedig 40 százalékról 34 százalékra csökkent. Az általános iskolát befejező'fiataloknak 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, jelen­leg a továbbtanulók aránya meghaladja a 90 százalékot. Szakmai végzettséget nyújtó kö­zépiskolában folytatja tanulmányait a ta­nulók 73,5 százaléka. A felsőoktatásban a hallgatók száma 53 ezerről, 63 ezerre nőtt a nappali tagozatokon. Az esti és levelező ta­gozatokon tanulóké pedig 25 ezerről mint­egy 400 ezerre emelkedett A dolgozók álta­lános iskolájában mintegy 50 ezren, a gim­náziumok és a szakközépiskolák esti levelező tagozatán 165 ezren tanulnak ebben a tan­évben. Az előbbi több mint kétszerese, az utóbbi több mint másfélszerese a négy évvel ezelőttinek. Az életforma szerves része A továbbtanulás, a rendszeres művelődés széles körökben az életforma szerves részé­vé vált. A lakosság 25 százaléka rendszeresen olvas, a könyvtárak 2,3 millió olvasót tarta­nak nyilván. A múzeumoknak évente több mint 8 millió látogatója van. Pest megyé­ben a fejlődés jelentősen meghaladja az or­szágosat. Néhány jellemző adat erről: amíg a III. ötéves tervben egyetlen új művelődési intézmény sem épült, addig 1970. óta 15 mű­velődési házzal, könyvtárral gyarapodott me­gyénk. A múzeumok száma 17-ről 24-re emelkedett. Hazánkban 1974. végén közel 10 ezer ta­nácsi, illetve szakszervezeti önálló és fiók- könyvtár működött. Ezek könyvállománya 4 év alatt csaknem 5 millió példánnyal gyara­podott és az összes könyvtári könyvek szá­ma jelenleg megközelíti a 30 milliót. A tanácsi és a különböző társadalmi szer­vek összesen 2 ezer 850 művelődési otthont tartanak fenn az országban. Az amatőr mű­vészeti csoportok száma közel 10 ezer. Elő­adásaikon 1974-ben több mint 3 milliós kö­zönség vett részt, a 6 ezer szakkörnek mint­egy 155 ezer tg-fagja van. ■ Pest megyében az elmúlt két évben külö­nösen elterjedt és az országos szintet is meg­haladta a közművelődési intézmények közös fenntartása. 1971-ben csak egy ilyen intéz­mény volt megyénkben, jelenleg már közel ötven. A váci járásban valamennyi közmű­velődési intézményt közös fenntartásba vet­ték. Ezzel megteremtették az anyagi és a szellemi erők koncentrálásának feltételeit. A magyar könyvkiadás fejlődését bemutató adatok szerint, hazánkban 1970-ben összesen 27 ezer 138 kiadványt jelentettek meg, 85,5 millió példányban. Ebből 47 millió példány könyv, ezen belül közel 11 millió szépirodal­mi könyv volt. A múlt esztendőben 32 ezer 741 kiadvány jelent meg, több mint 100 mil­lió példányban. Ebben 68,8 millió könyv, köz­te 15 millió szépirodalmi munka volt. A könyvforgalom értéke négy év alatt orszá­gosan 1 milliárdról 1,6 milliárd forintra nőtt. A lakosság tájékoztatásában, művelődésé­ben, szórakoztatásában döntő feladat hárul a sajtóra és az elektronikus hírközlő intézmé­nyekre. Négy év alatt a napilapok, hetilapok, A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI Egy főre jutó növekedés \X]-reáljővedelem­25 Keresetek (Ft) Állami ipar Tsz-tagok 2803 közösből származó jövedelemé 2540 1970 1974 1970 1974 folyóiratok és egyéb sajtótermékek együttes példányszáma mintegy 100 millió példánnyal nőtt, és 1974-ben már meghaladta az 1,2 milliárdot. A rádióelőfizetők száma megha­ladja a két és fél milliót, de az üzemben le­vő rádiókészülékek száma 4 millió körül van, minthogy nagyon sok család két vagy több készüléket is tart. A lakosság háromnegyed része hallgat rendszeresen rádiót és kéthar­mada néz televíziót. ★ Az ország és Pest megye fejlődésének sok-sok igazoló tényét sorolhatnánk még fel, amelyek mind-mind azt bizonyítanák, hogy pártunk Központi Bizottsága emelt fővel je­lentheti a XI. kongresszusnak: végrehajtottuk a X. kongresszus határozatait. Azokat a cé­lokat, amelyeket négy évvel ezelőtt kitűztünk, elértük. Társadalmi életünk tervei megvaló­sultak vagy a megvalósulás útján haladnak. Hazánk és benne természetesen Pest megye gazdaságának fejlődése egészséges, népgazdaságunk erőforrásainak, tartalékainak mozgó­sítása rendben halad. Támaszkodva a szocialista országok közösségére, mindenekelőtt a Szovjetunió testvéri segítségére, dolgozó népünk a fejlett szocialista társadalmat építi, és a legteljesebb egységben azt igényli, hogy a párt töretlenül folytassa az immár két évti­zede bevált, helyes politikai irányvonalát

Next

/
Oldalképek
Tartalom