Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

t PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁS A A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6LÉP VÁROS Rl XIX. ÉVFQLYAM, 61. SZÁM 1975. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK Március 15‘én: Koszorúzás, nagygyűlés A forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata március ti­zenötödikével kezdődik a vá­rosban. Ezen a napon délelőtt ünnepélyesen megkoszorúzzák a Kossuth-szobrot, délután há­rom órakor a Kossuth Művelő­dési Központban ünnepi nagy­gyűlést rendez a KISZ városi bizottsága. Az ünnepi beszéd és a kitüntetések átadása után zenés irodalmi műsor hangzik el, amelyen fellép Lőte Attila, Meggyesi Mária, Sajbán Éva, Henkel Gyula, Tordi Géza és Katona Ágnes. AZ IDEI EV FELADATAI Növekedett a tsz-sportkör anyagi támogatása Az Abonyi Tsz SK nem­rég tartott közgyűlésén, a múlt évi munka értékelése mellett meghatározták az 1975. évi feladatokat is. Ezekről be­széltünk Diószegi Lászlóval, a sportkör elnökével. — A múlt évi értékelés­ből kitűnt, hogy a községben a tömegsportmozgalom szé­les területet ölelt fel, és so­kak számára nyújt rendsze­res, vagy alkalomszerű spor­tolási lehetőséget. Az ered­ményekkel nem lehetünk elégedettek, tovább kell bő­víteni ebben az évben a moz­galom körét, több községi versenyt kell szervezni. — Az idén is négy szak­osztályt tartunk fenn. A női asztalitenisz-szakosztálynak elsősorban arra kell töre­kednie, hogy az NB I-be be­jutott csapata ne essék ki a nemzeti bajnokság első csoportjából. Két csapat ve­gyen részt a megyei, kettő a községi, az újoncokból ál­ló pedig a budapesti újonc­csapatbajnokságon. Felada­tunk a minőségi sport to­vábbfejlesztése, a korszerű ed­zésmódszerek alkalmazása. A szakosztály igazolt sportolói­nak számát negyvenre emel­jük és megteremtjük az alap­jait a férfiszakosztály műkö­désének. — A birkózóknál a szak­osztályvezetés megerősítése, az edzések számának növe­lése, újabb tehetségek fel­kutatása és szakszerű okta­tása a cél. Az idén tehetség­kutató versenyeket rende­zünk, amelyeken a környező települések fiataljai is in­dulhatnak. Az Í975. évi ma­gyar j bajnokságon legalább 10— #5 pontot kívánunk sze­rezni és célunk, hogy az NB 11- es csapat a bajnokság 1— 3. helyét érje el. — A szakmai munka javí­tása, korszerű edzésmódsze­rek alkalmazása, az atléti- kus képzés, a megfelelő erőnléti a technikai és tak­tikai elemek, gyakorlása a labdarúgók feladata erre az évre. Mindezt abból a célból jelöltük meg, hogy a labda- rúgórsapat a járási bajnok­ságot megnyerje, majd az osz­tályozó mérkőzéseken való eredményes szereplés után feljusson a megyei bajnok­ságba. Még több fiatalt kí­vánunk megnyerni ennek a sportágnak és növelni sze­retnénk a pártoló tagokat is. Az úszóknak a többi sport­ághoz hasonló feladatokat je­löltünk meg. Még több fia­tallal szeretnénk megked­velteim ezt a sportot. — Jobbak lesznek az anya­gi körülményeink ebben az évben. Költségvetésünk 120 ezer forinttal több a tava­lyinál. A növekedés elsősor­ban a tanács önzetlenségének köszönhető, mivel 95 ezer forinttal emelte az idei tá­mogatást. A megyei testne­velési és sporthivatal a „B”- kategóriába sorolt asztalite­nisz-szakosztálynak céltámo­gatásként 15 ezer forinttal magasabb összeget juttat, az Űj Világ Tsz 500 forinttal növelte anyagi támogatását. — Megnövekedett anyagi alapunk azonban csak a spor­tolók felkészítésére, verse­nyeztetésére és a sportkör zavartalan működésére ele­gendő. Sportpályáink felújí­tására, korszerűsítésére, rend­szeres gondozására ebben az évben sem jut számottevő összeg. Ilyen célra sok tízezer forintra volna szükség. Eh­hez a község valamennyi me­zőgazdasági és ipari üzemé­nek támogatását kérjük. Gy. F. Az utolsó edzemárkozés Az Abonyi Tsz SK labda­rúgócsapata a napokban ját­szotta a bajnokság előtti utol­só edzőmérkőzését. Ellenfele Szajol csapata volt. A csapat Diószegi és Makai góljával 2;l arányban győzött. Jók: Nagy, Knelczer, Makai M. Az ifjúsági csapat 5:1 arányban győzött, góllövők: Pelle 3 és Nagy 2. Emelkedtek a hozamok Erősödtek a járás termelőszövetkezetei A korszerű termelés jó szakmai felkészültséget kíván I A JÁRÁS 17 TERMELŐ­SZÖVETKEZETÉBEN * megtartották a zárszám­adási kögyűléseket. Ezzel le­zárták az 1974. gazdasági évet és dolgoznak az 1975-i tervek előkészítésén. A járási pártbizottság feb­ruár 28-i ülésén szerepelt a tsz-ek gazdálkodásának érté­kelése, akkor foglalkozott az 1974. december 5-i központi bizottsági és a megyei pártbi­zottsági határozat alapján az 1975. év főbb feladataival. A pártbizottság megállapította: a járási tsz-ekben a tervezettet meghaladó ütemben nőtt a termqjés. Tovább emelkedtek a növénytermelés és az állat- tenyésztés hozamai, javult a termelékenység. Megfelelően fejlődött a zöldségtermelés. Nem sikerült viszont előbbre lépni a burgonya- és a cukor­répa-termelésben. Javultak a munkakörülmények és a szo­ciális, kulturális ellátottság is, de fejlesztésük elmaradt a le­hetőségektől. Kedvezőbb az élőmunka hatékonysága. A be­ruházások, eszközök kihaszná­lásában viszont számottevő tartalékok maradtak. Megfele­lő ütemben korszerűsödött a termelés. Ezt a sikeres egye­sülések is segítették. A szocialista nagyüzemek ismételten bizonyították, hógy a párt helyes agrárpolitikáját a gyakorlatban megfelelően érvényesítik. A termelőszövet­kezeti pártszervezetek jól irá­nyították és segítették a helyi célok kialakítását és megvaló­sítását. Jó politikai légkört alakítottak ki, melynek követ­keztében a nehéz és kedve­zőtlen időjárási viszonyok el­lenére is jól zártak a tsz-ek. Á tovább erősödő szocialis­tabrigád- és versenymozga­lom vezető erő volt a helyt­állásban. Ehhez példamuta­tóan csatlakozott az egész já­rás, általános és középiskolá­sok, ipari munkások és kato­nák fogtak össze a megtermelt érték betakarításáért. A növénytermelési ága­zatban tovább nőttek a ter­méseredmények. Három tsz- rendszer keretében termelt kukoricát, jó eredménnyel. Korszerűsödött a zöldségter­melés. Az abonyi Üj Világ első ízben próbálta ki a pa­radicsom teljes gépesítését. 1974-ben nem sikerült a cu­korrépa-termelés fejlesztése. Megnyugtató azonban, hogy 1975-re már a korábbinak több mint kétszeresét, 660 hektárt vállaltak a gazdasá­gok. 1974. végére 12 százalék­kal nőtt a tehénállomány és emelkedett a tejtermelés is. A megépített telepek feltöl- töttsége 95 százalékos, amely meghaladja a megyei átla­got. A gazdaságokban egyre eredményesebb az állományt javító keresztezés és szelek­ció. A sertéstartásban meg­határozó az abonyi, az albert- irsai és a törteli szakosított telep, melyek együttes hízó­kibocsátása évenként 18 000. Várhatóan 1975-ben már mindhárom telep nyereség­gel üzemel. A tsz-ek árbevételi ered­ménye 1 milliárd 125 millió forint, 13,6 százalékkal több, mint a minden tekintetben re­kordnak számító 1973. évben. (Országosan 3,7 százalékkal nőtt a termelés.) Mindezt 2 százalékkal kevesebb dolgo­zólétszámmal érték el, mely bizonyítja a termelékenység további javulását. Az átla­got meghaladó ütemben nőtt a termelés a többi között az abonyi Ságvári, a nyársapáti Haladás, a törteli Rákóczi tsz-ben. Alacsony a növeke- , dés az albertirsai Szabad­ság Tsz-ben és az 1973-as szinten maradt a ceglédber- celi Egyetértés Tsz. A szövetkezeti bruttó jöve­delem — amely az összes ter­melésből az új érték — 350 millió forint. Ez 0,8 százalék­kal magasabb az előző évi­nél. Az átlagnál jóval na­gyobb a növekedés a nyárs­apáti Haladás, a jászkaraje- női Űj Barázda, a törteli Rá­kóczi tsz-ben. Az 1973-ashoz képest visszaesett a jászkara- jenői Lenin, a törteli Arany­kalász, a kocséri Űj Élet tsz- ekben. A szövetkezet mérleg sze­rinti nyeresége 151 millió fo­rint. Ez kevesebb ugyan az 1973. évi rekordnál, de az 1974. évi viszonyokhoz képest igen számottevő. Az, árbe­vétel valamivel több mint 20 százalékát realizálta nyere­ségként az abonyi Ságvári és József Attila, a Cegléd bel­eéli Egyetértés tsz. Az 1973-i szinten és az árbevételhez 'mérten jelentősen csökkent a nyereséghányad a jászkara- jenői Lenin, a törteli Arany­kalász, az albertirsai Dimit­rov és az abonyi Űj Világ Tsz-ekben. ' Az elért szövetkezeti jöve­delemből 218,7 millió forintot fordítottak a tsz-ek a dolgo­zók részesedésére, 2,4 száza­lékkal több, mint 1973-ban volt. Ennek alapján az egy dolgozóra jptó éves jövede­lem a tervezettet kissé meg­haladva, 4,4 százalékkal emel­kedett és járási átlagban el­érte a 27 000 forintot. Felhalmozásra — fejlesz­tésre és tartalékalapra — a gazdaságok 105,4 millió fo­rintot tettek, amely 32 szá­zalékos arányt képvisel. Ezen belül a fogyasztás és fejlesz­tés aránya a tervezettnek megfelelően (74,7:25,3) ala­kult. A járási átlag alatt van a csemöi Rákóczi, a törteli Aranykalász, az albertirsai Dimitrov és Szabadság tsz felhalmozása. A biztonságos gazdálkodás céljából a tsz- ek további 31 millióval nö­velték biztonsági alapjukat és így összesen 90 millió fo­rint tartalékuk van. AZ 1974-1 FEJLESZTÉS nagyobb részét — a szabály­zók és a járási bamkfiók he­lyes hitelpolitikai gyakorlata következtében — gépek és fel­szerelések korszerűsítésére, bővítésére fordították. A me­zőgazdasági üzemek műszaki korszerűsödését, fejlődését jel­zi, hogy az egy hektár terü­letre jutó árbevétel 21000, a bruttó jövedelem 8000 forint, mindkettő az eddig elért leg­magasabb szint. Az egységnyi területre jutó összes árbevé­telt illetően az átlagot jóval meghaladja a dánszentmiklósi Micsurin, a törteli Aranyka­lász és az abonyi Űj világ tsz. Tovább javult a tsz-ek esz­közellátottsága. Egy hektár te­rületre 15 500 forint értékű gép, épület, felszerelés jut. Igen magas eszközellátottságú a dánszentmiklósi Micsurin és a. törteli Aranykalász tsz. Jó­val a járási átlag alatt van a jászkarajenői Lenin, az abo­nyi József Attila, a cegléd- berceli Egyetértés tsz eszköz- állománya. Az eszközök hasznosításá­ban, eszközhatékonyságában kedvezőtlen tendencia érvé­nyesült! A termelés az eszköz- fejlesztés arányában nőtt, de a jövedelmezőség 5 százalék­kal csökkent, ugyanakkor az élőmunka hatékonysága to­vább javult. Az egy dolgozóra jutó termelés 15 százalékkal, a szövetkezeti jövedelem 3,8 százalékkal nőtt. Sokféle kö­vetkeztetést lehet ezekből a számokból levonni. A termelő- szövetkezetek párt- és gazda­sági vezetői ezt minden bi­zonnyal meg is teszik. Itt csak egyet emelünk ki: az egyre korszerűbben felszerelt mezőgazdaság nagyon jól kép­zett, szakmailag, politikailag felkészült vezetőket és dolgo­zókat kíván. Soha nem jelent­kezett még ilyen erővel az az igény, hogy az ember és a technika összhangját a terme­lés érdekében tudományosan ! kell szervezni. A 30—50 millió forintos állattenyésztési tele­peket, a sok millió forintos gépeket és gépsorokat gazda­ságosan üzemeltetni csak szer­vezett keretek között, magas fokú szakmai felkészültséggel, elhivatottsággal lehet. Az 1974. gazdasági év ne­hézségei — időjárási prob­lémák, árrendezések, állatfel­vásárlási gondok — felvetet­tek olyan kérdést is, hogy va­jon nem azok a tsz-ek jár­tak-e jobban, értek el jobb eredményt és oszthattak töb­bet a tagaknak, amelyek nem végeztek nagyobb beruházást, nem vállaltak részt a zöldség- termelésből stb.? Kétségtele- len — látszólag, de minden­képpen átmenetileg — 1974- ben jobban jártak ezek a gaz­daságok. A jövő megalapozá­sára, a korszerű termelésért vállalt fejlesztések — még ha átmeneti gondokat okoznak is — hosszabb* távon biztosabb és tartósabb eredményt hoz­nak. Ennek ismert példája a kocséri Petőfi Tsz állatte­nyésztésének kialakítása. Kedvező, hogy tovább javult a tsz-ek belső ellenőrzésének rendszere és tartalma. A Be­vételi Igazgatóság, a TESZÖV revíziói, a járási hivatal fel­ügyeleti vizsgálatai összehan- goltabbak és eredményesebbek voltak. A belső ellenőrzés — a tsz-szövetségé is — a ter­melőszövetkezetek érdekében folyik. Az általuk feltárt hi­ba a tsz belső információja és ügye. Néhány tsz-ben ezt fél­reértik. Úgy kezelik a tsz bel- ügyeként, hogy arról csak a vezetők tudhatnak. Mások a feltárt hibát mindenáron ma­gyarázni és nem megszüntetni akarják. Nem ismernek el jobbat és különbet önmaguk­nál, ezért a vizsgálatokat elő­írtnak, de feleslegesnek tart­ják. Ezeken a helyeken a pártalapszervezetek sem ér­tették meg a vizsgálatok je­lentőségét, nem hasznosították eredményüket. A jövőben nem mondhatnak le az összehan­golt külső és belső ellenőrzé­sek tapasztalatainak összege­zéséről, a hibák feltárásáról és az intézkedések kezdemé­nyezéséről. FIGYELEMRE MÉLTÓ a fejlődés az ellenőrző bizottsá­gok munkájában. Ez néhány közgyűlési beszámolóból is ki­tűnt. A jók közül is ki kell emelni a kőröstetétteni Vörös Csillag Tsz-ben Menkó István, a törteli Rákóczi Tsz-ben Fe­hér Simon által előterjesztett, eredményes munkáról szóló felytést. i«74-ben a termelőszövetke­zetek tovább erősödtek. Nőtt a termelés, emelkedett a tagság jövedelme, javult szociális helyzete. A járási pártbizott­ság köszönetét és elismerését fejezi ki a termelőszövetkeze­tek dolgozóinak, szocialista brigádjainak, a pártszerveze­teknek, valamennyi vezetőnek azért az áldozatos nagy mun­káért, amellyel lehetővé tet­ték a mezőgazdaság töretlen fejlődését a járás egész terü­letén. Babcsán József, az MSZMP járási bizottsága gazdaságpolitikai reszortvezetője (Folytatjuk) KÜLÖNFÉLE GYÁRTMÁNYÚ ÉS TIPUSU MGI ÉS KIS-MOTORKERÉKPÁROK NAGY VÁLASZTÉKBÓL VÁSÁROLHAT AZ ALBERTIRSAI ÁFÉSZ-ÁRIJIIÁZBAN I Nem sokkal azután szüle-1 tett, hogy elhallgattak a fegy- j verek és a békét ünnepelte egész Európa. Számára a II. világháború történelem, nem átélt valóság, aminek borzal­mairól és kegyetlenségeiről az iskolában tanult, könyvekben olvasott és az átélők elbeszé­léseiből hallott. Ha háborús eseményeket idéző filmet köz­vetít a televízió, többnyire ki­kapcsolja, nem tudja nézni. \ ABONYI KRÓNIKA Harmincévesek Tervei teljesültek Három gyerek az öröme Letelt a munkaidő, hazafelé indul. Elkísérem. Az eltelt harminc évről beszélgetünk. Mi történt, hogyan alakult éle­te a három évtized alatt? — Nyolc-kilenc éves koro­mig tudok visszaemlékezni, az előtte történteket csak anyám elbeszéléséből ismerem. Hár­man vagyunk testvérek, ko­rán apa nélkül maradtunk, ötödikes voltam, amikor Pes­ten élő nagybátyám, anyám testvére magához vett. Kis­gyerek voltam, kínzott a hon­vágy, így fél év múlva vissza­költöztem Abonyba. Az ötödik osztály második részét, majd a hatodikat itthon jártam, az­tán újra a nagybátyámhoz ke­rültem. Sokat köszönhetek ne­ki, egy hibát mégis elkövetett: beleegyezett, hogy a hatodik f után ne tanuljak tovább. Most pótolom. — Nagybátyám pesti szom­szédja postai tisztviselő volt, az ő ajánlatára kerültem a postához. Életem első munka­helye a budapesti 70. számú Postahivatal lett, ahonnan né­hány év múlva Ceglédre ke­rültem kézbesítőnek, majd nemsokára az abonyi hivatal­hoz jöttem és itt is kézbesí­tőként dolgozom. — Voltak vágyaim, céljaim, de sosem elérhetetlenek. Ter­veim teljesültek. Családot ala­pítottam, gyerekeket nevelek, van egy szépen berendezett kis házam. Mindez nagy öröm szá­momra. — Három gyermekemet sze­retném tisztességgel felnevel­ni. Sokat kell még értük dol­gozni, hiszen a legkisebb alig múlt kétéves, a középső har­madikos, a nagyobbik negye­dikes. A két nagyobb már most mondogatja, mi szeretne lenni. A negyedikes fiú a te­levíziószerelő, a harmadikos kislány a fodrász szakmával kacérkodik. Idővel a kicsinek is lesznek tervei. Szeretném mind a hármat segíteni céljaik valóra váltásában. A harmincéves fiatalember, aki mindezt elmondta: Rácz Barnabás. Gy. F. ASZTALITENISZ Győztek a lányok A Ceglédi VSE női asztali­tenisz-csapata legutóbbi talál­kozóját szoros küzdelem után nyerte meg. Ceglédi VSE—VERTESZ 9:7 Győztek: Márki (3), Zana (3), Bikádi (3), Polyhos nye­retlen maradt. ★ Szolnokon kiemelt I. osztá­lyú egyéni versenyt rendez­tek a Kilián-kupáért. Egyéríi- ben Rátái dr., Karsai, G. Bíró a legjobb 32 közé jutott, férfi párosban Réthi dr.—Kudelich szép sikert ért el, a legjobb nyolc közé jutott, közben meg­verte a Frank B. (Szondi SE) —Bánlaki (Bp. Spartacus) pá­rost.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom