Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPAS ES CE XIX. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1975. MÁRCIUS 12., SZERDA óvoda helyett Tanköteles tanfolyam A szeptembertől első osz­tályba járó gyerekek nagy részé még óvodában van, de az iskolákban felkészültek fogadtatásukra. A március eleji beiratkozások után a leendő első osztályosokra moz­galmas napok várnak. A mintegy 50, óvodába nem járt, tanköteles számára há­rom csoportban kezdődnek meg március 25-én az isko­lára előkészítő tanfolyamok. A Csoportok a Körösi úti, Szép utcai és a Széchenyi úti óvodában kapnak helyet. Ve­lük is, az óvodába járókkal is egyszerű vizsgálatokat vé­geznek a tanítónők annak megállapítására, hogy testi­leg, szellemile# bírják-e az el­ső osztályban majd rájuk háruló feladatok elvégzését. Határidő: március 20. Jelentkezőket vár az egészségügyi szakiskola * Ápolónők, asszisztensek lesznek Cegléd város és a járás ál­talános iskoláinak legutóbbi igazgatói értekezletén Óber- czán József, a megyei művelő­désügyi osztály munkatársa je­lentette be, hogy 1975. szep­tember elsejétől két osztály- lyal, hatvan tanulóval megkez­di működését Pest megye első egészségügyi szakiskolája Ceg­léden. Az egészségügyi szakiskola hároméves képzési idő után ál­talános ápolónői, illetve asz- szisztensi szakképesítést nyújt. A tanulók hetenként négy napon elméleti ismerete­LABDARUGO-UTANPOTLAS Figyelemre méltó javaslatok Huszonhárom éve foglalko­zik a Ceglédi VSE ifjúsági labdarúgóival Elekes József. Volt olyan időszak, amikor egyszerre 30—35 fiatal fejlő­dését irányította. Az évek so­rán ügyes, tehetséges játéko­sokat nevelt Cegléd és a ma­gyar labdarúgás számára. A jelenlegi kis létszámból vi­szont nehéz ä jó utánpótlás kialakítása. Ennek lehetősé­geiről beszélgettünk az edző­vel: — Milyen a nevelés színvo­nala Cegléden? — Igen szerény, hiszen a város két labdarúgó-szakosz- itáiya közül ma már csak a CVSE-ben van szervezett Utánpótlás-nevelés. Ott is nagy gond a pályahiány, az időjárástól _ függően előfordul, hogy az öt csapat az egyetlen edzőpályára szorul. Az iskolai labdarúgás többnyire alkalom­szerű. — Milyen feladatokat kell megoldani a fejlődéshez? — Jelenleg a Vasutasnak két úttörő-, egy ifjúsági és két ielnőttcsapata van, a játéko­sok száma 80. A meglevőkhöz jó lenne toborozni 9—12 éve­sekből álló nagy létszámú cso­portot, melynek tagjai speciá­lis labdarúgóképzésben része­sülnének, megszerettetnénk velük a sportágat. A későbbi kemény edzésekhez szerveze­tük hozzászoknék, könnyebben bírnák a terhelést. A kiválasz­táshoz szükség lenne sportor­vosi laboratóriumi vizsgálatra is. Életre kellene hívni és tá­mogatni a helyi és a szomszé­dos községek iskolai bajnoksá­gát, de a járási labdarúgó- szövetséggel is szorosabb kap­csolatot kellene kialakítani. — Hogyan lehet javítani a mai helyzeten? — A testnevelőtanárok se­gítségével az általános isko­lákból ki, kgll választani a rá­termett gyerekeket, akikkel azután heti 2—3 alkalommal foglalkozhatnánk. Munkánk­hoz a szülők segítsége és be­leegyezése is kell. Tekintélyes a középiskolákban tanulók száma, régebben ifjúsági játé­kosaink java közülük került ki. Ma csupán hatan szerepel­nek nálunk. — A ma ifjúsági labdarúgói iskolai, munkahelyi elfoglalt­ságuk miatt rendszertelenül tudnak részt venni a délutáni edzéseken, s még esti ottlétük is bizonytalan. Az esti edzések megszervezésére Ceglédberce- len is van példa. Talán nálunk is lehetséges lenne, mint a délelőtti foglalkozás. — Tudom, javaslataim sok munkát és tekintélyes anyagi befektetést kívánnának, de a későbbiekben meghoznák a jó eredményt U. L. két szereznek az iskolában, két napon gyakorlaton vesznek részt a kórházban. A követke­ző tanév kezdetétől, 1976 szep­temberétől már három első osztály kezdi meg tanulmányi munkáját a szakiskolában. A tanulók jelentkezési lapjait március 20-ig a Török János Mezőgazdasági Szakközépis­kola címére továbbítják az ál­talános iskolák. Vác középiskoláiban két olyan új szakközépiskolai ta­gozat kezdi meg munkáját 1975 szeptemberétől, ahova Ceglédről is várnak jelentkező­ket. Az egészségügyi szakkö­zépiskolai osztály négy évfo­lyam elvégzése után szakmai képesítést és érettségit is nyújt. A közgazdasági szakközépisko­lában pénzügyi tagozatot nyit­nak. Az itt végzők a tanácsi pénzügyi feladatok elvégzésé hez szerezhetnek középfokú végzettséget. Űj óvónőképző szakközépiskolai osztály Gö­döllőn, vízügyi szakközépisko­lai osztály Dunaharasztin nyí­lik. Szabó Alfréd Részeg volt — kizsebelték Feleszmélt a kárvallott A törteti Sebők István, ál­lami gazdasági dolgozó, lo­pás miatt került bíróság elé. Még októberben történt, hogy Sebők a Kőcser és Kő­rös te tétlen közötti Kutyaka­paró csárdában italozott. Be­tért a kocsmába az ittas S. J. is, azonban — ittassága miatt — nem szolgálták ki. A részeg elment, a köves út mellett lefeküdt és elaludt. A vádlott később ugyanazon az úton ment hazafelé. Látta az alvó embert és a zsebéből 2300 forintot, a havi fizetését kiemelte. Abban a hiszem- ben, hogy senki sem tud tet­téről, nyugodtan ment tovább. Másnap Törteién az egyik üzletben ruhát akart venni a lopott pénzből, azonban a rendőrség igazoltatta s min­den kiderült. Az történt, hogy az ittas kárvallott — miközben Sebők föléh ajalva a zsebében koto­rászott — rövid időre felesz­mélt és felismerte a tolvajt, de ellenállás kifejtésére nem volt ereje. Amikor a rendőr­ségen feljelentést tett, közöl­te a tettes nevét is. Sebők Isván a bírósági tár­gyaláson tettét beismerte. A bíróság — nem jogerősen — 10 hónapi börtönre és 3 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. ANTIKVÁR KÜNYVFELVÁSÁRLÁSI NAPOKAT TARTUNK MÁRCIUS 13-14-ÉN CEGLÉDEN, A KÖNYVESBOLTBAN Hozza be elolvasott, felesleges könyveit. Vásárolunk régi és új kiadású szépirodalmi, ifjúsági és ismeretterjesztő könyveket. Csak 2 napig, nyitva a bolti nyitvatartás szerint. Szeretetük kölcsönös Törtei népszerű tanítónője át naponta. Fél hatkor meg- csörren a vekker, de gyakran már ötkor felkelek. Ha előző este nem főztem másnapra való ebédet, reggel pótolom. Anyám beteg, azért van erre szükség, én a napközis konyha kosztosa vagyok. A bevásár­lást „menet közben” intézem el. Az egyéb házi munkák a hét végére maradnak. Ha a későbbi buszt érem el, szak­könyveket forgatok, füzeteket javítok, szépirodalmat olvasok vagy foglalkozom a gyengébb tanulókkal. Buszra szállván s azontúl hazáig az foglalkoztat, mi történhetett otthon aznap? Én az iskolai dolgokról számo­lok be esténként édesanyám­nak, ő azt mondja el, milyen Volt, hogy tetszett neki a tv- meg a rádióműsor, kik láto­gatták meg ismerősei, a roko­nok közül. — Gondol-e arra, hogy jó lenne felsősöket tanítani? — Nem. Elégedett vagyok. Nemcsak én szeretem a kicsi­ket, ők is engem. Kedvesek, hálásak, nyíltszívűek. Csodála­tos élmény, ha így, tavasz felé, amikor már valamennyi szám­jeggyel és betűvel megismer­kedtek, elviszem a gyerekeket a könyvtárba, s beiratkoznak. Hogy ők már igazi könyvtár­tagok ezentúl. Öröm nézni, ahogyan némelyiküket feszíti a gyermeki büszkeség. — Kedves élményei közül melyiket említi szívesen? — A négy évvel ezelőtti „Siker”-1. Ez volt a címe a televízió egyik műsorának, amelyikben diákjaimmal sze­repeltem. Az akkori végzősök kérésére újra láthattuk a fil­met, melyet akkor készítettek, amikor a betűvetést tanítot­tam nekik. Feledhetetlen ma­rad mindannyiunk számára. Gy. M. Társasháziak lakóbálja A Széchenyi út 41. szám alatt épült OTP-lákásokba a múlt év őszén költöztek be a lakók. Azóta jó közösséggé kovácsolódtak az itt élő csa­ládok. Március elején a Ma­gyar étteremben jól sikerült lakóbált tartottak, amelyen alkalom nyílt a közelebbi megismerkedésre. A kezdeti sikeren felbuzdulva, a jövő hónapban közös országjárásra indulnak, Eger—Szilvásvárad úticéllal. A társas együttélés szabá­lyait nem minden társas­házban tartják be a lakók, éppen ezért dicsérendő és megszívlelendő a Széchenyi útiak példája. OLVASÓNK LEVELE Veszélyes versenyfutás az állomáson Beosztásom olyan, hogy gyakran kell utaznom vonat­tal, legtöbbször a reggel 6 óra 30 perckor indulóval. A pénztárnál a ceglédi állo­máson ilyenkor mindig so­kan sorakoznak és bosszan­kodnak. A bosszúság oka: csak egy pénztár van nyitva. Áldatlan állapot, sokan le­maradnak, vagy versenyt fut­nak az induló vonathoz és felugrálnak a már mozgó sze­relvényre. Veszélyes verseny ez! Így lett volna március 3-án reggel is. Négy perccel fél hét előtt még vagy harmin­cán álltak sorba, hogy a pesti vonatra jegyet kérhes­senek. A reménytelen hely­zetet felmérve — hiszen a pénztárosnak is csak két ke­ze van — kiléptem a sorból, megkerestem az ügyeletes for­galmistát és kértem, tekintse meg a sort. Emberség kö­vette a kérést. A vonat, igaz, kicsit késve indult, de mind­annyian elutazhattunk. Tudomásom szerint a MÁV 1975-re a személyszállítási szolgáltatás javítását itűzte célul. Várjuk ezt, valamint azt is, hogy a vonatok pon­tosabban érkezzenek. Bakos Sándor, Cegléd, Kölcsey tér Márciusban nyitni kell Évszázados szőlőmunkák, „Ki mint metsz; i&jy szüretel ' l Kis kék teher Reggelenként igen for­galmas a Széchenyi út és a Kossuth Ferenc utca kereszteződése. Teherau­tók, buszok, s más jármű­vek serege özönlik Törtei, vagy Szolnok felől a Koz­ma Sándor utca végi felül­járó felé, hogy útját a 4- es főútvonal új szakaszán folytathassa Pestnek. Né­ha már majd’ hogy közle­kedési rendőr kellene, hogy a gyalogosok épségben át­juthassanak. A lakótelep­ről seregnyi gyerek igyek­szik fél nyolc tájon az is­kolák és a közeli napközi felé. Csoportba verődve most is számos gyerkőc topog a járda szélén. Virgon­cak, mint a csikók, fut­nának is, félnek is. Ezer- egyszer hallhatták az ag­gódó figyelmeztetést, hogy vigyázzanak és számtalan­szor volt részük alapos fejmosásban azért, mert fegyelmezetlen futkáro- zásukkal bőrüket vitték a vásárra. Várakozni kell, míg a járműraj elvonul. Váratlan fordulat követ­kezik. A Szolnoki út felől érkező kis kék teherautó dudaszóval hívja föl ma­gára a figyelmet, megáll az útkereszteződésnél. Veze­tője ablakot nyit, int a srá­coknak, siessenek, hamar- hamar az iskolába! Sebesen kocog át az úton a gyerekcsapat. A gépko­csivezető körülnéz, majd folytatja az útját. Jármű­ve oldalán tábla jelzi, hogy az FK 12—10 forgal­mi rendszámú kis teherau­tó az ÉVIG tulajdona. Pél­dás tettéért vezetője meg­érdemelne egy jó pontot, s azt is, hogy sok követője legyen. E. K. A parképítők földbe szúrják ásóikat, a többi szerszám is „szusszan” egyet, amíg gazdá­juk az ebéddel törődik. Las­sanként a tanácsháza is el­néptelenedik. Szemközt a központi iskola öreg kapufélfái a hazafelé igyekvő kisdiákokat köszön­tik, kihúzott vasderékkal épp egy fegyelmezett sorokban ha­ladó „csupatáska” seregnek tisztelegnek. A tanító néni a tér túlsó oldaláig kíséri a ne­bulókat, ahonnan kisebb cso­portokra oszolva folytatják útjukat hazáig. Középmagas, szelíd tekinte­tű. Fehér köpenyén fürge napsugárgyerekek játszadoz­nak, mialatt türelmesen fi­gyeli, rendben vonulnak-e át tanítványai a forgalmas úttes­ten. — Ismét itt a tavasz — szippant a friss levegőből Dér Irén, a törteti általános iskola tanítónője. Pályakezdés A tanáriban folytatjuk a beszélgetést. — Délutánonként milyen el­foglaltságai vannak? — Tanítok. Délelőtt is dél­után is. Huszonhárom éve va­gyok pedagógus, de ha azokat az éveket, amikor két osztályt vezettem egyszerre, duplán számítjuk, több mint harminc csoportot kalauzoltam az is­koláskor első és második esz­tendejében. Kevés a nevelő, másrészről a hivatástudat ösz­tönöz, hogy vállaljam a kettős osztályfőnökséget. Az egykori cinkotai tanító­képzőben szereztem képesítést. Akkor tizennyolc éves voltam. Magam is szerettem volna to­vábbtanulni, az intézetiek ja­vasoltak is, fel is vettek a fő­iskolára. S hogy nem kezdtem el tanulmányaimat, a sors számlájára írandó. Reggeltől estig — 1956 óta tanítok Törteién. Szeretem a munkát, volt s van is belőle elegendő. Jó ideig egyik pedagógustársam­mal könyvtároskodtam a taní­tás mellett, az alsótagozatos nevelőknek évek óta én va­gyok a bizalmija. A szervezett szakmai és politikái tovább­képzésen túl szívesen adózom az egyéni önképzésnek. — Tíz esztendeje, hogy az utazás is vámot vesz maradék időmből, Nagykőrösről járok Hogyan művelődnek a munkások, a fiatalok? Konzultációt tartanák az albertitrsai művelődési ház­ban március 19-én, a ceglédi és a járásbeli művelődési há­zak igazgatói. A konzultáción Albertini Béla, a Kulturális Minisztérium közművelődési fór '.ztályának munkatársa a munkások és az ifjúság mű­velődéséről tart előadást. A HOSSZÚ TÉLI IDŐ­SZAK UTOLJÁN, február vé­gén, március elején a régi paraszti világ gazdálkodó em­bere már alig várta az idő jobbra fordulását, mikor meg­kezdődhetett a fáradságos, de kenyeret hozó mezőgazdasági munkásélet. Február vége volt a tél temetésének idő­szaka: vidám mulatozással járt a farsang, olyankor ke­rült sor — a ma már idegen- forgalmi látványosságként szokásban levő — telet űző maszkos felvonulásra, a mo­hácsi sokácok busójárására stb. A parasztember számára a tavaszi munkák kezdete, a fáradságon kívül sok gonddal, aggodalommal is járt. Nehogy a tavaszi fagyok, a sok eső, a nyári jégeső, aszály, korai esős, fagyos ősz tönkretegyék a sokat ígérő termést. Ami a gazdán múlott, meg is tette, szükség szerint felújította a földet, s szorgalmasan, se­rény munkával gondozta a fejlődő termést. így történt ez a szőlőkben is. A télvégi-tavaszeleji trá­gyázás alapvetően biztosította a szőlő termőképességét. Ilyenkor, március elején már hangosak a szőlők, az embe­rek saroglyán hordják szét a szőlőtőkék közé a trágyát. Március közepe táján, mikor­ra a fagyveszély múlandónak bizonyul, kezdődik meg a fá­radságos nyitási munka. Még ősszel megtörtént a szőlősorok fedése a nagy, négyszögletes ceglédi és a kerek sváb kapá­val, hogy az erős téli fagy kárt ne tegyen a szőlőtőkék­ben. A nyitáskor ezt a földet húzzák le a hegyes, hosszúkás nyitókapával. Két ember fog fel egy sort, hogy egyszerre húz­va a kapát, gyorsan haladja- . nak a munkával. Régen vir- tuskodtak is a fiatalok: a pászta végébe borral teli kor­sót raktak ki, s akik előbb ér­keztek a sor végére, hama­rabb ihattak belőle, aminek kárát főként az utolsónak ér­kezők látták. Áprilisban, még a szqlő megindulása előtt, fognak a metszéshez. A hagyomány úgy tartja: „ki . mint metsz, úgy szüretel”. Bár szinte vala­mennyi szőlőfajta más met­szést kíván, mégis arra ügyel­nek, hogy legfeljebb 3—4 ter­mőcsapot hagyjanak, hogy so­káig termőképes maradjon a szőlőtőke. A szakszerű metszés tehát a jó termés ígérete, azonban május elején az idő­járás is beleszólhat ebbe, érez­tetve hatalmát. A fagyosszen­tek napjain, mikor a hirtelen időjárás-változással betörő hi­deg légtömegek fagyat hoznak a szőlőre, elpusztítván a tő­kefejek gyenge hajtásait, ide­jekorán ' bekövetkezhet a „szüret”. A szőlősgazda ilyen­kor teljesen tehetetlen. Min­dent megpróbált régen is. Egykoron még az albertirsai, pilisi szőlőkben is lehetett májusi fagyos estéken fellob­banó tüzeket, vastagon go- molygó füstoszlopokat látni, amellyel a fagy erejét kíván­ták gyengíteni. Rendszerint e próbálkozás eredménytelen maradt. MÁJUS VÉGÉN újabb ter­mészeti csapás fenyegetheti a szőlőket: a felmelegedő, csa­padékos időjárás kedvező életfeltételeket teremt az apró gombakártevők elszaporodásá­nak. A múlt század első évti­zedeiből ránk maradt levél­tári források azt tanúsítják, hogy akkor a szőlőt csupán a fagy veszélyeztette. Igaz, ak­kor még egészen más szőlő­fajtákat ültettek, mint pl. a fekete tökszőlőt, fehér lencse- szőlőt, fekete muskotályt stb., amelyek jól bírták a természet szigorát. A permetezéssel ak­kor még nem kellett bajlód­niuk áz embereknek, kevesebb volt a gond, fedni-metszeni csak azoknak kellett, akik „ahhoz szoktatták” szőlőjüket. A szőlőművelésben Albertir- sán és Pilisen is a XIX. század végén következett be alapvető változás: megjelent a vesze­delmes amerikai szőlőbeteg­ség. a szőlőtetűvész, a filo- xéra. A híres hegyvidéki sző­lőskertek egy-két évtized alatt áldozatául estek. A homoki szőlőskertek, szőlőhögyek” azonban eredményesen dacol­tak ellene: az immúnis ho­moktalajon nem élt meg a szőlőtetű. Éppen emiatt az al­földi homokterületek felé for­dult az ország tekintete, s Duna—Tisza közi bázissal ki­fejlődhetett az új szőlő- és borvidék, az alföldi. Hogy a homokon nem pusztított a filoxéra, Albertirsa és Pilis esetében is nagyon jól bizo­nyítható! 1891-ben Irsát „zár álá” helyezték, de már 1892- ben Pilisen a tanács arról a kérdésről „ .. .miszerint a köz­ség filoxéra zár alá óhajt é vétetni?” azt a határozatot mondotta ki, hogy a község „feltétlen szabad szőlőbeviteli joggal bíró” terület legyen. Novak László (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom