Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

1975., MÁRCIUS 12., SZERDA 5 BŐVÜLŐ EXPORT Szolgáltatás - másfél milliárdért Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter és Rév Lajos, az OKISZ elnöke az ágazat, illetve az ipari szövetkezeti mozgalom több vezetőjével együtt kedden áttekintette, hogyan érvényesíthetik az ágazati irányítást még haté­konyabban a szövetkezeti iparban. Értékelték az ipari szövetkezetek elmúlt négy­évi munkáját. A könnyűipari ágazathoz tartozó 435 ipari szövetke­zetnek összesen 138 ezer tag­ja. illetve dolgozója mun­kájával az ágazat termelésé­nek egyhatodát adja. A tex­tilruházati és a cipőipari ter­melés egyharmad része a szö­vetkezetekből származik, a kézmű- és háziipamak két­harmad részét képviselik, a bútoriparban 30 százalékkal részesednek. Figyelemre méltó a szövet­kezetek exporttevékenységé­nek fokozódása, amely négy év alatt 82 százalékkal nőtt. Kiemelkedő a szövetkeze­tek szerepe a lakossági szol­gáltatásokban. Ennek érté­ke egy év alatt megközelíti a másfél milliárd forintot. Jól kiegészítik a nagyipart kissorozatú ruházati termé­kek, különböző bútorok elő­állításával, valamint a népi hagyományokat őrző ipar- művészeti termékekkel. A megbeszélés részvevői megvitatták, hogy a szövet­kezetek hogyan hasznosíthat­ják még eredményesebben az ágazat egyéb területein szer­zett tapasztalatokat, szervezé­si, tudományos, kutatási eredményeket. 1 Négyszázezer forint megtakarítás A kéziszerszámgyár idei terveiből A gyárakban, intézmények­ben az elmúlt hetekben elké­szültek a takarékossági intéz­kedési tervek, s nem kivétel ez alól egyetlen Pest megyei vállalat sem. A PFKV-nál, azaz a Pest megyéi Fémipari és Kéziszerszámgyártó Válla­latnál is kidolgozták anyag­os energiatakarékossági ter­vüket. A jövőben több gondot fordítanak például a gyárt­mányaikhoz felhasznált alap­anyagok mennyiségére, s megakadályozzák a feles­leges pazarlást. Ehhez mindenekelőtt az szük­séges, hogy a felelős vezetők a gyár minden, területén jól meggondolt s nem látszat­eredményekre törekvő, éssze­rű elképzelések és eljárások sorának kidolgozását javasol­ják. Fokozott figyelmet fordí­tanak a gyártásközi ellen­őrzésre, s arra törekednek, hogy az esetleges selejtes darabokat a lehető legrövidebb idő alatt kijavítsák. A PFKV-nál ezenkívül fe­lülvizsgálják a korábban be­nyújtott újítási javaslatokat, főként azokat, amelyek vala­milyen formában amyagmeg- takaritást eredményezhetnek. Központi feladat az energia­takarékosság is. Számos intéz­kedés segíti elő, hogy minél jelentősebb sikereket könyvel­hessenek el. Például szigo­rúbban ellenőrzik a gépjár­művek üzemanyag-felhaszná­lását és takarékosságra hatéko­nyabban ösztönző premi­zálási rendszert vezettek be. Az éves energiafelhasználási terv teljesítéséről negyedéven­ként értékelést készítenek, így ellenőrzik majd: megfelelően, pontosan betartották-e az elő­írtakat az egyes üzemegysé­gekben. Az anyag- és energiatakaré­kossági intézkedések eredmé­nyeként az idén a Pest me­gyei Fémipari és Kéziszer­számgyártó Vállalatnál az alapanyag-felhasználásban 200 ezer, a fűtőanyag és elektro­mos energia ésszerű hasznosí­tásával mintegy 50 ezer, ösz- szességében pedig megközelí­tően 400 ezer forint megtaka­rításra számítanak. S. Zs. Ártámogatás mezőgazdasági gépekre A mezőgazdasági termelés egyes ágazataiban a korsze­rűsítéshez szükséges beru­házás meghaladja az üze­mek anyagi erejét, ezért a fejlesztéséhez kiemelt ártámo­gatásban részesülnek. Ezek szerint idén 70, szá­zalékos ártámogatásban ré­szesül a cukorrépa-kiszedő gépek, az úgynevezett feje­zőgépek, és egyéb betakarító­gépek. Hasonló kedvezmény­nyel jutnak hozzá az üze­mek a zöldségtermesztés spe­ciális berendezéseihez, pél­dául a palántázó-, vető-, ta­laj előkészítő és betakarító­gépekhez. Sok közülük kül­földi gyártmányú. A zöldségtermesztési célo­kat szolgáló gépek kiemelt ár­támogatásának feltétele, hogy a mezőgazdasági üzem a ki­jelölt- vállalatokkal, illetőleg kereskedelmi irodákkal leg­alább 50 hektáros zöldség­területre hároméves terme­lési szerződést kössön. Élen a szocialista brigádok ^ n i* '• jj '■£’ ■ r, J , já * il • ' '1f «*’ % 4 4 Határidő előtt felépítették az ABC áruházat További lehetőségként 50 hektáros területre, három éven át a gazdaság saját? ér­tékesítésre is válthat terme­lési kötelezettséget, ennek teljesítését az illetékes szak- igazgatási szervnek igazolnia kell. A budakalászi Építő- és Szerelőipari Költségvetési Üzem a tanács elmúlt évi fej­lesztési terveit teljesítette, a kivitelezési szerződéseknek pedig határidőn belül eleget tett. Legjelentősebb feladata a budakalászi ABC-áruház és a tömegszervezeti székház ki­vitelezése volt. Jelentős ered­ménynek könyvelhető el, hogy az említett létesítményeket egy, illetve három hónappal a tervezett határidő előtt ad­ták át. A költségvetési üzemben már az elmúlt időszakban is gondot fordítottak a szállító- eszközök kihasználtsági foká­nak, valamint a munka- és üzemszervezés hatékonyságá­nak növelésére. Ennek ered­ményeképpen sikerült az egy főre eső termelést megközelí­tően 9 százalékkal növelniük. A zavartalan, gördülékeny munkát segíti elő a múlt év­ben kialakított karbantartó részlegük. Feladatuk az üzem gépelnek, berendezéseinek ál­landó ellenőrzése, a hibák gyors kijavítása. De a karban­tartó egység hivatott a szállí­tóeszközök fogyasztásának el­lenőrzésére, valamint a gép­kocsiknál esetenként előfor­duló túlfogyasztás mérséklé­sére Is. Az üzemben már eddig is jelentős előrehaladást értek el a munkafegyelem megszi­lárdításában, ennek érdeké­ben például fokozták az ellen­őrzéseket és az építésvezető­ségeket átszervezték. A tavaly tavasszal indított kongresszusi munkaverseny­ben eddig 77 brigád — közöt­tük nyolc szocialista kollektí­va — vesz részt. Több figye­lemre méltó társadalmimun- ka-felajánlást is tettek: mint­egy 40 ezer munkaórát teljesí­tettek Budakalász község kommunális létesítményeiben. Hetvenszázalékos támoga­tásban részesülnek még a gyümölcstermelés egyes gé­pei. ötvenhét százalékos, il­letve 70 százalékos ártámo­gatásban részesíthetik a bur­gonyatermelés több gépét, 57 százalékos ártámogatás ve­hető igénybe a komlóterme­lés speciális gépeire is. — Pornál a legjobbak között. A Hazafias Népfront központi kertbarátklubjának legutóbbi összejövetelén dr. Gyúró Ferenc, a klub elnöke országosan értékelte a kert­barátok munkáját. Eszerint a legjobban működő szakkö­rök között van a potnázi, amelynek tevékenységében egyre nagyobb szerepet kap­nak a különböző közműve­lődési témák: a tagok dia- filmeket vetítenek, megbe­szélik olvasmányaikat stb. 7200 hektáron Térképen a lehetőségek színtere A közös jövőt munkálja a tápióbicskei, a tápsós ági és a pándi gazdaság — Nem beszélhetnénk erről a dologról később? — kérdi a tápióbicskei főagronómus. — Mégis, mikor? — Mondjuk, mához egy év­re. Mert mit is mondhatnék most, ami ma van: lehetőség. Hogy mint élünk vele, milyen eredményt mutatunk föl, az majd ezután dől el. Persze, a főmezőgazdász, Vermes Győző okfejtését hely­i Szegény tsz ­Az első két község termelő- szövetkezete tavaly olvadt egybe, a pándiak még külön vetettek számot a múlt esz­tendővel, néhány hete, de még flotté a csatlakozás mellett szavaztak. Így alakult meg a 7200 hektáros nagy gazdaság, az Április 4. Tsz. Ami tény és való: nein volt egészen sima folyamat mindez, különösen az ügy első felvonása nem. Történt, hogy a tápiósági Kossuth Termelőszövetkezet vezetői tavaly kénytelenek vol­tak bejelenteni, hogy veszte­séggel és alaphiánnyal zárták az 1973-as évet. Ne bonyolód­junk a részletekbe, csupán any- nyit említsünk, hogy a gazda­ság könyvelése már korábban sem a pontos pénzügyi hely­zetet tükrözte, s a veszteség és alaphiány sem annyi volt, mint amennyit kimutattak, hanem 400 ezer, illetve 1 millió forint­tal több. A vizsgálat során ki­derült, hogy a szövetkezet ve­zetői a kellő szakértelem híjá­val intézték a közös sorsát, s ezen túl különböző ügyeskedé­sekkel is kárt okoztak. A tápiósági vezetők ügyével foglalkozik a bíróság, történe­tünkben ennek nincsen jelen­tősége, így hát nem térünk ki / Gazdag tsz ­A gazdaságosság szempontjai azonban az évközi egyesülés mellett szóltak, annak ellenére, hogy az fölborította a két ter­melőszövetkezet által külön- külön készített terveket, s vé­gül 1974-ben 98 millió forintos halmozott termelési értéket könyvelhettek el, ami ötmillió­val alatta maradt a korábbi két gazdaság összesített termelési értékének. Jegyezzük meg: az elmaradás nem az átszervezés következménye volt elsősorban, hanem az időjárás — aszály, majd vízözön — okozta károk­nak. S ezt a tagok is megértet­ték. Az újabb fordulat, a pándiak csatlakozása már minden zök­kenő nélkül zajlott le, minden­ki az egyesülés mellett vok­solt. Jól emlékszem arra a tavaly tartott ünnepi közgyűlésre, amelyen termelőszövetkezetük fönnállásának 25. évfordulójá­ról emlékeztek meg Pándon. Kiss Lajos tsz-elnök — azóta a járási hivatal mezőgazdasági osztályának vezetője — akkor így emlékezett a kezdetre: ben kell hagyni: eredmények­ről, tapasztalatokról aligha szólhatunk. De az sem érdek­telen, hogy milyen lehetőséget kínál a szélesre tárult határ három falu — Tápióbicske, Tá- plóság és Pánd — termelőszö­vetkezeti tagságának, miért döntöttek alapos megfontolás után gazdaságaik egyesülése mellett. ■ gaidag tagság rá. Csupán annyit említsünk, hogy a gazdaság tagjai akkor döbbenten és értetlenül álltak az esemény előtt, hiszen a sa­ját bőrükön soha nem tapasz­talták, hogy baj van a kréta körül, a jövedelmük például semmivel sem maradt el a szomszédos tápióbicskei tsz- ben fizetett járandóság mö­gött. Szegény tsz, gazdag tag­ság ... meglehetősen gyakran mondogatják e megállapítást szakmai berkekben, ha az em­lítetthez hasonló eset szóba kerül. Tény, hogy a tagok fi­gyelmét elkerülte: kiürült a kö­zös kassza. Tápióbicskén ugyanakkor józan gazdálkodás­sal 4 millió forintot még a biz­tonsági alapra is tartalékoltak a vezetők. Hogyne lenne érthe­tő, hogy a bicskeiek berzenke­déssel fogadták az egyesülési javaslatot... — A tápióságiak még inkább — mondja Vermes Győző —, a tagok úgy érezték, s joggal, hogy dolgoznak ők is olyan be­csületesen, mint másutt, a cső­döt a vezetők okozták. Becsü­letükre válik tulajdonképpen a húzódozás, hiszen azt mond­ták: az állami segítséggel majd talpraállnak, megerősödnek, s azután jöhet az egyesülés. gazdag tagság — Huszonhárom agrárpro­letár fogott össze 1949. októ­ber 11-é.n, s 252 holdon — an­nak a fele is állami tartalék­föld volt — kezdett közösen gazdálkodni. A szövetkezet területe az első zárszámadás idejére 308 holdra gyarapo­dott, s állami támogatással kiegészítették a hat lóból, egy csikóból álló állatállományu­kat is. Vettek 13 tehenet, 14 növendékmarhát, másfélszáz birkát. Az első részesedést természetben fizették, a 42 fő­nyire szaporodott tagságra összesen 50 ezer 278 forint ára búza, kukorica, krumpli, zsír, szalonna, hús, paprika jutott. A jelennel összevetve csu­pán annyit említsünk, hogy nem is egy olyan tsz-tag akadt Pándon, aki tavaly egy­maga többet keresett, mint az első év után az egész tag­ság, a közös vagyon értéke meghaladta a 23 millió forin­tot, a halmozatlan termelé­si érték a 17 milliót. Az 1500 hektáros méret közepette nem gazdálkodott rosszul a pándi tsz, de a nagyság, il­letve a kicsiség már korlá­tozta a további fejlődést. Feltárult a határ Mit ígér a jövendő? Visszakanyarodva a főme­zőgazdász megállapítására: lehetőséget. Lehetőséget a legkorszerűbb gazdálkodásra. Egy nagy falitérképre már megrajzolták az új határt, zöld, rózsaszín és lila me­zők ölelik körül a három községet, a zöld a búzatáblá­kat jelzi, a rózsaszín a gyü­mölcsöst, a lila a lucernát, s valamennyi szín együtt azt a 7200 hektáros határt, amely a lehetőségek valóra váltásának színtere. A tervekről Illés Istvánt, a gazdaság elnökét kérdem. — A tápióbicskei és a pán­di termelőszövetkezet egyesü­lését egyetlen ellenszavazat­tal mondta ki a tagság a zárszámadó közgyűléseken. Alaposan meghányták-vetet- ték a kérdést, mielőtt jóvá­hagyták előterjesztésünket, összehasonlítgatták, a kerese­teket is, hogy mennyit keres egy fogatos, egy traktoros, egy villanyszerelő itt és amott, de túl az egyéni érde­keken: mérlegre tették, mi­re futja az összegeződő anyagi erőkből. És a szelle­miekből, hisz’ 17 felsőfokú képesítésű szakemberük van. , Mindhárom faluban lelkiis­meretes, jó gazdák élnek, aki­ket nem kellett győzködni, maguk is fölmérték, hogy • eredményesen dolgozni csak- j. is modern eszközökkel, tech­nikával lehet, a nagy telje­sítményű gépeket pedig csak :. tágas határban, megfelelő nagyságú ?■ tábláktm1 érdemes ||j munkába,- ..állítani... 1J23 , tagunk közül 736 a nyugdí­jas — ezenfelül 294 alkal­mazottunk van — s egyre többen lépik át a nyugdíjas kor küszöbét. A napnál vilá­gosabb tehát, hogy jól gépe­síthető, kevés kétkezi munkát igénylő növényeket kell ter­mesztenünk. Adottságaink, nagy kiterjedésű gyepterüle­teink az állattenyésztés föl- lendítését ígérik. Ügy tervez- \ 2ük, hogy szakosított tehe­nészetünket egy új istálló építésével 324 férőhelyesre egészítjük ki, sertéstelepünk­ről 360 koca szaporulatát ér­tékesítjük, a tápiósági barom­fitelepről az idén 460 ezer, jövőre pedig — a korszerűsí­tést követően — 1 millió csir­két szállítunk a hernádi Már-, cius 15 Tsz baromfifeldolgo­zójába. Felújítjuk takarmány­keverő üzemünket, saját’ jó­szágaink ellátására három és fél ezer, a terményforgalmi vállalatnak ezer vagon tápot gyártunk majd ... Talán eny- nyi is elég a tervekből. A gazdaságban nemigen akad, aki vitatná, hogy az egyesülés újabb s ígéretes távlatokat nyitott. A. Z. Üveg-, porcelán- és műanyagvásár már csak 4 napig 20-40%-os árengedménnyel Hívják és várják Önt a PIK szaküzletek! Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom