Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

UÚritW 1975. MÁRCIUS 11., KEDD Uj köntöst kap a Nemzeti Múzeum íj Rövidesen hozzálátnak a [í Magyar Nemzeti Mú­|i zeum épületének tataro- jj zásához. Ebben az évben || 10 millió forintot költenek a I homlokzat javítására, és be­fejezik a kerítés rekonstruk­cióját. Jövőre erőteljesen folytatják a felújítást, hogy 1977-ben a múzeum méltó külsővel köszöntse alapí­tásának 75. évfordulóját. Munkások, hangversenyen Gazdagabb program, gyarapodó törzsközönség Újjáválasztottak a múzeum baráti körének vezetőségét A Szőnyi István Emlélcmú- zeum Baráti Köre vasárnap tartotta évi közgyűlését, ame­lyen megjelent dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese is. A baráti kör vezetősége beszámolt a tavalyi mimikáról. Mint Dá­niel Kornél, az emlékmúzeum igazgatója, a baráti kör tit­kára elmondotta, a múzeumot TV-FIGYELŐ , Bagatellizál-e a humor? vA nőnap alkalmából a televí­zió szombat este humoros mű­sor-összeállítással köszöntötte -'á lányokat, asszonyokat 'Emiatt kaptam össze egyik hölgy ismerősömmel, aki az adás közben fanyalogva, utá­na pedig teljes határozottság­gal kijelentette, hogy ez így nagyon rossz Volt. A humoros- tironikus hangvétel bagatelli­zálta, jelentéktelenné tette ma- gát az ügyet, a nőkérdést, amelyet képviselt, vagy kép­viselni akart. Komolyabban kellett volna erről beszélni. Miért éppen az ünnepet, a nő­napot használta fel a tévé ar­ra, hogy a nők dolgaiban iro­nizáljon? Protestáló hölgyismerősöm- nek természetesen igaza volt .abban, hogy a szombati műsor válóban a humorra épült. Csak itat — s ez nem lényegtelen — fiem kizárólag. Ezer és ezer következetlenség, mellébeszé­lés és jó néhány zord tény bi­zonyítja: jócskán vannak még nem kis hibáink a szóban for­gó tárgyban, a férfiak és a nők viszonyában. Hát akkor? Miért'ne beszélhetnénk róluk? Akár az ünnepen, a nők nap­ján is. Különösen úgy, annyi kedvességgel és elnéző megbo­csátással, ahogyan szombaton * tévében. Iá ttuk-ha Uottuk. «**/eld Siegfried^ .köszöntő,, jfben sértő vagy bántó elwne« kei aligha találhatott volna va­laki, de annál több jogos és igazságos észrevételt, amely­ből mindannyian tanulhattunk. Ném igaz, hogy a humor ba­gatellizál. De persze tudni kell vele bánni. Aki például szó szerint vette a kitűnő Brach­feld Siegfried nőknek, férfiak- ihak, feleségeknek és férjek­nek egyaránt szóló „nyolcpa­rancsolatát”, alighanem meg­oldhatatlan bonyodalmakba keveredett. A humor, az irónia tanulságait lazábban, mond­hatnánk úgy is, hogy akár for­dítva kell értelmezni. Reklám az operának, a szó ^legnemesebb értelmében jó reklámot csinált vasárnap este a televízió a Erkel Színháznak, illetőleg Prokofjev A három narancs szerelmese című ope­rájának. Ez a különlegesen ér­dekes és értékes zenei és szín­padi mű a hatvanas évek ope­rai szenzációja volt: a világ nagy zenés színpadai gyors Minőségi vizsgás HEGESZTŐT kiemelt munkára felveszünk. SS/7SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/ Jelentkezni lehet a Prosperitás KSz munkaügyi osztályán. Bp. IX., Viola u. 45. egymásutánban akkor tűzték műsorukra. Nálunk, Magyar- országon is játszották. Jó tíz esztendeje legmozgékonyabb operaegyüttesünk, a szegedi mutatta be. Ezt az úttörő vál­lalkozást az ősbemutató tényén felül az is jelentőssé tette, hogy megváltoztatta az opera címét. Azelőtt Prokofjev mű­vét A három narancs szerelme címmel ismertük. A szegediek jöttek ró, hogy ez így hibás, hogy az operában nem erről van szó, s a cím helyesen az ő premierjük után terjedt el és vált általánosan használttá. A televízió dokumentum- filmjének már a puszta tárgy­választása is dicsérendő. A vi­lágszerte ismert nagy szovjet zeneszerző operája ugyanis nemcsak azért fontos, mert modern mű, hanem azért is, mert ezzel együtt mindig kö­zönségközeiben marad. Kitű­nően alkalmas arra, hogy a nézőket, akiknek nem kis része egyelőre még idegenkedik a modem hangvételtől, elvezesse a mai zenedrámák egyébként tényleg komplikált világába. A három narancs szerelmesé­nek zenei anyaga még a mu­zsikában járatlanokat sem ta­szítja, mint nemegy modern opera, hanem éppen ellenke­zőleg, vonzza. Az ügy érdeké­ben fontos tehát mindenfelé «rppag^ni, ismertetni, népr szerűsíteni. • r Ezt csinálta kitűnően a tévé vasárnapi riportműsora, amely a próbáktól a premierig vezet­teti el. S miközben kibontotta azt a folyamatot, amelyben a színpadi megvalósítás az első lépéstől a végső formáig elju­tott, bemutatta magáj az érde­kes, sokszínű művet is. Meg­ismertük a Békés András ren­dező vezette alkotói gárda tö­rekvéseit, munkáját, és tény­leg kedvet kaptunk ahhoz, hogy Prokofjev operáját vé­gignézzük. Ökrös László 1967-ben, megnyitása évében mintegy 20 ezren látogatták, 1974-re ez a szám több mint a kétszeresére nőtt. A baráti kör 1969-ben alakult a többi között azért, hogy az akikor már egyéves képzőművészeti szabadiskola szervezője és rendezője legyen. Azóta a sza­bad-iskola kiteljesedett, mód­szerei kikristályosodtak, oly­annyira, hogy a tanárai — neves művészele és művészet­történészek — az idén a Pest megyei Múzeumok Igazgató­sága támogatásával módszer­tani könyvet készítenek elő. Népszerűek a Két nap a múzeumban és a. Zenés iro­dalmi hétvége programok. Tavaly az ország minden ré­széből érkeztek csoportok Zebegénybe, több mint 3000 fiatal töltött két napot a mú­zeumban és hallgatta meg a színvonalas műsorokat.- Ta­valy nyolc zenés irodalmi hétvégét rendeztek és először fordult elő, hogy azok nem voltak ráfizetésesek. A' bará­ti kör által . kezdeményezett kölcsönképtár első lépéseit teszi, az érdeklődés alapján jövője biztató. Az idén elsősorban a meg­levő programokat szeretnék tovább gazdagítani és szeret­nék a zebegényi törzsközön­ség körét is szélesíteni. Ehhez jó alap a helyi tanáccsal, az iskolával, az úttörőcsapattal és a klubkönyvtárral ér­vényben lévő együttműködé­si szerződés. Bár á baráti kör helyiséghiánnyal küzd, ennek ellenére — újabb program­ként — mindén hétfőn dél­után a gyermekeknek, este pedig a felnőtteknek mese- és természettudományi, illetve művészeti és tudományos filmeket vetítenek. Idei legfőbb céljuk, hogy programjaikat a korábbinál lényegesen több munkás láto­gassa, ennek érdekében fel­vették'a ;Jyipesptátot 'a Szá}e- ‘ Szerviét|fc Best. jncfiryci. Ta-•, ’ dácsával.1' Wéf * eli^ö Jj— jus 11-i — hangversenyükre a baráti kör a megye mintegy 100 szocialista brigádjának vezetőjét hívja meg. Szeret­nék, hogy ha a látottak, hal­lottak olyannyira megnyer­nék tetszésüket, hogy később a teljes brigádok is rendsze­res vendégei lennének Zebe- géngnek. A beszámolót követően a közgyűlés újra választotta a 28 tagú vezetőséget, a baráti kör elnöke ismét Himmer Lőrinc, a szobi nagyközségi közös tanács elnöke, titkára pedig Dániel Kornél lett. Felszállott a páva Járási népdalverseny Tápiószecsőn Decemberben hirdetett járá­si népdalvetélkedőt a nagyká- tai járási hivatal művelődési osztálya és a tápiószecsői mű­velődési ház o felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére és o szecsői népi együttes ne­gyedszázados jubileuma alkal­mából. A versenyen szólóéne­kesek, énekescsoportok és hangszeres együttesek vehet­tek részt, s külön kategóriá­ban az általános iskolások. Uj együttesek alakultak A meghirdetett vetélkedő a felnőttek körében keltett na­gyobb visszhangot, a felhívás­ra ugyanis a régi, ismert együttesek mellett újak is alakultak, a régiek pedig gaz­dag anyaggal járultak hozzá a népművészet kincseinek új­jáélesztéséhez. A helyi bemu­tatókon kívül, elő- és közép­döntőkön mutatták be műso­rukat a felnőttcsoportok — mindannyiszor a közönség élénk érdeklődésétől kísérve. Vasárnap került sor a döntő­re, ahová 13 csoport, illetve szólista jutott be. Az általános iskolák szom­bati vetélkedőjén — amely a nőnapi ünnepség programjához kapcsolódott három, a sze­csői, a szentmártonkátai és a tápiósági iskolák fiataljai sze­repeltek. Mind a fiatalok, mind a felnőttek — vasárnapi — műsorán a szecsőiek vitték el a pálmát. Nem véletlen, hi­szen a mintegy száztagú együttes gazdag folklórhagyo­mányokkal rendelkezik. A leg­kisebbektől, az óvodásoktól a nagymamákig minden korosz­tály megtalálható ebben az együttesben, s így az időseb­bek állandóan továbbadják a következő generációnak gaz- "áal; ‘tápásírtálataíMti KüiíMp együttesen belül; 'az idős asz- szonykórusban sokan énekel­nek az alapítás óta, az ő nyo­mukba lépett a nagyszerű éneklő-táncoló menyecskeko­szorú, amelynek egyik tagja, Gál Károlyné korábban a te­levízióban is nagy sikerrel szerepelt. Nemrég Voss Lajos kifogásolta, hogy Szecsőn nincsen férfiegyüttes s mond­ta. hogy legközelebb csak ak­kor jön ide vezényelni, ha férfiakat is hallhat a műsor­ban. Most teljesült ez a kérés is: Szecsőn férfi énekes-cite­Kidllítótermekben Fontos mellékösvények Hosszú küzdelem és útkere­sés kaptatóján találta meg he­lyét a művészet az iparban, fo­gadta el barátnak hosszas gya­nakvás után az ipar a művé­szetet. Ami ma természetes gyakorlat, az tegnap sirám és óhaj volt csupán. Éppen e ter­mékeny kibontakozás okából jelezzük először azt, hogy IMRE JÚLIA textíliáinak a Kulturális Kap­csolatok Intézetében bemuta­tott, szemet és közérzetet egy­aránt kellemesen gondozó kol­lekcióját a Magyar Selyemipari Vállalat üzemeiben készítették az ipar és a textilművészet tar­tós kézfogásának eredménye­ként. A Nádudvaron született Im­re Júlia tovább fokozta az ott virágzó kerámia rangos mér­téktartását. Ez a megfontoltság a minták arányaiban és a tom­pított színkezelésben mutatko­zik meg, így éri el az ember érintette „anyag” felsőfokra buzdított méltóságát. Ez a nők a természet szépségét szolgál­ja; így kelt bennünk többszörös áttétellel tényleges örömet, megnyugvást. A látottak iga­zolják; joggal kapta Imre Jú­lia az 1958-as brüsszeli világki­állítás első díját. Van külső elismerés, és belső siker. Mindez szerencsés eset­ben találkozhat, máskor kü­lönválik. NAGY SÁNDOR ZOLTÁN festményei, melyeket a buda­pesti Fészek klubban tekinthe­tünk meg, elsősorban a máso­dik vonulathoz tartoznak, ön­igazolást jelentenek, bár ő is büszkélkedhet a Stúdió és a KISZ KB első díjéval. Ennél még több az, hogy rendszeres elmélyülés révén állandóan gyarapodnak festői eszközei, melyet a látvány felidéz, és képpé alakítja nemcsak az élményt, hanem a töprengést is. Forrása inkább a megren­dülés, mint az öröm, fejlődését a frissített eszmék és képi gon­dolatok biztosítják. Mindezt mérlegelve növeli festői együtt­hatókká gondolatait, ellenőr­zött lendülettel. A Csók István Galériában olyan kamarakiállítást rendez­tek, melynek nyomán kiderül: a rajz a szobrásznak egészen mást jelent, mint a festőnek. Aki plasztikai közegben alkot, mint VESZÉLY JELENA, az az erővonalak segédcsapa­taival keresi a szobrot. Ami az ő külön találata, hogy a rajzo­kat varrótűvel írja, fűzi, mi­közben három lányának ruhá­kat is készít szoros magán­ügyként. Ezen művekben, váz­latokban egybekapcsolódik a szobrászi feladat és az anyai hivatás; ezen sorozatban egy­mástól elválaszthatatlan. A varrógép felhasználta technika egyszerre ad kislányoknak dí­szes ruhát és az új szobor­hoz vezető ötleteket, Veszély Jelena jelenlegi alkotóperiódu­sának ez a karaktere. SWIERKIEWICZ KÖBÉRT más úton jár. Inkább meghök­kent, mint elandalít. A Stúdió Galériában bemutatott és ve­gyes technikával készült soro­zatai első pillanatra vagdalko- zásoknak tűnnek. Utána felis­meréshez jutunk. A Mosoly több idő- és mozdulategységé­ről számol be szinte termé­szettudományos alapossággal a teljességet kutatva. Kiderül, hogy ez a látszólagos csapon- gás és játék milyen komoly dolog; az izmok és a tekintet változásait vetíti színes rajz­kottára. Akárhogy nézzük e variációkat, ez a leonardói mo­solyvizsgálat továbbfejleszté­sét jelenti grafikai eszközök­kel, noha a minőség természe­tesen mérsékeltebb színvona­lán. Mindez akkor emelkedhet, és érheti el nyílt kifutását, ha ezen dédelgetett rajzi előké­szület a nagy mű irányába sod­ródik. Losonci Miklós A szecsői citcrazenckar. rás csoport alakúit s az ő sze­replésük is színesítette a mű­sort. Öt község a döntőben A járásban öt évvel ezelőtt hirdettek hasonló vetélkedőt, akkor több pávakör alakult, amelyek közül néhány azóta komoly sikereket aratott, köz­tük van a kákái asszonykórus, amely szépen szerepelt a va­sárnapi döntőn is. A mostani felhívás nyomán is alakultak együttesek, közülük vasárnap a farmosi asszonykórust hal­lottuk. Az idei felhívás nyo­mán vetődött fel az az ötlet, hogy alakuljon Tápiószent- mártonban népi együttes. Az együttes létrehozásának lelkes híve és elősegítője, Tóth János, a művelődési központ igazgató­ja, ő alapította a kitűnő cite- razenekart, s jelenleg egy asszonykórus létrehozásának a gondolatával is foglalkozik. A döntőben öt község — Tá- piószecső, Tápiószentmárton, Farmos, Újszilvás és Káka csoportjait és szólistáit hall-, ... hatfcuk. Produkcióikat -a zsűri he prótatejűjt-éi értéfcelte„,mteüíbek e\$öHL$.#o- ' “ * A szecsői Mészárosáé. toettős: Jenésesrié— Nagy Iván felvételei vács Lajos megyei vezető szakfelügyelő volt, tagjai pe­dig Szentey Mariann szakfel­ügyelő, Krizsán Sándorné, a megyei Népművelési Tanács­adó munkatársa, Povázson Sándor, a járási hivatal mű­velődési osztályának vezetője és Szegedi Pál járási népmű­velési felügyelő. Vendégként jelen volt még dr. Vikár László, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató cso­portjának főmunkatársa. Felfedezések, sikerék A zsűri elismeréssel nyilat­kozott elsősorban a szecsőiek produkcióiról. Felfedezés volt Lesti Istvánná szólóéneklése, Vikár Lászlónak annyira tet­szett, hogy énekét meg szeret­Akáüéóüa ttéáaeoJT^^te- níériyé szSjrnáia.' színfoltja volt a fnösortinfc a ményfecskekoszorú’ prödúk$ió- ja, valamint'á.Jenesésfié-rjjtíé- szárosné kettős éneke. Sziéi+én nagy sikert aratott az idős asszonykórus, Gyenes Jánosné szólistával az élen. A vendég- együttesek közül a legnagyobb sikert a kákái asszonykórus aratta új stílusú népdalok elő­adásával, valamint a tápió- szenlmártoni Tóth Jánosqfte- ra-énekszólója, különösen a Basa Pista balladája drámai előadásával. A döntő után este a legjob­bak díszelőadáson léptek fel, s itt kapták meg a rendező szervek és a. különböző intéz­mények, szervezetek, vállala­tok szép ajándéktárgyait. K. A. Július 19-én nyit a szegedi szabadtéri színpad, Bánk bán, Fidelió, Háry János, Peer Gynt, Májusjárás Hétfőn Szegeden a városi tanács épületében ülést tartott a Saegedi Fesztivál Intéző- bizottság. Papp Gyula, a váro­si tanács elnöke, a bizottság elnöke elmondotta, hogy a hagyományos nyári program előkészületei megfelelően ha­ladnak. Horváth Mihály, a szabadtéri játékok ügyvezető igazgatója arról tájékoztatta a bizottságot, hogy július 19 és augusztus 20 között öt bemu­tatót, összesen tizenöt előadást tartanak a szabadtéri színpa­don. Erkel Bánk bán című operá­ját Vámos László rendezi és az ő tervei alapján készülnek a díszletek is, A zenekart Pál Tamás vezényli. A főbb sze­repeket Simándy József, Mol­dovan Stefánia, Komlóssy Er­zsébet, Szalma Ferenc és Rad- nai György énekli. Beethoven Fideliójának ren­dezője Szinetár Miklós, kar­mestere Vaszy Viktor, díszlet­tervezője Varga Mátyás. A főbb szerepekben Horváth Esztert, Simándy Józsefet, Fa­ragó Andrást, Gregor Józsefet, Kalmár Magdát és Palcsó Sándort hallhatja a közönség. Kodály Háry Jánosát Giricz Mátyás rendezi és Szalatsy István vezényli. A darab fő­szerepeire Bessenyei Ferencet, Házy Erzsébetet, Szalma Fe­rencet, Berdál Valériát, Király Leventét és Kovács Jánost szerződtették. • Ibsen Peer Gyntjét Lengyel György rendezi. A dráma sze­repeit Huszti Péter, Psota Irén, Almási Éva, Bencze Ilo­na és sok más kiváló művé­szünk játssza. A felszabadulási nemzetközi néptáncfesztiválon négy este az újszegedi szabadtéri szín­padon hét külföldi és kilenc magyar együttes mutatja be műsorát. A néptáncosok ha­gyományos közös gálaestjét Májusjárás címmel már a dóm előtti nagyszínpadon ad­ják elő. A nyári fesztivál egyhóna­pos időszakában még mintegy félszáz más érdekes kulturális és szórakoztató program vár­ja a Szegedre látogatókat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom