Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

PEST MEGYEI hÍBLAP KÜ LÖM KIADÁS A A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RfeSZERE XIX. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM 1975. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP „Vedd észre, tedd szóvá!" Javítják a munka minőségét Mérlegzáró közgyűlés az építőipari szövetkezetben Péntekien tartotta az 1974. évi mérlegmegállapító és be­számoló közgyűlését a Ceglé­di Városi és Járási Építőipari Szövetkezet. Magyar János elnök el­mondta, hogy a szövetkezet termelésű tevékenységi köre az előző esztendőkhöz hasonló volt, abban nem történt szá­mottevő változás. A termelési érték a tervezett alatt maradt, de így is meghaladta a har- mincnégymiLlió forintot. A la­kossági szolgáltatás 1973-hoz mérten százhetvemkét százalék volt. A sokmilliós munkák — mint Cegléden, a Széchenyi úton épülő OTP-lakások — mellett igen sok, szinte fillé­resnek nevezhető megrende­lésnek tettek eleget. A terme­lési terv teljesitését nagyban hátráltatta, hogy a tőkés gaz­dasági válság miatt egyes anyagokat nehezen tudtak be­szerezni- A lemaradásban köz­rejátszott a munkaerő-vándor­lás is. A szövetkezetben több volt a kilépők száma, mint az újonnan felvetteké. Szerencse, hogy a munkahe­lyet változtatók többsége a rövid munkaviszonnyal ren­delkező vándormadarak közül került ki. A" szövetkezet - min­den-időben biztosan -számíthat, a törzsgárdatagokra, akik nagy lelkiismeretességgel igyekez­nek és dolgoznak a kitűzött célok eléréséért. Ezt bizonyítja a hat Szocialista brigád és az is, hogy a múlt évben hat szö­vetkezeti tag kapta meg a „Ki­váló dolgozó” címet. A jó munka eredményeként 720 000 forint nyereségrészesedést osz­tottak ki, ami meghaladja az egyhavi' átlagkeresetet dolgo­zónként A vezetőség az egyébként is hiányzó segédmunkaerő pótlá- lására folytatja a brigádok kisgépekkel való ellátását. Ta­valy műkőcsiszológépet, két vibrátort és két, 75 literes be­tonkeverőgépet vásároltak. A vidéki dolgozók szállítására, az anyagbeszerzés javítására két ZUK-gépkocsit vettek. Az egészséges munkafel­tételek megteremtésére az abonyi asztalosrészleg gépműhelyében légtisztí­tót szereltek fel. A szövetkezet nagy gondot fordít a dolgozók továbbkép­zésére. A tanulni szándéko­zóknak minden segítséget megad. A múlt évben a poli­tikai és állami oktatásban részt vevők száma 66 volt. A párt-, szakszervezeti oktatáson és szakmai továbbképzésen túlmenően a télen TIT-elő- adássorozatot szerveztek, amelynek igen sok hallgatója volt. Cegléden és Abonyban is ki­veszi részét a szövetkezet va­lamennyi szocialista brigádja az „Egy üzem, egy iskola”- mozgalomból. Ezen túlmenően óvodákat patronálnak és részt vettek a balatonszárszói, vala­mint a salgóbányai úttörőtá­bor építésében. Tavaly a szö­vetkezetiek több mint négyezer óra társadalmi munkát végez­tek. Azért, hogy minél több szö­vetkezeti tag tölthesse el mun­katársai és családja körében a szabadságát, üdülőket vásárol­tak Tiszakécskén. A kezdeti munkákból mór eddig is jó néhányan kivették részüket. A vezetőség továbbra is várja az építésnél a dolgozók társadal- 'mi munkáját, mielőbb elké­szüljön ä szövetkezeti üdülő. A közös szábad idős progra­mok legkedveltebbjei a rend­szeresen megrendezett labda­rúgó-mérkőzések. A kispályát Cegléden és Abonyban is tár­sadalmi munkában építették. A közgyűlés az idei esz­tendőben 107,6 százalékos termelésfejlesztést irányo­zott elő. A növekedést fokozott mun­kaszervezéssel, a munkafelté­telek további javításával lehet elérni. Ebből a célból elkészí­tették az 1975. évi üzemszer­vezési tervüket, amelynek megvalósítása során nagyban számítanak a dolgozók aktív részvételére. Ezt a célt szol­gálja az üzemi demokráciát továbbszélesítő „Vedd észre, tedd szóvá!” mozgalom is, amelyben valamennyi szövet­kezeti tag közreműködhet a helyi hibák, problémák feltá­rásában és megoldásukban. AZ ÉVIG VILLAMOS KISGÉPGYAR, CEGLÉD felvételre keres könnyű betanított munkára 16 éven felüli női és 18 éven felüli férfi munkavállalókat, továbbá felveszünk: géplakatosokat és esztergályosokat. Jelentkezni lehet: Cegléd, Külső Törteli út 12., Munkaügyi osztály. Telefon: 11-922. A gazdasági terv szerint nö­velik az építés-szerelési tevé­kenységet, változatlanul ki­emelt feladatnak tekintik a kivitelezési határidők megtar­tását és újabb lakásépítések vállalásával a folyamatos munlkaellátást. Emellett emel­ni kívánják a lakossági javító és szolgáltató munkák színvo­nalát és mennyiségét. Kőhalmi Dezső Kétszázezer fej saláta Jut primőr piacra is A Magyar—Szovjet Barátság Tsz a város ellátásáért Ceglédnek mindig számot­tevő volt a mezőgazdasága. Mégsem lehetett soha elegen­dő primőrárut kapni a vá­rosban és a zöldségellátás né­ha még a nyári hónapokban is akadozott. A szövetkeze­tek, gazdaságok és magánkis­kertek friss zöldárut kisebb- nagyobb mennyiségben is csak április vége felé tudtak piacra vinni. A zöldségellátás gondján ebben az évben sokat enyhít a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. Messze földön híres üvegházi kerté­szetükben tízezer négyzetmé­ter területen március közepé­től a hónap végéig több mint kétszázezer tő salátát szed­nek majd le és adnak át ér­tékesítésre a MÉK ceglédi telepén. A felszabaduló hely­re azonnal előnevelt paradi­csompalánta kerül, amelyet egészen a szabadföldi zöld­áru megjelenéséig itt ter­mesztenek. Az ősszel pedig ugyanebben az üveghaj tató­ban már a télre készülve pa- lántáznak, hogy november­ben, sőt még karácsonykor is A tízezer négyzetméteres üvegházban a napokban meg­kezdik a saláta szedését. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Márványtdbla ch*zi nevét Lakónegyedet neveztek el Károlyi Mihályról Tegnap délelőtt 10 óra­kor bensőséges megemlé­kezés volt Cegléden, a Kozma Sándor utca 5. szám alatti 10 emeletes torony­ház előtt. Ennek az épü­letnek a falán helyezték el a Károlyi Mihály em­lékét megörökítő márvány­táblát. Kürti András, a városi tanács elnöke méltatta Ká­rolyi Mihály érdemeit, akinek születése 100. év- , fordulóját ezekben a na­pokban ünnepli az ország. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága kezdemé­nyezésére a Széchenyi út, Kossuth Ferenc utca, Koz­ma Sándor utca és a Moz­dony utca által határolt területen kialakuló lakó­negyed vette fel most Ceg­léd egykori országgyűlési képviselőjének és díszpol­gárának nevét. A város iskoláinak diák­jai nagy figyelemmel hall­gatták a századunk ma­gyar történelmének kima­gasló alakjáról szóló sza­vakat. Egyenruhás ifjú­gárdisták helyezték az emléktábla alá a kegyelet koszorúit. A koszorúzá­son részt vett Homoródi Andorne, a megyei párt- végrehajfóbizottság tagja, Rátóti István, a városi pártbizottság titkára, Ádo- ri Károly, a járási párt- bizottság politikai munka­társa, Kürti András ta­nácselnök és Hegedűs Jó­zsef városi népfronttitkár. a ceglédi asztalokra kerülhes­sen a finom, vitamindús sa­láta és paradicsom. A gazdaság a magánterme­lőknek is segítségére siet. Már eddig mintegy ötvenezer tápkockás salátát adtak el a váci kiskert-tulajdonosoknak. A ceglédi ÁFÉSZ és MÉK is szerződött, így az itthoni hob- bytelkek gazdái is hozzájut­hatnak a palántákhoz. A szövetkezetben már meg­kezdték a magvetést a nyári zöldségfélékhez. Paprikát és paradicsomot ötven hektáron termesztenek. Űj burgonyá­ból mintegy nyolcszáz mázsa termést várnák. A gazdaság a jövőben sze­retné megoldaná, hogy egész évben rendszeresen kapható legyen Cegléden saláta és paradicsom. Terveik szerint jövőre további zöldségfélék­kel gazdagítják az áruválasz­tékot, K. D. A HATÁRIDŐ: MÁRCIUS 15. Adóbevallást kell készíteniük a mezőgazdasággal foglalkozóknak A ceglédi városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya tájékoztatót készített . az adózók számára. Megálla­pították, hogy a mezőgazda­sággal foglalkozóknak 1975. március 15-ig adóbevallást kell készíteniük, ha az előző évben használt ingatlanuk te­rületében, művelési ágában, kataszteri tiszta jövedelme­Károlyi Mihály Cegléden 1917-BEN még javában lán­golt a háború, a szomorúságok és a szenvedések mélyre sül­lyesztették az emberi lelkeket, a nyomor milliós tömegeket rántott a reménytelenségbe és Ceglédnek akkor már nyolc­száz katonahalottja hevert szerte a harctereken. A kor­mány sorozatosan küldte a menetszázadokat a frontokra, Lassan már csak gyermekek és öregek maradtak ki a fegy­ver alól. A királyi terror el­fojtott minden kiáltást, mely békét követelt. A hadiüzemek munkássága sztrájkolt és vér­zett a csendőri sortüzek alatt, a közéletben a dolgozók pártja és a munkásokért is küzdő polgári pártok emelték föl szavukat a világégés azonnali beszüntetésére. A függetlenségi párti Káro­lyi Mihály akkor már három éve volt városunk országgyű­lési képviselője. A ceglédiek ismerték működését, maguké­nak vallották politikáját és sürgették személyes megjele­nését. Nem jött. Ennek azon­ban két oka volt: először az, hogy nyíltan nem beszélhetett a háború ellen senki Magyar- országon, másodszor Károlyi. akkor gyakran tárgyalt Buda­pesten és Becsben, éppen a béke dolgában. 1917. június 24-én a Félegy­házára utazó Károlyi vonata tartósan megállt a ceglédi ál­lomáson, ahová a párt tagjai nagy tömegben vonultak ki meleg hangon köszönteni a képviselőt és ismételten meg­hívni. Károlyi július 8-ra ígér­te látogatását. Erre a napra hatalmas lelkesedéssel készül­tek. Tájékoztatók jelentek meg a ceglédi újságokban, Károlyi halasztást kért, mert éppen Czemin külügyminiszterrel arról, hogy ki kell lépni a há­borúból. Bár a háborús párti Tisza István megbukott, utóda a békére hajló Eszterházy- kormány lemondott, az új mi­nisztertanács pedig behódolt a háborús irányzatnak. Az utol­só megállapodás értelmében Károlyi Mihályt augusztus 26- ra várták. A megye alispánja betiltotta a népgyűlést. Akkor megmozdult a fővárosi haladó lügyminisziter habozását. (Az Osztrák—Magyar Monarchiá­ban közös hadügy-, külügy- és pénzügyminiszter volt.) Bátran elítélte a kormánynak a hó­dító politikában való részvé­telét. „Mi, magyarok meg tud­tuk védeni hazánkat, de tu­dunk küzdeni a békéért is és a békéért fogjuk ezentúl a leg- elkeseredettebb offenzívát vív­ni.” Felszólalt Hock János és Juhász Naau Sándor. A tömeg sajtó, a párt erélyesen föllé­pett, kompromisszum született, melynek értelmében a képvi­selő eljöhetett híveihez, de csak zárt körű összejövetelre. A CEGLÉDI TALALÉ- KONYSÄG a tanácsháza ud­varát rendezte be, hiszen az már csak elég zárt hely, senki nem látszik ki az utcára. Szep­tember 16-án a tereken és az útakon zászlók lobogtak, pla­kátok százai hirdették a nagy eseményt. Sokezres tömeg vo­nult ki a pályaudvarra a vo­natot fogadni. És most ismét találkozott a ceglédi nép egy szívből szeretett emberrel, akárcsak régen Kossuth La­jossal. A gyorsvonat éljenzé­sek között futott be az állo­másra, az égig harsogott nyíl­tan, ostromlóan: „Éljen a bé­ke!” Károlyi kíséretében volt a népszerű katolikus pap Hock János, Juhász Nagy Sándor és Luczenbacher Pál képviselő. „Jogot, kenyeret és földet a népnek! — kezdte Károlyi a beszédét — és békét! Mely fontosabb mindennél. Nem igaz, hogy a háború alatt nem szabad a békéről beszélni. Nem lehet a vágyat elfojtani!” A szónok innen, a városhá­za udvaráról szólította fel a monarchia kormányát, hogy kezdeményezze azonnal a há­Bécsben tárgyalt a királlyal és ború befejezését. Bírálta a kü­a gyűlés végén elfogadta a ha­tározati javaslatot, melyben követelték a békét és a de­mokratikus átalakulást. Majd kimondották, hogy támogatják Károlyi Mihály politikáját, biztosítják örök szeretetükről és ragaszkodásukról. A Tanácsköztársaság bukása után Károlyi emigrációba vo­nult, írt, agitált a magyar nép érdekében. Világvisszhangja volt az 1926-i levelének, me­lyet a hazai Szociáldemokrata Párt vezetőségéhez írt, földre­formot, köztársaságot és mun­kásegységfrontot követelt. A levelet sok ezer röplapon az MSZMP nyilvánosságra hozta. HUSZONHÉT ÉVI SZÁM­ŰZETÉS UTÁN 1946 tavaszán tért haza Károlyi Mihály. Csa­ládi palotáját foglalta el, mely épületben alakította meg nagyapja a negyvennyolcas le­gendás honvéd huszárezredet. „Életem fantasztikus meséje véget ért. A kerék megtette a teljes fordulatot.” Hosszú út végén, melynek eleje a 45 ezer holdas feudális nagybirtok, majd a demokratikus jogokért való küzdelem, saját tulajdon földjeinek fölparcellázása kis- parasztoknak és az elnökség a második magyar . köztársaság élén, ritka, rendhagyó pálya a félfeudális arisztokráciától a munkásmozgalom küszöbéig. Hídvégi Lajos ben változás történt, vagy ha bármilyen címen most került hozzájuk a mezőgazdasági in­gatlan — tulajdonjog, haszon­bérlet, félesbérlet, vágy más formában. Bevallást kell készíteniük azoknak is, akik lovat tarta­nak, s lovaik száma 1975. ja­nuár 1 óta változott. Ha a fen­ti napra a ló betöltötte a 2 éves kort, akkor adóköteles lett, fizetni kell érte. Azok, akik 3 holdnál _ na­gyobb területen szőlőt művel­nek, kertet vagy gyümölcsöst használnak, akik gazdaságuk­ban rendszeresen idegen mun­kaerőt foglalkoztatnak (az adóévet megelőzően is) és a kifizetett bér összege pénzben és természetben összevetve el­érte a 10 ezer forintot, szin­tén adóbevallásra kötelezet­tek, s ide tartoznak azok is, akik a megelőző évben 50 000 forint adóköteles tiszta jöve­delemre tettek szert, vagy be­vallásra külön felszólítást kaptak. Az elkészített iratot a váro­si tanács pénzügyi osztályán kell benyújtani. Ha a föld több helyen, több település te­rületén fekszik, akkor az ösz- szes területről valamennyi adóhatóság számára bevallást kell készíteni. A gyorsabb ügyintézés céljából kérik az érdekelteket: hozzák maguk­kal a múlt évi adóívüket, ha­szonbérleti, vagy adásvételi szerződésüket. A szükséges nyomtatványokat a tanácshá­za emeletén, a 31. számú szo­bában lehet beszerezni. Bő­vebb felvilágosítást is kapnak az érdeklődők. ott A tanács közleménye Az együttesen kezelt adóról A városi tanács vb pénz­ügyi, terv- és munkaügyi osz­tálya közli az érdekeltekkel, hogy az együttesen kezelt adó befizetése két részletben — ja­nuár és július 1-én — esedé­kes. A múlt évi, helyesbített adókivetés alapján az 1975. első félévére esedékes adót március 15-ig kell befizetni. Ha az adózó késedelmesen tesz eleget kötelezettségének, akkor a félév első napjától havi egyszázalékos kamat megfizetésére kötelezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom