Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

VÁC I NAPLÓ 1 «jiff Bej/ a tsf i 141 It-lI »J XIX. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1975. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP BEMUTATKOZIK a Dobó Katalin brigád Tíz évvel ezelőtt alakult ineg a Váci Kötöttárugyár varrodai részlegében a Dobó Katalin brigád. Tavaly má­sodszor nyerte el az arany­koszorús címet. — Mi is részt veszünk a kongresszusi és felszabadulá­si munkaversenyben — mond­ja Csák Lászlóné brigádveze­tő. — Magas mércét állítot­tunk magunk elé. Miközben beszélt, keze egyetlen pillanatra sem nyug­szik. A gép villanymotorjának fel-felerősödő zúgása jelzi, amint egy-egy kelme átsik­lik a villanó tű alatt. — Áruink versenyképessé­ge nagymértékben a minő­ségtől függ — folytatja. Ta­valy nem volt olyan termé­künk, amely ne felelt volna meg a minőségi követelmé­nyeknek. Kisebb hibák elő­fordultak, de kijavítottuk őket, mielőtt elhagyták vol­na az üzemet. A Dobó Katalin brigád tagjainak teljesítménye tavaly megközelítette a száz száza­lékot, s nem rajtuk múlott, hogy nem érték el. — Tavaly újítási feladat­tervet készítettünk — kap­csolódik a beszélgetésbe Bar­ka Antalné. — Legutóbb pél­dául a szovjet exportra ké­szülő nadrágkosztüm gyár­tásával kapcsolatban benyúj­tott javaslatunkat fogadták el. Az anyagon sok volt a tűzés, ezért növekedett a se­lejt. Az újításunk sikeres volt, csökkent a hibás áru. — Nagyon fontos az anyag­takarékosság — veszi át a szót újból Csák Lászlóné.— Mi ezzel tisztában vagyunk, hiszen szinte valemennyiünk- nek családja van, háztartást vezetünk, tudjuk, mennyit ér, ha az ember jobban oda­figyel a kisebb dolgokra is. Ezt a szemléletet valósítjuk meg itt a munkahelyünkön, amikor takarékoskodunk a gombokkal, a cérnával, a hú­zózárakkal, a gumikkal. Szü­netben leállítjuk gépeinket, lejjebb kapcsoljuk a térem , világítását. Aztán a brigád patronáló tevékenysége kerül szóba. Elmondják, hogy a vállalat egyik dolgozója váratlanul el­hunyt, két árva maradt utána. A kollektíva összefogott, s rendszeresen ruhát és élelmi­szert vásárolt nekik. Mellettünk asszonyok dol­goznak. Ök is brigádtagok — mondják, s a közösségi szel­lemet dicsérik. Rendszeresen járnak színházba, moziba. Ta­valy a vállalati vetélkedőn a harmadikok lettek és a vá­rosin is jól szerepeltek. — Decemberben rendeztük a textilesbált, ahová szinte mindenki eljött — mondja vi­dáman, a jó hangulatot em­legetve Oroszi Károlyné. — Tavaly kommunista mű­szakot rendeztünk, amelyen mindannyian részt vettünk. Keresetünket az új művelő­dési ház építésére ajánlot­tuk fel. Vállalatunknál kevés az óvodai hely, ezért vállal­' tűk, hogy valamennyien nyolc óra társadalmi munkát vég­zünk az óvoda bővítésének segítésére. Nemrég a gyár sportolói részére varrtunk mezeket és edzőruhákat — mondta befejezésül Csák Lászlóné. íme egy szocialista kollek­tíva eredményei. Nem eget rengetőek, de nem is jelenték­telenek. Akik a gépek mel­lett dolgoznak, nők. A min­dennapi műszak után követ­kezik a második: a család, a háztartás. így hát nem túlzás, ha eredményeik ismeretében azt mondjuk: munkájukkal példát mutatnak! Furucz Zoltán Megkezdődtek a tavaszi Szobon Kulcsár Zoltán, az új Barázda Tsz üzemgazdá­sza arról számolt be, hogy megkezdődtek a talajelőkészí­tési munkák. A 215 hektár­ból még csak 20 hektárt mű­veltek meg, gyakran le kell állni a gépeknek, mert aka­dozik a műtrágyaszállítás. Csáki János, a szövetkezet el­nöke a napokban Pesten igye­kezett sürgetni a szállítást, remélik, hogy eredménnyel. Az idő engedné, hogy folya­matos legyen a munka. Egyébként minden készen áll a tavaszi munkákra. Az erőgépek nagyjavítását befe­jezték és a tavaszi napfény az embereket is munkára serkenti. A két község területén gaz. dálkodó kemence—bernecet termelőszövetkezetben befe­jezték az ősziek fej trágyázá­sát, a 20 hektár mák vetésé­vel tegnap estig végeztek — tudtuk meg Mayer Antal tsz-elnöktől. A műtrágyázás is folyamatos. A bogyósok kö­zül a fekete- és pirosribizke tél végi permetezése van so­ron. A héten szocialista szerző­dést kötöttek a Kertészeti Kutatóintézet fertődi kutató­állomásával és a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézettel a bogyós gyümölcsök nagy­üzemi termesztésének fejlesz­tésére. • A gödi termelőszövetke­zetben Albert Mihály elnök is a műtrágyaellátásról pa­naszkodik. Időnként kapnak egy-egy szállítmányt, azt két- három nap alatt kiszórják, és várnak a következőre. A gépjavítás-felújítás ná­luk is tervszerű. Már a kombájnok nagyjavítását is elkezdték. A munka dandár­ja azonban csak a jövő hó­napban, a kukorica vetésével kezdődik. Addig is a kerté­szetben palántáznak, vetnek. És természetesen szedik száz­számra a szegfűt, aminek ilyenkor, a nők ünnepén nagy a keletje. KLSZ-taggyűlés Az Egyesült Izzó váci gyá­rának Kilián György KISZ- alapszervezetének taggyűlé­sén Illés János titkár számolt be a múlt mozgalmi év mun­kájáról, majd a taggyűlés ér­tékelte a KISZ-tagok egyéni vállalásait. Ezután megvá­lasztották az új öttagú veze­tőséget, melynek titkára is­mét Illés János lett. A népesedéspolitikai határozat megvalósításának eredményeit elemezte a párt végrehajtóhízottság Az MSZMP Vác városi Bi­zottsága legutóbbi vb-ülésén az MSZMP Politikai Bizottsá­ga népesedéspolitikai határo­zata helyi megvalósításának tapasztalatait elemezte. Pálmai Lászlónak, a városi pártbizottság első titkárának megnyitója után Balassi Ist­ván, a pártbizottság osztályve­zetője elmondta, hogy a népe­sedéspolitikai határozat meg- ‘ valósítására Vác városban a végrehajtó bizottság 1974. március 28-án elfogadott in­tézkedési terve alapján ke­rült sor. Ennek alapján to­vább bővültek és korszerűsöd­tek a gyermekintézmények; a bölcsődei helyek száma nem elegendő, ezért a következő ötéves tervben újabb bölcső­dék megépítése válik szüksé­gessé. A város 15 óvodájában Székház társadalmi összefogással írtunk már arról, hogy a Göd nagyközségi pártszerve­zet és a tahitótfalui takarék- szövetkezet közös vállalkozá­sában kétszintes székházat épít. Göd-alsón, a Felszabadulás útján már tető alatt van a tetszetős épület. A 6-os számú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói gyors és jó munkát végeztek, júliusban már beköltözhető lesz a szék­ház. A munka gyorsítása céljá­ból az OVIT és a Ramona dolgozói vállalták a villany- szerelési munkák elvégzését, a termelőszövetkezet tagjai a kerítés készítését és festését, a költségvetési üzem munká­sai pedig a belső festés elké­szítését ajánlották fel. Díjat nyert a „Fekete madár” Szeptember 29- én nyílt meg Kecs­keméten a Fotó­klub III. kecske­méti színesdia szalonja. A sza­lonra küldött dia­kollekciónkból a zsűri Fazekas Fe­renc „Fekete ma­dár”, Kocsis Iván: ..Erdei alkonyat” és Vasas István: „Anthusium Crys- tallum” című szí­nes diapozitív j át találta alkalmas­nak a bemutatón való részvételre. Fazekas Ferenc; Fekete madár cí­mű diapozitíVjával a Magyar Fotómű­vészek Szövetségé- iek tiszteletdíját nyerte el. csaknem 1300 gyermeket, az óvodáskorúak 90 százalékát készítik fel az iskolai életre. A múlt években 350 óvodai hellyel gazdagodott a város, ennek ellenére még csaknem 200 jogos felvételi igényt nem tudtak kielégíteni. Gondot okoz az is, hogy kevés az óvó­nő és közöttük is sok a képe­sítés nélküli. A múlt időszak­ban sikerült elérni, hogy a nagycsaládosok gyermekeit minden esetben felvették böl­csődébe, óvodába, napközibe. Felmérték a városban dol­gozó nagycsaládosok körülmé­nyeit és a rászorulók rendsze­resen anyagi támogatásban ré­szesülnek. A városi tanács el­ismerésre méltó módon gon­doskodott a sokgyermekes családok lakásigényének kielé­gítéséről. Tavaly a szakszerve­zeti bizottságok minden jelent­kező nagy család üdültetését megoldották: 217 család pihent vállalati üdülőkben. Értékes eredményt értek el a fiatalok és felnőttek szexuá­lis felvilágosításában és neve­lésében, melyhez nagy segítsé­get adott a Szőnyi Tibor Kór­ház orvoskara. A szakemberek több mint 200 előadást tartot­tak az üzemekben, intézmé­nyekben, iskolákban. A felvi­lágosító előadások hozzájárul­tak a korszerű családtervezés­hez, a háromgyermekes csa­ládideál kialakításához, a fo­gamzásgátló szerek helyes használatához. 1974-ben az előző évihez mérten 60 száza­lékkal csökkent a művi veté­lések száma és csaknem két­szeresére növekedett a hor­monális fogamzásgátlót rend­szeresen szedők tábora. Az oktatási intézményekben rendszeressé kívánják tenni a családi1 életre való nvelést; az 1975—76. tanévtől tantárgysze- rűen is bevezetik. Az Oktatás­ügyi Minisztérium megbízása alapján a város egészségügyi dolgozói és pedagógusai dol­gozzák ki az országosan is be­vezetésre kerülő rendszert. Az üzemek gazdasági veze­tői és a szakszervezetek gon­doskodtak arról, hogy a ter­hes anyákkal, a gyermekgon­dozási segélyen levőkkel kap­csolatos munkaköri rendelke­zéseket mindenkor megvaló­sítsák. Balassi István elmondta, hogy a Központi Bizottság ha­tározata és a kormány 1973- ban hozott rendeletéi kedve­zően hatottak városunkban a népesedés alakulására. A szü­letések száma 1974-ben az elő­ző évihez képest 20 százalék­kal emelkedett. Főként az el* sőszülött gyermekek aránya változott kedvezően, de szá­mottevően növekedett a má­sodik és harmadik gyermekek aránya is. Az előterjesztést követő vitában felszólaló Bá­nyavári Péterné elmondta, hogy a szakszervezetnek, a nő­bizottságoknak nagyobb gon­dot kell fordítaniuk a kisma­mák jogi felvilágosítására. Dr. Koncz Károly az iskolai taní­tás és nevelés jobb összehan­golásáról szfólt. Dr. Kollár La­jos elmondta, hogy a Szőnyi Tibor Kórházban jelenleg 32 szakképzett ápolónő tölti gyer­mekgondozási szabadságát. A kórház bővülésével 70—80 új ápolónőre lesz szükség. A nő­vérek átlagos életkora 22 év, s ezért valószínű, hogy tovább fog növekedni a gyermekgon­dozási szabadságon levők ará­nya. Javasolta, hogy a kórház területén építsenek 40 szemé­lyes bölcsődét. Jenes József hozzászólásában elmondta, hogy a Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálja a város és járás területén élő nagycsalá­dos anyák körülményeit és az eddig beérkezett kérdőívekből kitűnik, hogy számos még a tennivaló. Rajki László TÁRGYALÓTEREMBŐL Ötperces pankráció A Váci Járási Ügyészség tartós egészségromlást előidéző súlyos testi sértés bűntette mi­att vádat emelt Kramár Jó­zsef, 25 éves, kóspallagi lakos ellen. Az ügyet most tárgyal­ta a Váci Járásbíróság bünte­tőtanácsa. Kramár Kóspallagon a helyi ÁFÉSZ italboltjába ment egy alkalommal, ahol ismerőseivel tekézett s két jaffás fröccsöt A fiatalasszony szereti az éjszakát. Csendesek a vo­natok, a buszok. Minden olyan ünnepélyes. A kalauz mindig mond valami szé­pet. Éjszaka, munka köz­ben, vagy a tompa fényű kocsiban jobban lehet gon­dolkozni. Arról, hogy hol rontotta el az életét... — Megbeszéltük az uram­mal, hogy addig hajtsunk, amíg fiatalok vagyunk. Kell a pénz házra, bútorra. Három hónapja voltam asszony, ami­kor állandó éjszakai műszakba kértem magam. Az üzemben csodálkoztak, nem is nagyon akartak belemenni. Azt mond­ták, fiatalasszonynak éjszaka a férje mellett a helye. De aztán ráálltak. Senki sem akar éjsza­ka dolgozni. Pedig sokkal job­ban lehet keresni. Nemcsak a pótlék miatt. Ilyenkor sokkal jobban megy a munka. Meg­szerettem az éjszakát. Minden­ki nyugodtabb, a gépek is mintha csendesebben járná­nak. — Este 6-kor jövök el ott­honról. Tízkor kezdek, reggel nyolcra érek haza. Száznegy­ven kilométert utazom napon­ta. Mire hazamentem, addigra i az uram már elment dolgozni. Kitakarítottam, majd aludtam kettőig. Aztán megcsináltam a vacsorát. Nem sokkal később már készülni kellett. így ment ez rendesen. Először nem volt semmi baj. Aztán hallottam, hogy esténként a Béla a kocs­mában ül. Szombat-vasárnap­ra már fájt is a fejem, elfárad­tam ... Ha átjött hozzám, már nem tudtam örülni. Később már sokszor délután se jött Vakvágányon haza, szombaton is a kocsmá­ban ült. Egyszer, részegen megvert. Azt üvöltötte, hogy engem a pénzzel kellett volna összeházasítani, mert engem csak az érdekel. Még nem vol­tunk ötéves házasok, amikor otthagyott. A házat úgy adtuk el, hogy csak az alapok álltak. — Azóta is éjszakás vagyok. Ha eddig jó volt, most már minek változtassak? Nappal is lehet éjszaka. Mesterséges éjszaka. De ez még feketébb a feketénél. A gyár sötét termeiben ké­zenfogva vezetik körbe a látogatót. Magyarázzák, hogy működnek a gépek. De semmit se lehet kivenni az egészből. Az egyik asszony felvisít. Nagyon melege volt, levet­te a köpenyt. Most csak egy kombiné van rajta. Bizto­san szép lehet. De nagyon sűrű a sötét. A görögvállas kombinét és az afrodité- vállakat fekete függöny ta­karja. — Az ember szeme hozzá­szokik a sötéthez. Kell hozzá negyedóra, félóra, van akinek kevesebb. Én tisztán látom a maga arcát is. De a szemét nem. Biztosan barna szeme van. Az úgy illik magához. De ha nem is látnám? A hangjá­ról tudom, hogy férfi és hogy fiatalember.! És sokat dohány­zik. Azt mondják, a vakok a kezükkel és a fülükkel látnak. öreg vagyok. De nem jönnek ide. Tudják, hogy vigyázok. Sötétség. Fényhiány. Aki lát, az becsukott szemmel is lát. De a házasulandó fiú csecsemőkori képe már el­tűnik az emlékezetből. Dt becsukott szemmel is eszedbe jut, hogy ott fenn a sarokban a pók néhány szálat kihúzott, és a karton­ruhát már csak idehaza le­het felvenni. Megfakult. — BMég tízéves se voltam, amikor elvesztettem a szemem világát. Egyedül sehova se tudtam menni, odahaza nyag- gattam a tangóharmonikám Egyszer elhívtak a körbe. Nincs zene, nem tudnak tán­colni. Játszottam egész este. aztán másnap is, harmadnap is. Én kísértem a tánccsopor­tot is. Jó volt köztük lenni, Asszonyt is a harmonikával szereztem. De akkor már,, a pincében muzsikáltam. Kézi­lány volt. Amikor végzett, odaült mellém. Aztán a pénze­met is 6 számolta. Néha fel­kérték táncolni. Azt mondják, amióta asszony lett megszé­pült. Én mondtam, menjen csak. A muzsikusnak a vendé­gek italt is küldenek. Én min­den este egy kevertet ittam. A végén a főnök a többi árát is odaadta. Aztán Ica rákapott a piára. Azt se bántam. Legyen ennyi öröme mellettem. Sok­szor eltűnt mellőlem. Azt mondta, a konyhán segít, meg hazaszalad ... Egyszer meg­verték az ablakot: „Ica, gyere ki, az anyád istenit!” — így ment ez sokáig. Az­tán elköltözött. Csulák András Az olvasó kérdez — az illetékes váhszol Két héimpon keiül döntenek Egyik régi olvasónk levél­ben fordult szerkesztőségünk­höz, mert megszüntették vá­rosunkban a Széchenyi utca— Lenin út sarkán levő nyilvá­nos illemhelyet. Miért? Hont Károly, a városi ta­nács műszaki osztályvezető­je a következő tájékoztatást adta. — A nyilvános W. C.-t azért kellett megszüntetnünk, ' mert a Deákvárról és különösen a Kötöttárugyárból a 2-es mű­it fővezetékébe csatlakozó szennyvíz az illemhely mély fenékszintje következtében állandó dugulást okozott és a szennyvíz gyakran elöntötte az illemhelyet. — Közölte to­vábbá, hogy a régi illemhely felújításának lehetőségét, il­letve új megnyitását a jelen­legi vizsgálattól teszik függő­vé. Az ügyben két hónapon belül várható döntés. k Akik öt-hat éve dolgoznak í sötét üzemben, azok is így vannak egy kicsit. Én .már a: ujjammal érzem, ha valam hiba van a filmen, és nerr tudna olyan csendben a hátarr mögé lopózni, hogy ne ve­gyem észre. De maga csal most van itt először. Nem Iá' semmit, igaz? Engem se. Olyar ez, mintha leselkednék. Ha ta­lálkozunk az utcán, nem kö­szön. Mert még sohasem látott A búza sárga, az alma piros, a fű zöld. Az éjszaka — holdvilág, csillagok nél­kül fekete. A holdfény megnyújtja az árnyékokat, formát ad a testnek. Ár­nyalatot a feketének. — öt éve vagyok éjjeliőr. Azt mondják, könnyű foglal­kozás. Öregnek való. Gyakor­latom is van benne. Jó néhány évet lehúztam angyalbőrben, sok szolgálatot adtam. De hiá­ba voltam akkor fiatal, derék ember, fegyverem is volt, még­is féltem. Egyszer rálőttem egy kutyára. Most már nem félek. Mindenféléről gondolkodom. Az én életemről regényt is le­hetne írni. Annyi minden tör­tént velem. Elhiszi? — Nem, innen még nem vit­tek el semmit se éjszaka. Leg­alább is nem tudunk róla ... Hogy mit csinálnék? Rájuk kiabálnék, utánuk futnék, hogy lássam az arcukat. Nem félek, de a verekedésben már

Next

/
Oldalképek
Tartalom