Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

1975. FEBRUAR 16., VASÄRNAP Járási, városi páríéríekczletck Pest megyében Dabas Megháromszorozódott a termelési érték a mezőgazdaságban Gödöllő Tegnap Dobáson, K a járási hivatal dísztermében tartot­ták meg a járás kommunis­táinak küldöttértekezletét A járás 2168 párttagját képvise­lő százötven küldött között megjelent dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezető­je, és dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, ' Kálmán Ferenc, a hernádi Március 15. Termelőszövetke­zet pártvezetőségének titká­ra, a küldöttértekezlet elnö­ke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd Ihászt Jó­zsef, a járási pártbizottság el­ső titkára fűzött szóbeli ki­egészítést az írásos jelentés­hez, A dobosi járás jellegét — mivel jelentősebb iparfejlesz­tés nem volt az elmúlt négy esztendőben — továbbjut is a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-feldolgozó ipar ha­tározza meg. Ebben azonban a fejlődés minden eddiginél gyorsabb és erőteljesebb volt. Csupán a termelőszövetkeze­tekben az árbevétel négy év alatt 425 millióról 1 milliárd 540 millióra emelkedett. A fejlődés mértéke a járás va­lamennyi mezőgazdasági üze­mét alapul véve: 665 millióról 1 milliárd 960 millióra nőtt a termelési érték 1970 és 1974 között Minek köszönhető ez a nagyarányú változás? Első­sorban annak az átgondolt termelésfejlesztési és szerve­zési tevékenységnek, amely az elmúlt négy esztendő mun­kájának meghatározója volt. Bár a területi koncentráció sok embert érintett, sok egyé­ni elképzelést kellett , egyez­tetni, az egyesülések jól sike­rültek. A termelőszövetkeze­tek száma ugyan nem válto­zott, tíz volt korábban, s ugyanennyi van ma is, földte­rületük azonban megkétszere­ződött, mivel a járás tíz szak­szövetkezetéből hét beolvadt a közös gazdaságokba. A termelés területi kon­centrációjával egyidejűleg nagy figyelmet fordítottak a termelési kooperációk létre­hozására és működtetésére. Az együttműködés és a sza­kosítás az állattenyésztésben — azon belül is a baromfite­nyésztésben — volt a legered­ményesebb. A hernádi Már­cius 15. Termelőszövetkezet irányításával alakult meg a Hibro néven ismert társulás, amely évente 50 millió napos­csibét állít elő, és 1300—1500 vagon pecsenyecsirkét dol­goz fel. A mezőgazdasági üzemek együttműködése és a szako­sítás nemcsak ' az állatié-, nyésztésben eredményezett jelentős minőségi változást, hanem a növénytermesztés­ben is. Amíg 1970-ben 18,8 mázsa volt a termelőszövet­kezetek hektáronkénti búza-- termése, ez 1974-ben 33,4 má­Egységesebb a járás gazdasági arculata zsára nőtt. A hektáronkénti rozstermés ugyanakkor 9,6 mázsáról 17,8 mázsára emel- ' kedett. A gazdálkodás eredményes­ségét segítette, hogy tovább növelték a beruházásra for­dított összegeket a járás ter­melőszövetkezetei. 1970-ben még csak 39 milliót, 1974- ben pedig már 55 milliót for­dítottak építkezésre. Még en­nél is nagyobb mértékben korszerűsödött a gazdaságok gépparkja. 1970-ben 20 milliót, 1974-ben pedig 54 milliót for­dítottak új, nagy teljesítmé­nyű gépek vásárlására. Az eredményekben döntő szerep jutott a megnöveke­dett termelési kedvnek, az élet- és munkakörülmények javulásának, a fegyelem meg­szilárdulásának. Az üzemi étkeztetést például ma már a gazdaiságok fele biztosítja dolgozóik számára. Jelentő­sen nőtt a tagság jövedelme is: egy tízórás munkanap ér­téke az elmúlt négy eszten­dő alatt 96 forintról 120 fo­rintra emelkedett. A vitában felszólalt Kiszely István tsz-nyugdíjas, dabaíi alapszervezeti titkár, Drózdik Imre lakatos, a Duna Völgyi Vízgazdálkodási Társulat dol­gozója, Gál Lászlóné, a Te­lefongyár bugyi gyáregysé­gének munkása, Bulóczki Ist­ván, Ócsa nagyközség párt- bizottságának titkára, Szabó Ferencné, az Örkényi Béke Termelőszövetkezet pártve­zetőségének titkára, Dobos János, a felsőpakonyi Búza­kalász Termelőszövetkezet tmk-csoportvezetője, Cserhá­ti Pál,, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet elnöke, Egresi Zsuzsanna, Gyál nagy­község tanácsának igazgatási előadója, dr. Lehoczky Fe­renc, az Örkényi általános is­kola igazgatója, Balogh Pál- né, az ócsai Űj Barázda Ter­melőszövetkezet üzemegysé­gének vezetője, Koncz Mik­lós honvéd őrnagy, Sásdi An­tal, az újhartyáni Keselyhe­gyi Szakszövetkezet elnöke, Lukácsi Lajos, az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet tmk-részlegvezetője, Domna- nits Ferenc, Gyál nagyköz­ség tanácsának elnöke, dr. Palotai Sándor dabasi kör­zeti orvos, országgyűlési kép­viselő, Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehér Akác Terme­lőszövetkezet főkönyvelője, dr. Bíró Ferenc, á Pest megyei pártbizottság titkára, Zakar András járási munkásőrpa- rancsnok és Méhész János, a járási KISZ-bizottság titkára. A felszólalásokra Ihászi Jó­zsef .válaszolt, majd megvá­lasztották a 45 tagú pártbi­zottságot és a megyei pártér­tekezlet 18 küldöttjét. Ezt kö­vetően az új pártbizottság megválasztotta tisztségviselőit és vérgehajtó bizottságát. A járási pártbizottság első titkárává ismét Ihászi Józse­fet, titkárává pedig Csipái Fe­rencet választották. A tizen­egy tagú végrehajtó bizottság tagja lett még: Cserháti Pál, a hernádi Március 15. Ter­melőszövetkezet elnöke, Var­ga Imre, a járási rendőrka­pitányság vezetője, Kecskés Árpád, a dabasi Szikra Ter­melőszövetkezet lakatosa, Bu- jáki János, az inárcsi Március 21. Termelőszövetkezet üzem­gazdásza, Balogh Pálné, az ócsai Űj Barázda Termelőszö­vetkezet brigádvezetője, Sár­közi Imréné, a gyáli TESZÖV betanított munkása, Gere Lászlóné, a Telefongyár bugyi gyáregységének betanított munkása, Kálmán Ferenc, a hernádi Március 15. Terme­lőszövetkezet pártvezetőségé­nek titkára és Péter Domo­kos, az ócsai Bolyai János Gimnázium igazgatója. A héttagú fegyelmi bizott­ság elnökévé ismét Kuli Imre kakucsi tsz-nyugdíjast válasz­tották meg. P. P. * Tegnap az Agrártudományi Egyetem tanácskozótermében rendezték meg a gödöllői já­rás kommunistáinak küldött- értekezletét. A járás 3074 párttagját képviselő száz- nyolcvan küldött értekezletén részt vett Cservenka Ferenc­né, az MSZMP Központi- Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Werner Jánosné nyugalma­zott gyárigazgató, a megyei pártbizottság tagja a küldött- értekezlet elnökeként köszön­tötte a tanácskozás részvevőit, majd Kis Emil, a járási párt- bizottság első titkára terjesz­tette be a pártbizottság négy­éves munkájáról készült refe­rátumot, szóbeli kiegészítést fűzve az írásos jelentéshez. Beszámolt a gazdaságpolitikai célkitűzések érvényesüléséről, megvalósításáról, a tanácsok munkájáról, a lakosság élet- körülményeinek alakulásáról, valamint a párt belső életét, eszmei-politikai munkáját ér­tékelte. Az elmúlt négy esztendő alatt a járás egységesebb, összeforrottabb lett, ez meg­mutatkozik az iparban, és a mezőgazdaságban egyaránt. A termelőszövetkezetek termelé­si értéke 566,6 millióról 907,9 millió forintra növeke­Cserveuika Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bizottságánál* első titkára a szünetben a küldöttekkel beszélget. Mellette balról Kiss Emu, a gödöllői járási pártbizottság első titkára, jobbról Bozsó Lászlóné zsámboki küldött, Dudás MMiályné és Faska Józsefné, az aszódi Gal- gaparti Tsz tagjai. Gárdos Katalin felvétele dett. A legnagyobb iparválla­lat, az ikladi Ipari Műszer­gyár csaknem kétszázmillió forinttal növelte termelési ér­tékét a négy év íilatt és meg­kétszerezte nyereségét. A já­rás struktúrája alapvetően Megyei tanács Az állampolgárok ügyeinek intézése nagy felelősség A dabasi járási pártértekezlet szünetében! (balról jobbra): dr. Bí­ró Ferenc, dr. Szabó Imre, Ihászi József, dr. Palotai Sándor körzeti or­vos, országgyűlési képviselő és Földes György, a dabasi nyomda igazgatója. Szombaton a megyei tanács­háza dísztermében rendezték meg az MSZMP megyei taná­csi apparátusi küldöttértekez­letét. A tanácskozáson részt vett Németh Ferenc, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Mechanikai Művek munkás-csoportvezetője^ A hetvenhét küldöttet, valamint a meghívottakat dr. Kovács Vencelné, a Pest rpegyei Ille­tékhivatal vezetője, a pártér­tekezlet elnöke köszöntötte, majd Fodor László, az appa­rátusi pártbizottság titkára ismertette a pártbizottság be­számolóját. Elmondotta, hogy a pártbi­zottságot alig több mint egy esztendeje választották meg, s így sok tekintetben négy, de bizonyos területeken csak egy . esztendőről szólhat a szám­adás. Rámutatott: a X. kongresz- szus óta eltelt időszakban a tanácsok tevékenységében nagymértékű hatásköri de­centralizáció ment végbe, s ez­zel együtt nőtt a gazdálkodó szervek önállósága. A taná­csoknak egy időben kellett megvalósítaniuk a IV. ötéves terv terület- és településfej­lesztési feladatait, így az inf­rastruktúra bővítését, a lakás­hiány. csökkentését, s ugyan­akkor javítaniuk kellett az állami szakigazgatási tevé­kenység színvonalát is. A me­gyei apparátus négy esztendő alatt több távlati és középtá­vú koncepciót, valamint ter­vet dolgozott ki, egyebek kö­zött a településhálózat fejlesz­tésére, a közlekedés korszerű­sítésének 15 éves programja is kialakításra került, s elké­szült a mezőgazdaság, a ke­reskedelem és az egészségügy távlati fejlesztési koncepciója ugyancsak. Fodor László a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a ne­gyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában stabilizálódott a tanácsok pénzgazdálkodása és mintegy 200 millió forintos többletbevétel keletkezett a megye központi pénzalapjai­ban. E pénzeszközök felhasz­nálása célszerűen történt, hozzájárult' az égető gondok enyhítéséhez. A pártbizottság elemzése eZt követően részle­tesen kitért a szakigazgatási szervek tevékenységére, rá­mutatott a hatósági munka növekvő előnyeire 'és még meglevő fogyatékosságaira, majd aláhúzta: alapvető szemléletváltozásra volt szük­ség ahhoz, hogy elfogadtas­sák azt az alapelvet, miszerint a gazdálkodó szervek önálló­ságának növekedése nem ve­zethet az irányítás, felügyelet gyengüléséhez. A hatáskörök decentralizálása és a gazdál­kodó szervek növekvő önálló­sága szükségessé teszi az el­lenőrzés hatékonyságának nö­velését. Az ellenőrzések során biztosítani kell az állami fe­gyelem megszilárdulását, s bát­rabban kezdeményez*! a fe- lélősségrevonást. ^Érzékelteti a megyei tanács szakigazgatási szerveinek fel­adatait, hogy évente mintegy 50 ezer ügyiratot kell érdem­ben elintézniük, s természete­sen úgy, hogy ennek menete törvényes, jogszerű s ugyan­akkor a törvények, rendelke­zések szellemét is tükröző le­gyen. Befejezésül a pártbi­zottság beszámolója az appa­rátus összetételével, politikai arculatával és a 16 pártalap- szervezetben tevékenykedő 392 kommunista munkájával foglalkozott és megjelölte a következő időszak teendőit. A beszámolóhoz — sorrend­ben — a következők szóltak hozzá: dr. Wechter Roland, a megyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztályának helyettes vezetője; dr. Hárdy István, a Pest megyei Ideg­gondozó Intézet vezető főor­vosa; Polgár Mihály, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője; Farkas La- josné, a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője; dr. Kánya Zoltán, a Pest megyei Terve­ző Vállalat osztályvezető mér­nöke; dr. Köllner Ferenc, a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályának csoportveze­tője; Vágvölgyi József, a me­gyei tanács vb pénzügyi osz­tályvezetője; Nagy Zsolt, a tűzoltóság Pest megyei pa­rancsnokságának parancsnok­helyettese; dr. Sátor Jánosné, a Pest megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökhelyettese; dr. Mondók Pál, a Pest megyei Tanács elnöke; dr. Laczkó György, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának he­lyettes vezetője; Dimeth Judit, a megyei tanács vb ipari osz­tályának főelőadója; Kiss Ist­ván, a Pest megyei Földhiva­tal osztályvezetője; Jankó Zol­tán, a Pest megyei Beruházási Vállalat igazgatója; dr. Rév János, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának veze­tője; Zachár Ferencné, a Pest megyei illetményhivatal elő­adója. A felszólalásokat Fodor László foglalta össze, majd a pártértekezlet az apparátusi pártbizottság beszámolóját, va­lamint a kongresszusi irányel­vekről és a módosított szerve­zeti szabályzatról szóló állás- foglalást egyhangúlag elfo­gadta. Ezt követően a küldöttérte­kezlet megválasztotta a 33 ta­gú pártbizottságot, valamint öt küldöttet a megyei pártér- tekézletre. A pártbizottság megtartva első ülését, ismét titkárává választotta Fodor Lászlót, és a végrehajtó bi­zottság további nyolc tagját ugyancsak megválasztotta. ■ A végrehajtó bizottság tag­jai: Bíró Gyula, a megyei ta­nács vb személyzeti osztályá­nak vezetője; dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyet­tese; Gelányi Erzsébet, a me­gyei tanács , vb pénzügyi osz­tályának főelőadója; Farkas Lajosné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője; dr. Köllner Ferenc, a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályának csoportvezetője; Nagy Zsolt, a tűzoltóság Pest megyei pa­rancsnokságának parancsnok­helyettese; dr. Pogány Csaba, a Semmelweis-kórház sebész­orvosa; Üjfalusi Ferenc, a megyei tanács vb építési, köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak vezetője. Az öttagú fegyelmi bizottság elnöke dr. Kovács Vencelné, a Pest megyei Illetékhivatal ve­zetője lett. M. O. nem változott, továbbra is a mezőgazdasági jelleg dominál. A folyamatos koncentráció következtében jelenleg 11 tsz és egy szakszövetkezet gazdál­kodik, átlagosan 3124 hektá­ron. A tiszta vagyon 62 száza­lékkal növekedett, a halmo- zatlan termelési érték 71 szá­zalékkal több, mint 1970-ben volt. Fejlődött a növényter­mesztés, különösen gabonából értek el szép terméshozamot. Jelentősen gyarapodott a te­hénállomány — 2985-ről 3630- ra —, és javult a minőségi összetétele, 20 ezer hektoliter­rel növekedett a tejhozam. A járásban kiemelkedő he­lyet betöltő Agrártudományi Egyetem Tangazdasága, mint rendszergazda, kívánatos, hogy a jövőben is elsősorban a járásban gyümölcsöztesse termelési tapasztalatait. Az erdő- és vadgazdaság felada­tát megfelelően látja el. A flégy év alatt a járás ipari üzemei — az IMI és a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kis- tarcsai gyá>a — kiemelke­dően, illetve eredményesen dolgoztak, A hat ipari szövet­kezetben a szolgáltatás aránya kedvezőbben is alakulhatott volna. Megfelelőnek ítélhető a járásban a kereskedelmi ellá­tás. A járás életének minden területét érintő beszámoló részletesen foglalkozott a ta­nácsok munkájával, melyet pozitívnak értékelt. A településfejlesztés lénye­gesen előrehaladt: 3800 lakás építésé várható a tervcáklus- ban. Húsz kilométer pormen­tes út készült el, és 48 kilo­méter járdát építettek. Ti­zennégy község 342 millió fo­rint értékben vízmüvet kap, s az V. ötéves tervidőszakban Dány, Verseg és Kistarcsa közművesítése is sorra kerül. Javult az egészségügyi ellá­tás: hat új orvosi rendelőt és lakást, 5 egészségházat és 5 fogorvosi rendelőt adtak át az elmúlt időszakban. A közművelődés össztársa­dalmi üggyé vált, melyben nagy ré&ze van a párt irá­nyításának a népi hagyomá­nyok, a nemzetiségi kultúra ápolásában, az agrárismere­tek terjesztésében. A gödöllői járás 109 alap- szervezetében rendszeresebbé vált a szervezeti-élet, növe­kedett önállóságuk, kezdemé­nyezőkészségük. A párt- és ta­nácsi testületiek között jó a kapcsolat, az ipar, mezőgaz­daság és kereskedelem terü­letén is megfelelő a párt gaz­dasági ellenőrző munkája, a káder-, nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtását számonkérik. Céltudatosabb lett a párttagság, a pedagó­gusok és a gazdasági vezetők körében a világnézeti nevelő­munka, a közgondolkodásban, erősödött a szocialista szem­lélet. A beszámoló 27 pontban foglalta össze a járás kom­munistáinak elkövetkező idő­szakra vonatkozó feladatait, melyek között a szocialista (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom