Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
1975. FEBRUÁR 22., SZOMBAT Bíró József a külkereskedelmi helyzetről (Folytatás az 1. oldalról) hozatalával számolunk, többek között 100 ezer darab széntüzelésű kályhát és 80 millió forintért bútort, 180 millió forintért villamos közfogyasztási cikket, gépkocsikat hozunk be. Külön kiemelem iparunk nyersanyag-ellátását, amely adottságaink mellett biztonságosan csak a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében oldható meg. Világpiacon nagymértékben emelkedtek a nyers- és alapanyagárak. Hallhatnánk-e valamit arról, hogy milyen hatással van ez a szocialista országok egymás közötti kereskedelmére? Ismeretes, hogy az elmúlt években a tőkés világpiacon jelentős mértékű és tartósnak mutatkozó áremelkedés történt Az energiahordozók, a könnyű- és nehézipari nyersanyagok nagy részének, valamint egyes mezőgazdasági termékeknek árszintje jelentősen megváltozott és új árarányok alakultak ki. Ezt a körülményt figyelembe kell venni a KGST-országok közötti áruforgalom áraiban is. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy kereskedelmünk reális árakon folyjék. így tudjuk biztosítani az egymás közötti kereskedelemben a kölcsönösen előnyös kedvező feltételeket és a helyes orientációt a termelők és felhasználók számára. Azt, hogy a szocialista országok egymás közötti kereskedelmi forgalma dinamikusan növekedjék tovább. Az árak reálisabb megállapítása országunkban is ösztönöz az energiahordozók és nyersanyagok fokozottabb feltárására, az energia- és anyagtakarékosságra, a termelési szerkezet adottságainknak jobban megfelelő gyorsabb átalakítására. A KGST-országok között több mint másfél évtizede olyan megállapodás Van érvényűjén, amely szerint az egymással folytatott kereskedelemben az árak bázisa a világpiaci ár. A világpiaci árakat azonban mindig meg kell tisztítani a konjunkturális spekulatív tényezőktől, amelyek a tőkés világpiaci árak alakulásában jelentős szerepet játszanak. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megállapodtunk abban, hogy a jövőben évenként hozzáigazítjuk árainkat a világpiacon az előző öt évben kialakult átlagárakhoz. A Szovjetunióban most befejeződött kétoldalú tárgyalásainkon a megállapodások során rögzítettük azt is, hogy 1975-ben a világpiacon végbemenő folyamatok hatására, a kölcsönös érdekek figyelembevételével — mind az exportban, mind az importban — egyes cikkeknél árkorrekciókat hajtunk végre. Kölcsönösen figyelembe vettük az indokolt árváltozásokat. Emelkedik a magyar importban az energiahordozók és nyersanyagok árszintje. Az új nyers- és alapanyagárak lényegesen kedvezőbbek a tőkés világpiac árainál. Például az új nyersolajár kevesebb, mint fele a tőkés országokból való beszerzés költségeinek. Hasonló a helyzet más alapvető nyersanyagok esetében. Ez a tőkés országokból való beszerzéshez képest nemcsak az előző, hanem a mostani árakon is tetemes megtakarítást jelent. Széles körben emelkedik a magyar exportban döntő szerepet játszó késztermékek árszintje is. Munkánkat javítva, kapcsolatainkat a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval tovább erősítve, a jövőben is biztosítani fogjuk népgazdaságunk tervszerű fejlődését, népünk élet- színvonalának rendszeres emelését. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. Miben fejeződik ez ki? Magát a tényt a három évtized igen sok adata, kapcsolataink jellege és sokrétűsége bizonyítja. A kérdésre most elsősorban az 1975. évi kereskedelmi szerződésünk néhány jellemző mennyiségi mutatójának ismeretében kívánok válaszolni. A szerződés alapján ez évi forgalmunk meg fogja haladni a két és fél milliárd rubelt. Ezzel több mint egymilliárd rubellel túlteljesítjük az 1971—75. évekre előirányzott külkereskedelmi forgalmat. A magyar behozatal ebben az évben is rendkívül változatos és gazdag. A Barátság- vezetéken 6 millió tonna kőolaj érkezik és az idén megindul a 600 millió köbméter földgáz szállítása is. Üzemeink 750 ezer tonna kohókokszra és 300 ezer tonna kőszénre, továbbá 400 ezer tonna gáz- és fűtőolajra számíthatnak, s 4,2 milliárd kilowattóra elektromos áramot veszünk ebben az esztendőben. A Szovjetunió szállításai fedezik a magyar vasércszükségletnek több mint 90 százalékát, továbbá 250 ezer tonna nyersvasat, és 44 ezer tonna különböző ferroötvözetet importálunk az idén. Több mint félmillió tonna hengereltáru is érkezik a Szovjetunióból, továbbá más, feldolgozásra alkalmas kohászati termékek, így ónozott és horganyzott lemezek. Mezőgazdaságunk számára 1350 darab kombájnt, 5220 darab traktort — ebből 200 darab K—700-as nagy teljesítményű traktort —, továbbá 238 ezer tonna kálisót, 250 ezer torma foszfátot, és 35 ezer tonna nitrogénműtrágyát hozunk be. Félmillió tonna cementet, valamint kétmillió négyzetméter táblaüveget és 1,1 millió köbméter ipari fát és 885 ezer köbméter fenyőfűrészárut vásárolunk ebben az esztendőben. Gazdag a magyar szállítások listája is. Ez évi kivitelünknek mintegy fele gép és berendezés. Tizennégymillió pár cipő, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Húsz százalékkal emelkedik majd a kötöttáru exportja. Számottevően bővül az élelmiszeripar kivitele. Exportunknak közel 7 százaléka a gyógyszeriparunk termékeiből áll. Néhány vállalat gépipari termelésének nagyobb részét a Szovjetunióba exportálja. Így például az Ikarus össztermelésének 53, a Magyar Hajó-és Darugyár 57, a Ganz-MÁVAG termelésének 14 százalékát exportálja a Szovjetunióba. A Szovjetunióval kötött 1975. évi megállapodásban jelentős súllyal szerepelnek a termelési együttműködés, vagy kooperáció alapján történő kölcsönös áruszállítások. Ismeretesek a korábban kötött egyezmények, különösen a timföld- alumíniumegyezmiény, az autóbusz- és a Zsiguli-kooperáció, a számítástechnikai gyártásmegosztási együttműködés, a Barátság II kőolajvezeték. Ami azonban az idei megállapodást illeti, ez az esztendő e téren is kiemelkedik. Átadásra kerül a közösen épülő Testvériség gázvezeték, amelyen májustól megkezdődnek a földgázszállítások a Szovjetunióból. A megvalósulás stádiumába lépett az olefinprogram. Ennek lényege, hogy Leninváros térségében megépült gazdaságos, nagykapacitású olefinműben etilént és propilént állítunk elő. E termékek egy részét, az etilént csővezetéken, a propilént vasúton kiszállítjuk a Szovjetunióba és műanyagokat, petrolkémiai termékeket, polietilént, polisti- rolt, akrilnitrilt kapunk cserébe. Az együttműködés előnyei számunkra abban vannak, hogy az etilén és propilén további feldolgozásához szükséges beruházásokat megtakarítjuk, és hogy hosszú távra, 10—15 évre biztosítjuk a termékek kölcsönös elhelyezését. Energiaellátásunk szempontjából döntő jelentőségű az orenburgi gázvezeték megépítésében és a 750 kilovoltos elektromos gerinctávvezeték építésében való együttműködésünk. Ezek teszik majd lehetővé, hogy egyre növekvő mennyiségben hosz- szú távra biztosíthatjuk a földgáz- és villamosenergia behozatalt. Vállalatvezetők fóruma © ki ésszerűség feltétele: a korszerű vállalati szervezet ÉRDEKLŐDÉSSEL, fogadtuk a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt XI. kongresz- szusára kiadott irányelveit. Ez országunk és életünk szinte minden fontos jellemzőjével, mozzanatával foglalkozik. Kellő súllyal érinti — a párt KB tavaly decemberi határozatával összhangban — az ésszerű munkaerő-gazdálkodás problematikáját is. Legfontosabb feladataik között határozza meg a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználását, a munka termelékenységének növelését, a termelő folyamatok korszerűsítését és gépesítését, a munkaerő-gazdálkodás színvonalának javítását. Mindez feltételezi a vállalat-, az üzem- és munkaszervezés hatásfokának javítását. Ismertek azok a feszültségek is, melyek munkaerő-gazdálkodásunkban, munkaerő-ellátásunkban tapasztálhatók, s melyek sokszor megoldhatatlannak tűnő feladatok elé állítják a népgazdaság legkülönbözőbb területein tevékenykedő vezetőket E nehéz körülmények javítására, feloldására, a vezetés és irányítás színvonalának emelésére, a szervezettség növelésére kíséreltünk meg a közel 7000 főt foglalkoztató vállalatunknál néhány intézkedést bevezetni. A vállalat szervezeti felépítése statikus volt és 1963. április 1-től 1973. év végéig nem változott. A lenrosttermelte- tést és rostkikészítést a budapesti 80 fős, úgynevezett rostközpontban irányították, csökkentve ezzel a vertikális megvalósításban rejlő kedvező lehetőségeket. A rosttermeltető és rostkikészítő tevékenység veszteséges, ezért irányítása, szervezete és tevékenysége alapvető jelentőségű. MINDEHHEZ JÁRUL, hogy a vállalat magasan képzett műszaki és gazdasági káderekkel a vállalati központban és a gyáraiban is csak szegényesen ellátott. Nem rendelkezik a vállalat vállalati ügyrenddel, munkaköri és tevékenységi jegyzékkel. (Most, március végére készítjük el.) Akadályozza a szervezés-fejlesztési tevékenységet, hogy az egyes funkcionális területek létszámban és színvonalban gyengék és fontos gazdasági funkciók hosszabb ideje nem kerültek betöltésre. A vállalat Irányítási rendszere nagy korszerűsödésen ment át. így például a nyolc lenrostkikészítő gyárat már egy éve közvetlenül a két fonógyárhoz csatoltuk és megszüntettük a rostközpontot. A fonógyárak vezetői ezáltal közvetlenül diszponálnak a nyersanyag előállításában. Leállítottuk a Mosonmagyaróvári Lengyárat. Mindez létszámmegtakarítást is eredményezett. Csentralizáltűk az eddig decentralizált kereskedelmi és anyaggazdálkodási tevékenységet. Szabályoztuk a gyártmányfejlesztés módszerét és szervezeti rendjét, gyártmány- zsűrit és mintázó szervezetet hoztunk létre. Ezzel a termékstruktúra korszerűsítés szervezeti feltételeit biztosítottuk. Ügyrend alapján kialakítottuk vállalatunk igazgató tanácsát és műszaki gazdasági tanácsát. Létrehoztuk a szervezési osztályt, megalakítottuk az Információs és elemző osztályt, az önálló mezőgazdasági osztályt, a nemzetközi osztályt, jogügyi csoportot. A személyzeti osztályon belül vállalati pszichológus kezdte meg tevékenységét. MUNKASZERVEZÉSI FELADAT, hogy Budakalászi Szövőgyárunk, változatlan termelési kapacitással, az idén január elsejétől csak két műszakban üzemel. Űj gyári anyagi érdekeltségi rendszert alakítottunk ki, vezettünk be. Most minden, ami hatékonyság, gyári kategória, a jövedelmezőség pedig a vállalati központ hatáskörébe tartozik. Feladataink 1975-ben sem csökkennek. Alapvető, hogy dolgozóink munkakörülményeit, szociális ellátottságát javítsuk. Ez olyan alapfeltétel, mely nélkül tervszerű, szervezett munkaerőgazdálkodás a textiliparban nem képzelhető el. Anyagi erőnkhöz mérten e téren a legtöbbet kívánjuk nyújtani. Ebben ugyanúgy, mint minden más kérdésben a vállalat párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetése, minden erejét latba vetve, egységben tevékenykedik. A munkaerő jobb kihasználásának néhány konkrét lehetősége: Profilmegosztás és kooperáció a lengyárak és a fonógyárak között. (Például Budapesti Fonógyár és a Kapuvári Lengyár, Mikosdpusztai Lengyár.) Profiltisztítás két lenfonógyárunk termékei között. (Páldául száraz fonal — vizes fonal — mesterséges szál ke- verékű fonalak.) AZ EGYSÉGES, homogén fonodái és szövődéi gépcsoportok kialakítása gépáthelyezéssel. (Például a Picar.ol automata szövőgépek összevonása a Csillaghegyi Szövőgyárban, Spinbau gyűrűs fonógépek összevonása a Budapesti Fonógyárban.) Vállalatunk bankhitelből 23 — főleg bolgár —, különböző •típusú anyagmozgató gépet és targoncát szerez be a nehéz fizikai munkát adó anyag- mozgatás gépesítésére. Ezenfelül a Budapesti Fonógyár anyagmozgatásának teljes rekonstrukcióját már tervezi az INTRANSMAS. Sajnos, kényszerből fenn kell tartanunk továbbra is a külső termelési kooperációnk egy részét. Állóeszközeink és a munkaerő jobb kihasználása érdekében főként a legmunkaigényesebb termékeket gyártatjuk külső kooperációban. Nagyon sokat segít a XI. pártkongresszus és felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Köszönet és tisztelet a résztvevőknek! A versenyzők — mindenekelőtt a szocialista brigádok — a tervvel összhangban segítették a tartalékok feltárását, a berendezések jobb kihasználását, a hatékonyabb gazdálkodást. NEM UTOLSÓSORBAN kell említenem, hogy hatékony munkánk egyik legfontosabb feltétele a munkafegyelem és a technológiai fegyelem megszilárdítása. E téren igen sok a hiányosság. Munkaerő- hiány mellett ez nem könnyű feladat, állandó törődést, foglalkozást igényel. Elhanyagolni azonban mégsem szabad. A hatékonyság és szervezettség ellenében hat — sajnos —, a vállalatok és a gyárak műszaki színvonala alatti, ú. n. „kihelyezett üzemek” működése, melyek fenntartására a helyi munkaerőhiány kényszerít. Nagyobb koordinációt és figyelmet érdemelnek. Az ésszerű munkaerő-gazdálkodás témakörében néhány további feladat is jelentkezik, így például tökéletesítesí- tenünk kell a hármas követelmény szem előtt tartásával azokat a módszereket, amelyekkel a legrátermettebb munkatársakat helyezhetjük a nekik legmegfelelőbb gazdasági beosztásba. A vezetői készség vizsgálatára nagyobb gondot kell fordítanunk, hiszen ma már mindannyiunk előtt nyilvánvaló, hogy sok, elismerten kiváló szakember vezetőként nem képes eleget tenni feladatainak. örvendetes módon vállalatunk munkatársai szakmai és kereskedelmi feladatok ellátá-' sára igen sokszor utaznak külföldre. Ezek hatékonysága azonban több esetben nem kielégítő. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk az utak és a személyek alaposabb kiválasztására. Napjainkban — véleményem szerint — túlzottan elburjánzott a munkaidőben rendezett legkülönfélébb tanfolyamok, konferenciák, egyesületi rendezvények száma. Ésszerű határok közé szorításuk most már nem halasztható. Általában érvényt kellene szereznünk annak az elvnek, hogy a társadalmi munkát egyes — másképp meg nem oldható — feladatoktól eltekintve, munkaidőn kívül kell elvégezni. MINDEZEKHEZ, elsősorban az ésszerű munkaerőgazdálkodás jegyében felvetett gondolatokhoz hasznosan hozzájárulnak, ha a Pest megyei testvérvállalatok dolgozóitól tanácsokat, észrevételeket és javaslatokat kaphatnánk. Beck Tamás, a Lentonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója Emlékezés Rudas Lászlóra Pénteken, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában koszorúzási ünnepségen emlékeztek dr. Rudas Lászlóra, a marxista—leninista elmélet magyar harcosára és terjesztőjére, a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik megalapítójára, születésének 90. évfordulója alkalmából. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében dr. Ajtói Miklós és dr. Friss István, az MSZMP KB tagjai, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem részéről dr. Szarvas László, az egyetem pártbizottságának titkára, és dr. Stark Antal, az egyetem általános rektorhelyettese ko- szorúzta meg, a munkásmozgalom kiemelkedő alakjának, az egykori nemzetközi antifasiszta iskola tanárának emléktábláját. A kegyelet virágait helyezték el a panteonban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KlSZ-bizottsága, valamint a Rudas László nevét viselő közgazdasági technikum küldöttei is. Rehabilitáció az érdekeltek együttműködésével Ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága A rehabilitáció az érdekelt állami és társadalmi szervek együttműködését, egybehangolt munkáját igényli — állapította meg pénteki ülésén az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A dr. Pesta László elnökletével megtartott tanácskozáson dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár e témakört foglalta össze vitaindító előadásában. A tájékoztatót követően a felszólaló képviselők javaslatot tettek egy országos rehabilitációs intézet életre- hívására, mellyel megszűnne a jelenlegi széttagoltság. Visz- szatérő témaként vetődött fel a rokkantosítási rendszer felülvizsgálata. Sok kritika érte a vállalatok, üzemek vezetőit: közönyösek, nem törődnek kellően a csökkent munkaképességűekkel. Többen felvetették, hogy a vállalatokat érdekeltebbé kellene tenni a rehabilitációsok foglalkoztatásában. A vitában felszólalt dr. Noszkay Aurél, dr. Stark Janka, (Pest megye 19. sz. érdi választókörzet), dr. Marton Zoltán, dr. Hargitai Katalin, dr. Kaposvári Júlia, Újhelyi Sándorné, Flerkó Béla* dr. Vámosi Erzsébet (Pest megye 5. sz. nagykátai választókörzet), és dr. Szép Zoltán országgyűlési képviselő. 4 A Szovjetunióval kötött ez évi megállapodás iparunk, mezőgazdaságunk fejlődése és a belső ellátás szempontjából elsődleges jelentőségű. Milyen feladatok állnak a külkereskedelem előtt 1915-ben? Feladatainkat a Központi Bizottság múlt év december 5-i határozata, az 1975. évi terv külkereskedelmi előirányzatai szabják meg. A nemzetközi gazdasági együttműködést a népgazdaság szükségleteivel összhangban úgy kell fejlesztenünk, hogy maximálisan biztosítsuk és kihasználjuk a külkereskedelmi lehetőségeinket. Az a feladatunk, hogy a népgazdasági tervet következetesen végrehajtsuk. Biztosítani kell a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a fejlődő országokkal erre az évre előirányzott külkereskedelmi tervünk teljesítését és ezzel egyidejűleg jelentősen emelni kell a tőkés exportot. Ezt a termékek versenyképességének javításával, jobb és szervezettebb piaci munkával kell megalapozni. Ügyelni kell arra is, hogy a külkereskedelmi tevékenységünk a belföldi kereslettel összhangban történjék. Az idén növelni kell a feldolgozóipari termékek exportját célzó kapacitásokat, elsősorban a gyorsan befejezhető vállalati beruházások útján. A külkereskedelmi vállalatok feladata, hogy kezdeményezzék' és támogassák az ilyen jellegű fejlesztéseket. Biztosítani kell a fejlesztési politika összhangját a külgazdasági követélményekkel. Indokolt a gazdaságossági számítások továbbfejlesztése, annak érdekében, hogy a világpiaci feltételek alapján megítélhető legyen a beruházások gazdaságossága. Foglalkozni kell olyan nagyobb fejlesztési koncepciókkal, amelyek megvalósítása termelési együttműködéssel lehetséges. A gazdaságos és külkereskedelmet segítő fejlesztések megvalósítását, kezdeményezését szorgalmazni kívánjuk, és változatlanul fontos feladatként kezeljük a külkereskedelmi tevékenységben a piackutató és piacfeltáró munkát. A minisztérium irányelve alapján a vállalatok vezetőinek ki kell dolgozniuk a távlati intézkedési terveiket a hatékonyság javítására, a tartalékok feltárására, az ésszerű takarékosság fokozott érvényesítésére, az ellenőrzés javítására, a munkamódszerek racionalizálására. Végül hangsúlyozni kívánom, hogy a külkereskedelmi feladatokat — munkánk állandó javítása mellett — csak úgy tudjuk megoldani, ha belső erőforrásainkat — különösen a termelés területén — a célkitűzéseknek megfelelően összpontosítjuk és kihasználjuk. Ehhez hozzásegít bennünket a szocialista országokkal való sokoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés, az internacionalista segítség, amely a szocialista országok együttműködésében megvalósul. Ez meghatározó tényező külkereskedelmi terveink teljesítésében, s ezt messze meghaladóan azért is, mert csakis ez biztosítja az összes céljaink elérését, a szocialista társadalom sikeres építését hazánkban.
