Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

Nem volt telt ház a mono­in járási művelődési házban a hétfői falugyűlésen, mégis si­keresnek mondható. Ennyi hozzászólásra, ilyen élénk vi­tára talán még egy monori fa­lugyűlésen sem volt példa. A párt- és tanácsi vezetők kö­zött helyet foglalt a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak és megyei bizottságának két küldötte is, Molnár Fe­renc és Fodor Zoltán. Barta Lászlónak, a Hazafias Nép­front nagyközségi bizottsága titkárának bevezető szavai után dr. Zimányi Gyul.a ta­nácselnök szólt. — A IV. ötéves terv befeje­ző időszakát éljük, az utolsó esztendő feladatait végezzük — mondotta, majd részletesen kitért a tervidőszakban meg­valósított, s az idén elvégzen­dő feladatokra. A tanács rendelkezésére ál­ló 100 millió forintból 53 mil­liót használtak fel út- és jár­daépítésre, a vízhálózat épí­tésének megkezdésére, óvoda, állami lakások, szennyvízcsa­torna létesítésére, belvízren­dezésre. A társadalmi munka értéke 1974-ben 15 millió fo­rint volt. Ez a szám különö­sen akkor mutatós, ha az 1973. évi 9 millió mellé ke­rül ... Az üzemek, intézmé­nyek, a lakosság sokat tettek Monorért, bekapcsolódtak a „Tegyünk többet Monorért”! mozgalomba, számos felaján­lást követett azonnali tett is. Dr. Zimányi Gyula beszélt arról is, mit valósított meg a tanács a közérdekű bejelenté­sekből, s mit kell még orvo­solni egyebek között a lakás- építkezés, a kereskedelmi el­látás, a javítas-szolgáltatás te­rületén, hogyan lehet össze­hangolni az egyre több és sür­gető igényt a pénzügyi fede­zettel. Az első hozzászóló Horváth Sándor Detrich-tanyai lakos volt — őt követték percnyi szünet. nélkül a többiek. Hor­váth Sándor azt panaszolta, hogy nincs az egészségházban szemészeti szakrendelés, pe­dig sok-sok, főleg idős ember­nek hiányzik a szemüveg, de inkább nem olvasnak, nem néznek tévét, csak ne kelljen Pestre vonatozniuk. Nagy de­rültséget keltett, amikor így fejezte be: „Arra kérjük a ta­nács Vezetőit, szerezzenek Mo- norra szemészorvost! Annyira szükség van rá! Ha másképp I nem megy, hát lopjanak egyet valahonnan!” — Mostoha a Rákóczi-telep? — kérdezte egy ottani lakó, s kifogásolta: ezen a területen a legkevesebb a járda, a leg­nagyobb a sár az utakon. A Fő tér, a Kossuth Lajos ut­ca köztisztaságával többet kellene törődni — vetették fel számosán; szó esett a közbiz­tonságról (kevés a gyalogos zebra), a balesetekről, a köz­műfejlesztési adóról is. Ez utóbbiról főleg a nyugdíjasok beszéltek: nehéz fizetniük ke­vés pénzükből. Jó néhányan az akadozó szemétszállítást panaszolták, s azt is, hogy a kereskedelmi ellátás — főleg a ruházati kisáruházban — nem kielégítő. Jócskán besötétedett már, a kályhák is kihűltek, mire dr. Zimányi Gyula válaszaira ke­rülhetett a sor. A falugyűlé­sen jelen levő illetékesek je­gyezték a panaszokat, kérése­ket, teendőket — fontossági sorrendben, valamennyi meg­oldására, orvoslására sor ke­rül. A következő monori fa­lugyűlés 17-én lesz az állami gazdaságban; ez az első: jól sikerült. K. Zs. Térkép az iroda falán A Villamosberendezés és -Készülék Művek monori részlege 1971 márciusában kezdte meg működését. Szabó Sándor részlegvezetőt a napi munka elosztása közben ke­restük fel. — Kis üzemünk feladata a készárutermelés, s az alkat­részgyártás. Huszonötén kezd­tük a munkát annak idején, ma már százan vagyunk. Be­dolgozóink jó része több gyer­mekes anya, nekik nagy segít­ség a helyi munkaalkalom. Ez a térkép, itt, az iroda falán az ő lakásukat jelzi: tudniuk kell a gépkocsivezetőknek, hová vigyék az anyagutánpót­lást. A kész munkát a részleg minőségi ellenőrei veszik át. A VGK—10 és a VGK—4 típusú Kapcsolók pontos mun­kát kívánnak, hiszen drágák. — Tavalyi tervüket hogyan teljesítették? — Alighanem mindennél többet mondok azzal, hogy a mi részlegünk munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a kapcsológyár az utóbbi négy évben mindig kiváló vállalat lett. Az évek során kialakult egy megbízható törzsgárda. — Van-e lehetőség a fejlesz­tésre? — A tervek szerint itt, a központunkban oldjuk meg az elektromos készülékek átvéte­lét és csomagolását is a jövő­ben. Gyömröi fórum a távlati fejlesztésről Hasznos ötletek, javaslatok Vanília- és csokoládéillat. Rengeteg polc, rajtuk a cuk­rászdák csalogató pultjairól jól ismert bambiszeletek, fa- törzsek,'- gesztenyepüré és krémesek. Sok-sok keverő­üst, krémmel és tésztamasz- szával, meg néhány sürgő- forgó fehér kötény, köpeny. Első pillantásra ilyen a mo­nori cukrászüzem. Magyar Lászlóné üzemvezető bemu­tatja. — Ötven-hatvanféle süte­ményt készítünk, ellátjuk sa­ját üzleteinket — a vendég­látó egységeket — és a kis­kereskedelmi boltok jó részét is a jáfásban; szállítunk Pest­re is. Két műszakos az üzem, egy nap alatt körülbelül 10 ezer süteményt készítünk. Ma éjszaka például hatezer kré­mest sütöttünk, töltöttünk- • • Férfiak is akadnak a kis üzem 22 dolgozója között, de cseppet sem nőies az a mun­ka, amit itt végezniük kell. Egy vajastészta húsz kiló. Azt Mutnéfalvy Adorján felvétele emelgetni, hajtogatni, vagy a krémmel telt üstöket cipel­ni, bizony, nem könnyű. Az üzem dolgozóinak ki­lencven százaléka a szomszéd községekből jár be, az üzem­vezető Ceglédről „ingázik” naponta. — Amit lehetett, azt gépe­sítettek, de persze, sok olyan tennivaló is akad, ami csak kézzel végezhető. Néha ne­héz. .. .. .de néha művészet. Hi­szen akik az évente Monoron, Vecsésen, Gyomron rende­zett bemutatóikat megnézik, csak elismerően szólhatnak a tortaremekekről. — Szombaton és vasár­nap a Hangulat presszóban ismét lesz kiállításunk — mondja Magyamé, és kinyit egy ajtót. Mögötte a kiállí­tásra váró sütemények lát­ványa is felér egy házi kiál­lítással. .. (k. zs.) Amint arról már lapunk­ban ' beszámoltunk, elkészült az agglomerációs övezet egy­szerűsített általános rendezési terve, amelyet a községi taná­csok (Vecsés, Üllő, Ecser, Maglód, Gyömrő) is kézhez kaptak. Gyömrőn a Hazafias Nép­front helyi bizottsága kibőví­tett elnökségi ülésre hívta hét­főn a község párt-, tanácsi és gazdasági vezetőit, szakembe­reit. Garamszegi László, a ta­nács építési főelőadója adott tájékoztatót a rendezési terv részleteiről. Gyömrőn az ezredfordulón várhatóan 14 000 lakos él majd. A középfokú közellátási, egészségügyi és egyéb szolgáltatását — (Maglód­nak és Ecsernek is) — pél­dául áruház, rendelőinté­zet stb. a XVIII. kerület biztosíthatja. Ehhez azonban az kell, hogy a kék buszok Ecsert, Maglódot érintve, Gyömrőre is kijárja­nak. Ezt — mint lehetőséget tartalmazza is a terv. A községet négy körzetre osztja a terv, s világosan ki­tűnik, valamennyi körzetnek javítani kell szociális és ke­reskedelmi ellátottságát. A Klotild-telepen feltétlenül egy bölcsődét kell építeni, mert ez a településrész az egyik leg­jobban fejlődő. Az iskolai tantermek sem elégítik ki — már a közeli jö­vőben sem — az igényeket. A javaslat: a központi iskola mellett kell a tanterembőví­tést — esetleg új iskola építé­sét — megvalósítani. Elenged­hetetlen az Erzsébet-telepi is­kola bővítése is. Az ismertető után Garamsze­gi László a közeli tervekről tájékoztatta a résztvevőket. Ezek szerint a községi tanács ígéretet kapott a KPM-től, hogy még ebben az évben folytatódik a Monor— Maglód közötti út szélesí­tése. Aszfaltburkolatot kap az Üllőt a 31-essel összekötő 8 kilomé­teres szakasz is. Szewczyk Ede, a Töváll igazgatója felvetette, hogy a Csokonai és Táncsics utca sarkára ne engedje a tanács a kenyérgyár építését, mivel az nagymértékben szennyezné a község levegőjét. Javasolta, hogy a későbbiekben ne csak a földszintes, egy- vagy két­emeletes épületek, hanem en­nél több szintes lakóházak építését is engedélyezzék. Furuglyás Géza a játszóte­rek számának növelését sür­gette. Javasolta, hogy a strand és környékének rendezésére a tanács írjon ki pályázatot a községben élő építésügyi szak­emberek számára. Csak így oldható meg a szép környezet továbbfejlesztése. Számosán aggodalmukat fejezték ki a vízműépítés­sel kapcsolatban, hangsú­lyozván, a munkát minél előbb el kell kezdeni, mert később még költségesebb lesz a kivitelezés. Sok hasznos ötlet, javaslat hangzott el a gyömrői fóru­mon. Valamennyit megvitatja majd a községi tanács, amely­nek március 31-ig kell jóvá­hagynia az ezredfordulóig ér­vényes távlati fejlesztési és rendezési tervet. Gér József Falugyűlés Falugyűlést tartanak Süly­sáp sápi részén, a mozi helyi­ségében február 14-én pénte­ken 17 órakor, ahol tájékoz­tatják a résztvevőket a köz­ség fejlődéséről, a tanács te­vékenységéről, a feladatokról. MŰSOR MOZIK Maglód: Kamaszkorom leg­szebb nyara Monor: Szerel­mem, ’ Elektra. Nyáregyháza: Botrány a nyaralóban. Űri: Féltékenység és orvos-tudo­mány. Vecsés: Monológ. MŰVELŐDÉSI HÁZ Gyömrőn: zenetanfolyam, német nyelvtanfolyam 14.30- kor kezdőknek, 16.30-kor ha­ladóknak, 18-kor diaporáma kör. ÜTTÖRÖHÄZ Gyömrőn: 15.30-tól 17.30-ig orosz nyelvi levelezés, 16-tól 18 óráig a Harsona szerkesztő bizottságának megbeszélése. Taggyűlés vetítéssel Jó! sikerük nyugdijas-tclálkozó A MÁV-nyugdíjasok monori szakszervezeti csopor .ja a na­pokban tartotta tagkönyvki- osztó taggyűlését a monori KlOSZ-helyiségben. Molnár Elek elnök ismertet­te a helyi csoportok múlt évi munkáját, megemlékezett fel- szabadulásunkról és arról, hogy sokan vannak, akik a szakszervezetben immár 30 esztendje dolgoznak. A pénz­tári és számvizsgáló bizottság jelentése után, melyet a tag­gyűlés jóváhagyott, Szeghalmi József egyebek közt arról be­szélt, hogy az öregek között sok az olyan beteg, akiknek még a gyógyszer kiváltására is nehezen jut a nyugdíjból. Petykó Pál azt sérelmezte, hogy mint nyugdíjas éjjeliőr, tőle is kérik az erkölcsi bizo­nyítványt. Patay János, a szakszervezet területi szervező titkára is­mertette a budapesti területi, bizottság 1 munkáját. Ezután került sor a Moszkváról és Leningrádról kzóló vetítettké­pes előadásra. Az előadást a Vasúti Tudományos Kutató- intézet járműkísérleti osztá­lyának Ságvári szocialista bri­gádja képviseletében ifjú Mol­nár Elek tartotta Velencei István közreműködésével. Úri sporEmérle« A labdarúgáson kívül egyéb Az úri tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén — egyéb napirendi pontok mellett — a községi sportkör munkáját is értékelték. Győri Antal elnök adott számot a köztségi sportélet­ről. Tájékoztatójában elsősor­ban a labdarúgócsapat sze­replését elemezte. Az 1971—72-es járási baj­nokságot megnyerve, egy osztállyal feljebb, a területi csoportba lépett Űri csapata. 1972-ben az MNK-kupáért kiírt sorozat rajtját jól ve­szi, olyan , csapatokat fektet kétvállra, mint Monor, Pilis, Üllő, Mágiád ... 1973-ban tanácsi irányítás alá került a sportkör, ami' jó­tékonyan hatott a sportkör életére ... 1974-ben megszűnt a megyei második osztály, ősszel néhány községgel együtt ismét a járási bajnokságban kezdett a csapat, és nem is akárhogyan végzett. Az őszi fordulóban az előkelő harmadik helyet szerezte meg az úri tizen­egy. Ütóbbi ‘ években gondokkal is küzdöttek, pénzügyi nehéz­ségekkel. A sportkör bevétele nem fedezte a kiadásokat: a drága utazási költségek mel­lett sportszerek vásárlására, pályafenntartásra nagy össze­geket költötték. Jó érzéssel állapíthatta meg a sportköri jelentés: a kérő szóra a ta­nács mindenkor segített, és lehetőségeikhez mérten segí­tettek a község gazdasági egy­sportágakra is szükség van ségei és a területileg illetékes sülysápi ÁFÉSZ is. Az anyagi támogatáson kívül a helyi Béke Termelöszö vetkezet például pályakarbantartási társadalmi munkát is végzett. A tanács és a gazdasági egy­ségek anyagi támogatásának jóvoltából pénzügyi gondok­kal jelenleg nem küzdenek, de építkezésekre, például az öltöző, fürdő felújítására, a szertár állagának korszerűsí­tésére már nincs pénzük. Erkölcsi tekintélye és nagy számú pártolója van a köz­ségi sportkörnek — állapít­hatta meg a végrehajtó bi­zottság. % Nem értett viszont egyet azzal, hogy a sportkör csak egyetlen szakosz­tályt tart fenn, ily módon a község lakóinak csak kis része vehet részt aktívan a sportéletben. Javasolták: a labdarúgás mellett kívánatos lenne újab­bak, mégpedig kézilabda- és asztalitenisz-szakosztály szer­vezése. Szerénv anyagi be­fektetéssel, lelkes szervező- munkával erre mód nyílnék. Javasolták továbbá, hogy a községi sportkör erősítse kap­csolatait a KISZ-szel, az MHSZ-szel, az általános isko­lával, hogy minél több fiatalt megnyerjen az aktív sporto- y lásra. Felkérte a sportkört: - éves költségvetését úgy ké­szítse el, hogy abban számol­jon a javasolt szakosztályok szervezéséhez szükséges pénz­zel is. Jandó István Ifjiíságiak felkészülése Az ifjúsági csapatok is készülnek a kézilabda-bajnokság­ra. Jól segíti a felkészülést a budapesti újpalotai téli terem­torna-sorozat, ahol Pest megyei csapatok is szerepelnek. A monori járásból a gyömrői ifjúsági együttes az újpalotai tor­nacsarnokban vasárnap 12:8 arányban alulmaradt a tököli ifikkel szemben. Képünkön: a gyömrői ifi nem tudja meg­szerezni a labdát. t Tartalmas falugyűlés Mesterim

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom