Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-07 / 32. szám
Ószintén, kritikusan, segitőkészséggel Egyenletesen fejlődő pártmunka Megválasztották Sülysáp első pártbizottságát Sülysápon, a művelődési otthon nagytermében tartották küldöttértekezletüket a nagyközség pártalapszerveze- teinek kommunistái. A felsőbb pártszervek képviseletében részt vett a tanácskozáson Puskás Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa, Földesi István, a járási pártbizottság osztályvezetője, megjelent Várkonyi Gábor, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára is. Hegedűs György, az MSZMP sülysápi vezetőségének titkára adott számot a X. pártkongresszus óta eltelt négy esztendő pártéletéről, és ismertette a következő időszak főbb feladatait. A vezetőség fontos feladatnak tekintette a pártélet szélesítését, jó kapcsolatokat építve ki a községi tanácscsal, a társadalmi és tömegszervezetekkel. E sokrétű kapcsolatoknak, eredményes együttműködésnek is köszönhető, hogy a község lakóinak, a termelőszövetkezetben, más gazdasági egységekben dolgozóknak hangulata, közérzete jó. Hozzájárul a fejlődéshez, hogy a pártszervezetek, a kommunisták egyre inkább bírálják a szemléletben és gyakorlatban még meglévő fogyatékosságokat. S hogy a sülysápi kommunisták részt kérnek, részt vállalnak a feladatokból, arról a közelmúltban megtartott beszámoló vezetőségválasztó taggyűléseken is sok szó esett. Akik az egyesített termelőszövetkezetben, ÁFÉSZ-nél, s a többi gazdasági egységben dolgoznak, naponta bizonyítják ezt munkájukkal. A négyéves pártmunkát értékelő beszámoló után, amelyet az őszinte, nyílt hangnem jellemzett, sokan kértek szót. Szöllős Jenő, a községi aíapszervezet titkára köszönetét tolmácsolta a pártvezetőség részéről megnyilvánuló segítségért. Bori Pál, az ÁFÉSZ alapszervezetének titkára elmondotta, hogy az ÁFÉSZ-nél évek óta fontos feladatnak tartják az ideológiai képzést. Hangsúlyozta, a pártvezetőség és a gazdasági _ vezetés kapcsolata igen jó. Kurunczi István, a Tápió- völgye Tsz kommunistája hozzászólásában az egyesítésnél nyújtott pártvezetőségi segítségről beszélt elismerően, hozzátéve: továbbra is fontos feladat hárul a tsz- ben dolgozó kommunistákra. Cseri István, az ÁFÉSZ KISZ-titkára az ÁFÉSZ KISZ-életéről, s az ottani brigádmozgalomról beszélt. Molnár Istvánná, az 1. sz. általános iskola igazgatója elmondotta, hogy az ifjúságpolitikai párthatározat szellemében az új iskola tornatermét — szabad időben — az iskolát korábban befejezett, sportot kedvelő fiatalok rendelkezésére bocsátják. Zima Károlyné, a községi tanács vb-titkárnő je hangoztatta, a tanács- és pártvezetőség egyre inkább közösen, együttesen alakítja, formálja véleményét például a településfejlesztés megannyi kérdésében. Sziráki Istvánná, az ÁFÉSZ-nél dolgozó nők javuló munkakörülményeiről, a szövetkezeti nőbizottság tevékenységéről beszélt. Földesi István, a járási párt- bizottság osztályvezetője a sülysápi pártvezetőség munkáját értékelve hangsúlyozta : az elmúlt négy évben folyamatos, egyenletes fejlődés tanúi voltunk. A községi pártélet mérföldköve a küldöttértekezlet. A küldöttértekezlet megválasztotta Sülysáp első 33 tagú nagyközségi pártbizottságát, valamint a járási pártértekezlet küldötteit. A pártbizottság kilenctagú végrehajtó bizottságot választott. A pártbizottság titkára: Hegedűs György. A végrehajtó bizottság tagjai: Bartha Béla, Fazekas Károly, Lénárt István, Molnár Istvánná, Merczel Ferenc, Szabó János, Szántó Ferenc- né, Veróczky József. Jandó István M0N0B°vnm Á P»E S T MEGVEI HÍRLAP K Ü L Ó N K I A D A S,A XVII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1975. FEBRUÁR 7., PÉNTEK Kihelyezett tagozatok Nőtt a továbbtanuló felnőttek száma Az állam nemcsak sokat, hanem egyre többet költ a művelődésügyi feladatokra, hogy szakadatlanul emelkedjék az emberek műveltségi szintje, iskolázottsága. Igen fontos feladat — mondotta ki ezzel kapcsolatosan egyik ülésén a monori járási párt- bizottság — csökkenteni azoknak a számát, akik nem végezték el a nyolc általánost. Küldöttértekezlet Egyetértettek az irányelvekkel Fejleszteni az üzemi demokráciát A Mcnori Állami Gazdaság pártbizottságának munkájáról Az Monori Állami Gazdaság önálló pártbizottsága is elkészítette a mérleget a múLt évi munkáról, a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatairól. Tavaly a pártbizottság ötször, a végrehajtó bizottság húsz alkalommal ülésezett. Megállapítható, hogy a testületi ülések napirendjei minden esetben a gazdaság egészét érintő kérdésekkel foglalkoztak. Színvonalas beszámolók kerültek a testület tagjai elé, s ezért azokat általában élénk, sokoldalú vita követte. Többek között szó esett a veszteséges ágazatok tevékenységéről. E témakörök tárgyalásán a felelős gazdasági vezetők is részt vettek. Külön napirendként került megvitatásra a párt megbíza tások teljesítése. Ezen a téren még igen sok a tennivaló. A párttagok 30 százalékának nincs ugyanis állandó megbízatása. A jövőben feltétlenül el kell érni, hogy valamennyi kommunista kapjon pártfeladatokat. A pártépítő tevékenység jónak mondható az állami gazdaságban. Bár önkritikusan szól a beszámoló arról, hogy míg az első félévben csak egv, a második hat hónapban viszont öt párttag felvételére került sor. Három esetben kellett fegyelmit kezdeményezni, s egy párttag kilépett a pártból. Az ősz nehéz feladat elé állította a gazdaság dolgozóit is. A betakarítási munkákban a kommunisták példamutatása kedvezően hatott a párton- kívüliekre is. Az összefogás eredménye, hogy időben, kevés veszteséggel sikerült a termést betakarítani. A beszámoló taggyűlések zömét az elmúlt év novemberében tartották, őszinte hangú beszámolót hallhattak a kommunisták az elmúlt négy éves munkáról. A vélemények, javaslatok megfogalmazódtak valamennyi beszámolóban. Szó esett az üzemi demokrácia kiszélesítéséről, a pártcsoportok munkájának javításáról, a KISZ-munka hatékonyabb segítéséről, az információs rendszer javításáról is ezeken a taggyűléseken. A taggyűléseken a párttagság 84,8 százaléka vett részt, s 35,1 százalékuk szólt hozzá. Az MSZMP XI. kongresz- szusa irányelveinek és a szervezeti szabályzat tervezet módosításáról, az állami gazdaság hét alapszervezetében Is külön taggyűlést tartottak. A dokumentumokkal kapcsolatos észrevételek a tagság egyetértését juttatták kifejezésre. A hozzászólók az irányelvek módosítására vonatkozó észrevételeket, javaslatot nem tettek, a KB megítélését a .í. kongresszus határozatainak végrehajtásáról őszintének, a jövő feladataira vonatkozó elvárásokat pedig reálisnak tartották. Több hozzászóló felhívta a megválasztásra kerülő új vezetőség figyelmét a következetes végrehajtásra, arra, hogy a párt- megbízatások az irányelvek végrehajtására irányuljanak, és a vezetőség legyen következetes a számonkérésben. Ugyancsak szó esett a takarékosságról. Erre vonatkozóan a pártbizottság már határozatot is hozott, mely szerint intézkedési terv készül az anyag- és energiatakarékosság fokozottabb megvalósítása érdekében. A vezetőségválasztó közgyűléseket január első felében tartották meg. A jelölő bizottságok valamennyi párttaggal beszélgettek. és kikérték véleményüket a pártvezetőségek titkáraira és tagjaira, valamint a küldöttekre vonatkozóan. Mind a hét alapszervezetben azokat választották meg, akiket a jelölő bizottság — az előzetes vélemények meghal'ga- tása után — javasolt. Helyesnek bizonyultak a vb elképzelései, egyedül a csév- haraszti kerületben esett a tagság választása más titkár személyére. Az állami gazdaságban a párt-küldöttértekezletet február 8-án, szombaton délelőtt fél 9-kor tartják a központi iroda ebédlőjében. Ezen nyolcvan küldött vesz részt az alapszervezetek képviseletében. G. J. Az eredményekről érdeklődtünk Magócsi Károlytól, a járási hivatal művelődési osztályának vezetőjétől. — Ha pénzben lehetne kifejezni azt a nagy fejlődést, amelyet az elmúlt évek visz- szaeséséhez képest elértünk, úgy mondanám, nemcsak megtérült a befektetett ősz- szeg, hanem valamelyest kamatozott is. Az 1973—74-es tanévben a monori járásban 234-en jártak a dolgozók általános iskolájába. Közülük 223_an sikeresen vizsgáztak. A 8. osztályt 93-an fejezték be. Az 1974—75-ös tanévre jóval többen, 353-an iratkoztak be, közülük 134-en a 8. osztályba. A felnőtt korban továbbtanulók zöme fizikai munkás, és aminek ezenkívül még külön is örülünk: 354 felnőtt tanulónkból 115 nő és 62 cigány. Az öthónapos tanfolyamokon — a dolgozók általános iskolájában ugyanis ennyi idő alatt fejeznek be egy-egy osztályt —, egy tanévben két osztályt lehet elvégezni. Az eredmények Csévharaszton, a gyömrői 4-es számú és a monori Kossuth iskolában voltak a legjobbak. — A kihelyezett iskolai tagozatokról hallhatnánk-e valamit? — Külön örömnek számít osztályunkon, hogy eben a tanévben két kihelyezett tagozat is megkezdhette működését a monori építőipari vállalatnál és a monori honvédségi alakulatnál. Sokat várunk ezektől. — Milyen a pedagógusok és a felnőtt tanulók viszonya? — A vártnál is jobb. A tanulók megértik, elismerik és hálával nyugtázzák a pedagógusok erőfeszítéseit. Öröm hallani, milyen odaadással beszélnek tanáraikról. Amikor például arról érdeklődünk, nehéz-e felnőtt fejjel és munka mellett tanulni, inkább arról a segítőkészségről, megértésről beszéltek, amelyet tanáraiktól kapnak. Nemcsak mint osztályvezető, hanem mint sok évtizedes tanítási tapasztalattal rendelkező pedagógus is mondhatom, egyenesen élményszámba megy a velük való foglalkozás. Nagyon tanulságos például, hogy élettapasztalataikat beleviszik az inkább gyerekek számára készült tanagyagba. Egy-egy matematikai feladatot ennek nyomán sokkal egyszerűbben és célravezetőbben oldanak meg, mint egy gyerek. A legtöbben nem is azért ülnek be újra az iskolapadokba, mert kötelezik őket a tanulásra, noha természetesen ilyenek is akadnak. A többség önszántából jelentkezett. Többet szeretnének tudni, látni az őket körülvevő világból, és szeretnének segíteni gyermekeiknek is a tanulásban. — Hogyan alakul a közsé- genkénti megoszlás? — Legtöbben — 120-an — Monor on járnak iskolába. Ve- csésen 60, Pilisen 54, és a járás két legkisebb községében, Csévharaszton 35, Üriban 32 felnőtt tanul tovább. Jó lenne, ha a többi község, például Üllő és Gomba is felzárkózna ezekhez. Gy. K. Úttörő-olimpia ’75 Az év első bajnokai Hétfőn az úttörőházban rendezte meg az ÁIST elnöksége a sakkozók úttörő-olimpiájának járási döntőjét. A körzeti selejtezők után most a járás hat legjobb úttörő sakkozója küzdött a bajnoki címért, a megyei döntőben való részvétel jogáért. í J gye jól mondtam, nem eszi meg a kutya a telet — toporog az ajtóban Kiss István, de amikor észrevesz, gyorsan leveri a havat kucsmájáról és bejön. — Nini, vendég is van — és jóízűen mosolyogva két kézzel rázza meg a kezemet. — Már érted akartam sza- lasztani Katikát, amikor észrevettetek az ablakból — zsörtölődik a felesége. — A darálónál sortálltam. Van ugyanis két szép hízódisznóm — ez utóbbit felém fordulva mondja. — Azoknak daráltattam egy kis kukoricát és árpát. A legtöbb időt azonban a szánkóval vesződve töltöttem. Csak úgy dől a hó és mégsincs. Elolvad. A régi történet — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy monori vagyok, jobban mondva, hogy idevalónak érzem magamat, pedig mikor is... segíts már, anyjuk ... — 1960-ban költöztünk Si- petkről ide. — Igaz, igaz. Amikor be akartak szervezni a téeszbe. Megdöbbenésem láttán elneveti magát. — Sora van annak. No, de várja csak ki a végét — és az Hosszú volt az út asztalra könyökölve fészkelőd- ni kezd, mint aki hosszú és részére nem valami kellemes mondókába kezd. — A Klein-féle uradalomban kovács voltam. Kommen- ciós cseléd, ahogy mifelénk, Nógrádban neveztek bennünket. Patkóit am, ráfot húztam, vagy éppen új kocsikat vasaltam, tetszik tudni, hogy van az falun?... Nyáron csépeltem. Kezeltem a gőzmasinát, mert akkoriban még azzal gépeltünk ... Mindezért tanyai lakást, 12 mázsa búzát, 5 öl fát kaptam és havi 10 pengőt. Bizony négy gyerek mellett meg kellett húzni a nadrágszíjat, ha azt akartam, hogy ne koplaljanak ... Nem részletezem — legyint, miközben kesernyés mosolyra húzza ösz- sze a száját. — A felszabadulás után én lettem a falu kovácsa. Beköltöztünk a faluba, ahol az öt hold juttatott föld mellé házat és egy szép telket is vettem ... Hej, de jól ment a sorunk ... ... Aztán 1957-ben egyszer csak elkezdték mondogatni a népek: kolhozrendszer lesz nálunk is... — Sose felejtem el, egyik este átjött hozzám a szomszédom elköszönni. Ö még egyszer nem lesz cseléd — mondogatta. — Én sem — feleltem rá, s elhatároztuk, hogy eladunk mindent és elköltözünk. 1961-re a fél falu felköltözött Pestre és környékére. Feláll a csontjait megropogtatni, majd újra elneveti magát. — így volt. Ha hiszi, ha nem. Kis falucskában éltünk, azelőtt pedig, ahogy mondottam, tanyán. Buta volt akkor a nép arrafelé, és nem volt olyan sok iskolánk, mint a maiaknak. Kiss Istvánnak ma az országúton szép új háza van és 250-es telke, tele gyümölcsfákkal és szőlővel. Az Ikarusban dolgozott ez év elejéig. Akkor nyugdíjba, került. 1965- től párttag. Minden évben szemináriumra járt, sőt elvégezte a marxista—leninista középiskolát is. Ma csak nevet — ahogy mondja — a régi „butaságán”. Ha nem lenne az egész családja Pesten, illetve Monoron, már régen hazaköltöztek volna. Megszokott, de honvágya van — mondogatja. Mikor sós a só? — Tetszik tudni, úgy vagyok én is, mint Ferkó volt a falunkban. Hogy hogyan, azonnal elmondom. — Együtt dolgoztunk a tanyán, ámbár ő nem Sipeken, hanem Gárdonyban lakott. Nyaranként ő volt a fűtőm. Mindig hecceltük, és mindig csak őt. Rájárt a rúd. Délben, amikor ettünk, ha nem nézett oda, mindig beledobtam egy kanálnyi sót az ételébe... öszfelé járt az idő, amikor levelet kapott. Meghalt az apja, az anyja hazahívta. Munkát is szerzett neki. — Mit cipelsz a tarisznyába? — kérdeztem, amikor összepakolva elbúcsúzott tőlem. — Sót. — Ne bolondozz. — Tudod, pajtás, úgy vettem észre, hogy a sipeki só sósabb, mint a gárdonyi. Fele sem kell ebből. Ezért viszek belőle vagy tíz/kilót haza ... és csak nevet, nevet, hogy még a könnye is kicsordul. — Akkor kinevettem, most sokat mondogatom, otthon még a só is jobb volt. Hát ilyen az ember, kérem. Beszélgetésünk nyomán megelevenedik a tanya, a bir- geris intéző nádpálcájával és a vasárnapi citeraszó... Az Ikarus-gyár kovácsműhelye a gőzkalapáccsal és a szakikkal, akik között a régi, maradi gondolkodású Kiss István öntudatos munkássá vált. Örömmel a tsz-be — Azelőtt csak aludni jártam Monorra. Reggel öt óra felé keltem, és délután öt óra tájban tértem haza. Kinek volt kedve bemenni a városba? — ahogy errefelé mondják. Egyetlen nap sem voltam beteg. A szabadságomat Nógrádban, a rokonoknál töltöttük eddig minden évben. Hát csoda, ha nem ismerem Monort? Majd most megbarátkozunk egymással — nevet, és a vállamra teszi a kezét. — Tudja-e, hogy mint nyugdíjast, hová hívnak dolgozni? A helybéli termelőszövetkezetbe. — És, elvállalja? — Örömmel. Kovács György Eredmények, fiúk: Gál Attila (Pilis 1. sz. iskola), 2. Illési Róbert (Ecser), 3. Czibo- lya Zoltán (Vecsés 4. sz. iskola). Lányok: 1. Kun Ilona (Monor 1. sz. iskola), 2. Turcsán Anna (Pilis 1. sz. iskola), 3. Szabó Gyöngyi (Mende). Kisdobos fiúk: 1. Topái József (Honor 2. sz. iskola), 2. Szírt Lajos (Ecser), 3. Kári Gábor (Vecsés 2. sz. iskola). Kisdobos lányok: 1. Prákter Mária (Vasad), 2. Farkas Márta (Vecsés 1. sz. iskola), 3. Kaltenecker Rozália (Monor 1. sz. iskola). A fenti 12 helyezettel a versenyt vezető Maráczi Ernő tanár szimultánt játszott. Ez új színt 'és nagy élményt jelentett a versenyen részt vevő úttörőknek és kisdobosoknak. A bajnokok vasárnap Mo- noron a megyei úttörő-olimpia sakkdöntőjén képviselik járásunkat. BM. MŰSOR MOZIK Monor: Felszarvazzák őfelségét. Pilis: Szerelem a tengeren. Vecsés: Közelharc férfiak és nők között. ÜTTÖRÖHÁZ Gyömró'n, 15-től 17 óráig meghívásos sportrendezvény, 15.30-tól 17.30-ig fotoszakkör haladóknak és az irodalmi színpad próbája. MŰVELŐDÉSI HÁZ Gyomron, 17 órakor gépko- I csivezető-tanfolyam. 1
